Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-24 / 252. szám

1934 október 24, vasárnap NÉPLAP 7 A ke mécséi járás ismét élretört a begyűjtési versenyben Az 1954 pktóber 18-i értékelés szerint az alábbi sorrend alakult ki a járások közötti begyűjtési ver­senyben: 1. a kémecséi járás, 2. a tiszalöki járás, 3. a fehér­Közel esik Jákóhoz a Beke termelőszövetkezet .majorja. A régi épületek mellett már. új építkezése­ket is látni. A nagy gazda­sági udvar élénk, a tyú­kok tömegesen kaparász­ídös Gábor István ,nak. A sertésól felől csen­des, jóllakott jószágok rö­högése hangzik. Csjik egyetlen ember van áz udvaron: Papp Jánosné, idősebb asszony. —- Kit tetszenek keresni? •— jön közelebb. Mondjuk, hogy különö­sebben . senkit. Magát a szövetkezetét. Nézelődni jöttünk, érdeklődni, hogy megy a soruk. —, Nekünk? Nekünk jól ■—. mondja kérdezetlenül. *— Jgazán jól. — Hát Papp néni mit CSirtál itt?­Körtilmutat. — Ezeket a tyúkokat gondozom! Meg két borjút. Látják, milyen szépek? Négyszáz darab van a tu­lajdonunkban. — Lehetne több is, nem volna több gondom. — Jó itt Papp néninek? — Jó bizony, lelkem. A fiam a minap is hitt, men­jek hozzá. Segítsek neki. De megmondtam, nem me­gyek. Jobb . itt. Többet ke­resek, sehol ennyit nem ke­resnék a munkám után. — Meg könnyebb is ezekkel a tyúkokkal bajlódni, öreg vagyok már. A termelőszövetkezetnek 57 tagja van. Nincsenek so­kan arra a földre, amelyet művelnek. Inkább keve­sen. Ez az oka annak, hogy az idei répatermelésük nem volt a legjobb. — Leg­alábbis így mondja Buzi Jolán, a kedvesarcú, dolgos, fiatal termelőszövetkezeti tag. A brigád éppen a répát szedi. Megérkezésünket vi­dám leánykacagás fogadja. — Maguk csak nem or­vosok, táskával? — szólít meg egy incselkedő hang. — De, néha igen. mikor jókedvűen fogadnak — így adjuk vissza tréfát. Mosoly van minden arcon. Ki-kibuggyan a nevetés. Szinte kedvet kap az em­ber, hogy velük szedje a répát. — Aztán hogy fizet ez a répa? Bodnár Imre, a nyírma- dai gépállomás kihelyezett agronómusa adja meg a választ. — Bizony, szebben is fi­zethetne. De ez a leg­gyengébb pontja a szövet­kezetnek. Részint, mert ke­vés a munkaerő, részint, mert nem értik meg a ta­gok, hogy ez éppoly fontos, mint bármi más. Nem lát­ják belőle a közvetlen hasznot az értékesítésnél, s így nem is fordítanak rá annyi gondot, mint példiul a burgonyára. Jó nevelő munka kell még ehhez. * Kukoricából 150 száza­lékra valósult meg a beta­karítási tervük, s a bur­gonyával sem lesz más­ként. Éppen részesedését rakja szekérre id. Gábor István, amikor a burgo­nyaföldön ráakadunk. — Vájjon hány kilót adnak egy munkaegységre? — Hármat — mondja a tsz. könyvelője. Gábor bá­csinak 1332 kiló burgonya jár, mivel 444 munkaegy­sége van. — Egyedül? — Egyedül bizony — büszkélkedik az öreg. — Hatvanegy éves vagyok, nem könnyű már a mun­ka, de megteszem a ma­gamét. — A lányommal együtt több, mint hatszáz munkaegyseget értünk el. — Éppen most vett tel­ket, házat — szól közbe Ádám István, a növényter­melési brigádvezető. — Aztán miből? — Miből? — mosolyog Gábor bácsi és kedvesen, de büszkén folytatja: — Biztosan nem loptam. Jó­szágot fejlesztettem. Jól fi­zet a szövetkezet. Én dol­goztam. összegyűlt a pénz. Bizony, én nem válogat­tam a munkában, ami itt A szövetkezeti akadt, én elvégeztem fej-' törés nélkül. *■ A növénytermelési bri­gádvezető int, kezével át­fogja a hatalmas daráb buvgonyatáblát. — A beadásunkat már teljesítettük. Annyi ter­mett és olyan szép, hogy minden telni fog belőle. De nézze meg a tagokat. Olyan ruhában dolgoznak itt, a földön, amilyenben régente ünnepeltek. Ha meg este moziba mennek, hát nem győz csodálkozni raj­tuk az ember, olyan szé­pek, úgy vannak öltözve. Mintha nem is a mi fa­lunk lenne, úgy járnak ben­ne az emberek. — Látta a hízóinkat? — kérdezi hir­telen. — Láttam. Büszkén leszegi az ál­lát. — Decemberre átlag kö­zel két mázsa lesz a sú­lyuk. Tizenöt darab van odabent. — A közelben turkál egy konda disznó. Intek. — Az is a szövetkezeté? — Az is. Huszonhét koca, összesen negyvenhét süldő. Tizenöt lovunk, három csi­kónk van, csak tehénből van kevés. — Mennyi? — Szégyenlem megmon­dani. Négy. Hát ezen segíteni kell. — Bizony, segíteni.-* A kis pulikutya eddig ott figyelgette szavainkat, kilökve piros nyelvét. De most rászólt a fiatal ju­hász, Barna Mihály fia. — Eridj csak te ... Fut az okos állat, te­reli a juhokat. A szövetke­zet állománya ez is, mint­egy 97 darab. A tavalyi nyírási átlag négy és fél kiló volt, de tavaszra már többet akarnak elérni. — Jobb táplálással, nagyobb gondozással fordulnak a birkatenyésztés felé is. * Folytatja Ádám István: — A mi tsz-ünkben pa­nasz nincsen. Csak egy. Kellene még munkás kéz. Nagyon kellene. A tizenöt hízóból kettőt levágtunk aratásra. Mert a beadás nyolc-kilenc darabból ki­megy, hát bőven jut kettő aratásra. Hátha megint juhállomány. jönnék a katonák segí­teni. — Voltak? — Voltak. Húsz katona volt itt négy hétig. Vala­honnan Eger környékéről jöttek. Arattak, hordtak, csépeltek. — Segítettek eredménye­sen? — Bár jönnének jövőre is. Milyen jól esett a se­gítség! Nagyon megszeret­tük őket. Pedig többje munkás volt, s olyan ügye­sek voltak, hogy nincs rá beszéd! Elgondolkozik, hogy föly- tassa-e, vagy ne. Arcán té­tova mosolygás indul. — Még meg is könnyez­tük őket, amikor elmentek. Nem mondom, ők is meg voltak érzékenyedve. Volt a katonák között egy de­rék fiú, aki végképen itt­hagyta a szívét. De erről még korai lenne beszélni — szakítja félbe a beszédét. — Csak annyit mondhatok, hogy aki megtetszett itt neki, az a lányok között talán a legdolgosabb, leg­becsületesebb, legszorgal­masabb. — De, hisz mind az — mondja később. & Azután elbúcsúzunk. Az az érzésünk marad, hogy keveset láttunk, ke­veset hallottunk. Jó volna itt tölteni több napot, kö­zelebbről megismerni a tsz-t, örömeiket és gondjai­kat. S több, nehezebb ered­ményeket, érveket dobni a mérleg azon serpenyőjébe, amely biztosan billen az egyéni gazdálkodással szem­ben, a fejlettebb szocialis­ta gazdálkodás felé. S. B. Rcpaszedés. Jól halad az őszi munka a csahold Leninben Nagy szükség van a jó munkáskézre a csaholci Lenin termelőszövetkezetben most az ősszel. Nem kis munkát jelent a kukorica törése, a burgonya felsze­dése és- a napraforgó cséplése. Igaz, sétálni, vagy beszélgetni senkit ' nem látni a tsz. udvarán. Most ősszel, hogy látják tavalyi munkájuk eredményét, s megelégedettek, még szívesebben, lelkesebben dolgoz­nak. „Még a teljes betakarítás előtt befejezzük az őszi szántás-vetést” — fogadták meg alkotmányunk ünne­pén. S ezt a fogadalmukat egy percre sem felejtet­ték el. A hét elején büszkén jelentették a Lenin tsz. vezetői, hogy fogadalmukat teljesítették, sőt 15 holddal több búzát vetettek, mint amennyit terveztek. gyarmati járás, 4. a nyíregyházi járás. 5. a vásárosna- ményi járás, 6. a kisvárdai járás, 7. a mátészalkai já­rás, 8. a csengeri járás, 9. a nyírbátori járás, 10. a bak- talórántházi járás, 11. a nagykállói járás. A kukoricabegyüjtésben legjobb eredményt a nyír­egyházi járás ért el. Tervét 65.5 százalékra teljesítette. Azonban nem mondható, hogy ez az eredmény kielé­gítő. Súlyos lemaradás mutatkozik a kukoricabegyüjtés­ben a mátészalkai járásban, ahol mindössze 34.8 száza­lékra teljesítette a kukoricabegyüjtési tervet. A nagy­kállói járás 36.3. a baktalórántházi járás 38.8 százalékra teljesítette tervét. Nem illeti dicséret ezért a járás vezetőit. A burgonyabeadási tervteljesítésben ugyan a kis­várdai járás vezet 56.9 százalékos tervteljesítéssel, de ez sem kielégítő eredmény. Utolsó helyen a nyírbátori járás van a burgonya- begyűjtési tervteljesitésben. 28.1 százalékra teljesítette tervét. Utolsóelőtti a csengeri és még a fehérgyarmati járás maradt el alaposan. Napraforgóból a kemecsei járás teljesítette legjob­ban tervét. 46.6 százalékot ért el. Nem valami dícsé- retreméltó eredmény ez sem! Azonban a nyírbátoriak még csak 3.5 százalékát adták be a kötelező napraforgó mennyiségnek. Ugyan­csak rossz a baktalórántházi járás eredménye is, ahol 8 százalékos a tervteljesítés. Több bútor, jobb cipő, mezőgazdasági kisgépek... Beszélgetés Herman László KISZÖV elnökkel Herman Lászlót, a KISzöV. elnökét felkeres­tük és megkérdeztük, mond­ja el röviden, hogyan fejlő­dött megyénk ktsz-mozgal-• ma? Hennán elvtárs a kérdés­re a következőket mondot­ta: — Megyénkben 1951-ben már 52 szövetkezet, két év múlva pedig már 77 ktsz. működött. A szövetkezetek megszilárdításában több egészséges fúziót hajtottunk végre, többek között a nyír­egyházi textilszövetkezetek­nél, a demecseri, csengeri és újfehértói ktsz-eknél. Né­hány szövetkezetét, mint például a nagyhalászi ve­gyes, tiszadobi vegyes, buji vegyes és a tiszaeszlári ve­gyes ktsz-t, melyek műkö­dése alapszabályellenes volt, felszámoltuk. — A kor- mányprogramm elhangzása után ktáz-eínkből kileptek azok a tagok, akik nem ta­lálták meg benne a számí­tásukat. A szövetkezetek lé­nyegesen szilárdabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ügy tudjuk, a KISzöV. a múlt évben és az idén is mindig túlteljesítette havi! és negyedévi tervét. Arra' kértük Herman elv társat, beszéljen a ktsz-ek terme-! lési profiljáról. — A közszükségleti cik­kek termelése, a javításolci és szolgáltatások terén már eddig is komoly eredmé­nyeink vannak. A faiparban* például jelenleg 100.000 fo­rint értékű lakásbútorral! gyártunk többet, mint ezévl első felében. Textilruházati ktsz-eink a kereskedelmi vállalatokon keresztül teljes; egészében a lakosság számé-: ra termelnek. Vasipari ktsz-eink új cikkek gyártá-j sát kezdték meg. Például; többek között kalapácsos' darálót, ló- és- marhavaka- rót, ásórúgót is gyártunk,! Rövidesen motorkerékpáré tengely és rrtotorkerékpár-| lánc gyártását is megkezd-: jük. A rendelt cipők gyár­tása ma már minőségileg és' mennyiségileg is kielégí­tőbb, mint tavaly volt. Vá-i rosunk nemrég átadott kor­szerű fotóműterme minden igényt kielégít. Egyedüli ne­hézségünk még, hogy az épí­tőiparban a diktált kulcsok magas százaléka, mint pél­dául a rezsi, forgalmi adó és szociális terhek, nem teszik lehetővé a versenyképessé­get a magánkisiparral. Szövetkezetünk gépesítése komolyan fejlődik. Vannak automatáink, exender-pré- seink, melyek előfeltételei a tömegcikk-gyártásnak. A gépesítést úgy a negyedik' negyedévben, mint a jövő évben tovább fogjuk fo­kozni. Jelentés a nyírbogdányi állami gazdaságból A nyírbogdányi állami gazdaságban folyó betaka­rítási verseny legutóbbi ér­tékelése szerint Kulcsár Antal munkacsapata ért el legjobb eredményt. Burgo­nya- és kukoricaszedési ter­vüket 110 százalékra telje­sítették. Ezt úgy érték el, hogy Kulcsár Antal minden reg­gel, a munka kezdete előtt megbeszélést tartott a mun­kacsapat tagjaival, ahol is­mertette a napi feladatokat, a megszabott normákat es az érte járó munkabért. Kulcsár Antal munkacsa­patában a legjobb eredményt Juhász Mária érte el; Nor­máját 120 százalékra telje­sítette. Romáit Etelks Kemecse^

Next

/
Oldalképek
Tartalom