Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

ív e t* L A p lyáü januar 18, Ueiltl 1 munkásmozgalom régi harcosai között \ehexen h u Imi a villany bekötése — Miért nem tndtale egyesek vetőmagot íratni? — I öbb gondot as iff óság nevelésére! A Néplap foautíónapia Tisztaberekén — Nem is hagyjuk mi abba, majd ha csak meg­halunk — vágott közbe Kovács György elvtárs. — 1910-ben én voltam az. aki Nyíregyházán megalakította a Sütőipari Dolgozók Szak- szervezetét. Mi mindég se­gítettük a más szakmabe­liek sztrájkharcát. — S egy­más után sorolta tel az ét'- számokat: 1920, 1933 ... k OV másik asztalnál a J kőművesek büszkén emlegették, hogy Nyíregy­házán ők voltak a munkás- mozgalom élharcosai. A fia­tal Zajácz György elvtárs ítrról beszélt: milyen boldog volt. amikor őt a legkisebb feladatok elvégzésével is megbízták. Mindég becsü­lettel teljesítette megbíza­tását.. . S Zajácz elvtárs ma is becsülettel megállja helyét munkájában... Nem volt hiába való a harcuk! A Szovjetunió fel­szabadításával és segítségé­vel megvalósult régi vá­gyuk: pártunk vezetésével a magyar nép megkezdte a szocializmus építését. Az egymáskozötti beszél­getések már javában foly­tak, amikor megjelent a baráti beszélgetésen Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Kocsány Gyula elvtárs má­sodtitkár, Uzsoki István elvtárs harmadtitkár, Rózsa Andor elvtárs, a KV. szer­vezési osztályának munka­társa. Botrágyi Zoltán elv­társ, a városi tanács elnöke. líenkei András elvtárs, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a munkásmozgalom megjelent régi harcosait. Majd rövid beszédében hangsúlyozta: — Ezt a baráti összejöve­telt azért hívtuk össze, hogy kicseréljük egymás véle-; menyét, tapasztalatait, meg­hallgassuk egymás javasla-, iáit. hogy az elkövet kezeit-’■ do időkben az új szakasz\ politikájáért folytatott harc­ban Nyíregyháza. város Kommunistái — a becsüle­tes pártonkivüli dolgozók­kal karöltve — minél ered- \ ményesebben álljulc meg\ helyünket a feladatok el-! végzésében. A baráti beszélgetés csak­hamar megkezdődött. Ka- jati Sándor elvtárs és Dán-; kó János elvtárs arról be­szélt: sokkal nagyobb bizal­mat az öreg harcosok iránt. Az eddiginél több feladat­tal bízzák meg őket. Ere-! jükkel, tudásukkal mindég készek harcolni a párt cél­kitűzéseiért. Ferkó István elvtárs annak a vélemé­nyének adott kifejezést,1 hogy a jövőben többszörj hívják össze őket, hogy ta­pasztalataikkal. javasló- j tóikkal még jobban előse- j gítsék a szocializmus épí­tését. Somogyi Gyuláné elvtársnő arról beszélt, hogy \ több segítséget várnak a ipa­rosi és a megyei pártbizotf-\ sáp részéről a kerületi párt- j szervezetek. Nagyon sok; problémájuk van, de hogy | ezeket megoldják, jobban j igénylik a felsőbb pártszer-! vezetek segítségét. Murczkó Károly elvtárs arról beszélt, hogy az őre-1 gek tapasztalata, a fiatalok erejével és lendületével pá­rosulva hallatlanul megsok­szorozza erőnket az új sza­kasz politikájáért vívott harcban. Majd javasolta, hogy propagandamunkánk­ban használjuk fel Nyír­vészeti kultúránk legyen, a múlt kincseit át kell mentenünk a mi életünkbe. Ez az előadássorozat első céljának ezt tűzte ki. Ha városunk épületei kö­zött szétnézünk, sok olyan dolgot látunk, ami az antik görögöktől hagyományozó- dott ránk. Az irodaház be­járatát hatalmas oszlopok díszítik, középen enyhén kidudorodnak, az oszlop­fők egyszerűek: egy lap, s gyűrűk. A pártoktatás há zán szintén ilyen oszlopot vannak, az oszlopfők azon ban sarkain csigamenete. ' sek. A budapesti S/.