Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

«9öS. FEBRUAR 20. VASÁRNAP N t P L A P A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT Hogyan alakul a normán alul teljesítők száma ? i .1 fiUuubaüvJási verseny során egymásután születne'-: kimagasló egyéni és brigááerediné- » ! nyék. Ezek azonban egymagukban még nem elegendők ahhoz, hogy biztosítsák az üzemek ! ) is vállalatok felajánlásainak maradéktalan megvalósítását. Különösen az fontos most, hogy ♦ i a 100 százul. on alul teljesítőknek adjanak meg minden lehető segítséget teljesítményű:z { okozásához. A napokban megnéztük négy debreceni üzemben: hogyan alakul a normán alul ♦ teljesítők száma'.' f '-------------------------- ^ Villamosvasút műhelye A háiohuzurcs élüzem Villamosvasút Salét­rom utcai műhelye igen fontos része a vállalat­nak: az itt dolgozókon múlik, 'hogy naponta hány villamoskocsi köz’ekedül étik Debrecenben. A munkások érzik ezt a felelősséget és eredmé­nyeik arról tanúskodnak, hogy igyekeznek a le­hető legjobban ellátni feladatukat. Nem ők a hibásak, hogy kevés a villamos kocsi. Ami van, azt sok anyaghiánnyal küszködve építették újjá cs javítgatják naponta. A műhely falán hatalmas versenytábla. Min­den név mellett háromjegyű szám. Január hó* napban egyetlen normán alul teljesítő sem volt a műhelyben. No, talán azon a kis papírlapot., amelyen február első dekádjának értékelése van! A legkisebb szám ezen a papíron is felül van a százon. — Nálunk már hónapok óta nincs 100 szá­zalékon aim teljesítő — mondta Koncz László főmérnök elvtárs. S aztán a vele és a műhely dolgozóival folytatott beszélgetés során megtud­tuk e szép eredménynek az okait. Az első ok: jó a versenyszellem. A műhely­nek szinte valamennyi dolgozója részt vesz a munkaver-enyben. Mindenki azon igyekszik, hogy tudása legjavát nyújtsa. Hogy ez mennyire igaz. elég csak annyit ideírni, hogy háromszor egymásután nyerte el a Villamosvasút az él­üzem címet. A második ok: jó a viszony a dol­gozók között. Volt idő, amikor az idősebb .és a fiatal szakmunkások sciiogysem értették meg egymást. Néhány heiytelen viselkedésű fialai volt ennek az oka: lenézték az öregeket, lebe­csülték szaktudásuk»!., több évtizedes gyakorla­tukat. Amióta azonban ezeket a „szájbősóket" részben eltávolították a műhelyből, részben meg­növelték, megjavult a viszony az öregek és fia­talok között. Gyarmati Jenő, Haja Mihály, Fon­tos János. Nyalka Imre öreg szakmunkások és a feltörekvő fiatalok, Lampért Benő, Farkas József és a többiek nagy odaadással, nagy türe­lemmel oktatják a fiatalokat a szakma ezerny: fogására. S Kun Imre Pellei János, Dóró János Szabó István, meg a többiek nap mint nap jobb eredményeket érnek el. nemrég került a gyárba. A legjobb szakmunká­sok mellé osztják be a fiatalokat, hogy mielőbb megtanulják a részműveletek minden csínját- bínját, Varga Eta például állandó szakmai se­gítséget nyújt Harangi Erzsébetnek. Rövidesen elméleti é- gyakorlati szaktanfolyamot rendez­nek a fiatal szakmunkások részére. A tavalyi tanfolyamok tapasztalata azt mutatja, hogy ez lényegesen elősegíti a gyengén teljesítők ered­ményeinek emelkedését. Jól tudják ezt a fiatalok is: bizonyság erre az, hogy huszonnyolcán je­lentkeztek már a tanfolyamra. XIII-as Autójavító Vállalat Hónapok óta nem tudja teljesíteni tervét a XIII-as Autójavító Vállalat. Ennek együk oka az, hogy ig«n kevés — a feladatokhoz mérten -- a jól képzett szakmunkás a vállalatnál. Január­ban 30, február első dekádjában pedig 24 nor­mán alul teljesítő volt. A vállalatnál sok szó esik az ipari tanulók egyoldalú képzéséről. (Ezt igen jó, ha az ipán tanulóintézetek tanórai, oktatói figyelembe ve­szik. A szerk.) Legutóbb 7 gyakorló szakmun­kás iött Budapestről a vállalathoz: közülük egy tanulóideje alatt szinte végig csak zárakat ké­szített, a másik ablakrács-díszeket préselt. Az ilyen egyoldalúan képzett fiatalokat aztán csak hosszú, türelmes Oktatással lehet megtanítani a gépkocsijavitás sokrétű munkájára. A vállalat vezetői itt is a jó szakmunkások mellé osztják be a fiatalokat. /Azonban a szakszervezet nern ellenőrzi, hogyan foglalkoznak ezekkel a fiata­lokkal. Nem szervez mumkemódszerátadást az üzemen belül. Pedig ez egyik 'helyes és célra­vezető módszere a segítségadásnak. Nem sokat törődik a szakszervezet a munkaversennyel sem: a felajáolásokat ugyan „összegyűjti“, de aztán úgy gondolja, ezzel mindent megtett. A pártszer­vezet vezetőségének kell itt fellépni és felada­tokkal megbízni a szakszervezet vezetőit, majd pedig renti:;zeneien kérje számon a feladatok végrehajtóvá: Az Orvostudományi Egyetem bék mlbujiuíbáL Az Országos Béketanács fel­hívása élénk visszhangra talált a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Kisgyüléseken, béke­gyűléseken, végül egyetem’' bé­ke nagygyűlésen tiltakoztak a dolgozók a nyugatnémet fel­fegyverzés ellen. 1116 aláírás ad nagyobb nyomatéket e tiltako­zásnak. Sokan azonban nemcsak aláírták a békéi vérét, hanem mellé jegyezték érzéseiket, gon­dolataikat. Dr. Csobán Györgyné így ad kifejezést tiltakozásának: „Tisz­ta szívemből a békét kívánom." Dr. Straub János professzor eze­rét írja neve mellé: „Mi, magyar dolgozók nem vagyunk hajlan­dók beletörődni abba, hogy a ka­pitalisták egy újabb liáborút ki­robbantsanak.“ özv. Szigeti S:ín- dorné egyszerű szavaival ennyit ír: „Férjemet a háborúban el­vesztettem, gyermekeimet béké­ben akarom felnevelni.“ Az 1. sz. Belklinika dolgozói mielőtt beírták volna nevüket a béke- albumba, ezt a szöveget fogal­mazták meg: „Az orvosnak ás az egészségügyi dolgozónak min­den emberélet féltett kincs. Ezért nem gyűlölhetünk semmit sem jobban, mint ami ezt el akarja rabolni — a pusztító háborút!“ Számtalan bejegyzést lehetne még megemlíteni. Mindegyikből — legyen bár tartalmuk eltérő — kicsendül a klinika dolgozói­nak bérévágya, de a sokszáz bé- réaláírás egyúttal állásfoglalás is: .,Sohasem nyugszunk bele az új Wehrmacht felállításába és szembeszegülünk azokkal. akii­atomháborút készítenék clö." Juhász Lajos tudósító TÁRSASJÁTÉK-EST NAGYLÉTÁN Most visszaemlékezve az elmúlt napokban megtartott lársas- láték-estre. még mindig szinte hihetetlennél, tartom. logy a nagyléiai kultúrotthon zsúfolásig megtelt fiatalakkal, hívásunkra több, mint 250 ifjú jött el. A társasjáték-est nem is annyira új­szerű, mint inlkább feledésbe ment szórakozási forma feleleveníté­sére szolgált. Az első társasjáték bemutatásánál és játszásánál a fiatalok egy kicsit húzódoztak, de a harmadik bemutatott játék után már feloldódott a feszélyezeltség. A játék győztesei jutáknál kaptak. Nem r - ->y értékek voltak, hanem humoros ajándékok. Gumiból készült .atróz, csörgő, egy csomó papírba csomagolt cukor stb. A nyerteseknek az ajándékot a színpadon kellett kibontani, amely csak fökozta a jókedvet és a hangulatot. A zálog kiváltásánál új módszert vezettünk be. A zálog tu­lajdonosa ismeretterjesztő kérdésre felelt, pl: miről híres Almnsd? Emellett azonban igen sók humoros büntetést is adtunk. A tár­sasjáték-esten nagyon sók fiatal az általa jól ismert, a többség által azonban kevésbé ismert társasjátékot mutatott oe. Az :n játékokat, bemutatókat jutalmazták. Az est második felében 25 magyar nóta első sorát játszotta a zenekar. A versenyben részvevőknek kellett kitalálni a dal szövegét. Főleg régi és kevésbé ismert dalokat játszattunk. A legtöbb találat 10 volt. Ennek alapján tervbevettiik, hogy a jö­vőben daltanulási esteket tartu ik. A társasjáték-est meg'artása kultúrotthonurikbun ifjúságunkat szórakoztatta és nevelte. Az elkövetkező hetekben a társasjáték- eslet járásunk minden községében megrendezzük, minden bizony­nyal nem kisebb sikerrel. KEGYES MIHÁLY, Nagyiéin Építőgépkarbantartó Vállalat Utunk következő állomása az Építőgépkor- j ban tar :ó Vállalat. Itt is kellemes meglepetés ét ♦ bennünket: több mint egy éve nincs már normán J alul teljesítő. } A segítségadásnak itt is azt a legjobban be- j vált formáját alkalmazzák, hogy a legjobb szak- j munkások állandó védnökséget vállaltak a gyen- * gébben teljesítők fölött. G. Nemes Lajos és Dávid I József esztergályosok, Bartha József lakatos és j Hollilk István motorszerelő mutatják a jó példát ; a segítségnyújtásban. A javítások és a javítások- I hoz nagy mennyiségben szükséges alkatrészek £ megmunkálásának kezdetekor egy-egy kiváló ; szakmunkás megmutatja a többieknek a log- I ésszerűbb, legcélravezetőbb fogásokat. Ez az idő j aztán bőségesen megtérül, meghozza a kívánt • eredményeket. Nagy mértékben ennek köszön- j hető, hogy a vállalat hosszú hónapok óta 103— | 110 százalékra teljesíti tervét. j Januári tervüket a dolgozók 108 százalékra ♦ teljesítették, decemberhez viszonyítva 1,8 száza- ' Jékkal csökkentették az önköltséget. Most azérl { harcolnak, hogy eleget tegyenek adott szavuk- £ nak: felszabadulásunk tízéves évfordulójára 99 ; százalékos minőségű munka mellett 3 nappal I előbb fejezzék be első negyedévi tervüket. £ Táncsics Cipőgyár A cipógyáriak főleg a minőség javítására és az anyagtakarékosságra tettek felajánlást. Ja­nuárban 9 százalékkal javították a minőséget, közel 10 000 forint értékű anyagot takarítottak meg és 300 pár cipőt gyártottak terven felül. Szép eredmények. Azonban a cipőgyáriaktól többre is telne. Többre telne, ha nem lett volna január három dekád jáiban 14, 12, illetve 17, feb­ruár első dekádjában pedig 18 normán alul tel­jesítő. Jól látják ezt a gyár vezetői. Küzdenek n azért, hogy minél alacsonyabbra szorítsák le ezt a szí-mot, A normán alul teljesítők zöm« károsak a nyári zápor, hirtelen jött és ajtóstól rontott be.. Pillanatok alatt kitört a vihar a sajtóidban, amely a Gördülőcsapágy gyár egyik legfonto­sabb üzemrésze. Persze mindennek az újság az oka. Pontosabban három sor, még hozzá az első oldalon, mindjárt a fejléc alatt. Az, hogy Szabó Éva ifjúmunkás 242 százaié, kot teljesített. /I lányok, a váltótársak, Deim Erzsi, meg a többiek persze örültek a sikernek. Jól van Éva! Csak így tovább. Cuki vagy... — folyt a biztatás. De volt valaki, aki másképp kezdte. Először csak végig sétált a gépsorok kö­zött, aztán rákezdte: — Majd utána nézek én annak a 24? százaléknak. Hát mit akar ez a csitri. Menjen csak a 1-00 tonnás présgépre, ott mutassa meg mit tud. A hangok persze útrakeltek. Eljutot­tak egy nagy gép csöpp parancsnokig. Csak úgy foszladozva, szakadozottan, de a lány, a termeket betöltő zúgás ellenére is elrendezgette a soroltat... Szeme ősz- szeszükült, szája elkeskenyedett, és két keserű könnycsepp gördült végig arcán. Kitört a vihar. De Szűcs János minő­ségi ellenőr ezt semmibe vette. Sandí­tott egyet és tovább ment. ★ 1 Miről volt itt szó? Vicc volt? Bosszan- tás? Vagy igaz a dolog? A magas százalékokba más, talán a ceruza is bele­szólt? Vájjon nem azért haragos-e Szűcs Já. nos, hogy a százalék megy, de közben sok a •■elejt? Nézzük meg Szabó Éva munkáját és életét. !Á 4 z a csöpp lány, aki alig látszik ki a x nadrágból, aki olyan vékony, hogy akár gyermeknek is szólíthatnád, már két komoly kitüntetés tulajdonosa. Elő­ször a sztahanovista jelvényt kapta men. tavaly pedig a 6 hónapon át tartott 200 i/cUac SZABÓ ÉVA KÖRÜL LEVEL NYOMÁN százalékos átlagért, „kiváló dolgozó” nmmel tisztelték meg. Szabó Éva 18 éve° korában lépte át először a Gördülöcsapágygyár kapuját. Ujfehértóról indult, Pesten tanult, Deb­recenben kötött ki. Azt mondja Kiss La­jos művezető róla: „Magam is csodál­koztam, mikor ezt a lányt először meg­láttam. Igénytelensége mögött: végtelen szorgalom és akarat van. Keze akár a motolla. IJgyes ... ördögien ügyes.“ Idáig tehó.t nincs semmi kifogás. Nem is lehet. Hisz ha ez a 20 éves lány Uj- fehértóra hazamegy, azt kéri tőle (igaz, hogy félig tréfásan) 42 éves traktoros apja: legalább az egyik kitüntetést adja kölcsönbe. Mert neki még nincs ilyen. Viszont az is igaz, hogy nemcsak a mun­kában, de a DISZ-ben, a tűzoltóknál, a könyvtárnál, mindenütt meg lehet talál­ni Szabó Éva nevét. A társadalmi mun­kában is olyan aktív, olyan lendületes, mint a termelésben. Megkérdezhetjük: mi hát mégis a baj? Csak tán nem a sok selejt? Persze se- lejtet ő is csinál. De ezt félreteszi és el­különíti a többitől. Maga mutatja meg. nem várja, hogy felfedjék. Azonban az utóbbi három hónapban még ilyen se­lejt sem volt. Mikor Szűcs János ezt megtudta, kifaltadt, hogy lehet az, hogy Szabó Éva selejtmentesen dolgozik. Ilyen nincs! A ,,nyakába varrt” s vissza adott hát neki nyolc NO mintájú kosa­rat. Méghozzá úgy, hogy előbb átvette, s csak másnap mondta meg, hogy selejt. Szabó Éva akkor úgy sírt, mint egy 5 éves gyerek. Bántotta a jogtalanság. A lányokhoz sem szólt, még ebédelni sem ebédelt, Szűcsre persze már nem ez az első oanasz. Van már sok-sok hasonló. Bár ért a dolgokhoz, mégis helytelenül végzi munkáját. Szembe állítja az egyik dolgozót a másikkal. Nem tanít és nem magyaráz. Nem ismerteti, hogy mit je­lent nekünk egy-egy csapágy-kosár, egy- egy jól elkészített görgő, vagy mit jelenf. a gyári becsület. Helyette hangoskodás­sal. vagy néha helytelen, jogtalan kifa- leadással akarja a dolgokat megoldani Tévedés ne essék, mi mindig a minő­ségi ellenőrzés határozottsága mellett vagyunk. A selejtgyártókkal, hanyagok­kal, pazarlókkal szemben szigorúan fel kell lépni. Ha kell, komoly bírálattal, ha szükséges, pénz levonással. Ez a jogkör azonban mégsem azért jogkör, hogy egy­szerűen csak heccből, vagy indokolatlan ellenszenvből valamit selejtesnek nyil­vánítsanak, ha nem az. Ez sem a dolgo­zóknak, sem a gyárnak nem segít! Nem növeli, hanem ellenkezőleg rontja a MEG tekintélyét! A pártbizottság, a gazdasági irányítás tud a dolgokról. Intézkedik is. De meg­kérdezhetjük, miért csak most, miért csak ilyen későn? A dolgozók már hó­napok óta panaszkodnak, küldözgetik jelentéseiket, bosszankodnak Szűcs miatt. Az illetékesek csak tán nem azt v. hitet akarják Jcelteni, hogy náluk las­sabban terjed a hang, mint a textilesek­nél. vagy a Járómű javítóban? ★ A P. 12-es présgép és a sajtoló körül tehát így kavarognak a dolgok. Az a behemot gép 50 tonnás, aki kezeli 50 kiló sincs. De a hatalmas monstrum úgy engedelmeskedik a. csöpp kéznek, mint !í legkezesebb, legszelídebb bárány. így dolgoznak már két éve s mig röpülnek a csapágykosarak, ezres tételekben fut a sorjázás, egy maszatos, kedves kis arc azt várja: — Döntsék már el az emberek, ebben a „viharban“ kinek van igaza! Kovács Ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom