Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

2 NÉPLAP 1955. FEBRUAR 25. PÉNTEK Bauman szenvedélyes tüntetéseket váltott ki a párizsi szerződések ratifikációs vitája 35 évvel ezelőtt alapították a GOELRG-i Berlin (MTI) Csütörtökön Nyu- gat-Németország minden tájáról, mindenekelőtt a Iiu'hr-vidékről vasúton, autóbuszon, kerékpáron és gyalogszerrel a munkásság és az ifjúság több mint 15 OOíJ kép­viselője érkezett Bonnba, a nyu­gatnémet szakadérállam székvá­rosába, hogy nyomatékosan és Elszántan követelje a militarista egyezmények elutasítását és kez­deményező lépéseket a német egység helyreállítása érdekében. A Bonnba vezető utakon rendőr- járőrök cirkálnak és szigorúan igazoltatják a városba igyekvő hazafiakat. Adenauerék három­szoros rendőrkordonnal akarták megakadályozni, hogy a nyugat­német lakosság küldöttel bejus­sanak a parlamentbe, vagy tilta­kozó gyűléseket tartsanak a par­lament közelében. A tüntetők egy részének ennek ellenére si­került áttörnie a rendőrkordono­kat és a parlament elé nyomul­nia. A bonni rendőrség délután 5 óráig 335 tüntetőt vett őrizetbe. A düsseldorfi Mittag csütörtöki száma első oldalon hatalmas be­tűkkel ezt a címet közli: ,,Bonn ostromlott város képét mutatja“. A háromszoros rendőrkordon­nal körülvett bonni parlament­ben a külügyi bizottság jelenté­sének előterjesztése után viha­ros jelenetek közepette megkez­dődött második olvasásban a pá­rizsi szerződések megvitatása. A vitát pénteken folytatják. általános sztrájk a Saar-vidéken Berlin (MTI) A Saarbrücken: bábkormány jogellenesen elren­A Hoffmann-féle bábkormány rendőrsége és a francia katonai rendőrség a gyárosok utasításá­ra szerdán reggel erőszakkal akarta eltávolítani a fémipari üzemek bejáratánál elhelyezett sztrájkőrségeket. A Saar-vidék egységes szakszervezeti szövet­sége a munkásság viharos köve­telésére 24 órás általános sztrájk­kal válaszol a kormány és a káspárt országos végrehajtó bi­zottsága a tajvani helyzet meg­vitatása után határozatot hozott. „Újból kijelentjük — mondja a határozat —, hogy a kínai népi kormány 'képviselőinek felvétele az ENSZ-be a távol-keleti békés rendezés nélkülözhetetlen előfel­tétele. A békés rendezés felé az első lépés az ellenségeskedések beszüntetése legyen, valamim Csang Kaj-sek csapatainak visz- szavonulása a partmenti szige­tekről.“ i Szavazatmegoszlás a Faure-kormánv beiktatásánál Párizs (MTI). A Faure-kormány beiktatása során a francia nem­zetgyűlésben a képviselők szava­zata a következőképpen oszlott munkáltatók jogtipró kísérletei­re. Az általános sztrájk, amely­ben az egymillió lakosú Saar- vidék 310 000 dolgozója vesz részt, pénteken reggel hat óra­kor kezdődik és szombaton reg­gel hat órakor fejeződik be. A 72 000 fémipari dolgozó követe­lései teljesítéséig folytatja a határozata hangoztatja, hogy „a dél-afrikai helyzet a legsúlyo­sabb aggodalmat okozza az angol nép legszélesebb köreiben. A dél-afrikai kormány politikájá­nak célja az európaiak és nem európaiak elkülönítése és a nem európaiak kitoloncolása Johan­nesburgból. Az angol munkás­mozgalom undorral és felhábo­rodással utasítja vissza ezt a faji politikát, amelynek alapja a hit bizonyos fajok állítólagos fel­sőbbrendűségében és az a szán­dék, hogy állandósítsák a fehé­rek uralmát. Ez a politika káro­san befolyásolja a fajo-k egj^móa Moszkva (TASZSZ). 35 évvel ezelőtt alapították V. 1. Lenin kezdeményezésére Oroszország Állami Villamosítási Bizottságát. (GOELRO). A bizottság tervet készített az ország villamosítására, munkás­sága új fejezetet nyitott meg a fiatal szovjet állam történetében. A GOELRO-terv hatalmas szere­pet játszott a szovjet népgazda­ság gyökeres átszervezésében. A terv megvalósítása elősegítette a Szovjetunió iparosítását, elsősor­ban a nehézipar fejlesztését. Ma a Szovjetunió a villamosítás arányait tekintve, első helyen áll Európában. 1953-ban több mint Ebben az évben az első sorso­lást — a Negyedik Békekölcsön második húzását — március 6-án Zalaegerszegen tartják. Ez a 26-ik államkölcsönsorsolás lesz hazánkban. A húzás színhelye a zalaegerszegi ruhagyár kultúrter­me. Ezúttal államunk 73 500 egész kötvény tulajdonosának összesen 24 013 800 forintot fizet vissza nyeremény formájában ★ A harmadik és negyedik bé­kekölcsön sorsolásakor kiadott gvorsíitákban és a hivatalos sor­solási jegyzékekben eddig csil­laggal jelölték a nagyösszegű nyereménnyel kihúzott kötvények számát. (Pl. 30123 sorozat 32* — 10 000 forint.) A csillagjelzés, mely híven tükrözte a sorsolás technikáját, mert az 5000 forin­ton felüli nyereményeket együtt sorsolják a 200 forintos nyere­ményekkel — azt jelentette, hogy 133 milliárd kilowattóra villa­mosenergiát termeltek a Szovjet­unióban. Érdekes megjegyezni, hogy a GOELRO-terv 8,8 milliárd kilowattóra villamosenergia — termelést írt elő évente. Hatalmas léptekkel segítik elő az energetika fejlesztését a szov­jet tudósok. Az igen gazdag vizi- energia kihasználása mellett le­hetővé tették a világ első, atom­erővel működő 5000 kilowattot-, ipari villanytelepének megépíté­sét. A szovjet tudósok és techni­kusok most egy 50—100 000 kilo- wattos, atamerővel működő villa­mos erőmű tervein dolgoznak. a számihoz tartozó többi kötvény (30 126 sorozat 1—50-ig) 200—200 forintot nyer. A tapasztalat az, hogy a köt­vénytulajdonosok egy része fi­gyelmen kívül hagyta a csillag jelentőségét, és csak később, vagy egyáltalában nem jelentkezett 200 forintos nyereményéért. Az Országos Takarékpénztár ezért elhatározta, hogy mind a sorso­lási gyorslistófcból, mind a hiva­talos sorsolási jegyzékekből el­hagyja a csillagjelzést. A köny- nyebb érthetőség kedvéért a IV. Békekölcsön második sorsolásá­tól kezdve külön tüntetik fel a nagy nyereménnyel és külön a 200 forintos nyereménnyel kihú­zott kötvények számát. A listá­ban tehát a kisorsolt számok a következőképpen szerepelnek: 30 126 sorozat, 32 sorszám, 10 000 forintos nyeremény, 3012:3 soro­zat 1—50 sorszám 200 forintos nyeremény. közötti kapcsolatát egész Afriká­ban.“ sztrájkot. Az olasz szenátus megkezdte a párizsi egyezmények ratifikációs vitáját Róma (MTI) Az olasz szená-1 lenzéki szónok, Donini kommu- tusban csütörtökön megkezdő-1 nista és Morandi szocialista sze­dőt! a párizsi egyezmények ra-1 nátor nyitotta meg. (MTI) tifikációs vitája. A vitát két el­Az Angol Misnkáspárt országos végrehajtó bizottságának határozatai Tajvanról és a íéi-airikai helyzetről London (MTI) Az Algol Mun­A munkáspárt országos végre­hajtó bizottságának egy másik Március 6-án Zalaegerszegen tartják az idei első államkölcsön so rsoiást A Ufyiátéze&fr mcKjtyax Uuszác TÜNDÖKLÉSE ÉS delte, hogy a Saar-vidék hétfő reggel óta sztrájkoló 72 000 fém­ipari munkása szerdán vegye fel újra a munkát. A kormány kö­zölte, hogy a munkáltatók ké­szek a dolgozók által követelt 15 százalék helyett 12 százalék­kal emelni a munkabéreket. A fémipari dolgozók szakszerveze­te közölte, hogy a munkások jo­gos követeléseik hiánytalan tel­jesítéséig nem hagyjáik abba A Minisztertanács szabályozta az 3955. évi általános jövedelemadó kivetésével kapcsolatos tennivaló, kát. A falusi lakosság észrevételeit figyelembevéve, a Minisztertanács elrendelte, hogy az esetleges téves adókivetés elkerülése érdekében új­ból állapítsák meg az adózási köte­lezettség alá eső földterület nagy­ságát és a lovak számát. Ezért a falusi lakosságnak március 5_ig a tanácsházán díjtalanul beszerezhető hivatalos adóbevallási nyomtat­ványt kell kitöltenie. meg: A kormány ellen szavazó 210 képviselő közül 94 kommunista, 4 haladó, 105 szocialista, egy UDSR (jobboldali ellenálló) és hat pártonkívüli. A kormány mellett 369 képvi­selő szavazott. Tartózkodott a szavazástól 28 képviselő. Kilenc képviselő nem vett részt a szavazásban. Bevallást kötelesek adni: A termelőszövetkezeti tagok: ház­táji gazdaságukról; az I. és II. típu­sú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodók: a használatukban lévő mező- és er­dőgazdasági ingatlanokról, az álla­mi tartalékterületekből bérelt ingat­lanokról, a tu’ajdonukban lévő állat­állományról és a részben, vagy egészben bérbeadás útján hasznosí­tott házbirtokukról. A kitöltött bevallási íveket már­cius 5-ig postán, vagy személyesen kell benyujani a községi tanácsnál. Száznegyven évvel ezelőtt, 1815. február közepén egy ragyogó nap­sütéses téli délelőttön Debrecenbe érkezett a 4. számú Hessen hu­szárezred, elén a legendás hírű pa­rancsnokával Vitézvári Simon József ezredessel. A VÁROS NÉPE lelkesen tünte­tett a régen várt, sok orszá­got megjárt és számos dicsöséqes csatában résztvett huszárok mel­lett, akik mostmár a pihenés hosz- szú éveire rendezkedtek be Deb­recenben. A „legvitézebb huszár”, Simonyí óbester európai hírre tett szert a franciák elleni háborúkban. Emlékét nemcsak a magyar történelem, hanem a na­póleoni kor francia histórikusai is megörökítették, mint a legbátrabb katona mintaképét. Katonai pályá­ját legalul, a közlegénysáqnél kezdte, olyan korban, amikor még inkább gyermeknek számított, mint katonaköteles ifjúnak. Nagykálió- ból indult el 13 éves korában a sok szenvedéssel és gyötrelemmel járó katonai élet útjára. Származását némi homály fedi. Az apja Simon Pál (Barbácsi) nagykáiiói mészárosmester, akinek volt egy József nevű 'fia. Ez azon­ban 2 éves korában meghalt. Az anyakönyvbo utólagosan egy másik József nevű fiú van bejegyezve, aki 1777-ben született. Állítólag Simon ezt a fiút örökbe fogadta, s ez azonos a későbbi híres óbesterrel. * H SZÓLÓI HÁZTÓL elkalando- J m zott fiú először a Greffen hu- • szárokhoz állt be önkéntesen, majd * 18 éves korában elkerült a Worm­* ser huszárezredhez, mely még a e török utóvédek ellen harcolt Pan- * csóvánál, nagy sikerrel. 1796-ban * már őrmester Simonyi. A Uarda- » tónál franciák által bekerített $ osztrák csapatokat bravúros hu- * szárrohammal kiszabadította s 30 » ágyút szerzett vissza. Katonai kar- 9 rierje egyre emelkedett. Az euró- ♦ pai harctereken küzdött huszártár- « saival s kurucos rajtaütésekkel ? bámulatraméltó hőstetteket hajtott ♦ végre. 1809-ben már őrnagyi ran- % got kapott, s Napóleon hadai el- ♦ len harcolt a wagranii csatában. «• A katonai írók nagy elismeréssel % örökítették meg itt egy fényes ha- ♦ ditettét. A Thaya folyó hídját fel- % gyujtatta és a lobogó lángok kö- % zött vágtatott végig huszárjaival, ♦ hogy a menekülő franciákat fo- i vább üldözze. % Néhány év múlva már ezredes * lett, s résztvett a híres lipcsei csa- Z tában, ahol egy francia gránátos S ráiött, de a 4 öekás golyó mei~- * akadt a pénztárcájában. 1814-ber. újabb huszárbravurt hajtott vég­re. Napóleon seregének üldözésére lovasaival átúsztatott a Rhone fo­lyón és folytonos elhaladásában első volt, aki katonáival elérte Pá­rizst, illetve annak elővárosát Fontenebleaut. Itt megszállta kato­náival Napóleon fényes császári kastélyát cs gondoskodott arról, hoqy senki onnét semmit el ne vigyen, nehogy ezáltal a magyar huszárság hírneve bemocskoltas- sék. De Napóleon pincéjéből való 600 üveg pezsgőt megitatott szom­jas katonáival. K ATONAI írók mind megálla­pítják, hogy Simonyi ezre­desnek mindig az a nehéz feladat jutott osztályrészül, hogy helyrehoz za az osztrák hadvezérek baklö­véseit, melyeket rövidlátásuk és hozzá nem értésük okozott. Ilyen­kor Simonyi a régi magyar hadvi­selés mindig bevált, az ellenséget zavaró nyugtalanítás ügyes takti­káját alkalmazta jószerencsével. A csatatéren szerzett érdemeiért 70 kitüntetésen kívül elnyerte a Mária Terézia-rendet, mellyel előbb az osztrák, utána pedig a magyar bárói méltóság járt. Ezenkívül nagybirtokot kapott Arad megyé­ben, Vadászi községben. A Simon név helyett felvette a „Simoni” nevet a „Vitézvári” előnévvel. Debrecenben 14 éven át parancs­nokolt huszárjai felett, akik a fel­jegyzés szerint, rajongásig szeret­ték, mert nemcsak feilebbvalójuk, hanem igaz jóakarójuk és igaz bajtársuk volt. Talán korának egyetlen katonai elöljárója, aki de­mokratikus gondolkodását nem rejtette véka alá. Jelszava volt, hogy a magyar huszárt ne csak a háborúban az ellenséq, hanem bé­kében is mindenki becsülje meql D EBRECEN VAROS akkori veze­tősége nagy tisztelettel és sze­retettel vette körül a nagyszerű katonai elöljárót, mindennel segít­ségére volt, ha erre alkalom kí­nálkozott. Népszerűsége nettön- nőtt a város lakossága körében. Ellentétben az itt állomásozó többi osztrák ezred parancsnokaival, akiket gyűlöletes léqkör vett kö­rül, mert ezek állandóan keresték a módot, hoqy belekössenek úgy a Magisztrátus, mint a lakosság ügyeibe. Emlékét a Nagyerdőre vezető fasor létesítésével örökítették meg az utókor számára. A péteríia utca végénél az ő idejében a Nagyerdőig elterülő helyen homok­buckák voltak. Ezeket eltüntette huszárjaival és sík egyenes terü­letté varázsolta. Ekkor két sorban BUKÁSA félkilométer hosszúságban akác­fákat ültetett, mely a Nagyerdőre kiránduló debrecenieknek remek sétahelyévé lett. A Nagyerdő igazi kultúrájának Simonyi óbester ve­tette meg alapját, a fürdő létesí­tésének gondolata is tőle szárma­zót. Nem egy alkalommal remek lovas játékokat. csata jeleneteket rendezett a debreceni nép nagy örömére és szórakoztatsására, A derűs és boldog debreceni napoknak váratlan esemény vetett véget. Debreceni tartózkodásának 14. évében, 1829. tavaszán bécsi parancsra letartóztatták Simonyi óbestert, a heted-hétországon híres magyar huszárt. Debrecenből az aradi várba szállították s hosszú és titokzatos hadbírósági vizsgála­tot folytattak ellene, melynek eredményeképpen lefokozásra és 3 évi várfogságra ítélték. Megdöb­bentően hatott az ítélet Debrecen­ben maradt ezredére, a huszárok­ra és a tisztikar tagjaira egyaránt. Ellenőrizhetetlen források szerint az ezredben mozgalom indult meg hőnszerető huszárjai között, hogy kiszabadítsák, de ezt a mozgalmat csirájában elfojtották. életének kutatói a régi és Kaz újabbkori történetírók min­den utat módot megkíséreltek már, hogy a Simonyi ezredes elítélésé­nek okát kifürkésszék és az irato­kat felkutassák, de minden fárad­ság hiábavaló volt. A titokzatos ügy iratainak senki sem jutott nyomára, sem a bécsi császári le­véltárban, sem a budai hadtörté­nelmi irattárban, igy csak feltevé­sekre lehet támaszkodni, de egy bizonyos hogy a bosszú nagy sze­repet játszott az ügyben. A titok­zatos bécsi kéz, mely annyi sok jó magyarnak okozta tragédiáját, el­érte Simonyinál is célját. Az aradi várban töltött fogságá­ban halt meg 1832-ben. Még halá­lában sem volt nyugalma. Felesé­gét akkor értesítették elhunytéról, amikor mér eltemették egy jelte­len sírban. Nagy utánjárásra meg­engedték, hogy a Vadászi község­ben lévő birtokára átszállítsák és családi sírboltba helyezzék e! ko­porsóját. Harmadik temetése a lip­csei csata 100. évfordulóján, 1913. évben volt, mikor családtagjai a koporsót Budapestre vitették és a Kerepesi úti temetőben tették örök pihenőre. glRJA FELETT díszes síremlék ^áll, melyre Debrecen városa is koszorút helyezett a legvitézebb magyar huszár emlékének megbe­csülésére. BALASSA SÁNDOR. ;ztr ajkjiikat. Mit kell tudni a falusi lakosságnak az 1955. évi jövedelemadó kivetésével kapcsolatos tennivalókról ? Jelenet a Liliomfí című magyar filmből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom