Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
1955 január X, szombat NÉPLAP MIT VARUNK AZ Uj ESZTENDŐTŐL Az emberekben kioltha- tatlanul él a vágy, hogy minden új nap, minden új esztendő hozzon újabb sikert az élet szebbé és boldogabbá tevésében. A békeszerető emberek vágya, hogy szilárdabb legyen a béke, hogy tovább fejlőd- ‘jön a technika, a kultúra és a jólét. Ezen belül aztán kinek-kinek más-más tervei, vágyai vannak. Mit várunk az új-esztendőtől? PráviuDéla,« 6i/2. Építőipari Vállalat igazgatója, nemrég került a vállalathoz. Ezelőtt a 23-as építőipari vállalat igazgatója volt. Vezetése alatt épült jel a szép budapesti Sportstadion. Négy évi jó munka után került Nyíregyhá- j zára azzal a céllal, hogy itt \ a 61-es vállalatot az építő- j ipar régi hírnevéhez méltóvá tegye. Nagy tudása, szervezőképessége és akaratereje van ehhez a szép feladathoz. Két éve egyetemi hallgató. A tanulás tette sikeressé eddigi működését. Itt is a továbbtanulásra ösztönzi jelenlegi munkatársait, a vállalat művezetőit. — Azt akarom, hogy a TI. negyedévben élüzem legyen a vezetésem alatt álló vállalat. Azt akarom, hogy minden műszaki dolgozó ennek érdekében tanuljon tovább. Februártól szakmai továbbképző tanfolyamot indítunk. — Jólképzett vezetőkkel felemelhetjük a megye építőiparát. — Azt akarom, hogy az építőipari munkásnak na- j gyobb kedve legyen a szak-; mában dolgozni. Elhanya-; golt helyzetükön változtatni kell. Átépítjük és embe- j rileg otthonosabbá tesszük ; az Árpád-utcai munkásott- I hont. Kvarclámpát vásárol- 5 tunk az üzemorvosi rende-1 lőbe. A szórakozási lehetőségeikről is jobban fogunk i gondoskodni. — Helyesnek tartom azt a gondolatot, hogy a 6-os Mélyépítő és a Tatarozó Vállalat egyesüljön a 61-es Vállalattal. Legyen a me-; gyének egy, de gazdaságé- j san jól működő, jó munkát: végző építőipari vállalata.! Én a magam részéről me- | rém vállalni, hogy ilyen körülmények között biztosít-1 va lesz a megye építőipari igényeinek kielégítése. Eh- j hez a munkához tudást és I erőt érzek magamban. Ezt | várom a jövő évtől, az épí- I tőipari munkások nevében. ‘ — Magam részéről pedig ! bízom benne, hogy az él-1 üzem cím elnyerése, a jó munkáért járó prémium hozzá fog segíteni ahhoz- amire rég vágyom, hogy; egy Pannónia motorkerékpárt vásároljak magamnak! Ősz András* a mczőgazdasági Gépjavító Vállalat művezetője, szűkszavú ember. Nehéz vele szót váltani a munkaidő alatt. Mindig ezer és ezer dolgára hivatkozik. Munkaidő van, dolgozni kell, — ezt mondja, — nem mintha nem szívesen nyilatkozna a sajtó részére. Igaza van. Röviden is ki lehet fejezni azt, ami nagyon fontos. — „Én azt szeretném, hogy mielőbb átköltözzön a vállalatunk az új, korszerűen berendezett üzembe. Ott megvalósíthatom vágyamat, a szalagrendszerü termelést. Ott jobb munka- viszonyok között dolgozhatunk majd. Az egész ország beszélni fog a mi jó munkánkról!“ —• No, és mint családapa, mit szeretne a jövő évben megvalósítani? ősz elvtársnak felragyogott a szeme. — Családi házat szeretnék építeni. Kovács Istvánná dohánygyári munkásasz- szony meglepődött a kérdésen, hogy mit vár a jövő esztendőtől. — Tőlem még sose kérdeztek ilyet. De azért minden évben váltam valamit. 11 gyerek édesanyja vagyok. Van itt bőven kívánság! Gondolkozott. Aztán sorolta: — Borbányán lakom. Onnan járunk be, asszonyok, a dohánygyárba vagy 200-an. Tavalyelőtt még gyalog jártunk be dolgozI ni. Idén már busszal járhatunk. Csak az a baj, J hogy kevés oda egy busz! j Jó lenne, ha a gyárnak lenne egy autója, amivel a gyárba, meg haza vinne í minket. Mi mást szeretnének : még? — Megvan nekünk mindenünk a gyárban. Van szép fürdőnk, öltözőnk, : ebédlőnk, kultúrtermünk, 1 — szóval mindenünk. Munkánk is van. Szépen keresünk. Én például tegnap is 115 mázsa dohányt válogat- I tam a 8 mázsa 20 kiló nor- í í mával szemben.31 Elsején is 1 felül lesz a fizetésem 1000 ’ forinton. — Hát a gyerekek? ■— Egyem a szívüket, | azok az én kiníseim! Ilon-' i ka, Erzsébet, Pista, Jóska . I már családosak. Marika és I ! Jancsi ikrek. Annuskát is1 kérik. Az újesztendőben ők is családot alapítanak. Pali; | és Margit már 17 évesek, i ! Dolgoskezű gyerekek. Sa- j j nyi, a legkisebbik fiam, 11 j ' éves. Gépész akar lenni. — Itt elkomolyodott az 55 éves asszony arca. Nemsokára könnyes lett a két szeme. Sóháj közölt mondta ki Bandi fia nevét. — Ö volt a legidősebb. Derék gyerek volt. Odaveszett a háborúban! A Kocsisné mellett dolgozó asszonyok is elcsendesedtek a szóra. Majd mintha valami nagyon fontos dolog jutna eszébe a 11 gyermekes édesanyának, így szólt: — Maga újságíró! Azt kérdezte előbb, hogy mit várok az új esztendőtől?! Kérem, írja meg az újságba, hogy én, özvegy Kovács Istvánná, 10 gyermek édesanyja, azt akarom, hogy az új évet is békében, munkával, örömben éljük át De ne felejtse el: ez a legszentebb kívánságom, hogy béke legyen a világon! *■ Fogjunk hát össze es harcoljunk érte, hogy terveink megvalósuljanak! OROSZ ANDRÁS. Élelmiszereinket eddig sózással, füstöléssel, mély hűtéssel, vagy más tartósítási eljárással őrizzük meg a megromlástól, ha hosszabb idő múlva kívánjuk elfogyasztani. Ehelyett ma már kísérleteznek a Gamma-sugarakkal történő tartósítási eljárásokkal. Az atomenergia felszabadítása révén melléktermékek keletkeznek, melyek röntgensugárhoz hasonló úgynevezett Gamma-sugarakat árasztanak magukból. E sugárzásnak kitett élelmiszerek evekig is eltarthatok, s nem keil őket különlegesen dobozolni sem. Még a nyári meleg sem teszi élvezhetetlenné hús, gyümölcs és zöldségféléinket, sőt a szobahőmérsékleten való állandó tartástól sem romlanak meg a Gamma-sugarak hatásának alávetett élelmiszereink. Legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy semmiféle ételmérgezés nem következhetik’ be a Gamma-sugár alkalmazása után. és nagy lehetőségeket nyuj- i tanak az orvostudományban. Linus Pauling amerikai tudós mértani idomokból összeállított módclekkcl kutatja a molekulák szerkezetét. Tudnunk kell azt, hogy minden anyag molekulákból van összetéve, így az emberi test szövetei is. Ezek a molekulák testünk legapróbb részecskéi. Pauling professzor eljárásával a számtani és mértani szemlélettel igyekszik kimutatni a molekulák szerkezetét, aminek jelentősége abban van, hogy ha már mi ismerjük például az emberi test szöveteinek molekuláit, könnyebben állíthatunk elő olyan szerkezetű gyógyszert, mely a betegséget előidéző molekulát ártalmatlanná tudja tenni, illetve a beteg testrészünk szövetét ismét egészségessé. Új utak ezek a vegyészeti tudományban Mondanunk sem kell, hogy milyen fontos szerepet játszik emberi haladásunk történetében a kőolaj. igen sok olajtelep föld alá rejtett kincsei azonban kiaknázatlanul