Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

1 -*'V. FKBRUAK 20. VÁSÁRRÁ: »■w——mu mca——— NÉPLAP ft polgári járás tíz termeiöszilvetkezele tervezésének fogyatékosságai I T ei mei ószövet kezeteink most fejezték be a termelési és bevé­teli-kiadási tervük elkészítéséi. A terveket a járási tanácsoknál felülvizsgálták és a szükséges ja vasiatokat, észrevételeket mett­le ve jóvá is hagyták. Termelő- szcvetfeezeteink tagsága a ter­vek alapján biztató reményekkel foghat munkához, hiszen a ter­vek általában a tagság jővén el­mének jelentős emelkedését c? o: oszthatatlan szövetkezeti var i.'i-ou lényeges növekedését irá- .^zzátk elő. Az cEiészüU üzem­ek általában biztosítják ter- ■ öszö-oetkezeteink. erőteljes -édesét és további megszilár- nsát. . termelőszövetkezet, a Tán- . (Egyek), Súgván (Görbehá- /. Petőfi (Egyek), Táncsics * ár), Kossuth (Tiszacsege), Vj Erő (Újtikos), Március 9 (Uj- szentinargita), Szíahanov (Egyek), Kossuth (Görbeháza), Vörös Csil­lag (Folyás) terveinek megvizs­gálása után azonban kiderült, hogy az üzemtervek elkészítésé­nél több eléggé súlyos hibát kö­vettek el a tsz-ek vezetőségei és a járási tanács mezőgazdasági osztálya is, mivel jóváhagyta és tűrte a hibák elkövetését. Ve­gyünk szemügyre egy párat e hibák közül. Ez szükséges, mert még lehet javítani a tervezésen és a (hibák 'kiküszöbölésével to­vább emelfeedhetiík termelőszö­vetkezeteink jövedelme és a ta­gok részesedése. Másrészt azért :s szükséges a hibák egy részé­nek széleskörű megvizsgálása, mert a megye csaknem minden termelőszövetkezetében talál­kozhatunk hasonló fogyatékos­ságokkal. Több gondol a baromfitenyésztésre \z üzemtervek általános hibá­in a fenti tíz tsz-mól, hogy ke­vés gondot fordítanak a ba­romfiállomány fejlesztésére és általában a baromfitenyésztésre. Minden dolgozó paraszt tisztá­ban van azzal, hogy a baromfi­tenyésztés igen nagy jövedelmet biztosít a termelőiknek. Erről fe­ledkeztek meg a tervek elkészí­tői és a tsz-ek tagsága. A tíz tsz között egyet sem lehet találni, amely kielégítően fejlesztené eb­ben az évben — a tervek sze­rint — baromfiállományát. A görbeházi Ságvári Tsz-nek jelenleg 100 tyúkja, 11 libája, 11 kacsája és 37 pulykája van. Bál a terv előírja, hogy szaporítsák mind a tyúkok, mind a libák és kacsák, mind a pulykák számát a gazdasági év végére mégsem növekszik a tsz állománya, mert csak 100 tyúk, 12 liba, 12 kacsa és 10 pulyka továbbtartását vet­ték tervbe. Tehát a terv a ba­romfiállomány csökkentését írja elő! Ugyanígy tesz a terve sze­rint a folyási Vörös Csillag is, amelynek jelenleg van 69 tyúk­ja, 55 libája, 12 kacsája és 5 pulykája. Év végére pedig 80 tyúk, 50 liba, 16 kacsa marad továbbtenyészrtésre. A folyási Vö­rös Csillag teljesen felszámolja a pulykatenyésztést és csökkenti a libák számát. Az egyeki Sztahanov Tsz felszámolja a baromfitenyésztést Kemény munkával és nagy be­ruházással építették meg az egyeki Sztahanov tagjai a ba­romfiólaikat. Most már üresen állanak... Az idei üzemterv ugyanis nem veszi számiba egyetlen baromfi tartását és vé­telét sem irányozza elő. Az egyeki Sztahanov Tsz tagjai en­nélfogva nem akarnak baromfit tenyészteni. Szinte hihetetlen do­log, de így van, még azzal sem törődnek, hogy az üresen álló baromfiólakban sok beruházás van és ezért károsodás éri őket. Vajon tudják-e az egyeki Szta­hanov Tsz tagjai, hogy kötelező baromfibeadiásuk van? ... Terv szerint úgy látszik a szabadpiac­ról veszi meg a tsz a beadásra kerülő baromfit. Úgy véljük, ez nem kifizető a Sztahanov tagjai számára, 'hiszen csökkenni fog ezért jövedelmük, nem is beszél­ve arról, hogy egy 'hízott li­báért több mint 200 forintot ve­hetnének be... A felsorolt tsz-eknék ragyogó lehetőségeik vannak liba, kacsa tenyésztésre, hiszen a természe­tes vizek és a csatornák át- meg átszabdalják területüket. Vétkes könnyelműség volt kifelejteni, vagy kihagyni a tervekből a víziszárnyas tenyésztés fejleszté­sét. Sok hússal gyarapíthatták volna a népgazdaságot és sok pénzzel a tagok jövedelmét. Hozzá keli még éhhez azt is tenni, hogy a toll is jelentős jö­vedelmet biztosít. A Győr me­gyei termelőszövetkezeteknek egyik jeientős jövedelemforrása a toll. A párt és a kormány most már Hajdú-Biharban is megteremtette a víziszárnyasak nagyüzemi tenyésztésének felté­teleit a keleti és nyugati főcsa­tornák és a sok mellékcsatcrna építésével. Megvan tehát a le­hetősége annak, hogy megyénk is a tolltermelő megyék sorába lépjen. Éljünk hát ezzel a lehe­tőséggel, megyénk is legyen ba­romfi és toll exportáló megye, legyenek tsz-eink még gazdagab­bak és legyen a tagoknak na­gyobb jövedelmük. A keltető te­lepek elsősorban a tez-eket szol­gálják ki. Van még mód az el­követett hibát kiküszöbölni! Bátrabban használják fel termelőszövetkezeteink az állam segítségét Persze a szőlő- és a gyümölcs- telepítést nemcsak a polgári já­rás, hanem a többi járások egyes termelőszövetkezetei is elhanya­golták, ezért a fentiek ezekre is vonatkoznak. Szociális alap létesítésével gondoskodjunk az Öregekről és a betegekről „A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelmé­ből évente ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztásra kerülő összes kenyérgabona és egyéb termény, valamitit a pénzbeli részesedés 2—2 százalé­kát kell helyezni.“ (A mezőgazdasági termelőszövetke­zet mintaalapszabályábúl.) Termelőszövetkezeteink elnökei nagy része alaposan ismeri az alapszabályt. A járási tanácsok mezőgazdasággal foglalkozó funk­cionáriusai szintén kell, hogy jól ismerjék a teljes alapszabályt. Mégis a zárszámadások és az évi üzemtervek azt bizonyítják, hogy mind az elnökök, mind a tanács funkcionáriusa! megfeledkeznek az alapszabály egyik igen fontos, fentidézett pontjáról és tűrik az alapszabály sorozatos megsérté­sét. Igaz ugyan, hogy az üzemter­vek a fenti tíz tsz-nél a tagok kö­zött szétosztásra kerülő búzának két-három százalékát (az újszent- margitai Március 9. Tsz 4 száza­lékát) és a tagok között szétosz­tásra kerülő készpénz 2 százalé­kát a szociális és kulturális alap­ra irányozzák elő. Tavaly is igy történt. Azonban a zárszámadás­nál valahol elsikkadt a fel nem használt búza és készpénz. (Kiosz­tották a tagok között, vagy más célra fordították.) Részben ezért nincs szociális-kulturális alap. Másrészt hiba az is, hogy a tervek csupán a búza és a kész­pénz két százalékát teszik félre ez alapra. A többi terményről telje­sen megfeledkeznek az egyeki Sztahanov kivételével, amely a tavaszi árpa kiosztásra kerülő mennyiségének négy százalékát irányozza elő az alap céljaira. A kukoricáról, cukorról, csutká­ról, burgonyáról, rizsről és a többi terményről teljesen megfeledkez­tek a tervek készítői és a tagság, sőt a tervek felülvizsgálói és jóvá­hagyói is. Rosszul ismerik az alapszabályt, vagy tűrik annak megszegését. Mindezek nem segí­tik elő termelőszövetkezeteink gyarapodását és egészséges növe­kedését. Hiba még a tervekben, hogy nem irányozzák elő a szarvas­marhaállomány, többek között a tejhozam növelését sem. Például a tiszacsegei Kossuth teljesen fel akarta számolni a szarvasmarha­tenyésztést. A tejhozamot is csak évi 1070 literben irányozza elő. Az egyeki Táncsics is igen ala­csonyan 1144 liter tejhozamot vár teheneitől. Viszont az egyeki Szta­hanov és a görbeházi Ságvári 2300, illetve 2500 liter átlagos tej­hozamot akar elérni. Még ez sem sok, de már nem hiba. Államunk hathatósan támo­gatja tenmelőszö vetkeze te inke t, ha építkezésibe, gyümölcs- vagy szőlőtelepítésbe, halastó építésé­be vagy ha rizstelep létesítésébe fognak, más segítségről mosi nem is beszélve. Viszont tény, hogy termelőszövetkezeteink nagy része nem veszi igénybe az állam segítségét. legfeljebb rizstelepek létesítésére vagy az építkezésekre. A legtöbb helyen, még ott is, ahol az adottságok kitűnőek, megfeledkeznek szőlők és gyümölcsösök telepítéséről és arról a hatalmas segítségről, arait e célra megkaphatnának. A fenti tíz termelőszövetkezet példája ezt bizonyítja. Tudvalevő, hogy nem minden talaj alkalmas gyümölcstermesz­tésre. Viszont bizonyos, hogy Egyeken, Tisza ősegén. Polgáron és Görbeházán sok erre alkal­mas talaj található. A polgári Táncsics Tsz felismerte a szőlő­termelés nagy hasznát és hét hold szőlő telepítését vette terv­be. Az egyeki Táncsics 2, a gör­beházi Ságvári 5, az egyeki Pe­tőfi 4 holdat telepít. A Ságvári még öt hold gyümölcsöst telepít majd és az egyeki Petőfi az ősz­szel telepített 11 holdat. Viszont a többi polgári, egye­ki, görbeházi tsz egyetlen hold gyümölcsös vagy szőlő telepíté­sét sem vette tervbe. Ez bizony igen nagy hiba, mert a szőlők és gyümölcsösök kellő gondozás esetében igen nagy jövedelmet biztosítanak. Nem hű sáfárjai azdk a vezetők, a tsz-ek gyarapo­dásának, akik erre item gondol­nak. A tervek jó oldala, hogy a ter­méshozamok általában a talaj és a táj adottságai alapján vannak megállapítva és éppen ezért ser­kentőleg hatnak a szövetkezetek tagságára, a tervek túlszárnyalá­sára. Ezúttal tíz tsz terveiben mutat­kozó hibákból soroltunk fel egy párat. Bizonyos, hogy mindezen hibák a megye igen sok tsz-ében előfordulnak. Az is bizonyos, hogy még van mód a hibák kijavítására és ha ez megtörténik, nemcsak a tagság jövedelme fog növeked­ni, hanem a még egyénileg dolgo­zó parasztok érdeklődése is meg­nő termelőszövetkezeteink iránt. G. b, JÁzév&s a Magyar Hók Demckraiikits Szövetségé Tíz évvel ezelőtt, 1945 február i8-án alakult meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, hogy egységbe tömörítse a feladatok végrehajtására a magyar nőket. A tízéves évforduló alkalmából két MNDSZ tag nyilatkozatát közöl­jük: (iPáláetty Sdndomí: Most, hogy 10 év távlatából visszaemlékszem, szinte magam előtt látom a Szabadság telepi MNDSZ szervezet megalakulását. Házról-házra jártunk, hogy a há­ziasszonyokkal, a telepen lakó dolgozó nőkkel megismertessük az MNDSZ munkáját. Jómagam, Tárcsái Mihályné, Bogdán Imré- né, Nemes Lajosné, Török Sán- dorné, Lévai Józsefné munkája eredménnyel végződött. Egy hó­nap alatt több mint 150 asszony tartozott MNDSZ szervezetünk­höz. 1945 május 1-én pedig 300 Szabadság telepi asszonnyal vo­nultunk fel, ünnepeltük az első szabad május elsejét. 1947-ig sok-sok MNDSZ asz- szonytársammal együtt szociális vonalon dolgoztam. A háború fo­lyamán árván maradt gyermekek elhelyezésében segédkeztünk. Se­gítettük a vöröskereszt munkáját is, ott voltunk az iskolák rendbe­hozásánál is. Később olvasóköröket szervez­tünk, ahol a Nők Lapjából és más újságokból ismertettük az asszo­nyokkal a reájuk háruló feladato­kat. Az elmúlt éveli folyamán nem egy utcában — egy-egy MNDSZ asszonynál, igy nálam is békemegbeszélést tartottunk. Szeretik és kedvelik ezeket a megbeszéléseket a Szabadság te­lepiek. Van munkánk és feladatunk bő­ven. Az elmúlt évben a politi­kaiak mellett különböző tanfolya­mokat indítottunk. A varró-szabó tanfolyam sikeresen zárult. Az asszonyok kérésére egy-két nap múlva kötő taníoiya^ioi indí­tunk. Nálunk, a Szabadság tele­pen majdnem minden ház ker­tes. Két évvel ezelőtt „Kinek lesz több zöldsége” címmei versenyt Indítottunk, Ebben az évben is folytatjuk versenyünket. Munkánk eredményét és szer­vezetünk célját egyre jobban meg­ismerik a Szabadság telepi asszo­nyok. Úgy érzem, hogy 1.0 éves mun­kám — minden bizonnyal nagyon sok MNDSZ tag érzi ezt — nem volt hiábavaló. Tfm j a Qíu um i í : Haja Jánosné a Homokkert­ben a Vécsei utca 6. sz. alatt lakik. Bár 63 éves, még .rend­kívül élénk asszony. Követke­zőket mondja a 10 év előtti dol­gokról : Megalakulása óta tagja vagyok a homokkerti MND3Z-nek. sohse felejtem el, mennyit vitatkoztunk 1945—46-ban az asszonyokkal. Nem ismerték a női szövetségnek a jelentőségét. Sokan hallani sem akartak róla, hogy tagjai legyenek és azóta nagyon megváltozott a világgal együtt az asszonyok vé ­leménye is. Meggyőzték őket , tények. Tíz év alatt annyi eredményünk született, hogy nem is lehetne mindet felsorolni. Emlészem. mi­kor már az élet annyira rendes ke­rékvágásba zökkent, hogy meg lehetett kezdeni a munkát, a ho­mokkerti MNDSZ tagok segítet­tek az iskolákat rendbesz: dni. ki­meszelni. Házról-házra ártunk felszólítani az anyákat: engedjék gyermekeiket az iskolába tanulni. Akkor bizony még sok olyan csa- ; Iád volt, amely nem tudta gyerme- 'két felruházni. Segítettünk. Gyűj­töttünk pénzt, vettünk bőrt és textilanyagot, kis cipőiket, kis ru­hákat csináltattunk a gyermekek számára, s odaadtuk a legszegé­nyebb szülők gyermekeinek, hogy iskolába járhassanak. A beiskoláztatásban később is minden évben segítenünk a taní­tóknak a szülői látogatásokkal. Gyakran meglátogattunk egy-egv kórházat, a város szociális gon­dozottjait szeretet-csomagokkal. Kultúrcsoportunkkal falura is jártunk. • Tíz év telt el azóta, hogy a pár' ránkbízta az asszonyok nevelését és ennek a sikerekben gazdag tíz évnek az évfordulóját ünnepeljük vasárnap teadélután keretében. Szép eredményt értünk el az el­múlt hetekben a békealáírások gyűjtésében is. Én másodmagam- mal 370 aláírást gyűjtöttem, de nem volt a szervezetnek olyan tag­ja, aki legalább 159-et ne gyűj­tött volna. Mi asszonyok vala- menyien jól tudjuk, mit jelent a béke, hiszen minden anyának ha gyott a háború fájó emléket. Til­takozunk a háború kirobbantása ellen, ezért kezdjük meg ismét a felvilágosító és a szervező mun­kát az asszonyok között. Nem vagyok már fiatal, mégis szívesen dolgozom a közösségért. Nem felejtem el, amit Rákosi elv­társ mondott a III. kongresszuson, amikor személyesen beszélgetett velem, hogy szüntelenül harcol­junk a békéért. A DISZ debreceni járási kiMtérfekezíete Tegnap délelőtt 3 órakor ült össze a debreceni járás DISZ kül­döttértekezlete. Az értekezleten megjelent Nyitrai József elvtárs, a DISZ KV instruktora, Kerekes Antal elvtárs, a JB első titkára, Czeglédi László elvtárs, a DISZ MB agit.-prop. titkára, a DISZ JB tagjai és a járás mintegy 120 kül­dötte. Veres Mária szavalata után Basa Imre, a DISZ JB titkára tar­totta meg a JB beszámolóját. A beszámoló alapkérdése a DISZ II. kongresszusára való készülődés volt. A jól sikerült beszámolóhoz húszán szóltak hozzá. Nyitrai Jó­zsef elvtárs, a DISZ KV instruk­tora a varsói VIT jeleni őségéről beszélt. Kenyeres Irma, a hajdú­nánási gimnázium tanulója java­solta, hogy a kultúroUhoiiok igaz­gatóivá elsősorban fiatal szakkép­zett embereket nevezzenek ki. A hozzászólások közepette a hajdúszoboszlói Rákosi-zászló.- 3517—es számú Zrínyi Ilona út­törőcsapat köszöntötte a küldött- értekezletet, utána a küldöttek megválasztották a 41 tagú járási DISZ választmányt, és a megye küldöttértekezletre javasolt fiata­lokat. Az értekezlet végén a részi vevők táviratot küldtek az MDP Központi Vezetőségének és a DISZ KV-nek. Hétfőn este kezdődik a TTIT gyümölcstermesztési előadássorozata A Néplapban megjelent felhívás alapján szombat reggelig szá­zan jelentkeztek a TTIT megyei titkárságán a gyümölcstermesztési előadássorozatra. Az előadásokat hétfőn este 6 órakor kezdik a Déri Múzeum előadótermében. Ezt követően minden nap, csütörtök kivételével lesznek 20—27. közötti héten az előadások. A résztvevők közösen beszélik majd meg a gyakorlati bemuta­tásokra legkedvezőbb időpontokat. A TTIT titkársága ezúton is felhívja azoknak a jelentkezők­nek a figyelmet, akik még a 10 forint részvételi díjat nem fizet­ték be, hogy azt 21-én, hétfőn délelőtt, vagy az előadást meg­előzően fizessék be. Akik nem jelentkeztek az előadásorozatra. azok az egyes előadásokat 2 forintos belépőjegy váltásával hallgat­hatják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom