Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

1955 január SO, vasárnap KíEPLAr 5 Felhívás az ifjú traktoristák és traktoros brigádok országos felszabadulási versenyére Uiszisták! Ifjú traktoristák! A DISZ Központi Vezetősége, a ME- ■DOSZ Elnöksége, a Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma az ifjú traktoristák kérésére ^határozta, hogy felszabadulásunk tize­dik évfordulójának méltó megünneplé­sére indított szocialista munkaverseny keretében 1955 február elsejétől decem­ber elsejéig meghirdeti az ifjú trakto- jristák és traktoros brigádok első orszá­gos versenyét. A csatlakozás határideje :1955 március 1. ; A versenyben résztvehet a gépállomá­sok és az állami gazdaságok minden ifjú traktorosa, minden traktoros brigádja, Bmelynek legalább ötven százaléka 28 éven aluli fiatal és közös elhatározás alapján vállalják az alábbi versenyfelté­teleket: 1. Az előirányzott terv teljesítését, il­letve túlteljesítését, 2. Az üzemanyagfogyasztásra előírt norma megtartását. 3. A szerződésben vállalt munka pon­tos időben és jó minőségben való elvég­zését. 4. Az egy gépre eső ráfordítás elő­irányzott normájának megtartását, a rá­fordítás csökkentését (az erő- és munkai gépek előírás szerint történő kezelését). 5. Az előírt balesetvédelmi szabályok megtartását. ' A verseny szervezését a gépállomások lés az állami gazdaságok DlSZ-szerveze- ;tei, a MEDOSZ-szervezetek és az igaz­gatók, illetve az igazgatók által megbí­zott gazdaságvezetők végzik. A verseny országos értékelését a fel- szabadulási verseny keretén belül a DISZ Központi Vezetősége, a MEDOSZ [Elnöksége, a Földművelésügyi Miniszté­rium és az Állami Gazdaságok Miniszté­riuma végzi és négy alkalommal hozza nyilvánosságra (IV. 4., VI. 12., IX. 10. és XII. 20.) A megyei értékelést havonta, a helyi értékelést tíznaponkint hozzák nyilvá­nosságra. A verseny jutalmazása: A DISZ Központi Vezetősége, a MEDOSZ Elnöksége, a Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok DISZ Központi Vezetősége. MEDOSZ elnöksége. Minisztériuma jutalomban részesíti a tíz legjobb traktoristát és az öt legjobb brigádot. Brigád jutalom: I díj: vörös vándor­zászló és 20.000 forint pénzjutalom. — II. díj: a brigád minden egyes tagja ré­szére egy-egy „Kék csoda” Csepel ke­rékpár. — III. díj a brigád minden tagja részére egy „Pobeda” karóra. — IV. díj: a brigád minden tagja részére egy rádió. V. díj: a brigád minden tagja részére egy ezüst cigarettatárca. Egyéni jutalom: I. díj: 125-ös Csepel motorkerékpár. II. díj: világvevő rádió gramofonnal. III. díj: tangóharmónika. IV. díj: világvevő rádió. V. verseny­kerékpár. VI. díj: „Kék csoda” Csepel kerékpár. VII. díj: Pobeda karóra, VIII. díj: gitár. IX. díj: szuper fényképezőgép. X. díj: hegedő. A legkiválóbb traktorosok nevét a DISZ KV bejegyzi a Dicsőség Könyvébe és oklevéllel jutalmazza. Az évvégi jutalmazáson kívül a leg­jobbak három esetben részesülnek ju­talmazásban. Az április negyediki érté­kelés alapján a megyék első traktoristái és az ország legjobb tíz traktorosa díjta­lanul résztvesz a május 1-i budapesti ünnepélyen. A június 12-i értékelés alap­ján a megyék legjobb traktoristái részt- vesznek a varsói V. Világifjúsági Talál­kozón. A szeptember 10-i értékelés alapján legjobb eredményt elért megyei és az ország legjobb 10 traktorosa díjta­lanul résztvesz az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon. A megyékben legjobb helyezést elért traktoristák részére külön díjakat tűznek ki. Diszisták! Ifjú traktoristák! Kövessétek ifjúmunkásaink példáját! Vegyetek részt az ifjú traktoristák és traktoros brigádok első országos verse­nyében! Kiváló teljesítményeitekkel se­gítsétek győzelemre pártunk és kormá­nyunk mezőgazdasági határozatait, jó eredményeitekkel készüljetek a DISZ II. kongresszusára és az V. Világifjúsági Találkozóra. Megyei, járási és városi DlSZ-bizottsá- gok munkatársai, aktivisták! Segítsétek megvalósítani a kitűzött feladatokat. — Menjetek a fiatalok közé. Földművelésügyi Minisztérium. Állami Gazdaságok Minisztériuma. A felszabadulási verseny sikeréért Tuuyogmatolcs \ábrád<lal áll verseuyben Tunyogmatolcson a na­pokban összeült a mező- 6: v.zdasági állandó bizottság és megbeszélték, hogy mi­lyen szempontok szerint tépnek párosversenyre Náb- ráddal. A közeleső közsé­gek közül Nábrád az, ame­lyiknek talaj és egyéb adottságai legjobban egyez­nek Tunyogmatoicséval. A tunyogniatolcsiak pontos határidőket szab­nak az egyes munkák elvégzésére. így például az első dátum: február 10-re minden vető­magot előkészítenek és el­végzik a csiráztatási pró­bát is. Február 28-ig min­den trágyát kihordanak és így tovább. A versenyrehívás legér­tékesebb része, hogy a községi átlagtermést má­zsában szabják meg és va­lójában ez fogja majd el­dönteni, hogy melyik köz­ségben dolgoztak jobban. A tunyogmatolcsiak bú­zából 10 mázsás átlag­termést vállaltak, őszi árpából 12 mázsát, csö­veskukoricából 35 má­zsás, cukorrépából 150 mázsás, burgonyából pe­dig 100 mázsás termés­átlagot érnek el. A versenyeredmények le- mérésére segítségül hív­ják a járási tanács mező- gazdasági osztályát. I A békeharc okmányainak diadalmas útja Megyénk területén mint­egy száz községben válasz­tották meg a járási és vá­rosi béketalálkozó küldöt­teit. Magy községben 110 dolgozó vett részt a küldött­választó békeesten, melyen igen sokan szóltak hozzá Albert Antal, a népfront- bizottság járási elnökének előadásához. Nagy András dolgozó pa­raszt többek között a kö­vetkezőket mondta: ..Községünkben a felsza­badulás után több. mint 100 új ház épült. Nem akarjuk romokban látni ezeket a házakat.“ Küldöttnek vá­lasztották Szmolka András tsz-tagot, Kertész Júlia ifjú­munkást és másokat. # A baktalóránthází járás­ban az elmúlt héten eddig 145 békebessé! vetést tartot­tal:, melyen 1067 dolgozó vett részt. Őféhértón 52 bé­j A nyíregyházi nyomda dolgozói aláírják a tiltakozó ívet I (Hammel Jdrsef felvétele) i j kebeszélgetést tartottak. . tek. Ópalyiban. Nyírmegy- , * i gyesen, Kisvárdán és más I Megyénk területén a bé- j községekben mint ez- | keharcosok eddig m' **2gy I ren írták alá egy-egy köz- 75—80 ezer aláírást gyűjtőt- i séeben a békeívet. Miért adósok a timári kulákok ? 1 Tímáron közel 250 dol- i gozó paraszt maradt adósa államunknak az elmúlt év­ről. Az pedig egyenesen felháborító, hogy például két kulák, Bálint Mihály és Nagy József közel 10 mázsa hizottsertessel, 3.5 mázsa vágómarhavai, U.oa mázsa napraforgóval es 17.000 forint adóval tarto­zik. Hány városi családnak fedezné évi szükségletét ez , a mennyiség?! Hogy fajul-. hatott idáig a dolog. Mi­ért tűrik ezt a falu veze- tői? Bálint Mihály kulák ne­hány évvel ezelőtt malom­tulajdonos volt Tímáron. Nemcsak azzal lopta a fa­lut, hogy kevesebb lisztet I méretett, hanem azzal is, hogy olcsón felvásárolta az arra rászorultaktól a ter­ményt és azt jó drágán ad­ta el tavasszal. Lehet, hogy ugyanazoknak, akiktől ősz­szel megvette. Sokszor sza­mát sem tudta sertéseinek. Ezek csak néhány napig voltak tulajdonában. To­vább adott rajtuk. Néhány évi „őrlés” után 39 hold föld jött a házhoz, a ma­lomhoz. A birtokhoz ember is kellett. Sok megszorult ember volt Tímáron, akadt hát. De jajkeserves volt annak az élete, aki Bálint házához került! Errol Sol­tész Mihály napokat tudna beszélni. Nem feleja el könnyen a 14—16 órás munkanapokat, amit sok­szor éhen dolgozott végig. Ez a minden hájjal meg­kent kulák napjainkban sem különb. Közben je­gyezzük meg: ahhoz, hogy a kulákok az előírt határ­időre teljesítsék kötelezett­ségeiket, arra van szük­ség, hogy a tanács idejé­ben, rendszeresen ellen­őrizze gazdaságukat, köte- | lezettségük teljesítesenek előfeltételeit. Ezt azonban nem tette a timári tanács. Bálint Mihálynak még a haja szála sem görbült meg azért, hogy a,Tl^® ®s Bodrog között lévő földi­ről Borsodba, Zalkodra hordta termését. Méghozza éjjel. Ezt Stefán Sándor es Szabó Károly mezőőrök je­lentették a tanácsnak. A tanács levelet írt a zalkodi, tanácshoz: Bahnt Mihály ■ kinek az udvarára szállítót- , ta termését. A zalkodiak ennyit írtak: nem tudjuk. | ízzel aztán be is fejező- dött az ügy. „... . Timáron nemcsak Bálint Mihály rejtette el terme-1 sét, hanem a többi kulák is Nagy József kulák 17 mázsa kukoricát Vatamán J Ferencné udvarán rejt el. 4 mázsa szemesterményt t Mihály fiának adott oda „megőrzés” végett. Az is is­meretes a faluban, hogy a két kulák felesei is rejte­getnek kulák-terményt. A timári dolgozó parasz­tok figyelemmel kísérik a kulákok mesterkedéseit. — Ezekről a tanácson is tud­nak. Mégsem cselekednek. Azzal, hogy néhányszor helyszíni elszámoltatást vé­geztek a kulákoknál, nem lehet a felelősséget elhárí­tani. Ezek az elszámolta­tások eredménytelenek vol­tak. Akkor kerültek sorra, amikor üres volt a kulákok portája. Bizonyíték erre, hogy Nagy József 4 hold kukoricájából csupán 10 mázsát találtak udvarán. Pedig 25 mázsa volt a hol­danként átlagtermés. Bálint Mihály tavaly ősszel hízóba fogott két da­rab süldőt. Harminc kiló­sak voltak akkor. Minden­ki azt hinné, hogy mosta­nára legalább 180 kilósak a hízók. Téved, aki ezt hiszi! Alig vannak negyven kiló­sak a hízóbafogása után.; félévvel. Most az a kérdés, mikor híznak darabonként 3 mázsásokra, hogy Bálint Mihály 6 mázsás sertéshát-, ralékát teljesíthesse? Ha a tanács továbbra is szájtá- tiskodik, akkor sohase! A közelmúltban újabb cselfogáshoz folyamodott Bálint Mihály. Hosszú időn keresztül fiával, Mihállyal lakott. Most elköltözött, hogy ezzel is elterelje a község vezetőinek figyel­mét fiáról, vagyis arról, hogy terményeit, jószágait fiánál tartja. Tegyünk pontot a dolog végére és mondjuk meg kereken: Timáron az utób­bi időben eltompult az éberség! Bodnár Pál kulák annyira nyeregben érezte magát, hogy az alábbi ké­relem végrehajtására akar­ta rávenni a tanácsot: tö­röljék személyét a kulákok közül, mert most már „keJ vés földje van”. Még nem késő rendet te­remteni Timáron! Nagy Tibor. A közalKalmazoftah szakszervezete hétfőn deiuidn megyei énekezteitt tart A közalkalmazottak szak- szervezete hétfőn délután megyei értekezletet tart a szakszervezetek nyíregyhá­zi székházában. Az érte­kezlet, amelyen résztvesz a közalkalmazottak szakszer­vezetének országos elnöke is, délután négy órakor kez­dődik. Az értekezletet ünnepi műsor követi. Műsoros est a felszabadulási verseny élenjárd! tiszteletére A Magyar Szovjet Társa­ság városi szervezete ma este hat órai kezdettel mű­soros estet rendez a felsza­badulási verseny élenjárói tiszteletére a tiszti klub­ban. Az est műsorát a Szovjet Légierők kultúr- csoportja adja. immár 31-én rendezik meg a nyíregyházi anyák hékenagygyülesél A nyíregyházi városi békehizottság 3I-én délután rendezi meg az anyák béke nagygyűlését a városi ta­nács épületében. r Ujtipusú cipők gyártása Csehszlovákiában A gottwaídovoi Svit (volt Bata Művek) Csehszlovákia legnagyobb cipőipari kom­binátja. Cipőkön kívül ha­risnyákat is gyártanak a hatalmas üzemben. Az idén 50 újfajta bőr­cipővel bővül a választék. A kombinát összesen 150 típusú és kiváló minőségű cipőt gyárt ebben az esz­tendőben. Hat új bőrcipő- műhelyt létesítenek. Jelen­tősen kiszélesítik a gumi­cipők gyártását is. Gondos gazda tanácsai 1* isíállótrágya helyes kezelése A jó istállótrágyát nem­csak betonból, téglából, vagy más drágább anyag­ból előállított telepen - ké­szíthetünk. Nem mutatós építményekre van szükség, hanem azokra az ismeretek­re, amelyek nélkül nem tu­dunk jó istállótrágyát elő­állítani. A jó trágya 70— 80 százaléka vizet tartal­maz. Ez a nedvesség-tar­talma a legkedvezőbb a trágyának. — Kialjazáskor ügyelnünk kell arra, hogy csak az átnedvesedett al­mot vegyük el az állatok alól, a szárazai pedig for­gassuk vissza. Ne legyen azonban a trágya lucskos, mert akkor korhadás he­lyett rothadás áll be, ha pedig száraz, akkor megpe- nészedik.. Azt ajánljuk, hogy az is­tállótrágyát magasabban fekvő területen, szarvasban kezeljük. Azért kell -vá­lasztanunk a magasabban fekvő részt, hogy a víz alá ne folyhasson. A már így kijelölt területre lehetőleg téglalap alakban észak-déli iránynak véggel kezdjük el a trágyakazal rakását. He­lyes, ha a termelőszövetke­zetek a trágyázandó terü­leten helyezik el a trágya­kazlakat úgy, hogy a ka­zalban 5—6 kát. holdra elegendő mennyiségű trá­gyát kezelnek. A kazalba naponta keil a trágyát ki­hordani. A majorban csak abban az esetben maradjon benn a telepen, ha kedve­zőtlen időjárás a táblára való kiszállítását lehetet­lenné teszi. Igen helytelen tragyuke- zelési mód az, amit ma még több gazdaságban is tapasztalhatunk, hogy a naponként kikerülő istálló­trágyát az istálló előtt hagyják több napon ke­resztül, vagy a trágyatelep-, re kihordva azt nem terí­tik cl. — Ugyanilyen hely­telen akár a friss lehén- trágya, akár a telepen már kezelt istállótrágya kupa­cokba való kihordása a téli időszakban, mert az így ki­hordott trágya tápanyagait csaknem teljes egészében elveszti. Egyéni dolgozó pa­rasztok trágyázandó terü­letük végén szintén kazal­ban kezelhetik leghelyeseb­ben az istállótrágyát. Goda Menyhért, a megyei mezőgazdasági igazgatóság munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom