Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

néplap

1955 januar 15, stombaf

!* & n t i: í* ítés

Mit tess a nagyhalászt kendergyár pártszervezete a verseny sikeréért

SZAHALIN SZIGETÉN

A nagyhalászi matrac- üzem lenszalmával tömött matracai egyre több családhoz jutnak el. Naponta többszáz darabot készítenek belőle az ügyeskezű matrackészítök. Az üzemmel szomszédos Kendergyár is fontos munkát végez a közszükségleti cikkek gyártásában. A textilgyárak részére készíti a fontos alapanyagot. Mind a két üzem termékei jóhirűek. A fel- szabadulási munkaverseny során is harcolnak, hogy tervteljesítéssel, minőségi munkavégzéssel öregbítsék hirnevüket.

A két üzemnek közös pártszervezete van Nagyidat Béla elvtárs a párttitkár. Most kapta meg a „Szocialista Munkáért Érdemérem” kitüntetést.

A napokban meglátogattuk a két üzemet a megyei pártbizottság munkatársaival. Nagyidai elvtárs elmondotta, hogy kibővített pártvezetósé- gi ülésen beszélték meg a versenyt, ahol az üzemvezető, az üzemi szakszervezet elnöke, és a főművezetők a tervről, a teljesítéshez szükséges feltételekről, az adottságokról,

es azokról a feladatokról beszéltek, amelyeket a gazdaságosabb munka és a termelékenység növelése érdekében meg kell valósítani.

— Január 4-én és 5-én volt az értekezlet Előzetesen beszéltem az üzemrészek művezetőivel, hogy jól készüljenek fel a beszámolóra, részleteiben is ismertessék a tervet, a feladatokat és jelöljék meg azokat a munkaterületeket, amelyeknél a dolgozók felajánlásai segíthetnek. Mozgósítottam a bizalmiakat is. hogy beszéljenek dolgozó társaikkal a felszabadulási versenyről, nézzenek szét az üzemben: milyen hibákat látnak és gondolkozzanak rajta, mivel segíthetnének a verseny sikere érdekében.

Mind a két üzemben kezdetét vette a felszabadulási munkaverseny, .ttár is meglátszik a dolgozók versenyének eredménye. A matrac- üzem például 108 százalékra teljesítette január első 10 napi tervét.

A kendergyárban az év első munkanapján állás volt. Emiatt volt egy kis lemaradásunk. A 10 napban 98 százalékra teljesítették esedékes tervüket a lcender- \izemi munkások. 12-ig egyenesbe jöttek a teljesítéssel. Már egy százalékkal előre vannak — sorolta a párttitkár.

— Mit vállaltak április 4-re? — A kérdésre Nagyidai elvtárs elmondotta, hogy a matracüzem például egy százalékos tervtúlteljesítésre, 5 százalékos minőségjavításra és 3 százalékos anyagtakarékosságra tett ’felajánlást.

A jobb minőségre és takarékosságra törekszünk.

A termeléssel nincs baj. — Van anyag, biztosítva vannak a jó munka feltételei. A negyedik negyedévi túlteljesítés után átszervezést hajthattunk végre, racionalizáltunk, így is teljesíthetjük előirányzatunkat. Csökkentjük vele az önköltséget. Üzemünk dolgozóival megértetjük a párt és kormányrendeleteket. Tudják: rajtuk is múlik az életszínvonal további emelése. Azt is tudják, hogy mit köszönhetnek a felszabadulásunknak. Lelkesen dolgoznak a versenyben.

Judovics elvtárs, a matracüzem művezetője is előkerült. Elmondotta,

a negyedik negyedévben megtakarított spárga mennyiségéből termelnek január 15-ig.

..A megtakarítást úgy ét lük el, hogy csak egész rövid darabokat engedünk a se- lejtbe dobni. A negyedik negyedévben például takarékosabb munkával 8 százalékkal csökkentettük egy- egy matrac előállítási költségét.”

— A kenderfeldolgozó üzemben hogy indult a verseny ?

— Ott is a jobb minőségért indítottunk harcot. — Menetközben ellenőrizzük a minőséget, — válaszolta a párttitkár.

— A matracüzemben nem láttuk kiírva a dolgozók teljesítményeit. Mi az oka, hogy nincs versenytábla?

— A negyedik negyedévben bizony el volt hanyagolva a verseny értékelése. Felhívtam rá Musicz elv- társ figyelmét, hogy

versenytábláí kell csi- . náltatni és rendszeresen kell értékelni a dolgozók versenyét.

Pár nap múlva kész lesz a versenytábla. A kenderüzemben van versenytábla és értékelik a versenyt — mondta a párttitkár. Javasoltam az üzemi szakszervezetnek, hogy hangos híradón is ismertessék a verseny eredményeit és az élenjáróknak küldjenek jutalomdalt.

A párlvezetőség tervbevette, hogy vándor- zászloval jutalmazza április 4-en a legjobb eredményt elért brigádot és egyéni versenyzőt.

A soronlévő taggyűlésen is beszélni fogunk a versenyről, megdicsérjük az élenjáró kommunistákat és bírálattal segítjük a rosszul dolgozókat. Kikérjük véleményüket a versenyre vonatkozóan.

Nagyidai elvtárs arról is beszámolt, hogy a pártszervezet harcol a dolgozók szociális és kulturális ellátottságáért. Az év első felében befejezik a kultúrterem. az irodaház és az étkezde építését. Kicserélik a kenderüzem porszívó berendezését, továbbá 60 ezer forintos beruházással kijavíttatják a munkáslakásokat. Elmondotta azt is, hogy több olyan élenjáró kommunista van. mint például Szegedi I Rozália, a pártvezetőség | tagja, aki a tilósok versenyében 125—130 százalékos ! teljesítésével és munkamód- 1 szerének átadásával, jár i élen.

O. A.

Az óceánjáró hajók u Szovjetunió minden részé- hői évente rengeteg nagyteljesítményű gépeket szállítanak az erdőben gazdag Szahalinra. A fa kitermelését és szállítását ma már 62 százalékban gépesítették.

Több, mint 100 fakitermelő brigád ciklusos grafikon szerint dolgozik.

Baranov, a leszogorszki fakitermelő telep fiatal traktoristája 1954-ben több mint 6000 köbméter fát szállított el. Bt>i normája 5000 köbméter.

Szahalin egyre fejlődő j városainak és falvainak is sok fára van szükségük.

A sziget majdnem legészakibb szélén fekvő Oha város tíz évvel ezelőtt még kis munkástelep volt. Ma nagy modern város aszfaltozott utcákkal, emeletes házakkal, autóbusz-közlekedéssel.

Oha lakás-, közüzemi és kulturális építkezéseire 1954-ben 16 millió rubellel többet költöttek, mint 1953- ban. Egy év alatt több mint 50 lakóházat, 26 klubépületet, iskolát, boltot adtak át rendeltetésének. Rövidesen további kilenc sokemeletes lakóház, továbbá négy közüzemi és kulturális ép-lRct készül el.

Fokozott ütemben folyik a városi gázvezetékek lerakása. A dolgozók lakásaiban eddig 4055 gáztűzhelyt szereltek fel

A szahaliniak még a virágokról is gondoskodnak. Juzsno-Szahalinszk város határában faiskolát és kertészetet létesítettek, ahol virágokat és díszbokrokat

nevelnek. Olyan növényeket honosítottak meg, amelyeket Szahalinban néhány évvel ezelőtt még csak nem j is ismertek. A bíborvörös, teljesvirágú georginákat és a tearózsákat a Krímről, a

Levelezőinknek

üzenünk

Kéri Ágnes. Kisteleki.szóló:

Leveled megkaotuk. felhasznál, .iuk. írjál ezután is.

Dorogi Mihály, Helyben: Tudósításait köszönjük, felha®. ti áljuk

Halász István. Rozsály: TuI dúsításait felhasználjuk. Vénuszukat közöljük.

Vargj Miklós. Helyben: Le- I veiére válaszolunk.

Harhálv Lalos. Mároknani:

Kérését elintézzük.

I

Butella János. Beregdaróc:

í Az ügyié vonatkozóan levélben értesítünk.

Maros Bertalan, nozsálv: VáI Iaezolunk. '

„Szülök“ Tyúkod. Újtele»:

! Az Umrben sesrítttnk.

Kovács István. Tiszalök: Iní tézkedünk.

1 Párizs Antal Fehérgyarmat:

! (Jgye intézéséről levélben érte- j eít.i ük

Sándor Andor. Császló: Leve- , lét átadtuk a Nyíri Palkóénak. Simon Sándor. Nvirbogdány:

Levelét meakantuk.

Tókei Bálint, Csaholc: Válaszát meekaDtuk, intézkedünk.

Kricsfalussy Cyörgy. Máté. szalka: Levelére válaszolunk.

Pírigyi József. Tiszaszentmar. tón: A szüléeisezélv üavben intézkedünk

Bozso Sándor. Tiszavasvári:

Köszönjük értesítését.

különböző színű kardvirág gokat a Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai füvészkertjéből hozták, a többi sok virágot a szocsi és a jaltai füvészkert küldte.

Elfogadhatatlan magyarázat

Még az elmúlt él ben cikk jelent meg a mátészalkai műszaki ncpbolt- ról „Van rádió?” címmel.; A cikkben kifogásoltuk, hogy amikor sokan szeretnének rádiót vásárolni — nincs. Nyáron viszont sok készülék állt raktáron és akkor nem lehcicU kerékpárt kapni, ami vi- viszont most van raktáron.

A cikkre a Belkereskedelmi Minisztérium vas- és műszaki kereskedelmi központja válaszolt Kclc- tiné és Káldorné aláírásokkal.

Levelükben azt magyarázzák. hogy mindkét cikk idénycikk — ezért nem lehet azokat a kellő időben kapni. Levelük utolsó sorában megjegyzik: „A jövő év első időszakában több más gyár is rááll a rádiók gyártására. úgy, hogy a hiány kiküszöbölöd Ik.”

Véleményünk az, hogy hiába „áll rá” akár az Orion, akár a Bcloiannisz- gyár a rádiók gyártására, attól még nem „küszöbö- lődik ki” a hiány. Fenntartjuk továbbra is azt a véleményünket, hogy itt a helytelen áruelosztásban van a hiba. (b. i.)

A Miekiewiez év előkészületei Lengve 1 o rszágba n

A Béke-Világtanács határozata értelmében 1955- ben világszerte megemlékeznek halálának 100. évfordulója alkalnfából Adam Mickiewiczről, a legnagyobb lengyel költőről.

Lengyelországban már javában folynak az előkészületek a Mickiewicz-év- vel kapcsolatban. Bemutatják a költő ,.ösök” című

színművét, kiadják valamennyi alkotását. Varsóban megnyílik a Mickiewicz- múzeum. A Lengyel Tudományos Akadémia rendkívüli ülésszak keretében foglalkozik majd a nemzetifelszabadító harcok és a romantika időszakának történetével, értékelt Mickie- wicz kimagasló szerepét ;.z 1848—49-es szabadságharcok küzdelmeiben.

( jsásolvasó kör Kisvárdán 171>7-ben .. Érdekes adatot közöl „A magyar sajtó 250 éve“ című könyv, amely a műit évben jelent meg. Azokról az első magyar újságokról beszél, amelyeket haladó törekvésű hazafiak szerkesztettek: „ ... a kimutatható példányszámon messze túlterjedt a lapok hatása: az előfizetők egy része városi kávés, akiknek nem maguk, hanem közönségüli számára rendelték azokat, meg az olvasószobák, „Lesekabinet‘‘-ek tulajdonosai. És faíun a műveltebbek egészen a

forrongó parasztokig juttatták el a külföldi jobbágyfelszabadító forradalmak hírét. Kisvárdáról 1797 augusztus 29-én azt jelenti egy besúgó, hogy amikor az újságok hetenként kétszer megérkeznek, 5—6, néha 10—12 személy is összegyűlik, olvassák az újságot, kiabálás és vitatkozás között vallásellenes beszédeket folytatnak és felvilágosodottaknak vallják magukat. Parasztokat is hívnak maguk közé és „ezek hajlandóságát sorsukkal való elégedetlenségre növelik.“

DISZNÓTOR

Sötét volt még a hajnal, csak a hó fehér köntöse világított a faluban. Az emberek még aludtak, csupán egy-egy házőrzőkutya vonítása hasított bele az éjszakába. Aranyosapáti leg- szerelmesebb legénye is megunta már a tereferélést, s az est kellemes perceiről szőtte tovább boldog álmait. Egyedül én nem tudtam nyugodni. Sétáltam a kanyargós utcákon, hogy gyermekkori emlékeimet felújítsam. Hirtelen, szinte váratlanul egy kiskapu nyílott mögöttem.

— Hogy kerültél haza? — kérdezte a kilépő Kovács bácsi.

— Úgy véletlenül — teleltem idős Kovács Ferencnek. aki éopen Kapin Bertalan disznóölésére sietett.

— Gyere velem, segítsünk Bertinek megfogni a disznóját! Örülni fog a segítségednek.

Nem vagyok a jónak eí- rontója — s ezzel elindultunk a Jókai-utca felé.

Ügy három óra lehetett, amikor Kapin Bertalan és felesége felgyújtották a villanyt, és várták a barátokat, a jó embereket, akik segítenek megölni együttlé- tük első hízóját.

Ahogy bementünk a szobába, ott találtuk ifj. Kovács Ferencet is, aki már a harmincadik disznót vágja a télen a faluban. Nem is szaladt el tőle még egy sem. Talán éppen ezért, mert szereli a disznóvágás mesterségét s csupán emberségből csinálja a dolgát. Ott ül az asztal mellett Cs. Dobos Balázs, a legjobb szomszéd is. Ö is eljött, hogy könnyebben menjen a birkózás. Egyszere feláll s míg a házigazda megfente a késeket, Dobos Balázs disznótori köszöntővel lepte meg a ház népét.

Disznót fogni lőttünk ide, ki lábára, ki körmire.

Nem telünk mi már semmilől.

csak a disznó röföséstől.

Oe ha gazdánk ellát borral.

birkózunk a disznó orral. Tudjuk azt, hogy szón kis iószág, szalonnája csuna lóság.

S jut belőle a koridórba, hurka, kolbász akasztóra.

Azt kívánjuk a gazdának.

életében vágjon százat Még el sem hangzott a köszöntő, megterült az asztal pálinkával. Mindenki előtt egy nagy decis pohár, melynek felemelésével kívántak sok, sok jó egészséget mindnyájuknak.

Ezután vidám kedvvel, de mégis óvatos léptekkel hagyták el a házat, hogy az apróság fel ne keljen, s pillanat alatt ott voltak a disznóól előtt. Kovács Ferenc ügyes mozdulattal elmarkolta a disznó orrát, hogy keveset visítson, s ne zavarja a visítás a szomszédok nyugalmát. Egykettőre tíz kéz is követte ezt a mozdulatot. Mindenki markolta fülin, farkán kinek pedig éppen csak a lába jutott. Kovács Béla tartotta a tálat, hogy a vér el ne folyjon a földön, mert miből készül maid a

finom véres hurka?! Néhány perc múlva már láng- baborult az áldozat. Az emberek meg ismét megkóstolták a kerítésszaggató erős pálinkát.

A leperzselt, rózsaszínűre pirult disznót megmosták, s megkezdődött a boncolás. Ifjú Kovács Ferenc alig húzta végig éles kését a disznó hátán, háromsukkos szalonna feslett két oldalra a frissen terített tiszta szalmára. Csaknem csörgött a zsír. Egyik oldalát alig bírta bevinni egy ember, a konyha asztalára, ahol az asszonyok nyomban darabolták is a májat, szívet, vesét, a konyhaspóron pedig javában sültek a reggelire szánt székelygulyáshoz szükséges ínycsiklandozó friss kövér falatok. Mire reggelire került a sor, előkerült a nyáron berakott dinnye, uborka, szilva, hogy ízletesebb legyen a reggeli. Nem hiányzott a jó piros bor sem, mert termett belőle néhány hektoliter a Rákóczi szőlőben.

Ezen a napon minden zsírban fürdött KaoinÜertalanéknál. Még a dél sem múlt el, de már az asszonyok készítették a vacsorához szükséges csigát, a hurkát, a kolbászt és még sokminden jót, hogy mire a vendégek megérkeznek, terített asztalon ínyenc-vacsora gőzölögjön.

Mire beesteledett, megérkeztek a vendégek. Itt volt Parag Gyula, Dobos Bertalan, Kapin István, Kovács Ferenc családja, meg aztán több jóbarát. — Jobbnál jobb, ízletesebbnél ízletesebb ételek váltották egymást az asztalon. Volt itt a menyasszonyi csigalevestől kezdve a töltöttkáposztán keresztül a hurka-kolbászig minden. Mindenki evett, ivott, amennyi csak kellett, vagy talán még annál is többet. A pálinka, a bor sem volt ritka vendég az asztalon. Mindenki úgy érezte magát, mint otthon, vagy talán még ennél is jobban .. .

TJilaky Vilmos.

*>