Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-23 / 277. szám
1954 uuveui*. N r < l \ I' Ollcíiliauer a ieyuisbbi . szeviel javaslatról A „DPA’’ beszámol arról, < hogy Ollenhaucr, a nyu- i gatnémet szociáldemokrata párt elnöke vasárnap választási beszédet mondott Weisbadenben. Ollenhaucr kijelentette beszédében : ..Balga és könnyelmű dolog lenne, ha a Szovjetunió j legutóbbi jegyzékében j csak propagandát, vagy za- vartkeltési kísérletet látnánk. A szövetségi kormánynak arra kell tőre- ] kednie, hogy megértesse a j nyugati hatalmakkal a szovjet javaslatok komoly-1 ságát.” A szociáldemokrata pari- elnök ezután a remilitari- zálás elsietése ellen emelt szót: Len«vei az Egyesült Amint a- „PAP"' Hírügynökség közli, a lengyel küí- j ügyminisztérium a napokban jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok varsói I nagykövetségéhez a lengyel kereskedelmi hajók elrablásával kapcsolatban. A Lengyel Népköztársaság kormánya — mondja a jegyzék — korábbi jegyzékeiben e kérdés kapcsán már tiltakozott azok ellen a törvénytelenségek ellen, amelyeknek lengyel tengerészek és lengyel hajók lettek áldozatai. Követelte az Egyesült ÁHa, mok kormányától, tegye meg a szükséges intézkedéseket. hogy a fogságban tartott tengerészeket, az elrablóit hajókat és azok rakományát' haladéktalanul indítsák útnak Lengyelország felé: jegyzek 0 \ Hámokhoz Az Egyesült Államok kor- n nyának és alárendeltjeinek cselekedetei — mutat rá a jegyzék — megszegik a nemzetközi jog általánosan kötelező normáit és a személyes szabadság elemi szabályait, amelyeket az Egyesült Államok politikusai oly szívesen hangoztatnak. A Lengyel Népköztársaság kormánya erélyesen tiltakozik e cselekedetek ellen, egyszersmind követeli a Tajvan-szi- getén fogvatartott tengerészek szabadonbocsá- * tását, a „Praca“ és a „Prezydent Gottwald'1 hajók és rakományuk visszajuttatását Lengyelországnak, továbbá követeli e törvénytelenségek elkövetésében vétkes személyek megbüntetését. A Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói röpgyűlést tartottak s a következő szövegű tiltakozó táviratot küldték el: „Az. Adenauer-kormány terve ellen a legerélyesebben tiltakozunk és kérjük a szerkesztőséget, hogy a legelemibb emberi jogok eme súlyos megsértésére irányuló kísérlet elleni tiltakozásunknak a lapban adjanak helyet." Nyírbogát dolgozó parasztjai is tiltakozásukat fejezték ki. Mint írják} „Nyírbogát dolgozói mélyen elítélik Adenauer ezen mesterkedéseit és követelik: El a kezekkel a Német Kommunista Párttól!” Építőipari munka sok tiltakozása Szombaton tiltakozó táviratok érkeztek szerkesztőségünkhöz aa építőipari munkásoktól is. A (il 2 Építőipari Vállalat dolgozói a következő táviratot küld ték: „Mi. a «12 Építőipari ,5 áltálul dolgozói kérjük a szerkesztőségei, hogy felháborodásunknak a sajtó hasábjain adjon hangol. Az alkotmányjogi biróság annak a pártnak a betiltását tűzte napirendre, amelyik párt arra hivatott, hogy a német nép egységéért, békéjéért az első sorokban küzdjön. S ez a párt ezt meg is teszi. Követetjük" a „per levételét". A Tatarozó és Építő Vállalat távirata így hangzik: „Mi, a Szaboles-Szatmár- megyei Tatarozó és Építő Vállalat p.irtonkíviüi és kommunista dolgozói tiltakozásunkat fejezzük ki a Német Kommunista Párt betiltására irányuló kísérlettel szemben. A nyugatnémet alkotmányjogi bíróság ezen mesterkedése egyáltalán nem szolgálja az j európai kollektív biztonsá- i got. hanem a nemzetköz! i helyzet feszültségét akarja továbbra, is fenntartani. Ez ellen a fasiszta mesterkedés ellen kormányprogramunk még áldozatosabb végrehajtásával, vállalatunk} jobb munkájával tiltakozunk." Égy másik távirat így szól: „A Keletmagyarországi Faipari Vállalat dolgozói felemelik tiltakozó szavu- ; kát a nyugatnémet alkot-*' mányjogi bíróság novemJ 1 bér 23-i ülése ellen.’’ héten is teljes erő zal foglalkoztassák a népfront- mozgalom minden tévé-' kény résztvevőjét. Ebben a munkában — Lobbek között! nagy szerepe lehet az | eleven, meggyőző művészeti agitációnak is. Jánosi Fe-; renc elmondotta: a népfront-bizottságok i ivóból . '.1 :. hogy ív a megyei jogú városokban és megyékben 1 alakítsák meg a mező- gazdasági, kulturális, egészségügyi, szociális j város- és községfej- le«7té«i akcióbizotVi - j gokat. Jánosi Ferenc beszéde j í;jőn i . nesúlyozta: igye-1 ; kéznünk kell egységes 'munkastílust kialakítani á! ' népfront-bizottságainkban. ' ónnak ellenére, hogy a bi- ! zottságok tagjai a legkülön- I bözőbb helyekről kerültek együvé: mert ez egyik fontos feltétele a további jó munkának. iVi iíjsiij* a iiiitfyviljíífhaii ? A nemzetközi politika Immlokterében a múlt héten a szovjet kormány újabb békelépése állott; az a javaslat, hogy november 29-re hívjanak össze Párizsba vagy Moszkvába európai értekezletet az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, méltán keltett világszerte rendkívüli figyelmet. A EURÖPAI BIZTONSÁG, A Szovjetunió, mondhatni, a tizenkettedik órában felemelte figyelmeztető, óvaintő ujját: még nem késő, térjetek le a végzetes útról, a német felfegyverzés szakadékba vezető útjáról, induljunk el együtt, egymás mellett az együttes biztonság útján, amelyen az európai és ezt követően az általános béke megte- icmthető lenne. A szovjet kormány tehát ismételten rámutatott az egyetlen leA NÉPI K VÁLASZA szovjet jegyzék yilágvissz- hangját így lehet röviden összefoglalni: a közvélemény kedvezően, a nyugati kormánykörök elutasítóan fogadták a szovjet javaslatot. A szovjet jegyzék válasz- j út elé állítja a nyugat kor- I mányköreit, amikor így ! teszi fel a kérdést: VAGY MILITARISMUS? hetséges megoldásra: az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtésére. A népek érdeke ez? Kétségtelen. Ezért fogadta a j világ közvéleménye helyes-1 léssel az újabb szovjet kezdeményezést — és hozzátehetjük: másfelől ugyancsak ezért kerestek körmönfont ellenvetéseket, elutasító érveket Dullestúl. Churchillig. Mpndes-France-tól Adentétlenül. Ezért a magya:: kormány teljes egyetértés- j ben a Szovjetunióval, szült- i ségesnek és halaszthatatlannak tartja, hogy az euró-j pai népek a, fenyegető ve-j szély elhárítása céljából tárgyalásokat kezdjenek.; hogy a nagy és kis népek j érdekeinek megfelelően a [ felfegyverkezés helyett | megteremtsék az európai i kollektív biztonság rendszerét“. Ezt követeli hazánk —* ezt kívánják a nagy és kis népek, ezért szállt síkra a világ békemozgalmának vezérkara, a múlt héten a svéd fővárosban összeült Béke-Világtanács. Stockholmban a népek szava szólalt meg. A STOCKHOLMI FIGYELMEZTETÉS jutott kifejezésre azokban a válaszjegyzékekben, amelyekben Lengyelország, Csehszlovákia, Bömánia. Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Albánia kormánya a. szovjet javaslatot elfogadva síkraszállt a kollektív’ biztonsági értekezlet gondolata mellett. A mi népünk különösen érdekelt a bemet militarizmus elleni intézkedések meghozatalában, hiszen a német expanzió, a német militarizmus a szó szoros értelmében mindig is hazánk elevenébe vágott. A magyar, történelem tanulsága szerint a német hatalmi törekvések évszázadokon keresztül akadályozták a magyar nemzeti önállóság, a nemzeti kultúra kifejlődései <»- legutóbb cgv emberöltő alatt kétszer sodorták pusztító háborúba az országot. Természetes tehát, ha a magyar népet fenyegető német militarizmus felélesztésének és Ausztria újabb erőszakos bekebelezésének veszélye láttán kormányunk arra törekszik, hogy biztosítékot teremtsen az újjáéledő német hatalmi törekvésekkel szemben. Kétségtelen tény, hogy a londoni és párizsi megállapodások megvalósítása feltámasztaná a német militarlzmust. fokozná a háborús vészér t, megnehezítené a vitás euió- pai kérdések rendezését. „Ezt — hangsúlyozza a magyar jegyzék — a bélcesze vető országok nem nézheti 1 száz- és százmillió hangja. Stockholm ezekben a napokban az emberiség lelkiismerete és erről nem feledkezhetne meg se Párizs, se London, sé New Yoik. Gilbert de Chantbrun francia parlamenti képviselő a BVT ülésének első napján megkérdezte: „Kérdezem önöktől, hol van az a német, ha nem náci — aki szívesebben látná Németország. felfegyverzését, mint hazája virágzását? Melyik I francia részesítené »F’.v.yben a felfegyverzését Franciaország biztonságával és a békével szemben? Melyik ió/an gondolkodású ember törődnék bele a háború kockázatába Németország felfegyverzése kedvéért? F.zekre a kérdésekre egyértelmű a felelet. Az egyszerű emberek, a r.cpek éltetik a remilitarizálás háborúval terhes politikájúimért a békés egymásmelleit’ élés gondolatát helyeslik, mert nyugodt alkotó munVáro* és ÍJtlii né|»*- ÍpIpiiipIí liltakozó színál a \ínn*( Kommunista l*ár( pIIpiiií nieiMei'kedések miatt Megyénk dolgozói távira-! tokban tiltakoznak a nyugatnémetországi kormánykörök újabb fasiszta mesterkedései ellen. A karisru- hei alkotmányjogi bíróság ma kezdi tárgyalni azt a ierroípert, amely alkalmat jelentene Adenaueréknek n Német Kommunista Párt Ezen o héten a jelszó: r.' iiiiiideiii a í’üluwxUnMokoH ! 0 _ értekezlet a Hazafias ,\épJront hisutiságainak munkájáról * lyeknek ícpésrúl-lépésre: kell kialakítaniok a gyakoi- tati együttműködést. Ugyanez a helyzet a tanácsokkal való kapesblat | terén is. Népfront - bizottságaink segítsék tanácsainkat, ne igyekezzenek arra, hogy átvegyék a tanács funkcióit — egyszóval ne akarjanak egymás teje fölé nőni. j A gyakorlat fogja kialá-1 kítani a pártszervezetekkel j való együttműködést is: — Feladataink között egyik legfontosabb az, hogy j erősítsük, szélesítsük azo- j kát a meglévő alapdkat, i amelyekkel rendelkezünk, j Ilyen alap a kongresszus anyagának, a felhívásnak, a j működési szabályzatnak alapos politikai feldolgozása, valamint a kongresszusi küldöttek beszámolói: Alapvetően fontos, hogy a mozgalom politikai fórumot teremtsen és ezen a, területen segítse kialakítani a politikai közvéleményt. 1 El kell érnünk, hogy az j j eddig hallgató rétegek j megszólaljanak, hogy a j | félreállók előjöjjenek, véle-! jményt mondjanak, állást! i foglaljanak, vitatkozzanak j tehát formálják azt a köz- j I véleményt, amely helyes ; megbízható alapot: ad egész j politikánk reális kialakitá- ! \ sához. . j Jánosi Ferenc felhívta a ; népfront-bizottságokat:,, segítsék az 1955. évi város- és községgazdálkodási tervek megvalósítását. — Ha most népünk kezT deményezését arra fogjuk ! össze, hogy ugyanannyi' j pénzből mégis többet le- j ■ hessen csinálni, akkor ez! lesz az egyik módja annak,! I hogy a Népfront válóban j 1 megvalósítható célokért; i küzdjön — mondotta. Törődnünk kell azzal,! ! hogy a bizottságok munka-; I lába az eddig háttérbeszo- j rítottakat is bevonjuk — Fontos feladat áll élőt-: tünk most, a választás hetében. Ezen a héten a jelszó: mindent a választásokéit. A választás népünk egysegének imponáló -me c nyilai - i-kozása kell. <-hogy legyen: csórt FbizQttságáirtk^ ezen a ' ban. Ezekben a rétegekben ! ugyanis egyre szabadabban és bátrabban nő — szin'.e j spontán is —. az aktivitás, A munkásosztály tekintetében azonban igen tapogatózva és lassan halad előre a népfront tevékenységének kialakulása. Pedig munkés- i osztályunkban megvan az ! igény, hogy amint eddig | nemcsak a termelésben, de I a haza összes politikai, i társadalmi, kulturális és ! egyéb kérdéseiben hallatta ! útmutató szavát, ugyanúgy j betöltse ezt a szerepet a j népfront-mozgalomban is | — Meg kell találnunk tej hát a módját annak, hogy j a Hazafias Népfrontban a j demokratikus hazafiasság- ! gal összekapcsoltan kidomborodjék munkásosztályunk nagy, hazafias, történelmi és kulturális szerepe, | szemben mindenféle szektás leszűkítéssel, amely , munkásosztályunk szerepét, nagyban és egészében a ! termelés kérdéseire akarná korlátozni. ! Jánosi Ferenc megállapította: meg kell teremteni a ! kapcsolatot a tömegszerve- , /.etekkel. — Alapvető feladat az, hogy megtaláljuk az ; egészséges, szoros együttműködés módjait a tömegszervezetek és a népfront-mozgalom között. Eddig is voltak, s a jövőben is lesznek közös akciók akár helyi, akár országos ! jelentőségű kérdésekben. A mezőgazdaság fejlesztése, a kulturális tevékenység, az. ! ifjúság nevelésének kérdé- ' I se,; mind olyan feladat, '! amely nem egyszerűen egy szervezet speciális ügye, ■ hanem amelyet a Hazafias | Népfrontnak a tömegszer- I vezetékkel együtt kell meg- I oldania. — Fontos feladat az. hogy megtaláljuk az egészséges és helyes együttműködés módjait és formáit. : i A felszabadulás 10. évfor- i dúló ja, a nemzeti ünnepek, t a Magyar-Szovjet Barátsás- j Hónapja, a Csokonai, Jó- i j zsef Attila, Bartók Béla év! fordulók megünneplése — / i hogy csak néhányat emlft- ;, j sek — továbbá a mezögaz- -jdasági határozat segítesp- olyan akciói: lesznek, áirpA Hazafias Népfront Or-! szagos Tanácsának székhazában hétfőn értekezletre! jöttek össze a népfront me- j gyei bizottságainak elnökei és titkárai, hogy meg- oeszéljék a népfront-bizottságok eddigi működésének! tapasztalatait és a bizottsá-! gok előtt álló további fel-! adatokat. Az értekezletet | Szabó Pál, a Hazafias Nép- j front Országos Tanácsánakj elnöke nyitotta meg. majd] Jánosi Ferenc főtitkár tar- j tott beszámolót. Bevezetőben hangoztatta:; A tanácsválasztás küszöbén] állunk, s ugyanakkor vála- [ szólnunk kell arra a nagy j kérdésre is: hogyan fogj dolgozni a Hazafias Nép- j front a választások után. — Népünk a népfront- mozgalom további munkájától erősödő bizalmának megszilárdítását, a, teljes egészében magáénak vallott kormányprogram következetes megvalósításának segítését várja, s ezért hisz is 1 a mozgalom jövőjében és segíteni akarja annak előrehaladását — Ugyanakkor ellenségeink; határainkon innen és túl a ] mozgalom kudarcára, a vá-; lasztás utáni elbizonytalan-} kodásra, s ezzel népünk bi-' za Imának megingására spe-j kulálnak. Rajtunk múlik,] hogy népünk hite, reménysége igazolódjék és csúfos kudarc érje az ellenség számításait. Ezután Jánost Ferenc a népfront-mozgalom eddigi eredményeiről beszélt. A népfront-bizottságoknak a választási munkákban való részvételéről szólva elmondotta; különösen ott volt sikeres a népfront-bizottságok munkája, ahol a párt- és tanácsszervek bátran támaszkodtak segítségükre és nem kéznél lévő, gyorsan felhasználható aktíváknak tekintették őket. hanem hagyták őket bátra.: szabadon dolgozni. A munkásosztálynak a mozgalomba való részvételével kapcsolatban Jánosi Ferenc elmondotta: — Nem elég az, hogy elevenség van a parasztság, az értelmiség, a középrétegek között végzett műnkéj aderig azok az uralkodó I körök, amelyek az új Wehr- j j macht felfegyverzésével akarják támogatni az „erő- helyzet1’ mindinkább hite* [ lét vesztett politikáját.