épmü vészeti Múzeum oszlopai ro. I vátkoltak, a Nemzet | Múzeum oszlopfőin akan- } túsz levelek is vannak Mindezeket a stíluseleme­ket több mint kétezer é\ Sok felszólaló a megbecsü­lés hangján beszélt arról, hogy gyakran találkoznak az újságban olyan írások­kal, amelyek az ügyek sikeres elintézését je­lentik. Kónya Géza, a község’ népfront-bizottságának el-' nöke is arról beszélt. Máig; sem tudták meg, mi volt az; oka annak, amikor a na­pokban kidobolták: hogy vetőmagot lehet íratni és pár óra múlva többen igye­keztek ilyen szándékkal a megadott helyre] — mér azt felelték, hogy lezárták a jelentkezést, sőt a névsort el is küldték postán, A községben nagyon sokan akarnak tavaszi vetőmagot, búzát, za­bot, árpát és burgonya- gumót, beszerezni. Szeretnénk, ha a községi tanács segítségünkre lenne ebben. Nemcsak a panasz jelle­mezte ez esti beszélgetést. Legtöbben arról is beszél­tek, hogy a Néplap cikkei­ből termelési kérdésekben is sokat tanulnak. Éppen ezért hiányolják, amikor j nem olvashatnak a lapban ilyen anyagot. Többen azt kérték, írjunk olyan cikket, iehet-e földet, vagy házat örökösök között szétosztani,; földet kishaszonbérbe adni. Többen, mint Szabó1 György, a 69 éves Szabó Ignác, az idős, 50 százalé­kos rokkant Gergely Fe­renc, Tukacs László is el­mondták egyéni sérelmei­ket, amikre rövidesen vá­laszt küldünk. Korpás Sán­dor megemlítette, hogy a község alatt nagyterületű lapál;/, Nemrég elhatározta a i Néplap szerkesztősége, hogy 1 munkatársai fogadónapokon 1 beszélik meg a megye dol­gozóival az olvasók javas­latait, meghallgatva sérel­meiket, segítik ügyes-bajos dolgaik megoldását. Azóta mór sokan öröm­mel értesültek arról: elin- j tézte ügyét, orvosolta pana- t szát a Néplap. Az elmúlt , pénteken a csengeri járás- J ba Tisztaberek felé vettük j utunkat. , Tisztaberekét úgy is em- j legelik isten háta mögötti . hely. Azonban nem vitat- , ható, hogy mind többen . vesznek rádiót, a község villamosítása előrehaladott, s szép új iskolájuk is van, no meg más egyebek is azt ta­núsítják: nincs hazánkban eldugott hely. A villanyt említettük, pedig a villany­nyal baj van. Erről már napközben js szó esett, de . elmondta ezt az esti beszélgetéskor l’ráda József is. Amikor fel­szólították, hogy 2.4i9 lorintot fizessen a múlt évi adóhátralékából, Ki­fizette. Beadását ren­dezte. A villanyt még­sem kötik be hozza, pedig lakásába már be van vezetve és Fórizs elvtárs, a vb. el­nök is megígérte. Préda bácsi azt is sérelmesnek ta­lálja, hogy bár beírták adokönyvéoe a nagy R be­tűt, (mi azt jelenti, hogy I rendezte adóját, pár napja ! mégis végrehajtó volt ná- ! luk és 345 forintra foglalást i csinált. (Azóta ezt a pa- | naszt továbbítottuk illeté- | kés helyre.) Maradjunk csak a villanynál. Nemcsak a bevezetés, a bekötés lassú Tisztaberekén, baj van az utcai világítással is. Jelen­leg csak két helyen ég kül- j ső fény, amikor aztán — ahol fényes, ott egyenes — I valaki térdig zuttyan a la-1 tyakba, megemlegeti a sze- I relőt. Hogy megjavuljon a községben a villanyok be- i kötése, arra kérjük Séra 1st- j van körzeti szerelőt, ne tegyen kivételeket. ; Ahogy érkeznek a munká- : val és ahogy azt a tanács is javasolja, jussanak el ■ minél előbb minden ház- : hoz. Ehhez megígérte se- • gítségét a TITÁSZ igazga- i tója, Pivarnyik elvtárs is. Horváth Sándor, a község ■! megbecsült sertésgondozója, i [ Tagja az SZTK-nak. Mégis ■[ arról panaszkodott, hogy gyermekei után sem ! szülési segélyt, sem csa­ládi pótlékot nem ka­pott, bár nemrégen már a harmadik gyermeke született. ,! Hasonló esete van Sinkó- j Árpád földművesszövetke- : ! zeti alkalmazottnak is. Kiss ? j Bertalan az Útfenntartó 1! Vállalatra neheztel. Még a \ múlt év novemberében kc- > j vet fuvaroztak Combi Jó- -] zseffel. i í Kiss Bertalan 97 köb­méter, Combi pedig 86- köbméter kő fuvardíját nem kapta meg. „mocsár” képződött, ahova a község szenny­vize is folyik. Több esetben állatok vesztek bele, de egyszer már gyerek is bclcfult. Nem tudják, mit kellene ten- tenniök; jó lenne, ba a Vízügyi Igazgatóság j megvizsgálná a dolgot, esetleg rövid csatornával élj tudnák vezetni onnan a vi-i zet. Azt is megtudtuk a be­szélgetések során, hogy aj község népfront-bizottsága] nem foglalkozik eleget a dolgozók ügyével, pedig a kisebb-nagyobb egyéni séú relmeket, az egyszerű em­berek panaszát a népfront-] bizottság segíthetné orvo­solni. Több szeretettel bán­jon a dolgozókkal a helyi1 pártszervezet titkára, Szab I bő elvtárs is. Adjon segítsé- j get a falu fiataljainak ah­hoz, hogy ne csak a korcsma vagy néha a fonóest le­gyen találkozóhelyük, hanem felkarolva a pe­dagógusok törekvését, alakítsanak színjátszó, vagy tánccsoportot, rendezzenek tanulságos elő­adásokat, amelyre a község; idősebbjei is szívesen el-' járnának. így is segíthetik' saját életük szépülését a tisztaberekiek. fi berlini Kodak Mmgyár olcsó fényképezőgépeket gyárt A berlin-köpenicki Kodak filmgyár 1955-ben 50.000 olcsó fényképezőgéppel já­rul hozzá a közszükségleti cikkek választékának bőví­téséhez. A „Pionier“ elne­vezésű készülék mérete 75X100 mm, ára pedig mindössze 10 D-márka. A géppel filmtekercsenként 16 darab 3X4 cm-es méretű felvételt lehet készíteni es célja a fiatalokat és gyer­mekeket megismertetni a fényképezés technikáiával. ep Llcntek este nem min-' 1 dennapi esemény tör-! tént a régi nyíregyházi \ kommunisták, az illegali­tásban résztvevő elvtársak \ életében. A városi pártbi­zottság baráti beszélgetésre!. hívta meg a munkásmozga- , lom azon régi harcosait, akik életük kockáztatása-; val, éhséget, munkanélkü- 1 liséget, csendőrszuronyt, I rendörgumibotot, nyomort, I szenvedést, a megaláztciási! tűrve, végig kitartottak a ': szocializmus eszmei mel­lett. A legnehezebb időkben is a legelszántabban hittek a marxizraus-lenlnizm us eszméinek győzelmében. Gyönyörűen feldíszített, bíborvörös virágokkal éke- ‘ sitett asztalok várták a régi harcosokat, öröm sugárzott : valamennyiük arcán. Kö­zöttük láthatjuk a legöre­gebb, majdnem egészen ko-' paszodó Bartha Sámuel elv­társat, az akkori idők leg­fiatalabb harcosát. ’Zaját: z György elvtársat is. Az asztalok ■mellett ■ * csakhamar feloldódtak « nyelvek. Egész zsibongás töltötte meg a termet. Min­denkinek volt mondani va­lója. Ki a régi harcok leg­nehezebb, vagy legfájdal­masabb pillanatait, ki a mai j idők nehéz, de sikeres har-\ cát elevenítette fel. Az j egyik asztalnál a pék szak­mában dolgozók gyülekez- j tek. Itt, Aczél elvtárs be­szélt mozgalmi munkájá­ról. Majd bekapcsolódott régi harcos és szaktársa Pápai elvtárs, aki mindjárt megjegyezte: — Csak még egyszer le­hetnek patai... de azért mos is — bár öreg va- \ gyök, becsülettel folytatom, a. megkezdett harcot, n j egyháza munkásmozgalmá­nak harcát, történetét. A baráti beszélgetésen 1 felszólalt Varga Sán­dor elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára is. Beszédében hangsúlyozta: — Az itt elhangzott őszinte vélemények és segítő javas­latok sokat fognak segíteni a mi munkánkban is. ígér­jük, hogy a jövőben többetj fogunk törődni és jobban ki fogjulc kérni a régi harca- j sok javaslatait, mert nélkü­lözhetetlenek a mi párt- j munkánkban. Majd fokozot­tabb éberségre, az ellenség elleni harcra hívta fel a je­lenlévők figyelmét. Megem­lítette azt a hatalmas fejlő-] dést, amelyet megyénkben politikai és gazdasági téren elértünk a felszabadulás óta. — Az elmúlt, tíz ce' alatt többet villamosítot­tunk, mint a kapitalizmus 70 év alatt megyénkben — mondotta. Majd javasolta, hogy Nyíregyháza kommu­nista mártírjainak emléké­re Szamuelly Tibor. Soltész Mihály és még több elv­társ emlékére, egy perces néma csenddel adózzanak. ÍT? a baráti megbeszélés igen gazdag és hasz­nos tanulsággal zárult. Va­lamennyi felszólaló mélyen érző szavából kicsendült a párt iránti határtalan sze­retet és bizalom. Ez a baráti j beszélgetés olyan lendüle- \ tét és lelkesedést adott a régi harcosoknak, amelyhez még példa nem volt Nyír­egyházán. Most a városi pártbizottságon van a sor, hogy ezt a határtalan lelke­sedést és akarást a párt­munka fokozottabb megja­vítására használja. BÁLINT LAJOS. mégis keveset tudunk róla. De nemcsak a stílus is­meretére tanít a művészet­történelem, vannak őszinte és hazug épületek. A nagy stílusok mindig őszinték, ezt talán mondani sem\ kell. Hazug az az épület, mely­nek szerkezete nem felel meg rendeltetésének, pi. oszlopok, mik nem viselnek terhet, vagy vasbetonból pagodatető (mindkettőre láthatunk példát Nyíregy- j házán). A görg, román, gót, i reneszánsz épületekből sem- I mit sem lehet elhagyni, mert megbomlik az épület ] maga. Minden részletnek megvan a rendeltetése. ■ Ha valamit meg aka- j runk dicsérni, gyakran ■ mondjuk rá, hogy klasszi- j kus alkotás. Ez a szólás a ! görög művészetre megy I vissza, a történelem folya- j mán nem volt még olyan ' nép. mely a szépséget any­nyiva szerette volna, mint í az ókori görög nép. Az ő szépségideáljuk sem volt j állandó, de a szépséget, ; harmóniát, kiegyensúlyo- ] zottságot, esztétikai meg- ; nyugvást mindig tökéletes {formában tudták kifejezni, nincsenek olyan műemlé­kek sehol a világon, melyek előtt az ember őszintébb és . mélyebb meghatottsággal tudna állni. Az előadássorozat első előadása a görög építészet- | rűl szól, mely az európai művészi tudatnak időrend­ben első, legmélyebb, dt ugyanakkor egyik legfon­tosabb tényezője. Koroknay Gyula Amikor a Megyei Tanács Népművelési Osztálya és a Társadalom és Természet- tudományi Ismeretterjesztő i Társulat művészettörténeti! előadássorozatát megter­vezte, szeme előtt volt me­gyénk népművelésének egy rendkívüli hiánya, ez pedig a legnagyobb fokú tájéko­zatlanság képzőművészeti téren, de mondhatnánk úgy is, hogy egy igen magas százalékú képzőművészeti analfabétizmus. Nagyon sú­lyos ez a szó, de sajnos, amennyire súlyos, legalább annyira igaz is. A szöveg közti rajz, pl. az antik Gö­rögország egyik legtökéle­tesebb műemléke, mégis, ha valaki megkérdezné, mit ábrázol, nagyon kevesen tudnának rá érdemlegest válaszolni. És sajnos, ez nemcsak a paraszt és mun­kástömegekre áll. hanem az értelmiségiek nagyrésze sem kivétel. Nem segít ezt a művészeti analfabétiz­must felszámolni a közok­tatásunk, mivel a középis­kolában nincs művészettör­téneti oktatás. Még a hiva­talos épülettervezés is sok­szor ízléstelen, zavaros és hazug stílusával is csak az ízléstelenséget propagálja. A szép keresése, a szép máni törekvés az ember egyik legösztönösebb, leg­ősibb jellemvonása, illetve megnyilvánulása, mert hangját hallatja mindenki­nél, mégis milyen messze vagyunk attól a demokrati­ELŐADÁSSORPZAT Bevezetés a görög építészet című előadáshoz ■ kus képzőművészeti kultú-; I rától, mely az antik Görög- j országot, vagy a rene-' 'szánsz Firenzét jellemezte.! ' mikor egy Santa Maria del! !tore oszlopfőjének a tér-5 c.í kitették közszemlére. ] bírálatra, és megszavaztat­tak a népet. Az emberiség; ! történetének folyamán sok 'tapasztalatot gyűjtött össze ! nemcsak technikai, hanem I művészeti téren is. Élnek! I népünk, számára ezek a ta- pasztalatok? Semmiképpen, i ' Hogy széleskörű képzőmű- i óta ismeri a kult úrvilág, szinte kézről-kézre adogat­va jutott el ide hozzánk, Szék az ókori görög stílus­elemek még ma is élnek. bit ml.r AL-ot1 r Uj hajóval gazdagodott a csehszlovák tengeri flotta A csehszlovák tengeri flotta a napokban új hajó­val gazdagodott: elkészült a „Lidice“ nevű nagy gő­zös. A hajó 8.500 tonnás, hosszúsága 140 méter. — Maximális óránkénti sebes­sége: 32 kilométer. Az új hajón a különböző áruk ki­rakását 19 daru végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom