Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)

1954-12-05 / 280. szám

1954 december 5, vasárnap NÉPLAP így készül az átteleltetésre a tiszavasvári Kossuth tsz. Gazdakör alakult Diapkoron A szabolcsi nép egyik szólás-mondása szerint az „Iziken tartott tehénnek bögre a sajtárja.” Egy má­sik bölcs mondás pedig azt tartja, hogy „Koplaló jó­szágnak eb a kísérője.” — Ezekben a mondásokban sok értékes megfigyelés és .tapasztalat sűrűsödött ösz- ‘ sze az idők folyamán, ame­lyek amellett, hogy meg­mutatják a bekövetkezhető bajokat egyben figyelmez­tetnek is azok elkerülé­sére. Az elmúlt években nem egy termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságban romlott le és tizedelődött meg az állatállomány a koplaltatás és hanyag gon­dozás következtében. Az idén általában megfelelő volt a termés szálas- és abraktakarmányokból. Te­hát az átteleltetés gondos megszervezésével és végre­hajtásával megőrizhetjük állataink jó kondícióját, sőt a hozamot is fokozhatjuk, amint ezt a tiszavasvári Kossuth tsz. példája is bi­zonyítja. Ez a szövetkezet 203 hold szántójával, 70 hold rétjé­vel és 38 tagjával a kiseb­bek közül való. Mégis, aránylag fejlett állatállo­mánnyal rendelkezik: 17 darab szarvasmarha, 12 ló, 9 sertés, 183 juh és 200 da­rab törzsbaromfi mintegy 65 számosállatnak (1 szá­mosállat 500 kiló élősúlyt jelent) felel meg. A szántó minden holdjára tehát 0.31 számosállat jut, ami jónak mondható. Hiszen ez a kis szövetkezet fiatal még, csak 1952-ben alakult. — Ennek ellenére nagy gon­dot fordítanak az állatte­nyésztésre. Nem sajnálják a takarmányt, a gondos ápolást, az új korszerű is­tállókat, amelyek már szép számmal sorakoznak a Kincses-tanyán, hiszen a közös vagyon nagymértékű fejlesztése és a 40 forintos munkaegység értékének nagyrészét a sokoldalú ál­lattartás biztosította. ELSŐ FELADAT: A TAKARMÄNYFEL­HASZNÄLÄS MEG­TERVEZÉSE A takarmányfelhaszná­lási tervük szerint bőséges szálas- és abraktakarmány jut minden állat számára. A száraz, dombos helyre rakott és jól befedett ka­zalban 504 mázsa jó réti szénából a szarvasmarhák, lovak és 120 darab ellős anyajuh részesedik. Május 1—15 között számítanak az első zöldtakarmányra. Ez a 40 számosállat darabonként és naponta tehát 8—10 ki­lónál többet nem kaphat. A 84 mázsa lucernaszénát elsősorban a növendékek, betegek, ellősök és egy ré­szét lisztté őrölve a hízók kapják. 180 mázsa takar­mányszalmát (zabosbük­köny és árpaszalma) a lo­vak (4—5 kiló napi adagi és a nem ellős juhok (8—10 kiló napi adag számosálla- tonkint) részére adagolják " hónapon át. A szövetkezet eddig ké­szített 100 köbméter silót, de a napokban újabb 100— ! 50 köbmétert készítenek "ihhéz rendelkezésre áll 57 mázsa száraz és 150 mázsa nyersszelet, 200 mázsa tö- rek-pelyva és 300 mázsa csutka. A csutkából még kimarad annyi, hogy a szarvasmarhák naponta 4— 5 kilót kaphatnak. A silót leginkább a szarvasmarhá­val etették eddig, de az idén megkísérlik más álla­tokkal is, hiszen jut belőle bőven. Számosállatonkint akár 8—10 kiló is jut 8 hó­napon keresztül. NE SAJNÁLJUK AZ ABRAKOT A NÖ­VENDÉKEKTŐL SEM! Az abraktakarmányok felosztását hasonló gondos számítással végezték. Az 5 darab növendékmarha szük­séglete 180 napra 25 dekás adagokkal kereken 2 má­zsa. 12 tehén átlagosan 2 kilót kap naponta, 180 napra tehát 42 mázsa a szükségletük. A lovaknak 7 hónapra 1 kilójával 25 má­zsa zabot és kukoricát biz­tosítottak, mert folyamatos fogatmunkákról gondoskod­tak a tsz. általános téli foglalkoztatásának kereté­ben. A sertések csoportjá­ban a 19 kocának és 2 kannak 10 napra 2.5 kilós átlagos adagot számítva, 126 mázsát, 20 darab hízó­ba fogott süldőnek 4 hó­napra napi 3 kilós abrak­adagot számolva, 72 mázsát tartottak fenn. 50 darab malac valószínűleg néhány hét múlva eladásra kerül az