Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-05 / 280. szám
néplap 1954 december 5, vasamap Jrcxíalúni Mii né szét * Díjui CSEHOV ELBESZÉLÉSEIRŐL’ Nem hiszem, hogy lenne .olvasó, aki szabadulni tudna varázsos hatása alól. — ^Alakjai emlékezetesek magadnak, beivódnak az olva- ó idegeiben; helyzetei, nangulatai felejthetetlenek fe az elbeszélés módja: utol- erhetetlenül finom, lehellet- szerűen érzékeltető, fejhajtásra, meditációra késztető. A realista novella- és drámairodalom benne érte el a 19. század végén azt a lépcsőfokot, ahonnan már csak a gorkiji úton van egy lépés feljebb. A századvégi Oroszország Csehov: egy reménytelen minden lényeges élettapasztalatának birtokában van borszak egész társadalma él műveiben. Az elbeszélések egy részében a cári világ .értelmiségének szűkresza- bott, reménytelen életébe tekint bele az író. Felejthetetlen csinovnyikját (kishi- .vatalnokát) a finom szatíra élével, a végletes megoldás váratlanságával teszi a kor hivatalnoka alázatos tekintélytiszteletének és gerinc- íleTTségének típusává. A riyzet, amiből kiindul, na- on is emberi: a hivatal- k véletlenül letüsszenti színházi est alkalmával zsalov államtanácsos fe- s a kis, megijedt ember g rágja magát, addig .1 a bocsánatot a vélt ne- etlensége miatt, addig vi- „súlyos“ terhét, amíg Csehov: Elbeszélések —II. Új Magyar KÖnyv- nadó. 1954. végül belehal. Milyen ka- cagtatóan-elgondolkoztatóan mély szatíra: meghalt egy hivatalnok, mert tüsszentett. Micsoda emberi gyávaság, micsoda szégyenletes halál: az író igazi hősöket keres és ilyen pipogya, szánalmas figurát talál helyette az életben. Részvétet kelt és undort ébreszt egyszerre bennünk ez az alázatos szolgaiélek és annyi más hasonló alakja (A tokbabujt ember stb.). Érezhető, hogy az író minden súlyos anyagi gondnál, szegénységnél megvetendőbbnek tartja az emberi méltóság elaljasodá- sát, a hétrétgörnyedt alázatosságot. Pályakezdésének értelmiségi problémákat felvető novellái után élete végefelé már felbukkannak a töprengő, kiutat kereső értelmiségi alakok is (Egy orvosi eset, A mezzanines ház, A 6-os számú kórterem stb.). Bár ezek az alakok sem tudnak még cselekedni, de legalább már töprengenek saját emberi sorsukon és másokén, keresnek valamit, megsejtenek valamit a nagy társadalmi átalakulás mennydörgéséből, és egy kissé bátrabban hisznek is az életben, amelynek jönnie kell. Még egy másik problémakört ebből a gazdag világból. Soha nem felejthetem el egyik legremekebb novelláját, a Fájdalom címűt; a kisember, a pária, az öntudatlan egyszerűség hallatlanul mély, csodálatos finomsággal elemzett tragédiáját. Jona kocsis egyetlen fia meghalt. El akarja mondani bánatát valakinek. Senki nem hallgatja meg az együgyü panaszt, mindenkinek a saját gondjai, vágyai a legfontosabbak. Végül re- ménytvesztetten öreg lova fülébe dörmögi a kocsis embertelen fájdalmait, — s az állat türelmesen, megértőén hallgatja: emberségesebb, mint a társadalom, amelyhez hasztalanul folyamodott vigasztalásért. Érezzük a szatíra finom élét ebből a pár szóból is, érezzük az író humanizmusának végtelenül lehalkított hangját. Valóban: a csodálatosan kifinomodott írások rendkívüli intenzitással hatnak az olvasás után hosszú ideig. Tűnődésre, állásfoglalásra késztetnek, szóval: nevelnek. Tisztább emberségre, a szenvedőkkel való együttérzésre, az emberi alacsony- ságok gyűlöletére és kere- sésre-kutatásra nevelnek. S. B. Artisták a szatmári falvakban Nemrégen érkezett megyénkbe az Országos Cirkusz Vállalat művészcsoportja. Az Országos Cirkusz Vállalat „Na látod!” együttese esténként nagy sikert aratott Fehérgyarmaton, Cé- génydányádon, Penyigén, Szatmárcsekén. A községek dolgozói szívükbe zárták az együttes tagjait, különösen Vidost, Ötvös Gabit, Kratl- lit és a többi kiváló művészt. B. L. Táplálékainkról Az utolsó évtizedek tudományos kutatásai messzemenően kiderítették, milyennek kell élelmünknek lennie, hogy szervezetünk igényeit kielégítse. A külső környezeti hatások közül a táplálkozásnak van a legjelentősebb alakító ereje. Milyen igényeket kell a tápláléknak kielégíteni? A test állandó hőmérsékletéhez szükséges meleget, a szervezet megfelelő működéséhez, valamint a végzett munkához szükséges erőt kell biztosítania, pótolnia kell a szervezet kopásait, növekvő szervezet esetében a növekedéshez szükséges anyagokat kell szolgáltatnia, végül a szervezet ellenállóképességét, valamint gyógyulási hajlamát kell fokoznia a megfelelő tápláléknak. Élelmiszereink általában bonyolult összetételű anyagok: fehérjékből, zsírokból, szénhidrátokból, vitaminokból, ásványi anyagokból, ízesítő anyagokból, s jelentős mennyiségű vízből állnak. A fehérjék aminosavak- ból állnak. 27 aminosavat ismerünk, ezeknek összekapcsolódása révén sokféle fehérje keletkezhetik. Szervezetünk szempontjából nélkülözhetetlen aminosavak- ból álló fehérjék a teljes értékű fehérjék. Ezek főleg állati eredetű élelmiszerekben találhatók (tej, túró, sajt, tojás, hús smjfk'Á növényi eredetű élelmiszerek főleg nem teljes értékű fehérjéket tartalmaznak (liszt, szárazborsó, bab, lencse stb.). Gyermekeknek, terhes és szoptató nőknek több teljesértékű fehérjét tartalmazó tápanyagokra van szükségük. A zsírok különböző zsírsavak és glicerin összekapcsolódása révén keletkeznek. A zsírok élettani jelentőségét magas kalóriaértékük adja meg, ezenkívül a zsírral kerülnek a szervezetbe a zsírban oldódó Á, D, E, K vitaminok. Bizonyos betegségekben meg kell szorítani a zsíros ételekkel való táplálkozást (pl. sárgaság, a hasnyálmirigy betegségei stb.). Szénhidrátokból áll táplálékunk legnagyobb része (lisztből készült ételek, burgonya, rizs, cukor stb.). Bármilyen szénhidrátot tartalmazó táplálékot fogyaszt el valaki, azt a szervezete egyszerű cukorrá alakítja. A felszívódott, de a sejtekben el nem használt cukor keményítő (glykogén) formájában raktározódik el a májban és az izmokban. — Innen mozgósítja a szervezet, ha több táplálékra van szükség, pl. nagyobb testi munka esetén, vagy koplaláskor. A legfontosabb ásványi anyagok, melyekre a szervezetnek szüksége van: mész, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, kén, jód. A felnőtt ember szervezete kb. 3 kg. szervetlen (ásványi anyagot tartalmaz). Ásványi anyagokra éppen olyan szüksége van a szervezetnek, mint fehérjékre, zsírokra, cukrokra és vitaminokra. A vitaminok. Eredetileg növényekben lévő kém^ vegyületek, melyekre azJH lati és emberi szervezét^K, — bár igen kis mennyiségben, de feltétlenül szüksége van, hogy sejtjei, szervei szabályosan működjenek. A felsorolt egyes táplál- kozású tényezők hiánya folytán táplálkozási hiánybetegségek fejlődhetnek ki. Ha a fejlődés évei alatt a nélkülözhetetlen táplálkozási tényezők közül bármelyik hiányzik, a test hossz- és a súlynövekedése csökken. Hiánybetegség keletkezhet akkor is, ha valaki pl. sok húst eszik, nem étkezik változatosan, — de akkor is, ha csak növényi eredetű ételeken él. Szervezetünket legjobban kielégíti a vegyes táplálkozás. Egy példa: a bableves lehet tökéletes és lehet hiányos étel. A megfőzött és berántott bab egymagában nem tökéletes étel. De ha sárgarépát, petrezselyemgyökeret, s még esetleg szalonnabőrt is főzünk bele, máris tökéletes étellé javítottuk. Ahhoz, hogy szervezetünk' megkapja mindazt, amire szüksége van, nem szükséges a táplálkozástudomány eredményeit megtanulnunk.1 Ha változatosan étkezünk, sokfélét eszünk, — egészen biztos, hogy megfelelően táplálkozunk. Dr. Jesztrebényi Ernő, igazgató-főorvos. „A dohányos, ha hemegy a hodályba NYÍRLUGOSI CSOMÓZÁS Ebben az esztendőben, — árciusban alakult meg yírlugoson a híres népi együttes, mely rövid idő 'alatt országos hírnevet szerzett. Miklóssy Ferencné vezeti az. együttest. Sok a munka- hiszen a tanítás nem kis j-! ’datot ró rá, — emellett a végzi dolgát, hogy jus- ._ idő a felnőttekkel, idő- ,_! el, fiatalokkal egyaránt ^ Ikozni. 1951-ben első (jí nyertek a megyei kul- zrsenyen a hortobágyi , sztánccal. Ezután a V ^koricafosztó“, majd a önóban“ következett. Hegt szórakozási lehetőség a onó, hiszen kendertermő ’idék — feldolgozását háziig végzik. Esténként ősz- zegyűlnek a fiatalok, a lá- "ok fonnak, a legények dnek... Nemrégen készültek el a /égzés a csomózóban'“ cint népi játékkal. Nyírlugo- m ma is szokás még a cso- wzás, s annak végén a vi- ím mulatság. Ezt eleveti most meg játékában az Hites. Ez a téma is almas arra, hogy lehetősé- adjon a játékra, mókára ft Az általános iskola egyik ntermében folyik a pró- a. összehúzzák a padokat, melyeken helyet foglalva '.nekelnek a csomózok. „A dohányos, ha bemegy ” dályba, Addig kislány nem alszol az éjszaka, Míg a dohány mind be nem lesz csomózva...“ Közben a dohányos gazda nézegeti a kiválogatott dohányleveleket, s a jónak találtakat az asztala előtt lévő saroglyára rakja. A lányok ugratják egymást. Megkérdezik az egyiket nóta végeztével tréfásan „Elárulnád-e, hogy kinek a babája vagy?“ A kérdezett természetesen nem mondja meg. No, ha nem mondja meg, akkor kidalolják. Dorogi Mityu kis dombon, nagy dombon Levelet ír nagy kerek asztalon A levélben mindig csak azt írja Barna Mari lesz a menyasszonya ... Barna Mari ne bízd el magadat, Egszín szalag veri a sarkadat Még az Isten meg is engedheti Dorogi Mityu bokrára kötheti... Mari duzzogva hallgatja, majd a nóta végeztével összesúg a körülötte ülőkkel, s az őt kidalolót szintén megéneklik. így megy a a tréfa és a móka, míg egyszerre csak megszólal az öreg gazda: „Ha olyan nagyon okosak vagytok, mondok én valamit. Találjátok ki. „Ha teszek hozzá fogy, ha elveszek belőle, nő. Mi az?" Na, megkezdődik a találgatás. Az egyik kislány rögtön meg is „fejti“: „A nevetés“'. Erre általános lesz a derültség, az öreg csípősen jegyzi meg, hogy majdnem eltalálta. De aztán nem teszi sokáig próbára őket, megmondja. „Hát ha tesznek hozzá, akkor fogy, ha meg elvesznek belőle, akkor megnő — ez a gödör'“. Még nagyobb nevetés támad. „Na, úgy-e, hogy nem találtátok ki, ti híresek“ — mondja hetykén, büszkén. Közben suttyó legények érkeznek, akik bámészkodni jöttek. Nem akarja az öreg beengedni — azok könyör- gőre fogják a dolgot. Ám, minden kérés hiába. Kizavarja a fiúkat. Aztán noszogatja a lányokat is, hogy dolgozzanak, mert addig i mókáznak itt „míg nem lesz befejezve a csomózás, pedig reggel már viszik is be a fabrikába“. — Szót is fogadnak, serényen Iáinak munkához, közben énekelnek, az öregnek olyan kedve támad, hogy egyedül kezd táncolni. „öreg ember vagyok már én Ősz a hajam szála". 1 A legények visszajönnek. Borral kínálják az öregei, mire az engesztelődik, ház belőle egy nagyot. Aztán játszani kezdenek. „Megy a nek vele? El kell „temetni". Megtörténik a nagy „gyász- szertartás“, ami abból áll, hogy tréfás strófákat mondanak a „halott'“ fölött, finomabbnál finomabb borokat és túróscsuszákat kívánva néki, majd mikor a legény felébred, szégyenkezve szalad el. A hangulat egyre emelkedik. Az öreg dohányos megállapítja, hogy végeztek a munkával. Félkörbe állnak, középre veszik a dohányosgazdát és kis koszorút adnak át neki felköszöntővel. Talán ez a legmegkapóbb, legkedvesebb része a jelenetnek. Ezt mondják az öreg dohányosnak: „Jani bácsit köszöntjük, Szép koszorút kötöttünk. Szeretettel átadjuk, Sok szerencsét kívánunk. Szeretetet és békét, Jövőre is bő termést. Hogyha becsül bennünket. Továbbra is tartson meg.“ Az öreg dohányosgazda átveszi a koszorút, megköszöni, hogy jó munkát végeztek, majd így fejezi be: „Aki jól végezte dolgát Megkapja most a jutalmát. Ha az Isten dohányt ád Jövőre is csomózhat.“ Ezután táncra perdülnek a lányok, legények ,s csak az öreg éjjeliőr mondókájá- ra indulnak hazafelé. Amint indulnak, éneklik a kedves nótát: 1 I „Hazafelé lányok, haza már, Mert a piros hajnal hasad I már : Mert a piros hajnal jaj, de 1 aranyos, Este csókolj rózsám, de nemi most." Ezzel ér véget a híres mulatság. ft Ilyen szép népijátékokkal készült el most az együttes és szerepeltek vele Budapesten a Mezőgazdasági Kiállításon is. Elhiheti mindenki, hogy nagyon tetszett a pestieknek. Most már csak azt sajnáljuk, hogy éppen mi,, szabolcsiak nem ismerjük ezt a lelkes csoportot. Nem részesítik kellő megbecsü-1 lésben őket, nem értékelik eléggé a munkájukat, — így gondolják az együttes tagjai — még egyszer sem voltak benn Nyíregyházán szerepelni. Igaz, a tavasszal tervbevette a megyei tanács népművelési osztálya, hogy meghívja őket, de az indulás előtt két nappal táviratot küldtek, hogy elhalasztották a szereplésüket. A mai napig sem tudják, mi az oka, milyen sürgős munka jött közbe, azóta se nézett rájuk senki. Szeretnénk, ha Nyíregyházán láthatnánk híres együtteseinket, s ebből az együttesből személyesen ismernénk meg az öreg dohányosgazdát, Makszim János bácsit, feleségét Bözsi nénit, aki nagyon szépen táncol. Aztán Ványi Imrét a feleségével, Dominyák Istvánt, Flugyik Imrét és feleségét, akik valameny- nyien lelkes odaadó tagjai ennek az együttesnek. Ügy-e, nem kell sokáig várni rájuk? Szentesi Magdolna, 4 kosár“ — mondja a középen álló fiú, erre az eqyik láng megkérdezni: „mi van benne?" — A kérdezett mondja, hogy: „Három szép le- gény‘‘. A leány kérlelni kezdi: „Adj egyet belőle“. ■ — „Neked adom a szőkét“ — feleli emez, s a lány megállapítja, hogy jő lesz. Ezután következik a tréfa. 1 az egyiknek bolondot ad, a másiknak egy böte-lábút és : mulatnak rajta vidáman. Aztán furulyaszó hallik. Az egyik legény vette elő a kedves furulyát és bánatosan kezdi játszani a Szende báró balladáját. A nóta nr■ ról szól, hogy a báró lánya beleszeretett a szegény juhászlegénybe, s mikor ezt az ’ apa megtudta, a fiút felakasztotta. Ma is emlékez■ nek rá a fiatalok, s már úgy . dalolják a végén: ' „Faluvégén cigányasszony i sátora, ' De sok szőke, barna kislány jár oda, ■ En is megyek, megkérdem a jövőmet, ■ Tarthatok-e szép szeretőt i míg élek? M : A faluban végigmenni nem t merek, i Mert azt mondják, hogy szeretőt keresek, : Gyász a ruhám, fehér az ér zsebkendőm, ; Juhász legény volt az igas l szeretőm.“' A nóta nagy hatással var i valamennyire. Elszomorodnak, Látják maguk előtt c szép juhászlegényt, akinél nem volt szabad szeretnie c szépséges báróleányt... i A nóta alatt az egyik le i gény elaludt. Ezt pedig met i1 kell szégyeníteni. Mit tegye