maradnak, mert az olaj olyan sűrű ezeken az olajmezőkön, mint a csiriz, s így azt felszínre hozni, kíszivaty- tyúzni sűrű állapotban nem lehet. A Szovjetunióban új eljárással megmentik a föld mélyének kincsét, a megsűrűsödött olajat is. — Az ilyen olajmezőknek egy-egy kiszemelt útjában robbanóanyagai, vagy elektromos fűtéssel annyira fölhevítik az olajat, hogy az tüzet fog. A tüzet ezután levegő fújtatásával állandóan élesztik, fejlesztik, annyira, hogy a környező, olajat tartalmazó rétegek is meggyu- ladnak. A hatalmas hő hatására a környező széles, olajat tartalmazó rétegekben az olaj természetesen felhígul. A szivattyúzás így megtörténhet. Az atomenergia békés célokra való használásárul sok sző esik napjainkban. — Szinte beláthatatlan korlátnélküliséget jelent az erők előállítása terén. A Szovjetunió számos kísérletet folytatott már természetátalakító tevékenységgel. Az atomromboláskor felszabadult erő szinte semmilyen más eddig ismert, emberi tevékenységgel előállított erőhöz nem hasonlítható. Ha a háborús készülődés helyett a világ összes kutatói — a szovjet tudósok példája nyomán — erre a célra. a békés felhasználás céljára folytatnák kísérleteiket, hamarabb megvalósulnának a hatalmas erőtelepek, eltűnnének a sivatagok, s talán közelebb jutnánk az égi testek meghódításához is. A hang terjedési sebessége a levegőben másodpercenként 340 méter, vagyis óránként 1224 kilométer. — Ez az a sebesség, amellyel például a messze eldördülő puskától fülünkig jut a dörrenés. A hőlégsugaras vagy ahogyan közismerten nevezzük, lökhajtásos repülőgépek, ennél gyorsabban repülnek. így történik meg az, hogy a fejünk felett elszálló gépet sohasem annak tartózkodási helyén keresi tekintetünk, hanem jóval mögötte. A hőlégsugaras motor alkalmazásával repülésünk új szárnyakat kapott. A benzinmotor nagyobb teljesítmények elérésére már nem volt képes. A hang terjedési sebességének elérése, illetve azon való túljutás hatalmas siker, amely eddig a repülésben „bűvös határ” volt. Kísérleti eszközök nem szolgálnak még kielégítő eredménnyel, hogy mit jelent ekkora sebességgel repülni. A gyakorlati repülőkísérletek azt mutatják, hogy még a hang terjedési sebesség elérése előtt a repülőgép kormányszerkezetének hatása csökken, sőt esetleg meg is szűnik és csalt a bizonyos „bűvös határ” leküzdése után válik ismét kormányozhatóvá. A jelenünkben repülő lökhajtásos gépek már valóságok, de kísérleteknek tekinthetjük őket. A jövő kutatásai fogják megteremteni a további lehetőségeket, melynek ígérete kétségtelenül nagy. Szorosan veve a televíziót nem tekinthetjük újdonságnak, hiszen már évtizedesnél is nagyobb múltja van. Hazáimban azonban kei eve sincs, hogy fokozottabb mértékben előtérbe kerül megvalósításának kérdése. A Szovjetuniótól kapunk segítséget kísérleteinkhez és a megvalósításhoz. Nincs ember, kinek ne volna az a vágya, hogy rádiója mellett ülve filmszerűen lássa maga előtt azokat a történéseket, melyekről jelenleg még csak hall- nat. A mezőgazdasági kiállításon hatalmas ember- gyűrű figyelte nagy kíváncsisággal a bemutatásra került televíziós készüléket. A készülék által bemutatásra kerülő film, fénykép, vagy a valóságos történés természetes képe elektromos úton a kép pontoknak megfelelően elektormos jellé alakul, s mint ilyen terjed tovább az éter hullámain. Épülő hazánk új kultúr- kincse, új büszkesége lesz és nem utolsósorban dolgozóink nagy öröme a családi lakásokba bekerülő nagyszámú televíziós készülék. Az 1930-as években jelentek meg először az u. n. szintetikus műszálak. A világ száltermelésének jelenleg 13 százalékát teszik ki. Előállításuk úgy történik, hogy a megfelelő műanyagot feloldják és egy fonófejen préselik át. A fonófejen átpréselt anyag szálalakot vesz fel. Ennek egyik képviselője a nylon. — A nylon előállítása rnezőgazdasagi huliadékanyagokbol, (kukoricacsutka, szalma, stb.) történik. Hasonló a perion nevű műszál, amelyet kőszénkátrányból nyerhető fenolból készítenek.— Üj es sokatígéró szintéti- kus muszáltipus az őrlőn, amelyet acetilén és cián- hidrogen gázokból nyernek. Igen sokan meggyőződtek már arról, hogy a nylon harisnyák élettartama sokkal hosszabb, mint a hernyóselymeké. Valóban a műszálakból előállított tex- tilneműek is nemcsak jobbak, hanem szebbek is az egyeb anyagokból készült fehérnemúeknél. Vízfelvételük igen kicsi, ezért a szálak felületéről gyorsan el is párolog; ennek következménye, hogy mosás után a műszálakból készült anyagok hihetetlen gyorsan száradnak. A szálak alaptartóssága oly nagy, hogy nem kell mosás után többnyire vasalást alkalmazni. A kopás rossz tulajdonsága sem található meg bennük, ezért a belőlük készült ruhák élettartama háromnégyszerese a többi ruhákhoz képest. Olajos, zsíros szennyeződés csak a felületükön marad meg, így egyszerűen lemosható róluk. Jó tulajdonságaikat növeli az a körülmény, hogy minden textilanyag, szövet helyett felhasználható. Elképzelhető, hogy jövő ruházkodásunk, bútorzatunk bevonatai, szőnyegeink, függönyeink a műszál-félék gyártásának kiterjedésével csak szintetikus műszálak- bóL fkészülni. Nem sokan tudják, hogy nem az arany a legértékesebb fém. Ennél négyszer- ötszörösen drágább a gallium nevű fém, melyet 1875-ben fedeztek fel Franciaországban. A gallium igen sokféle ipari célra alkalmas A higanynál kisebb fajsúlya miatt nagyobb érzékenységet tanúsít, ezért gáznyomásmérő manomé- terekben sokkal inkább megfelel. Magas hömersékEz még valóban csak képzelet világa. Zaharcser kő szovjet író írt ró! „Utazás a jövőbe” cím könyvében. Jelentőségét al ban jelölte meg az ír hogy az emberek által k< szített mesterséges bolyg kiváló átmenő állomás bolygók közötti közlekedi megindításához. tm mP letü hőmérők megtöltésére is alkalmasabb a higanynál. Kismértékben való adagolása igen jó hatással van a nemes fémek önthe- lóségére. Érdekes tulajdonsága, hogy a kézben tartót! gallium-kocka mar a tesl melegétől megolvad. Ezért alacsony olvadási humér- sékletú ötvözeteit különböze tűzbiztonsági berendezésekben alkalmazzak, ahol egy bizonyos hőfokon például szelepet kell nyitnL A gallium egyik radioaktiv izotópját az orvostudomány a csontrák diagnózisára és gyógyítására alkalmazza. A nagyobb és jövőbeli felhasználása azonban az atomenergia békés ipari kihasználása terén fog jelentkezni. A szárazföldi közlekedés forradalmosítója. Első kísérlete szintén nem a jelen korban történt (értve alatta csupán évtizedeket) azonban kihasználva e lehetőség még nincsen. Valószínű hogy a nagy sebességgel közlekedő járműveknek széles, egyenes utak szükségesek, így egész közlekedési lehetőségeink átalakításával fog együtt járni z hőlégsugaras gépkocsik széles körbeni elterjedése. „CIOLKOVSZKIJ” SZIGETE