előlegosztás céljára. — Azonban minden eshető­ségre felkészülve, 51 má­zsa biztonsági (tartalék) készletet tettek félre. A ju­hoknak 150 napra 25 dekás kompakt- és zabadagot elő­irányozva 70 mázsa abrak a készletük. A baromfiak 7 hónapra 42 mázsa abra­kot fognak elfogyasztani a szaporulatot is figyelembe véve. MIBŐL LESZ AZ ABRAKTAKARMÄNY? Ez a 430 mázsa abrakta­karmány legnagyobbrészt máris fedezve van a termés­ből. Tavalyról maradt 100 mázsa szemeskukorica, amit bizonyára kevés helyen mondhatnak el. Az idei ter­mésből 150 mázsát hagytak meg májusi morzsoltban számítva. Ezenkívül a mag­tárban van 50 mázsa árpa és 20 mázsa zab is. Vásá­rolnak 30 mázsa kompaktot a juhoknak, a beadási tej után 5 hónap alatt 10 má­zsa korpát kapnak, a daráló üzemből pedig legkevesebb 70 mázsa abrak lesz a tiszta hasznunk. (Tavaly 90 mázsa volt.) Mindezen kívül még növelhetik az abrak meny- nyiségét úgy is, hogy kuko­ricát cserélnek korpáért. 17 mázsa korpáért csak 10 má­zsa szemeskukoricát kell ad- niok. Az ilyen csere jó tej­termelési lehetőséget bizto­sít számukra, amivel élni is fognak. LEGGAZDASÄGOSABB AZ ÉRDEM SZERINTI TAKARMÄNYOZÄS Ezután a tervezési munka után a szövetkezet vezető­sége az agronómus segítsé­gével pontos szabványokat készített minden állatfaj számára. Ezen kívül elké­szítik az állattenyésztés na­pirendjét is, amelyet szigo­rúan betartanak. A széna­kazlon megjelölték az egy hónap alatt elfogyasztható részt. Ebből kétnaponként vágják le a szükséges meny- nyiséget, amelyet a takar­mányelőkészítőben kipor- cióznak a szabványnak meg­felelően. A silót naponta ve­szik ki a silóeödörből, hogy mindig friss legyen. Az ab­rakot hét napra vételezi ki az állattenyésztési felelős a magtárból és ebből adja ki valamennyi állatgondozónak a naponta felhasználható mennyiséget. Az abrakot jól lezárható ládákban tárolják és az adagokat erre a célra készített kupával mérik ki az állatok érdeme szerint, mert ez a leggazdaságosabb. Nem feledkeznek meg a szükséges sózásról, a vita­minok pótlásáról, az etetés­itatás, ápolás, jártatás pon­tos idejének betartásáról sem. Egyben nagy gondot fordítanak a takarékosság betartására, a tisztaságra, rendre, ellenőrzésre, az ál­latok egészséges elhelyezé­sére és a felelősség kialakí­tására. Mindez azt mutatja, hogy a tiszavasvári Kossuth tsz- ben egyik legfontosabb fel­adatuknak tekintik az átte­leltetés helyes végrehajtá­sát, mert így még nagyobb hasznot hoz az állattenyész­tés a szövetkezet tagságá­nak. ZAJTAI ANTAL. A napkori gazdák azzal töltötték eddig télen az es­téket, hogy egy-egy háznál csendesen pipázva elbeszél­gettek. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esett arról, hogy miként lehetne vidámabban, hasznosabban eltölteni az estéket. Hosszú ideig nem találtak erre vá­laszt. Vinginder János, a népfront-bizottság elnöke azt javasolta, hogy alakítsa­nak gazdakört. Nem ismer­ték ezt a napkori gazdák. Zalatnai Károly igazgató­tanító ezt is megmagyaráz­ta az októberi tanácsülésen, ahol ismét napirendre ke­rült a gazdakör megalakítá­sa. Nem is volt utána mara­dása a napkori gazdáktól. Mikor az egész falu a gazdakörről beszélt, össze­ült a népfront-bizottság és megbeszélte, hogy novem­ber 21-én megalakítják a gazdakört. így is volt, Ezen a novemberi vasár­nap délután közel száz nap­kori gazda gyűlt össze az is­kolában, hogy részt vegye­nek az alakuló gyűlésen. Először is megválasztották a GAZDA KALENDARIUM Gyorsítsuk meg az őszi mélyszántást Az időjárás enyhülésével minden lehetőség meg van arra, hogy az elmaradt őszi mélyszántásokat a követ­kező napokban befejezzük. A trágyakihordáson kívül minden igaerőt az őszi mélyszántás végzésére kell beállítani. Ahol csak mód van rá, vagyis van elegen­dő traktor, ott mindenkép­pen traktorral végezzék az őszi mélyszántást, mert megfelelő mélységben igá­val szántani alig lehet. A traktorra felszerelhető elő- hántó és a traktor gyorsa­sága jobb forgatást is biz­tosít. Őszi munka a gyümölcsösben A gyümölcsösökben a be­takarítással még nincs be­fejezve az esztendő. A csa­padék, tárolása, a talaj le­vegőzése, valamint a gyo­mok-» és a falevelek, de nem utolsó sorban a trá­gya beszántása miatt min­denütt el kell végezni az őszi mélyszántást, olyan mélységben, hogy a gyöke­reket ne szaggassa fel az eke. A talajmunka mellett most kell elvégezni a fák metszését és az ápolást is (törzskaparás, hernyófész­kek eltávolítása). Nem sza­bad megfeledkezni a fiatal fák bekötözéséről sem, hogy megvédj ük őket a nyulak ellen. Készítsünk silótakarmányt! Zöldanyagot már nem igen tudunk a silóba tenni, de a cukorgyári szelet tö- rekkel, kukoricaszárral és egyéb kisebb értékű takar­mányokkal való silózását továbbra is folytatni kell. A silóban ezek a kisebb ér­tékű takarmányok is feltá­ródnak, könnyebben emész- hetőkké válnak, több táp­értékét tudnak az állatok hasznosítani. Fontos tehát, hogy silózási tervét min­den gazdaság a legrövidebb időn belül teljesítse. Őszi munkák a legelőn vezetőséget. Lipták Józsefet javasolták a gazdakör elnö­kének. Elfogadták. Erdei Miklóst és Tóth Józsefet al- elnököknek, Czimer Antalt titkárnak, Molnár Bélát jegyzőnek, Erdei Ferencet könyvtárosnak, Linzenbold Zoltánt pénztárosnak, Orosz Ignácot és Spinyhért Jánost pedig ellenőröknek válasz­tották. A vezetőség már megvolt. Javaslatot tettek 8 választ­mányi tag megválasztására. Elfogadták ezt is. Most már az kellett, hogy megbeszél­jék a gazdakör feladatát. — Ha lehet ugyan „feladat­nak“ nevezni azt, amit csi­nálni fognak. Mert éppen azért alakították meg, hogy szórakozzanak és egyben ta­nuljanak is. így határozták el, hogy megrendelik a Sza­bad Népet, a Néplapot, né­hány folyóiratot, rádiót és billiárdot vesznek. Valaki azt is javasolta, hogy kár­tyát is vegyenek, mert azzal is szeretik az időt tölteni. Ha pedig szeretik, akkor legyen! Igen ám, de Zalatnai Ká­roly nem elégedett meg ennyiveL Mindjárt javasol­ta, hogy jó lenne egy ének­kart is szervezni. Hisz ré­gen híres énekkar volt Nap­koron. Miért ne lehetne ilyen most is?! Nem is vár­ták, hogy végére érjen ja­vaslatának Zalatnai, hango­san kiabálni kezdtek: „Ügy van, helyes!“ Ügy számol ták össze, hogy kik azok, akik régen tagjai voltak az énekkarnak. Erdei Ferenc, Tóth Józsi bácsi, a 70 éves Som Mihály bácsi és még néhány községbeli nevét említették. Ezek pedig nem akartak hinni a fülüknek, hogy újra mégalakul Nap­koron az idősek énekkara, mert eddig úgy voltak, hogy csak akkor kereste fel őket valaki, ha a beadást és az adót kérték tőlük. Most pe­dig .. a Igen ám, amikor megtud ták, hogy életrehívják az idősebbek énekkarát, né­hány embernek kifogása is akadt ellene. Vájjon kik­nek? A 70 éves Czimer Antal bácsinak, Molnár Fe­rencnek, Akii Istvánnak és még néhányuknak, akik régen a tánccsoport tagjai voltak. Ugyanis az esett nekik rosszul, hogy előbb Még a gondozott legelőn is találhatunk szárbaszök- kent káros gyomokat, ame­lyeket az állatok nem le­geltek le. Ezeket a gyomo­kat most, az ősszel össze kell gyűjteni és el kell égetni, hogy tavasszal ne akadályozzák a legelő sar- jadását. Ezzel csökkentjük a gyamok szaporodását is, mivel a magvakat eléget­jük. Ha Túlságosan tömődött, vagy mohás a talaj, vagy pedig ha trágyázást vég­zünk, — boronálásra van szükség. Most kell, — ha még nem tettük meg — a delelőkön felgyülemlett trágyái is szétteregetni. A behajtás után azonnal biztonságba kell helyezni a legelők mozgatható felsze­relését, hogy a jövő tava­szi kihajtáskor ne kelljen ezeket újra beszerezni. Uj mezőgazdasági könyvek Régóta várt zsebkönyv je. lent meg az Országos Mezö- gazdasagl Könyvvásárra; A GÉPÁLLOMÁS JOLGOZÓINAK ZSEBKÖNYVE. mely sok olyan adatot közöl, amelyre a gépállomások dol­gozóinak napi munkájuk köz­űén állandóan szükségük van. különböző átszámítási tábláza­tokat, műszaki normákat, a iépailomási dolgozók bérezését, premizálását stb. Sok hasznos gyakorlati útmutatás is talál­ható a könyvben a talalmüve- léci. a vetési, a növényápolási és betakarftási munkákra, az üzemanyagellátás megszerve­zésére .továbbá a traktorok és munkagépek karbantartására. Nagy haszonnal forgatlák - könyvet a tcrmeloszövctke’" tek tagaji, valamint az egyé::; gazdálkodók is, mert megtalál­ják benne a gépállomások és termelőszövetkezetek közötti szerződéskötés módját. vala­mint az egyes géni munkák díjtételeit. # Állattenyésztésünk fejlődésé­nek döntő feltétele takarmány- bázisunk növelése, ennek pe­dig Jelentős tényezőle. hog.y megfelelő időben és módon gyűjtsük be. készítsük és tá. rcljuk a szénát. Bedők József; SZÉNAKÉSZITÉS elmü könyve ezekre a kérdé­sekre ad útmutatást. A széna. j ' Timas növények, -l-rvnt a rzsnaronto növé- yc'i leírásút is közli. A függe- 1 ben a silétást ismerteti. Január 1 után egyes filmeket csak 16 éven felüliek látogathatn A Népművelési Miniszté­rium elrendelte, hogy ja­nuár I. után egyes filme­ket csak 16 éven felüliek látogathatnak. Az új ren­delkezés a jelenleg forga­lomban lévő filmek közül 16-ra vonatkozik. Ezek a filmek a következők: „Szürke fény”, „Augusztusi vasárnap”, „Nincs béke az olajfák alatt”, „Windsori víg nők”, „Botrány Klos- merlben”, „Királylány a feleségem”, „öt t „Hűtlen asszonyok”, lovia”, „Szicíliai vé szú”, „Apa lett a „Törvényenkívüli 1 „Kaméliás hölgy”, nyáron át táncolt*, - nyílt város” és a Dame”. A népművelési ír rium az új rendel a szülők, a nevelő nács és tömegszeri«. régi kívánságát teljes. A jövedelmező gyümölcstermesstésrő tart előadást és utána met­szési bemutatót Nagy Sán­dor gyümölcstermesztési felügyelő, TTIT-tag decem­ber 8-án, délelőtt fél 10 óra­kor a íényeslitkei Fürst Sándor teimelőszövetkezet- ben. A környező községek termelőszövetkezeteinek rviimfilrstprmesztői és eavé t ni gyümölcstermelő vesznek részt ez pasztalatcserén lóval felszerelve, gyümölcsfák helyes i si gyakorlatát — több zött a Jonathán a lisztharmat elleni véd szését — a helyszíne Hítsák. zJt> nem az idősebbek tanceso-i portjának megalakításával! kezdte el Zalatnai. — Az is meglesz — mondta a tanító, akit most választottak meg másod­szorra tanácstagnak a 13. körzet dolgozói. Most már csak az hiány-] zott, hogy hol fog székelni! a gazdakör. Erre is talál-,' lak megoldást. Papírt, ruzát vettek. Megírta országos népfront-biőftság, nak: Segítse őket *bban < hogy a községben ihász-1 nálatlan Gyulahi-k--. télyt megkaphassák. I den percben várják a laszt, hogy az előre i szervezeett társadalmi r kával minél előbb rer hozhassák. Amikor az épület ?is;! meddig megoldást s s akkor meg az volt ;. dály, hogy miből \ 1 } pénzt a bútordarab ' játékszerekre. Err 1 Mező Sándor adta választ. — Javaslom, fizessük tagsági díjat. ^ — Igaza van Sándorm — felelték egyszerre há man is a teremben. Zalatnai Károly azt jj vasolta, hogy a DISZ és a iskola kultúrcsoportjávs közösen rendezzenek mű soros estet és a bevét/ fordítsák a gazdakör * szerelésének feaezésé aztán olyan kedvet az emberekbe, hogy nal is készek lettek táncolni, meg én csak minél előbb gyen minden, ami a körnek szükséges. I sen meg is rende estét. Ezután Veréb Mikii gépállomás kihelyezett ronómusa kért szót. — Ha már engem i választottak a vezető.1 szívesen beszélek ma gazdakörben olyan di ról, ami magukat érd szőlő és gyümölcs! lésről — mondta Miklós. Azt is elhatározták, filmet vetítenek. Most már csak az ják, mikor jön meg lasz Pestről, hogy az . letet rendbehozhassák. Nagy T

Next

/
Oldalképek
Tartalom