Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-27 / 49. szám
2 NÉPLAP 195b. FEBRUAR 27. VASARNAU Megkezdődött a IV. magyar békekongresszus ANOICS ERZSÉBET BESZÉDE Békehnrcosok kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) egy európai atomháború mindenekelőtt a nyugat-európai országokra ütne vissza. Az egész világon harcolnak az asszonyok a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért. A Nemzetközi Demokratikus Nószövetség még ez évben összehívja az anyák vi 1 ágkongresszusát. Szerte a világon a termonukleáris fegyverek használata ellen harcol az ifjúság is: életét, jövőjét védelmezi. A Béke-Világtanács irodájának kibővített ülése százmilliók meggyőződésének adott kifejezést, amikor nagy jelentőségű nyilatkozatában leszögezte: „Német- ország újrafelfegyverzése és az atomháború lörvényesítése szorosan összefügg egymással. Mindkettő ugyanannak o politikának a gyümölcse, annak a politiká- •nah, amelynek alapja ä világ szétszakítása két tömbre.“ A Bóke-Világtanács irodájának kibővített ülése százmilliók óhajának, törekvésének adott kifejezést, amikor elhatározta, hogy a fenyegető veszély elhárítására új, r-inden eddiginél nagyobbarányú aláírásgyűjtési mozgalmat indít. És ezzel világszerte megkezdődött az új, nagy aláírásgyűjtési mozgalom, amely sok tekintetben hasonló az 1950-ben Stockholmban elindított mozgalomhoz. öt év alatt sokat tanultak a népek, gyarapodtak tapasztalatokban, növekedtek erőben és öntudatban. Éppen ezért minden kilátásunk megvan arra, hogy e nagyszerű, a legfőbb emberi érdekekért folyó világméretű aláírási mozgalom minden eddiginél hatékonyabb és eredményesebb lesz: Cáfolhatatlan bizonyítéka lesz az emberiség, a haladás, az élet erejének. A halódó imperialista rendszer végvonaglásában — miközben görcsösen ragaszkodik a fennmaradásihoz — kész a legnagyobb háborús katasztrófába taszítani az emberiséget. Ez a kivénhedt, embertelen, rabló rendszer a népmililiök vérétől várja me-g- if jodását. Embertelen és kába remény ez, amit a történelem már előre kudarcra ítél. Korunk, nem az imperialista rablók és népelnyomók érvényesülésének és diadalának, hanem a népakarat érvényesülésének és diadalának kora. (Taps.) Az imperialista rablók nem fogják maguk alá gyűrni a népeket! A népek állják a harcot! Állják, mert fennmaradásukról, fejlődésükről, magáról az életről van szó! Nem fogják megadni magukat, mert előttük a felszabadult népek biztató példája, mert segíti őket a kommunizmust építő Szovjetunió kitartó, minden áldozatra kész hősies és bölcs békepolitikája, 'Nagy taps.) Napjainkban, amikor a háború és a béjke erőinek nagy küzdelme folyik, a békére vágyó százmilliók előtt egyre világosabb a Szovjetunió békepolitikájának világtörténelmi jelentősége. A szovjet állam tántoríthatatlan harca a békéért nemcsak a munkásosztály és a parasztság. nemcsak a dolgozó osztályok, hanem az egész emberiség érdekében végzett hatalmas, világtörténelmi jelentőségű tett. A Szovjetunió vezetésével a béke és szocializmus népeinek tábora ma az egész emberiség reménysége, fennmaradásának, továbbfejlődésének, boldog jövőjének szilárd biztosítéka. Ma már a nyugati polgári körök, a kapitalista sajtó is kénytelen elismerni, hogy a termonukleáris fegyverek felhasználását egyetlen körülmény tudja csak megakadályozni, az, hogy ma már az imperialista köröknek számolni kall azzal: a Szovjetunió nem gyengébb náluk ezen a téren sem. A szovjet külpolitika híven vallja a tárgyalások elvét. Ilyen irányú fáradozásainak eredménye a berlini és genfi tanácskozások létrejötte. A szovjet kormány — különösen az utóbbi hetekben és hónapokban — újabb és újabb javaslatokat, kezdeményező lépéseket tesz a béke fenntartása érdekében. Ezek újabb és újabb bizonyítékai annak a felelősségérzetnek, amely a szovjet kormány minden lépését áthatja a világ, az egész emberiség sorsáért. A moszkvai értekezleten hozott nagyfontosságú határozatok erőt, biztatást és biztonságot adtak a békeszerető emberiségnek, ugyanakkor komoly figyelmeztetés volt az értekezlet az imperialista körök számára. A határozatok mögött ott áll a béke országainak roppant gazdagsága, ott vannak anyagi és szellemi kincsei s ott van népeinek hősiessége, nap mint nap növekvő ereje. Mondhatni korszakalkotó jelentőségű a szovjet kormánynak ez év januárjában kinyilvánított az a készsége, hogy az 1955-ben összehívandó nemzetközi atom- értekezlet elé terjeszti az a főmérő békés felhasználására vonatkozó tudományos és technikai tapasztalatait. További lépés volt ez irányban a szovjet kormánynak arra vonatkozó határozata, hogy kész egész sor országnak, nevezetesen a Kínai Népköztársaságnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak, Lengyel országnak, Csehszlovákiának, Romániának technikai és tudományos segítséget nyújtani az atomenergia békés felhasználásához. A szovjet kormány továbbá hajlandónak mutatkozott más országokra is kiterjeszteni a segélynyújtást. A Szovjetunió e határozatainak jelentősége szinte felbecsülhetetlen. A haladás hatalmas távlatait nyitja meg az emberiség előtt. „Nem a világ-civilizáció fog elpusztulni — jelentette ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésén Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere — nem a világ-civilizáció fog elpusztulni, bármennyire is szenvedne az új agressziótól, hanem az a már megrothadt társadalmi rendszer pusztul majd el vérrel átitatott imperialista alapjával együtt, amely túlélte magát, amelyet agresszivitása miatt elitéinek és a dolgozók és elnyomott népek kizsákmányolása miatt megvetnek.“ Nem, az emberiség nincs halálra ítélve! Élni fog és soha nem látott csodálatos dolgokat fog véghez vinni. Nem az emberi kultúra van megszámlálhatatlan kincseivel pusztulásra ítélve, hanem az imperializmus elvadult rendszere, amely egyre inkább szembe kerül a józan ész és a természet törvényeivel. Az emberiségnek élni kell és élni fog. (Taps.) Azok fognak elpusztulni, akik ezzel nem számolnak, akik esztelen, dóré módon útjába akarnak állni az életnek. A Szovjetunió vezetőinek Hruscsov, Bulganyin, Molotov és Zsukov elvtársaknak az elmúlt napokban tett nyilatkozatai, úgyszintén a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívása segítség útmutatás a békére vágyó emberiség számára. Messzehangzó, bölcs szavak! S mögöttük van a nagy történelmi tények aranyalapja, mögöttük van a béke és a szocializmus országainak hatalmas tábora, amelynek a szovjet és a kínai nép összefogása képezi rendíthetetlen pillérét. (Lelkes taps.) Volt-e valaha is ilyen erő a történelemiben? — Nem! Az öntudatra ébredt népek ereje ez! Ezen az erőn valóban a „poklok kapui sem tudnak erőt venni (Nagy taps.) Kétségtelen, hogy a mi kis országunkat is az tesr! erőssé, az teszi képessé függetlensége és békéje megvédésére, hogy szakított a kapitalizmussal, felszámolta a soviniszta, hazaáruló, kizsákmányoló osztályokat, szocializmust építő ország lett, amely * nagy pártunk, a Magyar Dől- * gőzök Pártja vezetésével ro- $ hamosan fejlődik, gyarapo- ? dik. J (Hosszantartó lelkes taps.) Bé-J kénk megőrzése hatékony védel-J mi erőt és belső egységet köve- $ tel. Az agresszív imperialista ha- f taimak anyagi, technikai erejük* teljes latbavetésével igyekeznek | leigázni a többi népeket. t Nem fér kétség ahhoz, hogy • gazdaságunk, és mindenek- í előtt nehéziparunk céltudatos 1 fejlesztése békénk megvédő- < sének Is döntő eszköze. « « (Taps.) Mindenekfeletti szent« hazafiúi kötelességünk, amelyről« megfeledkeznünk — félgyarmati j múltunk keserves tapasztalatain« okulva — egy pillanatra sem < szabad! j Békemozgalmunk alapvető 3 igazsága volt és marad, hogy a« béke ügyét nemcsak szavakkal,« hanem mindenekelőtt tettekkel« kell szolgálnunk. Ez azonban nem < jelentheti azt, hogy a. békomoz-« gaiomban elhanyagoljuk a fel- « világosító szó, a tudás, a tisztán- J látás és biztos tájékozódás hatal-j más szellemi, fegyvereit. Béke- J mozgalmunk főfeladatánafk te- \ kintjük a magyar nép legszéle-« sebb rétegeinek tájékoztatását a« nemzetközi eseményekről, a bé- < keharc jelenlegi állásáról, az im- 3 perialiis-ták cselszövéseiről, s igaz < emberiességre, más népek iránti j tiszteletre, tevékeny hazaszere-« tetre neveli népünket. « Mindennek eredményeképpen békemozgaimiunk a III. béke- kongresszus óta jelentős fejlődést ért el. Széles tömegmozgalommá vált, társadalmunk és közéletünk fontos alkotó részévé, előrelendítő tényezőjévé. Békemozgalmunkat gazdagítják a helyi kezdeményezések is. Békebizottsági kisgyűlésék, békebeszélgetések, anfcétok, kötetlen baráti összejövetelek, járási és megyei béke- találkozók, kiállítások, 'hangversenyek, íme békemunkánk válfajai. Békemozgalmunk vonzóerejét nagy mértékben emelték a béke- bizottságaink által rendezett művészi estek és emlékünnepségek. Békemozgalmunk általában sok érdekes, főiképp kulturális kezdeményezésnek volt szülője. Megjavult a békemozgalom és a temegszervezetek közötti kapcsolat. Az eddigi tapasztalatok alapján minden okunk megvan, hogy a legjobb eredményeket várjuk a nemrég újjáalakult Hazafias Népfront és a Béketanács együttműködésétől. (Nagy taps.) Ezután Andics Erzsébet arról beszélt, hogy a III. bókekong- resszus óta a magyar nép nemzetközi kapcsolatai is nagymértékben fejlődtek. Szocializmust építő társadalmunk szerkezetéből következik, hogy munkánk három nagy területe: a munkásság, a parasztság és az értelmiség körében végzett felvilágosító munka. Az eddigiek alapján az értelmiség között folytatott munkánkkal lehetünk a leginkább megelégedve. Megmozdulásainkat mindig hathatósan támogatták értelmiségünk legismertebb, legkiválóbb képviselői. Azonban még sok a tennivaló ezen a téren. Értelmiségünk zömét, az orvosok, pedagógusok, tisztviselőit széles rétegeit az eddiginél sokkal nagyobb számban kell bevonnunk békemozga teli n kba. Segítsék írással, felvilágosító szóval, tudásuk terjesztésével az emberiség e nagy önvédelmi hai-- cát. (Taps.) Békemozgalmunk épp a legutóbbi esztendőkben jelentékeny eredményeket ért el falun, a paraszt1: ág körében is. Nőtt a falusi békebizottságok tekintélye _ és ezzel együtt befolyása is. BékaÄ Népköztársaság Elnöki Tanácsa a IV. magyar békekongresszus alkalmából a bé- kemozgalomban kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül számos bókeharcosnak kor- mánylkitüntetést adományozott. A Munka Érdemrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács Bv gár Jánosáét, az Országos Bé- . ketanács titkárát, Boldizsár Ivánt, a Magyar Nemzet fő- szerkesztőjét és Nemes Györgyöt, az Országos Béiketanács sajtóosztályának vezetőjét. Ezenkívül a békemozgalom sok harcosa: írók, újságírók, tanárok, az Országos Béketanács több munkatársa, budapesti kerületi és vidéki békebixottsági titkárok és tagok részesültek kprmánykitüntet. - - ben. A kl'tüntété. leket Dobi István. az Elnöki Tanács elnöke szombaton délelőt;, az Elnöki Tanács fogadótérmében nyújtotta át. A kitüntetések átadásakor jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkári: Nánási László, az Országom Béfcetanács alelnöke, Péter Já nos, a Bóke-Világtanács tagja, Erdei Sándor, a Magyar írók Szövetségének első titkára, Pes- ta ImszIó, a budapesti békebizottság elnöke rß&t&lL, a kéke tükrében címmel Debrecen város békebizottsága Petőfi emlékünnepélyt rendez március 5-én, szombaton délután 5 órakor az MSZT nagytermében. A Petőfi Sándor Állami Általános Iskola Rákosi-zászlós úttörőcsapata Jelenetekkel, táncokkal és énekszámokkal mutatja be Petőfi és a magyar nép akkori életét. A műsor után bál lesz. Budapest hivatalosan is kérte az 1960-as olimpiát Olimpiai Bizottság A Magyar közli: Az olimpiai formaságok szerint N é m e thy Béla, a Magyar Népköztársaság svájci követe Lausanneban átadta Otto Mayernak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kancellárjának Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága elnökének a NOB részére küldött meghívóját az 1960-as budapesti nyári olimpiai játékokra. bizottságainknak a jövőben még nagyobb részt kell vállalniok a parasztság politikai felvilágosításában, külpolitikai tájékozottságának emeléséiben. Komoly szerepet kell játszani ok a falu politikai és társadalmi életében. Ez akkor lehetséges, ha szorosan együttműködnek a Hazafias Népfronttal, az MNDSZ-szel, a falusi DISZ szervezetekkel. Az üzemi békemunka az a terület, ahol különösen sok a tennivaló s ahol aránylag el vagyunk maradva. Mindenekelőtt fel kell számolnunk azt a téves nézetet, mintha á békebizottsá- gokn&k nem lenne fontos feladata az üzemekben. Munkásságunknak, fejlődésünk fő motorjának a békéért folytatott küzdelemben is élen kell járnia. Népünk egyöntetű lelkesedéssel fogadta azt a hint, hogy a BékeVílágtanáös irodája világimératű aláírásgyűjtési mozgalmat indít. Mindazon városoknak ugyanis, amelyek az 1960. évi olimpiai játékok megrendezését kérték, eleget kell tsnniök ennek a formaságnak. A meghívók elküldésének időpontja február 2S. Amelyik város ezt elmulasztja, annak kérését már nem tárgyalja a NOB júniusi kongresszusa, amely véglegesen dönt a nyári játékok rendezési jogának odaítéléséről. Népünk hangulatára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy rögtön a Béke-Vi tógtanács irodája határozatának megjelenése után — be sem várja békemoz- gaimunk központi szerveinek határozatát — az ország minden részében elemi erővel megindult az aláírások gyűjtése. Bejelenthetem a kongresszusnak, hogy az aláírások száma a mai nappal elérte a 3 millió 746 S00-at. (Taps.) Tisztelt Békekcngresszus! / Békemozgalmunk jelenlegi seregszemléje egybeesik felszabadulásunk 10. évfordulójával. A. magyar nép ezekben a napokban jobban, mint bármikor, érzi, 'hogy történelme sorsdöntő korszakában él. Legyen a IV. békekongresszus új sikerek kiinduló pontja. Ösztönözzön valameny- nyiiMket még tartalmasabb, még lendületesebb munkára. HOZZASZOLASO! Ezután Mihály fi Ernő, az Országos Béketanács alelnöke három bizottság alakulására tett javaslatot. Szünet után Mihályfi Ernő felolvasta a Szovjetunió béketaná- csától, majd pedig a kínai békebizottságtól érkezett táviratot. A kongresszus küldöttei közül elsőnek Csók István Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze szólalt fel. A további hozzászólók sorrendje: Kovács Sándor, a Hortobágyi Állami Gazdaság kitüntetett állat- gondozója, Király József, a budapesti Gheorghiu Dej-gyár sztahanovista esztergályosa, Li-IOang, a Béke-Világtanács kínai titkára, majd Ormai Arpádné, az Országos Béketanács nevében a1 Béke-Világtanács képviselőjének átadta azt a szobrot, amely egy aláírásgyűjtő nőt ábrázol. Ezután Szabolcsi Bencze Kossuth-díjas akadémikus szólalt fel, majd Horváth Ferenc színművész felolvasta a Békekongresszushoz IndiábOi érkezett üzenetet, amelyet Oro- karnath Tliakur, a Budapesten járt indiai zeneművész küldött. Szólásra következett Brezanóczy Pál egri érseki helynök4 a magyar püspöki kar tagja, majd Rózsa Ferencné budapesti háziasszony, békebizottsági titkár és ezt követően Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, majd Karol Ivanov Tolbizov, a bolgár nép küldötte. Ezután Baranya megye küldöttsége átadta a kongresszusnak a me gyében gyűjtött aláírásokat, majd dr. Katona József főrabbi beszélt. Ezután Bugár Jánosné elnök Somlyó György költőnek adta át a szót, aki „Európához” című versét mondotta el, majd Nánási László, a falusi békemozgalmi munkával foglalkozó bizottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról. Ezután Jánosi György, n Beloiannisz-gyár művezetője, békebizottsági titkár következett szólásra, majd Pápai József csornai egyénileg dolgozó paraszt beszélt. Ezt követően Ervin Eckert, a Német Szövetségi Köztársaság parlamenti képviselőjének, a Nyugatnémet Béketanács elnökének felszólalása következett, majd Bugár Jánosné szavaival befejeződött az első napi tanácskozás. A küldöttek az Operaház Erkel színházában este részt vettek Erkel: „Hunyadi László” című opo- ráiánik előadásán;