Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

1955 január 1, szombat NÉPLAP 3 JtíH A francia Köztársaság i Tanács utasítsa el a nenizetjjjfiles békeellcnes döntését KÜLPOLITIKAI KÉPES KRÓNIKA „A nyíregyházi Kenyér­gyár dolgozói mély felhá­borodással fogadták a fran­cia, nemzetgyűlés szégyen- teljes és hazaáraló dönté­sét, a világtörténelemben példátlanul álló csúfos áru­lást. Meggyőződésünk, hogy ez nem a francia nép, hanem a, hazaáruló francia tókések es vezetők akarata, akik meghajolva az amerikai pa­rancs előtt, — figyelmen kívül hagyva a francia nép és az egész világ népeinek jövőjét,' — ismét fegyvert' akarnak adni azoknak a német hóhéroknak a kezé­be, akik már két alkalora- JJiaJ sodorták az emberisé- tffet a háborúba és puszta- fisba. Követeljük minden ma­gyar dolgozóval egyetemle­gesen, hogy a francia Köz- társasági Tanács utasítsa el a nemzetgyűlésnek ezen hazaáruló és békellenes döntését és kényszerítse kormányát a tárgyalóasz­talhoz! A francia népet és ez­által a többi békét akaró és békéért küzdő népeket ve­szélyeztető körülményt is­merve, még szilárdabb egy­ségbe tömörülünk cs a ter­melési feladatok jobb ellá­tásával kívánjuk megerősí­teni a béketábort!” — írják a kenyérgyár dolgozói az Országos Bckctanácsboz in­tézett táviratukban. jéért harcolunk. Az új esz­tendőben új, korszerűen felszerelt vállalatot kapunk, ahol még nagyobb lelkese­déssel, jobb körülménye}.: között tudunk dolgozni. — Munkánk eredményeit meg akarjuk védeni a pusztítás­tól. Kezünkben szerszám­mal, de ha kell, fegyverrel is megvéd jük szabadsá­gunkat, békénket. A dolgozók nevében : Bejczl Terenc igazgató, Kéry Béla pártíitkár. Ho­moki Sándor üb, elnök. .1 Magyar Jogász SzöTctséj; nyíregyházi csoportjának tiltakozó tát irata (fagjfkállóitti! n asszonyok is tiitaffoznak Nyuggt-Nénielirszág úlrafeifsgyverzése ellen löl asszony írta már alá a tiltakozó ívet Nagykállóban eddig 161 asszony irta alá a Nyugat- Németország újrafelfegy- vérzése elleni tiltakozó ívet és az alábbi táviratot küld­ték az Országos Béketa­nácshoz: l-Mi, a nagy káliói MNDSZ, termelőszövetkezeti és egyé­nileg dolgozó asszonyok til­takozó szavunkat emeljük fel Nyugat-Németország fel­zetközi Szövetségének tag­ja, meg fogja találni a mó­dot arra, hogy felemelje tiltakozó szavát a tekintet­ben, hogy a francia Köztár­sasági Tanács a ratifikálás kérdésében hajoljon meg a francia nép és a világ bé­két kívánó dolgozóinak akarata előtt. A Magyar Jogász Szövet­ség nyíregyházi csoportjá­nak nevében: Dr. Hargitai László, Milánkovics Imre, Dr. Pető Géza. Augsburg közelében hadgyakorlatot tartott Nyu­gat-Németország „határvédelmi rendőrsége”. Amint képünk is mutatja, ez a „rendőrség" páncélkocsikkal is fel van szerelve. Beszédesen bizonyítja, hogy Nyu­gat-Németország felfegyverzése már régen megkezdő­dött, csak éppen nem szólítják nevén a gyermeket. A „hadsereg” elnevezés helyett megelégszenek a sokkal szerényebb és — ami nagyon fontos — jobban hangzó ..rendőrség“ címmel. Oilenlisuer a párizsi szavazás eredmeayersl ratikus többség, nem szol­gálhat az érdekeltek javá­ra, hanem magában rejti a népek közötti újabb viták és félreértések csiráját, kü­lönösen ami Franciaorszá­got és a szövetségi köztár­saságot illeti” Ollenhauer hangsúlyozta: „A Párizsban hozott döntés nem változtat azon, hogy a német szociáldemokrácia az egyezményeket elutasít­ja. /V*AA V'AANANAAAtVANAVAVVVVVVvVvVA\VA/\V*Vv\VVV>AAVVVVVvVvVVVvVVVVyV Tartalmas linuxet közi agitttciót l l^íTJ' -\éplap«csüt8rtők tapasztalatai Néplap-csütörtökre gyűlt össze tegnapelőtt este szerkesztőségünkben az agi- tációs és propaganda mun­ka néhány nyíregyházi kép­viselője. Azt beszélték meg a szerkesztőség dolgozóival, hogy az újság és a népneve­lők, kisgyűlés- és párí- Dapelóadók hogyan ja­vítsák hogyan tegyek tartalmassá a nemzet­közi agitációt. A vita, az érdeklődés ma­gán viselte a nagyjelentő­ségű nemzetközi események bélyegét. Szinte ezzel egy- időben folyt le a francia parlamentben a bizalmi szavazás, ebben az időben fogadta el a francia nem­zetgyűlés elenyésző többsé­ge a párizsi egyezménye­ket — újabb lépést téve a hazaárulás, a népárulás mo­csarában. Akkor még nem tudhattuk ezt az eredményt, de a megjelentek egyönte­tűen megállapították: min­denképpen fokoznunk kell a béke­harcot, támogatnunk kell Nyugat Európa or­szágaiban küzdő bcUc- harcos testvéreinket, hogy sohase valósuljon meg Nyugat-Német or­szág felfegyverzése, hogy kiolthassuk a háború tüzet., mielőtt az meggyul­ladna A békéért folyó harc bát­ran számít sok nagy ese­mény mozgatóerejére, lel­kére, pártunk népnevelő- gárdájára. A népnevelőkről van szó. akjk egyébként éppolyan emberek, mint mások: családjuk, gyerme­kük, hajlékuk van, szere­tik az életet, az alkotást, szeretik a békét. Kézenfek­vő dolog tehát: szívük tel­jes melegével emelik fel szavukat akkor is, ha a béke megvédéséről beszél­nek. Nem mindegy azon­ban, hogy ez a felvilágosító szó eljut-e mindenkihez, s ha eljut, milyen tartalom­mal töltik meg a népneve­lők. A Néplap-csütörtök résztvevői éppen erre a tartalmas, színvonalas nemzetközi agitációra hívták fel a figyelmet és tettek javaslatokat. Aczél Béla elvtárs el­mondta például: a dolgo­zók körében szívesen talál meghallgatásra a hazafias érzésekre apelláló szó. A Néplap szívesen ol­vasott cikkei azok, ame­lyek küzdelmes múl­túnk eseményeit eleve- i nííik fel, mert a múlt századok hőseinek pél­dájából erőt merít min­den mai hazafi. Somogyi elvtárs arról be- szélt: magabiztos megnyug- j vást kelt a dolgozókban, ha [ népünk erejével is mégis- ; mertetjük őket. Dr. Pető Géza elvtárs, az ügyvédi munkaközösség tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a népnevelők ismerjék meg azokat a dolgozókat, akik­hez rendszeresen eljárogat- nak. Ismerjék a család éle­tét, gondjait, múltbeli helyzetét, így az életük­ből merített példákkal tudnak beszélni a nem­zetközi helyzettel kap­csolatban is, s felkeltik az érdeklődést a Nyu­gat-Németország fel­fegyverzése elleni tilta­kozásra, a békeharcra. Hcrtelendinc elvtársnő, a IV. kerületi pártszervezet vezetőségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hasznos agitáeiós segédeszközök a népnevelők kezében az Or­szágos Béketanács kiadvá­nyai. Legutóbb például megjelent egy könyvecske, amely az elmúlt háború ne­ves és névtelen mártírjai­nak — Julius Fucsiknak, Vapearov bolgár költőnek, ismeretlen francia diákok­nak és másoknak — utolsó üzenetét, búcsúlevelét tar­talmazza, s megrázó erővel ecseteli e tisztalelkú embe­rek hősiességét. Ezek az írások mind-mind alkalma­sak arra, hogy újra és újra felhívják a figyelmet a német mili- tarizmus veszélyére és harcba szólítsák az egyszerű emberek tö­megeit a békéért, a szabadság, a kultúra megvédéséért. Bíró László elvtárs, a ke­nyérgyár dolgozója arról beszélt: ha a népnevelők magasabb funkcióba kerül­nek, nem Szívesen vállalják, lealacsonyítónak tartják ré­gebbi pártmunkájukat. Ez merőben helytelen nézet, s mindenütt fel kell venni a harcot ellene. Pártunknak szüksége van a jól képzett nép­nevelőkre, ezért első­rendű feladata az ál­lami és gazdasági ve­zetőknek is, hogy rend­szeresen végezzenek agitáeiós munkát. Kü­lönösen most, amikor a nemzetközi helyzet is­mét felszültebbé válik, szükség van az. ő felvi­lágosító szavukra. Biró elvtárs a városi párt­végrehajtó bizottság fi­gyelmébe ajánlotta, hogy nem szabad elhanyagolni a nyilvános pártnapok tartá­sát. . Kajati elvtárs, a Textil­nagykereskedelmi Vállalat igazgatója arról beszélt, hegy a gazdaságvezetők sa­ját dolgozóik körében is végezzenek agitáeiós mun­kát. Hargitai László elvtárs, a megyei bíróság elnökhe­lyettese javasolta a sajtó­beszámolók újbóli bevezeté­sét — a múltbelinél tartal­masabb, hasznosabb előadá­sok biztosításával. Azzal pedig minden résztvevő egyetértett, hogy a Néplap több helyet szenteljen, több gondot fordítson a nemzetközi események ismerteté­sére, s gyakori előadásokkal kapcsolódjék be a nemzet­közi propagandamunkába a oúríoktatás háza. Ezt a két képet a Welt- IUustrierte című osztrák lap közölte. Magyarázatul megírta: az ausztriai szö­vetségi tanács 1945 decem­ber 10-i határozata szerint az ország területén tilo6 mindenféle katonai tevé­kenység. Ennek ellenére Ny ugat-Ausztriában ameri­kai páncélkocsikkal felsze­relt katonai egységek tar­tózkodnak, amelyeket egy­kori Hi tier-tisztek vezetnek. Amikor a szovjet megbízott emiatt tiltakozott a szövet­ségi tanácsban, az illetékes osztrák vezetők így nyilat- I koztak: „nekünk nincs tan- ikunk“, „nekünk nincs gép­ipuskánk“. Hogy van-e? Be- í széljenek erről az osztrák ! újság képei. Mintha csak a : nyugatnémet példát látná. :: megismétlődni, — azzal r, j különbséggel, hogy itt nem | rendőrségnek, hanem csend őrségnek nevezik a hadsereget. A bécsi lap bát­ran kimondja véleményét: „Ausztria illegális hadse­reggel rendelkezik!“ Siilveszterezés a Német Demokratikus A Szabad Német Ifjúság alapszervezeteiben serény munka folyt. A fiatalok készültek az újesztendő kö­szöntésére. Városban és fa­lun vidám szilveszteri bá­lokat rendeztek és ezek­re különféle meglepetése­ket tréfás jeleneteket, társasjátékokat terveztek. A termek díszítését as^ifjú képzőművészek körei vál­lalták. Az alapszervezetek dísztáviratokkal köszöntik egymást, vagy zenés, fák­lyás küldöttségeket menesz- tenek. egymáshoz. Falun például lovas szánnal és sí­talpakon megy a küldött­ség egyik faluból a mán síkba. Szilveszter éjjelén 12-kor megszólalnak a harsonák. A fiatalok az utcára tódulnak. Zenés fáklyás menettel, éne­kelve vonulnak végig az utcán. Rakéták röppennek a levegőben. Az övezethatár mentén mindenfelé hatalmas béke- tüzeket gyújtanak, hogy lángja messze bevilágítson az ország nyugati részébe és hírül vigye az ottani fia­taloknak: az NDK fiatal­jai, a béketábor fiataljai­val együtt, éberen őrköd­nek a bekér». MEGYÉNK NÉPE „ MOND! „Mi, a Szabolcs-Szatmár- t megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat dolgozói a legerélyesebben tiltakozunk, a francia nemzetgyűlésnek azon békellenes cselekedete i ellen, hogy megszavazták a i nyugatnémet újrafelfegy- ; vérzést. Tiltakozunk, mert mi 1955-ban és a további években is békében kivá- | nunk élni. El akarjuk ke­rülni a háborút. A béke megvédésében egységesek vagyunk, s minden erőnk­kel hazánk jólétének növe­léséért, családjaink beké­! fegyverzése ellen. Az öz­- vegyek és árvák szívében- még égnek a háború ütötte t sebek. Sokan vagyunk, kik- már két világháborút átél­- tünk. Gyermekeinknek nyu­godt, boldog, békés Llagyar­’ országot akarunk, nem pe- " dig a háború okozta nyo- : mórt. — Csatlakozunk a • moszkvai határozatokhoz.” A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító doigezéi tiltakoznak a nyugatnémet újraíelfegyverzés elten Pénteken délben röpgyű- lest tartottak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Felháborodot­tan beszéltek a francia nemzetgyűlés békellenes i j cselekedetéről. — Ezzel i kapcsolatban az alábbi szö- ■ | végű táviratot, küldték az ■ Országos Béketanácshoz: Az elmúlt év békeharcá­nak eredményei és a jelen­legi nemzetközi helyzet az elkövetkező évben újabb feladatok megoldására kö- I teleznek bennünket. Tudjuk, hogy a francia nemzetgyűlésnek a ratifi- . kációs vitában hozott hatá­rozata nem a francia nép akaratát fejezi ki és ez is újabb erőt ad nekünk ah­hoz, hogy a jog fegyveré­vel tovább küzdjünk és harcoljunk a Világbékéért. Szövetségünk, mint a De­mokratikus Jogászok Nem­i Ollenhauer, a Német Szó- J j ciáldemokrata Párt elnöke, j a francia nemzetgyűlés sza- ! vazásának eredményéről al- ! kötött véleményét az aláb- j biakban foglalta össze: : „Az tény, hogy a francia j nemzetgyűlésben a döntést csak igen kis többséggel hozták meg, újból világosan bizonyítja, mennyire vita- i tott ez a szerződés. Egy ■ olyan szerződés, amelyet nem támogat minden or- * szagban széleskörű demok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom