Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
4 NÉPLAP 1955 január 30, vasárud# „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!" Ezt mondotta több mint 100 évvel ezelőtt reformkori nagy költőnk: Kölcsey Ferenc. Ez a felszólítás nemcsak akkor volt időszerű; azzá váüi ma is. Éppen ezért indítunk meg ezzel a [címmel egy rovatot. Kéthetenként fogunk jelentkezni. [Mint ahogy akkor is, ma is szükséges, hogy nyelvünk 'tisztaságáért harcoljunk. — Kölcseyék lelkesedése él bennünk, s szeretnénk miniden magyar embernek adni 'belőle, hogy valamennyien [egyformán lássuk ennek a munkának fontosságát, de nagyszerűségét is. Vizsgáljuk meg először, hogy miért vált égető problémánkká, hogy nyelvi kérdésekkel foglalkozzunk! Ma egyik legfőbb célkitűzésünk, hogy minden embert minél műveltebbé tegyünk. Minek a segítségével szerezzük meg a műveltséget? Mi az eszköze? Megmondta már megyénk szülötte: Bessenyei, hogy ez a nyelv. Éppen ezért nem lehet az ltö- izömbös, hogy nyelvünk milyen, ki hogyan beszél és ír. Ma pedig, sajnos, nagy veszély fenyeget. Mi ez? Sokszor vétünk a magyar nyelv [tisztasága ellen, elszegényítjük, nagyon sok ember helytelenül fejezi ki magát, színtelenül, egyhangúan beszél, [s talán legtöbb a hiba a helyesírás terén; Szeretnénk felébreszteni minden magyar emberben a felelősség- érzetet azért a nyelvért, amelyért legjobbjaink, köztük a Szabolcs megyei Bessenyei György is — oly sokat küzdöttek. Ne legyünk méltatlan utódai a XVIII. század magyar íróinak, s fogjunk hozzá a nyelvműveléshez! Ez a cikksorozat ehhez [kíván segítséget adni. Ez a kérdés szorosan ösz- szefügg a hazaszeretettel is. ■Nem lehet jó magyar ember és igaz hazafi, aki nem törődik saját anyanyelvével. Olyanná válik, mint a reformkori magyarságnak az á része, amely csak szólamokkal szerette hazáját, de cselekedni nem tudott, s akiket legjobbjaink minden ínunkájukban ostoroztak. — Hadd szólaljon meg Köl- icsey, s mondja el, hogyan [függ össze a kettő: „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén, mert a haza, nemzet és a nyelv három egymástól válliatatlan dolog; s ki az utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatra kész lenni nehezen fog.“ Aki igazán szereti hazáját, annak az anyanyelv fejlesztésével, művelésével is törődnie kell. Olvassuk csalt legnagyobb magyarjaink írásait, azokét, akik legtöbbet tettek a hazáért, mind igen nagy gondot fordítottak a nyelvi kifejezésre is. Hát hogyan is lehetne jó magyar ember az, aki idegen szavakkal tűzdeli tele beszédét, helytelen kifejezéseket használ, s szinte minden percben vét a magyar nyelv törvénye ellen. Pedig a beszéd nagyon fontos, Mszen a nyelv segítségével tartunk kapcsolatot egymással. Kölcsey, Kazinczy a nyelvújító és a többi nyelvért küzdő nagy magyar lelkesedésére van most szükségünk. „Kon- duljanak meg a vészharan- : gok“ — írta Petőfi 1848-ban \ „Nemzethez“ c. költeményé- ; ben, Most is erre van szükség! Ha továbbra sem törődünk nyelvünkkel, keserűen fogunk ráébredni egy j szép napon, hogy nemzeti I mivoltunk legfőbb értéke semmivé lett. Nagyon szépen határozza meg Kazinczy Ferenc, hogy mit jelent a magyarságnak a nyelve: „... egyik legféltőbb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek ... hiv fenntartója.“ Ne tapossuk hát ezt a kincset sárba, ne mocskoljuk be ezt a díszt! Sőt, ami eddig rátapadt, attól is tisztogassuk meg! Mint már föntebb említettem, főképpen három téren követünk el hibákat, — Az egyik, hogy nyelvünk tisztasága megromlott, a másik, hogy stílusunk egyhangú, a■ harmadik pedig a helyesírással kapcsolatos. E köré a három kérdés köré csoportosítjuk majd mondanivalónkat, Azt hiszem, hogy mindenkiben él a vágy, hogy helyesen beszéljen és írjon. Fogadják hát ezt a segítséget szívesen, amit ezekkel a cikkekkel nyújtani szeretnénk. Nézzük meg ezt a három problémát közelebbről, miről is lesz majd szó! Harmadik helyen említettem a helyesírást, pedig mi most arról fogunk majd először szólani. Mi tette ennyire időszerűvé? Talán sokan tudják, hogy az Akadémia 1954 őszén új helyesírási szótárt adott ki. Ebben igen sok és lényegbevágó változtatás van. Természetesen ennek a szótárnak a használata még nem terjedt el, de megjelentetése azt bizonyítja. hogy égetően szükség volt erre. Mi is, ha városunkban körülnézünk, sajnos, mindenütt nagyon sok helyesírási hibát találunk: kiadványokban, plakátokon, áruházakban; sokszor csak úgy hemzsegnek a helyesírási hibák. Hiába küzdünk mi. pedagógusok az iskolában a jobb helyesírásért, ha rosszul írt szövegeket látnak az utcákon és mindenütt, ahol megfordulnak. Ezen a területen talán legégetőbb a tennivaló. A legcsekélyebb követelmény, hogy minden ember megtanuljon helyesen írni. Bármilyen szép külső alakkal ír valaki, de ha sok a helyesírási hiba. az csak úgy jár, mint az az ember, aki szépen felöltözik, de telefröcsköli magát sárral, nem ér akkor a díszes öltözet semmit. így a bevezető utáni cikkekben a helyesírásban kívánunk segíteni. Nem hanyagolhatjuk el azonban, hogy ne beszéljünk a nyelvszegényedésről és színtelenségéről. Kialakult egy ú. n. mozgalmi nyelv. Ezt leginkább beszámolókon. gyűléseken hallhattuk. Szerencsére még idejében felvettük ellene a harcot. Révai elvtárs pár évvel ezelőtt indította meg a küzdelmet a ..színtelen, szagtalan bürokrata tolvajnyelv“ ellen, — mint ő nevezte. Azonban még most is találkozunk elégszer nyomaival. így erre is ki fogunk térni. Elterjedt ma is az igekötők helytelen használata, gyakran hallunk idegenszerűségeket. elkoptatott szavakat, többen rossz hangsúlyozással beszélnek stb. Tudjuk mi azt. hogy ezek ellen a hibák ellen csalt akkor küzdhetünk eredményesen, ha ismerjük, hogy mit kell helyette mondanunk. Ezért cikkeink másik csoportja erre fog rávilágítani. 5 legutoljára, de nem legutolsó sorban foglalkozunk majd a stílus problémájával is. Talán ez a legelhanyagoltabb terület, pedig fontosságban nem marad el a többi mögött. A másik két kérdésről néhányszor már hallottunk itt-ott, de a stílusról nem. Pedig a mi nyelvünk nagyon alkalmas mindennek a legpontosabb kifejezésére. Nagyszerűen mutatja ezt meg Ábrányi Emil, Magyar nyelv c. költeményében : „Pajzán, derűs vagy. mint nőink szeme. S erős. szilárd, mint hősök jellemei Cyonp.íd vagy és lágy mint mennybolti kék, S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég! Minden, mi fejben vagy szívben fakad. Tőled nyer pompás s színdus szavakat. Nagy eszme, érzés olv ragyogva hord. Mint egy király az ünneplő bíbort.“ Hogy mindez! meglássuk nyelvünkben, ahhoz az szükséges, hogy ismerjük, tudjuk helyesen használni, s tudjunk belőle bányászni. Arany, Petőfi műveit biztosan mindenki szívesen olvassa, s élvezi stílusukat. Az természetes, hogy nem írhat, ügy minden ember, de törekednünk kell arra, hogy szépen beszéljünk magyarul, s mindig találjuk meg a legmegfelelőbb kifejezést. Ehhez adunk útmutatást cikkeink harmadik csoportjában. Ha még ezen kívül másról is szeretnének olvasni, úgy kérjük, kívánságaikat írják meg. Ehhez a munkához nagy- nagy lelkesedésre van szüksége mindenkinek, mint már említettem. Olyanra, mint Csokonaiban volt, aki így tudott írni: „Magyar nyelv! édes nemzetemnek nyelve! Teáltalad szólaltam én meg legelőször, teáltalad hangzott először az én füleimbe az édesanyai nevezet, te reszkettetted meg a levegőeget, amelyet legelőször szítam, az én bölcsőm körül, s te öltötted be az én nevelőimnek, az én hazámfiainak, az engemet szeretőknek nyájaskodásaival.“ így kell szeretnünk anya- nyelvünket. ilyen odaadással, s akkor Ábrányi Emil kívánsága — amihez egy szívvel-lélekkel mindany- nyian csatlakozunk — valóra válik: „Hatalmas, szép nyelv. Magyarnak nyelve! Maradj örökké Hagy és virágzó!'' PAFF ALICE tanár. HAZA Irta: KONSZTANTYIN SZIMONOV Városait messzi kitárva terjed három hatalmas óceán között, sűrű hálójában a délköröknek, a győzhetetlen, büszke és örök. S mikor a legutolsó árva gránát kezedben éppen eldobásra kész. s egy perced van, hogy egy csapásra átlásd mindazt, ami mögöttünk távolba vész — nem a hatalmas ország jár eszedben, bár Ismered hosszában-széltiben, hazádként az a kicsiny föld dereng fel. amit gyermekként látott meg a szem. A három nyírfa talpalatnyi földje, a keskeny út a kiserdő mögött, a folyócskán a komp, amint zörögve a fövenypart füzesében kiköt. Ahol oly boldogság volt megszületnünk, s ahol megtaláltuk egy életre már azt a maroknyi földet, melyben együtt nyílik meg nekünk minden földi táj. Kiállhatod hő, fagy ezernyi kínját, téphet vihar, szaggathat a hideg, meg is halhatsz... De ezt a három nyírfát; nem adhatod át élve senkinek. (Fordította: Somlyó György.), Magyar opera szovjet színpadon A szovjet kulturális élet jelentős eseménye, hogy a novoszibirszki operaház színrehozta a Bánk bánt, ezt a nagyszerű magyar klasszikus operát, amelyben szerencsésen egyesül a hazafias szellem, a zene mélységesen népi és eredeti jellege, a zenedrámai elemek művészi formábaöntése, Erkel operájának szín- í behozatala nem volt köny- j nyű dolog. Ez az opera j még sohasem került szín- i re orosz színpadon és így j a novoszibirszki operaház I fiatal kollektívájának kel- | lett megoldania a nagy. I szerű mű előadásával kap- ' csolatos kérdéseket. Nagy segítséget nyújtottak ebben a magyar művészeti szakemberek, akik sok értékes segédanyagot küldtek. A novoszibirszki operaház, amely a Szovjetunióban elsőnek vitte színre Erkel Ferenc operáját; becsülettel megoldotta ezt a nehéz művészi feladatot. A szerző zenei elgondolásához híven, tehetséges rendezői megoldásokkal, rátermett és a mű iránti szeretettől fűtött szereplőkkel emlékezetes, kiváló előadást hoztak színre. A közönség mindig lelkes tetszéssel fogadja a Bánk bánt, a magyar zenekultúra egyik legnagyszerűbb alkotását. Rövidesen a moszkvai Nagy Színházban is szín- rekertil Erkel Ferenc operája. Külföldi Imi túrszem] e A Gh. Dima Zeneművészeti Főiskola Kolozsvár zeneéletének fellendítése érdekében hangverseny- sorozatot indított. Ezeknek a hangversenyeknek különös jelentőséget biztosít az a tény, hogy az eddig spontán, szervezetlen zeneélet helyett szervezett programot, — a bérletrendszer ezt célozza, — nyújt a zenekedvelőknek. A hangversenyek kettős célja, a hallgatók oktatása és a nevelő jelleg harmonikusan egybekapcsolódik. Az első három hangverseny — január 8—15—22 — műsorában a klasszikusok, mint Beethoven, Mozart, Dvorzsált művei mellett megtaláljuk hazai és kolozsvári zeneszerzőink legújabb alkotásait is. Az első kamarazene hangverseny műsorán Mozart Esz-dúr zongora kvartettje. Beethoven B-dúr triója és Sigismund Todatu Fuvola és zongora-szonátája szerepelt. A következő hangversenyt Beethoven, Dvorzsák és Iuliu Mure- sanu egy-egy művének szentelik. * Mary Pickford, a néma filmek ismert művésze, nemrég igen határozott hangú nyilatkozatban kelt védelmére az Egyesült Államokban üldözött haladó filmművészeknek. Beszélt a Chaplin ellen indított hajszáról és kijelentette, hogy hozzá akar járulni a nagy művész gyermekei, unokái, és eljövendő nemzedékek szabadságának megvédéséhez. „A jogot védelmezem, — fejezte be nyilatkozatát Mary Pickford, — Chaplin, a magam és mindannyiunk ■jogát,“ ¥ A Newyork-i Broadtvay-n j nagy sikernek örvend Max-1 Saját gyű jtésit népi játékokkal készülnek a jubileumi kuUúvverscnyrc a nyírségi népi együttesek Ismét életre keinek a népi együttesek színpompas játékaiban a nyírségi falvak legszebb dalai, táncai és népszokásai. Ezeket ;; már-már feledésbe merülő végi dalokat, táncokat au elmúlt esztendőben gyűjtögették össze és dolgoztál; fel népi játékká a Szabolcs-’ szatmári együttesek. És most, a hosszú téli estéken Ajakon és Mérkválla- jon, Vaján és Nagy- kállóban, Nyírlugoson és Nagyecseden — újból felcsendülnek az ősi dallamok a jubileumi kultúrversenyre készülődő fiatalok . ajkán. Mérkvállajon Suskó János pedagógus hozzáértő irányításával az együttes tagjai egész sor régi dalt. táncot és helyi szokást kutattak fel az elmúlt esztendőben. A már összegyűjtött . kanásztánc, üvegestánc. fonójáték és egy I ...kenderdörzsölő“ elnevezésű népi játék mellett most rábukkantak egy helyi I eredetű balladára is, amelynek a címe: „Jóestét barna lány“. Ezekből a régi szép da- ! lókból, táncokból egy há- ! romrészes nagy farsangi já- | tékot állítottak össze. A jubileumi kultúrvel’senyen j ezt az új népi játékot hoz- ■ zak színre közös munká- | val a felnőtt és az ifjúsági 1 együttes, tagjai, weil Anderson felkapott! amerikai író új darabja, a! ..Rossz hajtás“. A film egy; nyolcéves gyilkos kis- j leány történetét meséli el.j aki megölte egyik játszótér-; sát, egy öregasszonyt és vé-i gül kezelőorvosát’ is, akii lélekelemzésnek akarta alá-: vetni. ¥ A „Barbu Laut áru“ ro-\ mán népi zenekar néhányj hét óta Egyiptomban szere-j pel. A román művészeket mindenütt nagy szeretettet fogadták és sikerükre jellemző, hogy hangversenyeinek látogatói közül többen azzal a kéréssel fordultak az egyiptomi rádióhoz, hogy\ hetenként közvetítsen román zenét. A rádió teljesíti hallgatóinak kérését és bevezeti műsorába a román zene rovatát is. 1* A Premio Viareggio olasz irodalmi díjat az idén a ko-j rán elhunyt fiatal délvidéki1 költőnek és írónak, Rocco* Scotellaronak ítélték „Délvidéki emberek“ című elbeszéléséért és „Nappalo-I dott“ című versesekötetéértj Pietro Nenni ebből az alkalomból ,,A parasztszocializmus költője“ címmel érté-j keli Scotellaro munkásságát. ¥ Újabb kiemelkedő alkotásokkal bővült a haladó japán filmgyártás. Japánbaú nagy sikerrel vetítik aZ Egy asszony útja, Rákhalászok, Vihar a Hakone-hegy fölött és Sivár lakónegyed című, a munkásság örömte- len életéről és nyomoráról szóló realista filmeket. Nagykállóban az alig féléve alakult népi együttes tagjai a „Csillagszemű juhász“ című népmesét használták fel új népi játékok keretéül. A 2—2 és félórás játék magába foglalja a legszebb kallói dalokat, táncokat és szokásokat — köztük a gyönyörű káliói „lakodalmast“ és a híres „Kállai-kettőst“ is. Az együttesnek 18 gyermektagja van, ők egy kedves helyi gyermekjátékot visznek színpadra, A népi együttes tagjai úgy tervezik, hogy március 15-én már megtarthatják a játék főpróbáját. Jwdalőtu /KíWÍAMt JCritika
