Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-20 / 43. szám
4 NÉPLAP 1955. FEBRUAR 20. VÁSÁRIN Al Balogh Elemér elvtárs előadása Csokonai filozófiájáról Csokonai a korabeli materialista filozófiának világviszonylat' ban Is egyik legkorábbi modern énekese. Az ő világnézetéről beszél ma délelőtt 11 órakor a Déri Múzeum előadótermében Balogh Elemér, MDP Pártfőiskola filozófiai tanszékvezetője. Az előadás keretében elhangzanak a költő következő alkotásai: Az estve, Kons- tancinápoly, Természeti morál (részletek). Jegyek a helyszínen 2 és 3 Fí-os árban válthatók. Párt és pártépítés ★ Aprómunka Bödönháton Á MAGYAR VÖRÖSKERESZT, az zthfateU efyUzsétyének 'étt Emikor Csige János elvtársat ** megválasztották pártvezetőségi tagnak, örült a bizalomnak, mert nagy megtiszteltetés az, hogyha párttagok és pártonkívülí dolgozók rábízzák egy fiatal emberre ügyeik intézését. Csige elvtárs azonban nemcsak vezetőségi tag lett a bödönháti állami gazdaság pártszervezeténél, hanem a vezetőség kollektívája úgy döntött, hogy a titkári teendőket is rábízzák. Csige elvtárs kissé megdöbbent ekkor és gondolkodóba esett. — Valóra tudom-e váltani a rám váró feladatokat? Eleget tudok-e tenni a követelményeknek? Fel tudom-e sorakoztatni a kommunistákat és a pártonkívülí dolgozókat a párt- és a kormány- határozatok maradéktalan végrehajtására, amelyet csak úgy lehet megvalósítani, ha a pártszervezet jól dolgozik. A pártszervezet kötelessége a gazdaságvezetés pártellenőrzése is. Több mozgalmi tapasztalat. több szaktudás kellene a munka jó elvégzéséhez. zámtalan ilyen és ezekhez ^ hasonló gondolat foglalkoztatta. Csige elvtáre szókimondó ember és el is mondotta ezt a problémáját a járási párt-végrehajtóbizottság kiküldöttének. Az elmondotta, hogyna bármilyen problémája lesz, beszélje meg az igazgatóval, vagy éppen azzal, akire az ügy elintézése tartozik. Fordítson gondot az aprómunkára, csakis ez segít hozzá, hogy feloldódjon a közömbösség és a feladatokra is mozgósítani tudja nemcsak a párttagokat, hanem a pártonkívüli dolgozókat is. Csige elvtára már kezdte elsajátítani a párttitkári teendőket, amikor az egyik aktívaértekezleten Török József elvtárs felszólalt, s elmondotta, hiba van a tejkiadás körül. Mindig csak 10—11 óra felé kapják meg. sőt néha később. Márpedig a kicsi gyermekeknek nem iehet azt mondani, hogy várjon. Meg kellene nézni, mi az oka ennek. Csige elvtárs ígéretet tett az ügy elintézésére és már másnap reggel 7—8 óra között kiosztották a tejet. Igaz, hogy nem csoda történt. hanem csak annyi, Csige elvtárs megbeszélte az igazgatóval a problémát és a helyszínen megállapították, csupán hanyagság és a nemtörődömség okozta a hibát. Az igazgató nyomban elrendelte, hogy reggel 7 és 8 óra között ki kell osztani a tejet. Többen azt mondották, csak egy-két napig lesz ez így, aztán ismét kezdődik ott, ahol abbahagyták. A párttitkár elvtárs er- is felfigyelt és gondot fordított arra, hogy a bizalmatlanságra ne legyen oka senkinek sem. Nem lett igazuk a bizalmat! ankodók- nak. A pérttitkárnak ezer szeme és ezer füle kell. hogy legyen, csakis így tudja látni és hallani hol a hiba, mit kell elintézni. Egy embernek azonban csak két. szeme és füle van, de a dolgozók bizalma ezer szemet és ezer fület kölcsönöz neki. A tejkiadás elintézése felkeltette a dolgozók érdeklődését a pártszervezet iránt. A Bödönháti Állami Gazdaságban orvosi rendelő is van, mert bizony messze van innen a falu és a város. Amíg jó idők voltak, kijárt az orvos rendszeresen, de amikor hidegre fordult az idő, nem ment. Hideg szobában úgy sem lehet beteget vizsgálni — ez volt a véleménye. Mercs György dolgozó elmondotta Csige elvtársnak, hogy nincsen kályha a rendelőben és ezért nem jön az orvos. Ez is elintéződött egyik napról a másikra, mert belátta az igazgató, hogy kályháról megfeledkeztek, A gazdaság központjától kissé félreesik a sertéstenyésztő telep s így nem tudták, hogy ott milyen zavar van a vízellátással. A kél gémeskút egyike 30—40 méterre esik az etetőhöz, a másik száz méterre. A közelebbi kút gémje és az ágasa elkorhadt, veszélyessé vált a vízhúzás. Erre fel fogták magukat az állatgondozók, vízhordó fát szerkesztettek s a távolabbi kútról hordták a vizet Fáradságos munka ez, különösen téli időben. Ez azonban senkinek sem tűnt fel, mert a nehézséget csak az állatgondozók viselték. Tiliczki József sertésgondozó azonban a pártszervezethez fordult és mindezt elmondotta Csige elvtársnak. A párttlbkár ismét — mint annyiszor már — megbeszélte ezt is az igazgatóval és Tiliczki József jelentése után mestert küldtek a sertéstelepre, aki a dolgozók segítségével messzebb eső kútról átszerelte a vízhúzó eszközöket a közelebbi kútra, mivel az még nagyon jól használható állapotban van. %#ajon az ilyen apró-cseprí “ ügyelt elintézése hozzájárul a pártélet fellendítéséhez? Határo zottan kijelenthetjük, hogy igen Ilyen ügyek elintézése következtében nő a bizalom, az aktivitás Ennek köszönhető, hogv a taggyűlések megtartását már nem kell háromszor-négyszer elhalasztani. mint régen. Rendszeresek a pártbizalmi és a népnevelő értekezletek. A propagandaanyagok terjesztése érdekében nem kell külön agitációs eszközöket alkalmazni, mert a dolgozók felismerték milyen nagy segítséget nyújt számukra, ha egy-egy brosúrát elolvasnak. A pártcsoport értekezleteket ma már öntevékenyen is megtartják a gazdaság pártcsoportjai. Már látják a párttagok és a pártonkívüli dolgozók is, hogy a pártszervezet él, dolgozik, s a legapróbb problémáik elintézésében is jelentős segítséget tud nyújtani. A bödönháti tapasztalatokból meg lehet állapítani, ahol a párt- szervezet gondot fordít az aprómunkára, fellendül a pártélet, s a dolgozók bizalma mindinkább a párt felé fordul, ennélfogva állandóan erősödik a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Sz. i. Az elmúlt hét egyik napján Nagy Gyuláné Hatvan-utcai lakos felkereste a Magyar Vörös- kereszt Debrecen városi szervezetét és afelől érdeklődött, hogy mi is az a Vöröskereszt tulajdonképpen? Sokat hallott már róla, tudja, hogy társadalmi tömegszervezet, de szeretné azt is pontosan tudni, hogy mivel foglalkoznak a tagok és hogyan lehet szervezet munkájában részt venni. Mert ő nagyon szeretne a vöröskeresztben dolgozni. Mondanom sem kell, hogy Nagyné elvtársnőt ott azon nyomban beszervezték a vöröskereszt debreceni aktívái közé, egy-két nap múlva pedig már feladatot is kapott. Azzal bízták meg, hogy a Hatvan utcában, a lakása kör. nyékén szervezzen lelkes tagokat a vöröskeresztes mozgalomnak, melyről bizony még ma is igen sokan azt sem tudják, hogy mi fán terem. Nevéről ítélve annyit mindenki sejt, hogy a vöröskereszt valamiféle egészségügyi szervezet. Vannak azonban még sokan, akikben a felszabadulás előtti vöröskeresztes egylet álhumanista emlékei élnek, s ma is úgy nézik a Magyar Vöröskeresztet, mint karitásos alapon nyugvó jótékonykodó társaságot. FELVILÁGOSÍTÓ munka Mi teiiát a Magyar Vöröskereszt? A dolgozó nép egyik tömegszervezete, melynek tagjai, aktívái a nép közegészségügyi helyzetének javításán fáradoznak. Felvilágosító munkával, egészségügyi előadások szervezésével és tartásával törekszenek arra, hogy megelőzzék az emberek megbetegedését. „Egészség- védelemre kész’1 tanfolyamokon a dolgozók tízezreit képezik ki el sősegélynyújtásra, balesetelhárításra. egészségügyi napok A megye községeiben, falvaiban gyakran rendeznek egészség- ügyi napot, melyre orvosokat visznek ki, akik ott felvilágosító munkát végeznek a betegségek megelőzése érdekében és a lakosság számára ingyenes orvosi szakrendelést tartanak. Kokadon a decemberben megtartott egész-' ségügyi napon fogász, belgyógyász, nőgyógyász, sebész és röntgen szakorvos volt jelen asz- szisztensekkel, felszerelésekkel, röntgengéppel. A szakrendelésen többszáz embert megvizsgáltak, köztük sok olyat, akiket további kezelésre utasítottak. Ezeknek a vizsgálatoknak fő célja, hogy elejét vegyék a megbetegedésnek, mielőtt az a szervezeten elhatal masodnék. VÉRADÓ SZOLGALAT Egyik legkomolyabb feladata a Magyar Vöröskeresztnek a véradó szolgálat megszervezése. Az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan növekszik a véradás jelentősége. Ma már az össze gyűjtött vért nemcsak átömlesz- tési Célra, hanem gyógyszerként is használják. Debrecenben jelenleg több ezer szervezett véradója van a vöröskeresztnek. A véradó szolgálat fontosságát nő véli az a tény, hogy a korszerű sebészet elképzelhetetlen vérátömlesztés nélkül. TISZTASÁGI MOZGALOM Az évszakok között a tavasz a háztájék rendbehozásának, a nagytakarításoknak az ideje. Ezért helyezte az idén is a vöröskereszt március 15-re az egész országban megindítandó tisztasági mozgalom kezdetét, melynek keretében hadat üzen a szennynek, piszoknak, az emberi egészség egyik legnagyobb ellenségének. A múlt év tavaszán szervezett tisztasági mozgalom legszebb eredményei a biharkefhsz- tesi járásban születtek. A közsé gek versenyében Körösszegapátí szerezte meg a megyei elsőséget Reméljük, hogy az idei tisztasági mozgalom a tavalyinál még szebb eredményekkel zárul és hogy kifogja az egész évet. A MEZŐGAZDASÁG SEGÍTÉSE A mezőgazdasági termelés egyre fokozódó gépesítése megkívánja, hogy a balesetelhárítási és elsősegélynyújtási szolgálat a mezőgazdaságban is, elsősorban annak szocialista szektorában, meg. erősödjék. A vöröskereszt ennek érdekében minden gépállomáson, állami gazdaságban, termelőszövetkezetben megteremtette az elsősegélynyújtó szolgálatot, mely különösen nyáron, aratás, cséplés idején végez hasznos munkát. Példamutatóan dolgozik a püspökladányi Október 12, és a nádudvari termelőszövetkezetc!egészségügyi szolgálata. PÉLDAMUTATÓK: SÁRRÉTUDVARI ÉS A 109-ES MTH ISKOLA Sárrétudvariban az egészség- ügyi dolgozók, a Magyar Vörös- kereszt aktívái jó munkát végeznek. A vöröskereszt elnöke, dr. Medgyesi Tivadar és a titkár. Daru lMjosné mindent elkövetnek a helyi szervezet eredményeinek fokozása érdekében. Egy pillanatra sem feledkeznek meg a falu tisztaságáért folytatott harcról. Tavaly nyáron pedig a csép- Iésnél példamutatóan szervezték meg az egészségvédelmi, elsőee- gélynyújtási szolgálatot. A vörös- kereszt tagjai Sárrétudvariban rendszeres, komoly szervezeti életet élnek. A vöröskereszt debreceni aktívái közül feltétlenül meg kel! dicsérni az MTH 109-es számú iskola növendékeit és lelkes vezetőjüket, dr. Rácz Imre tanárt. Az intézet vöröskereszt csoportjának jól felszerelt egészségügyi állomása van. Tavaly ősszel az iskola 120 tanulója vett részt a hortobágyi rizsarató tábor több ezer lakója egészségvédelmének biztosításában. A növendékek állandóan kapcsolatot tartanak levelezés útján a népi demokráciák vöröskereszt szervezeteivel. V. Ti. ÓVJUK MEG A NAGYKEREKI VÁRAT A PUSZTULÁSTÓL Fazekas Mihály Szabadegyetem hírei Február negyedik hetében a Fazekas Mihály Szabadegyetemen a kővetkező előadások hallgathatók : A zenetárténetl szakon: „Az opera Monteverditől Mozartig“, — 1. rész Tartja: Hnnkiss János dr. egyetemi előadó, könyvtáros. Az előadás helye hétfőn délután 6 órakor, a Zeneművészeti Szakiskola hangversenyterme (Vár it. 1., I. emelet). Az irodalomtörténeti szakon: „Vörösmarty Mihály“. Tartja : Nagy János dr. tanér. Az előadás helye csütörtökön délután 6 órakor a Déri Múzeum előadótermében. A történelmi szakon: „A Habsburg gyarmati rendszer kiépítése Magyarországon“, Tartja : Szepsy József gyakorlatvezető tanár. Az előadás helye : pénteken délután 6 órakor a Fazekas Mihály Gimnáziumban (Hatvan utca). Minden varosnak, minden falunak megvan a maga története, sőt némelyiknek a történelmi nevezetessége. Némelyek dicső csaták emlékét őrzik, mások egy-egy nagy férfiút adtak a hazának. Egyik helyen győzelmes csatét vívtak nagyjaink a hazánkat annyit fenyegető ellenséggel, másutt meg a szabadság csillaga hullott porba. Ezer esztendő, a magyar nép mai hazájának története talán a legkisebb falunak is adott valami emléket, hogy őrizze meg az utókor számára: A «negye egyik ilyen nevezetessége Nagyke- rekiben a Bocskai vár. Messziről egyszerű kas- télyformája van, de közelebbről ódon várkastély tárul a szemlélő elé. Bér a hét öl magas torony zsindelytetejét, gerendáit régen eltüzelte valamelyik hálátlan utód, a falak keményen állják az idő viharát több, minit négy évszázada. Több szobáját termény raktárnak használják, némelyiket istállónak, egy része pedig felszedett padlókkal, kiver: ablakaival néz a pusztulás elébe. Pedig ha az ódon falak beszélni tudnának, be sok dicsőségről, vitézi tettről adnának számot! E sok hősi emléket az idő sem mosta el, mert a kerekíek számon tartják és beszélnek róla. A sok-sok emlék egy részét a krónikások jegyezték fel, egy : esze meg csak úgy szállt apáról fiúra, kiszínezve, kibővítve. A XV. század elején épült vár különösen a 150 éves török uralom idején játszott nagy szerepet. Bár a várat inkább csak mulatságra, vagy olyan „főhadiszállás“ félének használták, mégis többször ostromolta hol a török, hol a német. Ezért a békés időszakokban is fegyveres hajdúk tanyáztak a várban, és a toronyból a szakállas puskák mellől kémleltek a négy világtáj felé, nehogy Bocskai Istvánt, a nagy fejedelmet bárki is megzavarhassa akár pihenőjében, akár munkájában. Mert Bocskai nagyon szeretett itt tartózkodni. A várat 1590 táján Báthori Zsigmond adományozta Bocskainak, az akkor még váradi főkapitánynak. Itt a kereki vár falai közt szőtte Bocskai a terveket a törökök kiűzésére. Erdély felszabadítására. A kisebb dombon épüit várat védőgyűrűként majdnem teljesen körbefogta a nádas, ingoványos láp. Már csak sejteni lehet a talaj mély fekvéséből, hogy itt valamikor láp lehetett, a gazdagon termő konyhakertek helyén. A vár közelében lévő mocsaras érbe kergette beit örvéndi Veér Pál várkapitány a várat ostromló, de megfutamított német vasasokat, akik egytől egyig a mocsárban lelték halálukat. Beszélik, hogy a várból Bihar, romániai község felé alagút vezet ki. A hagyomány szerint ezen az magú ton szökött ki az ostromlott várból Veér Pál leánya, hogy segítségül hívja a székelyhídi hajdúkat. A hős leányt visszafele jövet a németek elfogták és megölték. A hajdúk halmot emeltek a tiszteletére. A kereki várban iakott a romantikus életű Báthon Anna is. Később a törökök ostroma erősen megrongálta a várat, de kijavították. A vér falai között a bujdosó kurucok is tanyát ütöttek, és itt várták a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc harcra hívó szavát. A későbbi századokban a vár sokszor cserélt gazdát. A magyar nép nyakára telepedett Kabsburg-ház uralkodói az évszázadok során hol ennek, hol annak a császári házhoz hűséges „nagyúrinak“ adományozták a várat. Tíz évvel ezelőtt aztán a jogos örökösök, a Bocskai hajdúk késői utódai, a kereki dolgozók tulajdonába került az ódon várkastély. A kerekie k joggal büszkék a falu nevezetességére, a Bocskai várra. A helyi népfrontbizottság jó úton járt, amikor programjába vette o vár kijavítását és átalakítását iskolává, vagy kultúrházzá. Nagyfokú mulasztás volt eddig is, hogy pusztulni hagyták a nagymúltú emléket. A kereki vár nem egy volt uradalmi kastély, hanem hazánk dicső történetének néma tanúja, hősi idők emléke. A községi tanácstól fel egészen a Népművelési Minisztériumiig minden illetékes szerv támogatására szükség van, hogy a kereki népfront-bizottság terve valóra váljon és az ódon várat megmentsék a pusztulástól. (Levél nyomán) PALLÁS IMRE
