Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
i\ 11* t A I“ iDoo január 1, szombat ÚJÉVI TANÁCSOK Az én kóromban az ember már az ágyban szilveszterezik, s ilyenkor megtör- ténhet, hogy az új év érkezését átalussza. így történt most velem is. Talán, mert iszogattam is egy kévésé*, hát elnyomott az álom. Hanem én csudálatos álmot Útiam: megálmodtam az új évet. Azt álmodtam, hogy egy gyönyörű szép, tiszta, virágos városban sétáltam, alig ismertem rá Nyíregyházára. Délelőtt volt, az utcán sokan sétáltak, de ennek dacára nem most söpörték a járdákat. A villamos pontosan járt, és a kisvonat oly halkan sípolt, hogy mar csak a gyeng Köszöntjiik a csengeri járási tanács szatirikus újságját NEM KÖVETENDŐ Hát ez nagyszerű hét volt! Hétfőn értekezlet. — kedden jelölőgyűlés vidéken, — szerdán értekezlet. — csütörtökön megbeszélés! Miután a másfél—kétórás rövid beszámolóérte- kezlet-mepbeszélésnek vege volt, az előadó vezető \ elvtárs fölállt, körülnézett| és bűnbánó hangon, enyhe mosollyal, szája körül, megszólalt: — Kedves Elvtársak! Bizony ez a hét elég mozgalmas és zsúfolt programú j volt. Ezt mi is terheltük még értekezletekkel, de i ezen változtatni fogunk, nem engedjük, hogy hivatali munkánk a sok értekezlet, megbeszélés miatt háttérbe szoruljon. Ezután ritkábban fogjuk zavarni, az elvtársakat. Most az elv- társak kimennek vidékre, előkészítik a gyűléseket és majd csak... majd... szombaton reggel hívjuk be értekezletre. A huszonnégy elvtárs megkönnyebbültei: •fölsóhajtott, és gyorsan szedte a székét, nehogy megváltozzon a munkaterv. Kérem a mezőgazdasági osztályt! A hátsó rész egyetlen íe lefonja, — amelyet nyilvános telefonállomásnak is lehetne nevezni, ha lenne egy élelmes ember, aki a 60 filléreket beszedné, — a Nemzetközi szobában van. Ebben a közepes mértékű szobában öt íróasztal mellett négy szerv-csoport, összesen kilenc ember dolgozik illetve nem dolgozik! Ma történetesen igét szerencsés napja van a sso búnak, t. i. nincs se érte késiét, se megbeszélés, sí VB. ülés és aránylag sol — számszerint hat szék vat bent. Ezt a ritka nap o használták ki a szoba dől gezói is, egész héten fel gyűlt aktáikat igazgatták rendezgették,, . tologatták Két gép is kattogott, re kedt, borízű, hang diktált — egyszerre két csoport i fogadóórát tartott, — szőre bábeli volt a zűrzavar! Egyszeresül: ki vágódik a ajtó, és berohan Zalahá: elvtárs — egyenesen a tele ionhoz — és elkezdi teker ni, csavarni, forgatni, haj tani, előre-hátra, lassan, él vezettél pecegteti a csen gól, majd hirtelen vészei iramban nekirohan, szemei' kidüllednek, haja szemébe hull, arcát veríték borítja, s fáradtan fölemeli, no. hátha sikerül, — a teremben halotti csönd lesz, —| mért különben nem lehet] érteni, mit mond majd a központ. De a hallgató süket. Vár egy darabig, aztán dühösen, levágja és elölről kezdi az egészet. A zaj ismét megelevenedik. Már egy negyedórája folyik a hiába való küzdelem, a központ makacs, nem jelentkezik. Valaki epésen megjegyzi, — át kéne szaladni c ■postára, hogy vegyék fel ti hallgatót. De a mi barátunk nem i adja fel a harcol. — s kitartását siker koronázza. — I bejön a központ. Síri csönd | lesz a szobában, gép meg- j áll, felek elcsöndesednek, még az akták zizegése sem j hangzik, hadd telefonáljon ’ ; nyugodtan, na zavarjuk. — Halló! Halló! Köz- \ pont? Na, végre! Már egé' szén kifáradtam, halálra iz-' \zadtam magam, míg jelent- ' ] leeztek. Hát alusznak ma- \ guk, azt hiszik, az ember ! lopja itt a napot, a maguk ; hanyagsága, felelőtlensége 'miatt?... Nahát!? — Kérem a mezőgazdasági osztályt! Halló! Halló! Itt Zalaházi! Kivel beszeld: ... Kérem az osztályvezető elvtársat... Te vagy. \ osztályvezető elvtárs? Itt j Zalaházi. Na, idefigyelj i csak! Nem tudnád meg- mondani véletlenül. bent jvau-e Sézaházl elvtárs? — í Igen?! Hát ez nagyszerű! — ! Akkor átmegyek és meg- | beszélem vele a -problémá- 1 kát, (A csengeri „Figyelö‘‘ \ ..Görbe tükör'- rovatából.)) A megzenésítetl munkaértekezlet (S Z I i I R .*> • • Nyíregyházi Ödön ssilvessteri álma €1 idegzetűek kaptak ideg- dokkot. A motorkerékpárosok nem „repesztettek" olyan rettenetes recsegéssel, mint egyébként, ehelyett annak örültek, hogy' már a Csepel motorkerékpárokhoz is leliet alkatrészt kapni. A Hangos Híradó lágyan húzta a füleinkbe: „Nekem nincs már szí... — már szí — már szí — már szi..r‘ — de a negyedik ismétlés után már észrevették, és kikapcsolták. Az Irodaház előtt a sártengernek nyoma sem volt, a kerékpármegőrzőt is áthelyezték máshová, s a helyén park volt. Az utcán derűs tekintetű emberek jöttek, akik dicsérték a KIK gondos, pontos, áldásos tevékenységét. Vettem egy Néplapot, és azt elejétől végig érdekesnek, szórakoztatónak találtam. Kimentem á futballmeccsre, ahol feltűnt, hogy a közönség nem szidja, hanem bíztatja a saját csapatát. Utána elmentem a gőzfürdőbe, ahol nem kellett órákig várnom, hanem mindjárt bemehettem. A fürdő igen tiszta volt. a víz jó1 meleg, a gőz pedig külö-, nősképpen forró volt. Kijö-, vet papucsot is adtak. Ez-: után moziba mentem, min-; denki idejében elfoglalta a1 helyét, senki sem jött kés-! ve, nem. taposták le a cipő-1 met, de még az ölembe sem i ültek. Bejövét mindenki odament a szemétkosárhoz és kiürítette a tökmagos | zsebét. A film jó volt, a hangot tisztán hallani lehetett, a villany sem hunyorgott. Az előttem ülőnek > egészen alacsony feje volt és a szomszédom sem mesélte el előre a film tartalmát. Feltűnt, hogy milyen kevesen esznek fokhagymás kolbászt. A mozielőadás végeztével vacsorázni mentem a vendéglőbe, ahol kellemesen befütöttek és hamarosan vacsorát is kaptam (azt hoztak, amit kértem) dacára annak, hogy szombat este volt. Szép nagy' adagot hoztak, és jóllaktam vele. Vgcsora után i, bálba mentem, ahol feltűnt,, 11 hogy senki sem táncol ka■ j lapban, és felhajtott gallérú • | télikabátban. A zenekar j ■: minden tagja ismerte azt a ■ j számot, amit játszottak, és . j többet is zenéltek, mint • i szüneteltek. Megfigyeltem, ■ | amint egy vézna fiatalem- .: bér lekért egy lányt tagba- . szakadt partnerétől, mire a | tagbaszakadt hat másik ; | tagbaszakadttal kivonszolta :! a vézna ifjút az udvarra, és ■ ott össze-vissza csókolták. ■: Ezután hazamentem, és kel- I lemes csendben lefeküdtem. • j A Hangos Híradó liallga- i1 tott, a traktorok és motorbiciklik aludtak, sőt azt is ■ hallottam, amint a szom• szód szobában a társbérlőm • | csitítja a kisfiát, mondván ■ hogy csendben legyen, mert , én már lefeküdtem és alud- :; ni akarok. Ez azonban oly ;! hihetetlen volt, hogy erre : I felébredtem, és koccintva , az üveggel, ittam egyet az l új esztendő egészségére. Boldog új évet kíván 1 NYÍREGYHÁZI ÖDÖN. A niult héten munka-j értekezlet volt a csen- j geri járási tanácson, ! Központi tárgy: egy osztály részletes bírálata — vezetőjével, dolgozóival. Sajnos, ez a kritika nagyon is elfajult és . személyes harccá vált. — Mi ez? Munkaértekezlet, vagy az cn osztályomon való..Lovaglás — fakadt ki a ■ vezető.; Majd panaszai orvoso- j latlanságára hivatkozva, j ezt mondta: — Elmon- \ danám, de hasztalan beszéd! — Ezt az értekezletet látva a Görbe j Tükör, a jövőben valami ilyesmi „ériekezle- \ tckeV' javasolt: — Nehezen gyűlnek a kartársak, már elmúlt jóval | a kezdés időpontja. Jó len- ! ne addig énekelni valamit. | Ezt egyhangúan elfogad- j ták, és már is felcsendült a! dal lassan, szelíden hulla- i mozva. Akácos út, ha vé- j gig megyek rajtad én, —-1 Eszembe jut egy régi szép ; regény ...' — Hej, de azt j mondja... — Béres legény | él megrakd a szekered, — Mert csütörtökön este, jár-I tam az alvégen, oszt csíz- j mám csikorgására, sejh ... j De már erre nein volt idő, a kartársak egybegyűltek, és fájó szívvel bár, de meg kell kezdeni a munkaértekezletet. Az előadó mindjárt így kezdi a napirendi pont ' tárgyalását: — Hejh, de ... Hogy j i mondjam meg néktek i: mennyire szeretlek, az én j: nagy szerelmem mivel |: üzenjem meg, mert vannak . i ám bajok a „mi" osztá- ; lyunkkal is — kicsi — nagy | vegyesen. Ti is, én is hiba- í sale vagyunk, de azéit —! szeressük egymást gyere-1 kék, — mert hisz — lesz i még szőlő, lesz meg lágy kenyér! Na, de én szeretném hallani az egyes hoz- j zászólólc véleményét, is, mi az? De bizony hozzászóló csak í nem akart akadni. Recseg-j tek, ropogtak a szélié;:, igaz, ez is egyfajta véleménynyilvánítás. Végre az j egyik megunva a nagy hall- j gatúsl, hosszas torokköszö- j rülés és egy merész c-dúr j skála kivágása után így' kezdte: — Mert azt mondja: Ne tudja meg senki, mért nem megy a munka ottan ké-; rém ... Ügy ahogyan kéne. j Mire az egyik vidám köz-! beszóló katonásan rávágta:! — Ha megtudják hadd tudják, — úgy is tudja már, a világ, hol is van ott a' hiba... Majd vidám rigmusok, műnépdalok hangzottak el, némi Nevelésről! Túrról! j Szamosról! Futásról! és én-' nemtudom mikről. Most derült csak ki igazán, mi lakik ezekben az. íróasztal mellett élő, elpu- hult hivatalnokokban. — Mennyi ügyesség, bátorság és vakmerőséggel határos | nerészség! Sokan csak úgy izőrén ülték meg a meg- lyergelt lovat! Hiába na. ;ok a pompás lovas, és ez :sak most derül ki. Végre negunta a nagy műélveze- et a Főistálló mester és gy fakadt ki dühösen — ilőbb egy hétvágást vágott d a... a többiek felé. — Gyere Bodri kutyám, nenjünk neki a falkának, így hosszabb kirohanás itán így panaszkodott, hogy rzt mondja fájó hangon ... Elmondanám, de hasztalan xeszéd — hideg szobor vagy neg sem értenéd.,. Sokan hitelt adtak a parasztiak', halkan véle züm- nögték az utolsó-soroka::. ,meg sem értenéd“. Mások* Hangosan kuncogtak, szóval, a vélemények eltérőéit' voltak. Még vagy két három nóta Hangzott fel, itt is, ott is,! íztán ismét az előadó lépett íz emelvényre, hogy kedves kartársak, sajnos, de: — Válásra int immár az óra, még egy két nótát csak búcsúzéra... aztán véget vetnek a zenének-és haza- mennek a legények! — Jó! Nagy megelégedéssel és egyhangúan elfogadták az indítványt és Kálmán— Lehár legszebb operettjeiből vészieteket adva elő, ballagtak haza a lányok, asszonyok, férfiak, s legé- nyek. (Balogh László.)
