Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-24 / 252. szám
1934 október 24, vasárnap NÉPLAP 7 A ke mécséi járás ismét élretört a begyűjtési versenyben Az 1954 pktóber 18-i értékelés szerint az alábbi sorrend alakult ki a járások közötti begyűjtési versenyben: 1. a kémecséi járás, 2. a tiszalöki járás, 3. a fehérKözel esik Jákóhoz a Beke termelőszövetkezet .majorja. A régi épületek mellett már. új építkezéseket is látni. A nagy gazdasági udvar élénk, a tyúkok tömegesen kaparászídös Gábor István ,nak. A sertésól felől csendes, jóllakott jószágok röhögése hangzik. Csjik egyetlen ember van áz udvaron: Papp Jánosné, idősebb asszony. —- Kit tetszenek keresni? •— jön közelebb. Mondjuk, hogy különösebben . senkit. Magát a szövetkezetét. Nézelődni jöttünk, érdeklődni, hogy megy a soruk. —, Nekünk? Nekünk jól ■—. mondja kérdezetlenül. *— Jgazán jól. — Hát Papp néni mit CSirtál itt?Körtilmutat. — Ezeket a tyúkokat gondozom! Meg két borjút. Látják, milyen szépek? Négyszáz darab van a tulajdonunkban. — Lehetne több is, nem volna több gondom. — Jó itt Papp néninek? — Jó bizony, lelkem. A fiam a minap is hitt, menjek hozzá. Segítsek neki. De megmondtam, nem megyek. Jobb . itt. Többet keresek, sehol ennyit nem keresnék a munkám után. — Meg könnyebb is ezekkel a tyúkokkal bajlódni, öreg vagyok már. A termelőszövetkezetnek 57 tagja van. Nincsenek sokan arra a földre, amelyet művelnek. Inkább kevesen. Ez az oka annak, hogy az idei répatermelésük nem volt a legjobb. — Legalábbis így mondja Buzi Jolán, a kedvesarcú, dolgos, fiatal termelőszövetkezeti tag. A brigád éppen a répát szedi. Megérkezésünket vidám leánykacagás fogadja. — Maguk csak nem orvosok, táskával? — szólít meg egy incselkedő hang. — De, néha igen. mikor jókedvűen fogadnak — így adjuk vissza tréfát. Mosoly van minden arcon. Ki-kibuggyan a nevetés. Szinte kedvet kap az ember, hogy velük szedje a répát. — Aztán hogy fizet ez a répa? Bodnár Imre, a nyírma- dai gépállomás kihelyezett agronómusa adja meg a választ. — Bizony, szebben is fizethetne. De ez a leggyengébb pontja a szövetkezetnek. Részint, mert kevés a munkaerő, részint, mert nem értik meg a tagok, hogy ez éppoly fontos, mint bármi más. Nem látják belőle a közvetlen hasznot az értékesítésnél, s így nem is fordítanak rá annyi gondot, mint példiul a burgonyára. Jó nevelő munka kell még ehhez. * Kukoricából 150 százalékra valósult meg a betakarítási tervük, s a burgonyával sem lesz másként. Éppen részesedését rakja szekérre id. Gábor István, amikor a burgonyaföldön ráakadunk. — Vájjon hány kilót adnak egy munkaegységre? — Hármat — mondja a tsz. könyvelője. Gábor bácsinak 1332 kiló burgonya jár, mivel 444 munkaegysége van. — Egyedül? — Egyedül bizony — büszkélkedik az öreg. — Hatvanegy éves vagyok, nem könnyű már a munka, de megteszem a magamét. — A lányommal együtt több, mint hatszáz munkaegyseget értünk el. — Éppen most vett telket, házat — szól közbe Ádám István, a növénytermelési brigádvezető. — Aztán miből? — Miből? — mosolyog Gábor bácsi és kedvesen, de büszkén folytatja: — Biztosan nem loptam. Jószágot fejlesztettem. Jól fizet a szövetkezet. Én dolgoztam. összegyűlt a pénz. Bizony, én nem válogattam a munkában, ami itt A szövetkezeti akadt, én elvégeztem fej-' törés nélkül. *■ A növénytermelési brigádvezető int, kezével átfogja a hatalmas daráb buvgonyatáblát. — A beadásunkat már teljesítettük. Annyi termett és olyan szép, hogy minden telni fog belőle. De nézze meg a tagokat. Olyan ruhában dolgoznak itt, a földön, amilyenben régente ünnepeltek. Ha meg este moziba mennek, hát nem győz csodálkozni rajtuk az ember, olyan szépek, úgy vannak öltözve. Mintha nem is a mi falunk lenne, úgy járnak benne az emberek. — Látta a hízóinkat? — kérdezi hirtelen. — Láttam. Büszkén leszegi az állát. — Decemberre átlag közel két mázsa lesz a súlyuk. Tizenöt darab van odabent. — A közelben turkál egy konda disznó. Intek. — Az is a szövetkezeté? — Az is. Huszonhét koca, összesen negyvenhét süldő. Tizenöt lovunk, három csikónk van, csak tehénből van kevés. — Mennyi? — Szégyenlem megmondani. Négy. Hát ezen segíteni kell. — Bizony, segíteni.-* A kis pulikutya eddig ott figyelgette szavainkat, kilökve piros nyelvét. De most rászólt a fiatal juhász, Barna Mihály fia. — Eridj csak te ... Fut az okos állat, tereli a juhokat. A szövetkezet állománya ez is, mintegy 97 darab. A tavalyi nyírási átlag négy és fél kiló volt, de tavaszra már többet akarnak elérni. — Jobb táplálással, nagyobb gondozással fordulnak a birkatenyésztés felé is. * Folytatja Ádám István: — A mi tsz-ünkben panasz nincsen. Csak egy. Kellene még munkás kéz. Nagyon kellene. A tizenöt hízóból kettőt levágtunk aratásra. Mert a beadás nyolc-kilenc darabból kimegy, hát bőven jut kettő aratásra. Hátha megint juhállomány. jönnék a katonák segíteni. — Voltak? — Voltak. Húsz katona volt itt négy hétig. Valahonnan Eger környékéről jöttek. Arattak, hordtak, csépeltek. — Segítettek eredményesen? — Bár jönnének jövőre is. Milyen jól esett a segítség! Nagyon megszerettük őket. Pedig többje munkás volt, s olyan ügyesek voltak, hogy nincs rá beszéd! Elgondolkozik, hogy föly- tassa-e, vagy ne. Arcán tétova mosolygás indul. — Még meg is könnyeztük őket, amikor elmentek. Nem mondom, ők is meg voltak érzékenyedve. Volt a katonák között egy derék fiú, aki végképen itthagyta a szívét. De erről még korai lenne beszélni — szakítja félbe a beszédét. — Csak annyit mondhatok, hogy aki megtetszett itt neki, az a lányok között talán a legdolgosabb, legbecsületesebb, legszorgalmasabb. — De, hisz mind az — mondja később. & Azután elbúcsúzunk. Az az érzésünk marad, hogy keveset láttunk, keveset hallottunk. Jó volna itt tölteni több napot, közelebbről megismerni a tsz-t, örömeiket és gondjaikat. S több, nehezebb eredményeket, érveket dobni a mérleg azon serpenyőjébe, amely biztosan billen az egyéni gazdálkodással szemben, a fejlettebb szocialista gazdálkodás felé. S. B. Rcpaszedés. Jól halad az őszi munka a csahold Leninben Nagy szükség van a jó munkáskézre a csaholci Lenin termelőszövetkezetben most az ősszel. Nem kis munkát jelent a kukorica törése, a burgonya felszedése és- a napraforgó cséplése. Igaz, sétálni, vagy beszélgetni senkit ' nem látni a tsz. udvarán. Most ősszel, hogy látják tavalyi munkájuk eredményét, s megelégedettek, még szívesebben, lelkesebben dolgoznak. „Még a teljes betakarítás előtt befejezzük az őszi szántás-vetést” — fogadták meg alkotmányunk ünnepén. S ezt a fogadalmukat egy percre sem felejtették el. A hét elején büszkén jelentették a Lenin tsz. vezetői, hogy fogadalmukat teljesítették, sőt 15 holddal több búzát vetettek, mint amennyit terveztek. gyarmati járás, 4. a nyíregyházi járás. 5. a vásárosna- ményi járás, 6. a kisvárdai járás, 7. a mátészalkai járás, 8. a csengeri járás, 9. a nyírbátori járás, 10. a bak- talórántházi járás, 11. a nagykállói járás. A kukoricabegyüjtésben legjobb eredményt a nyíregyházi járás ért el. Tervét 65.5 százalékra teljesítette. Azonban nem mondható, hogy ez az eredmény kielégítő. Súlyos lemaradás mutatkozik a kukoricabegyüjtésben a mátészalkai járásban, ahol mindössze 34.8 százalékra teljesítette a kukoricabegyüjtési tervet. A nagykállói járás 36.3. a baktalórántházi járás 38.8 százalékra teljesítette tervét. Nem illeti dicséret ezért a járás vezetőit. A burgonyabeadási tervteljesítésben ugyan a kisvárdai járás vezet 56.9 százalékos tervteljesítéssel, de ez sem kielégítő eredmény. Utolsó helyen a nyírbátori járás van a burgonya- begyűjtési tervteljesitésben. 28.1 százalékra teljesítette tervét. Utolsóelőtti a csengeri és még a fehérgyarmati járás maradt el alaposan. Napraforgóból a kemecsei járás teljesítette legjobban tervét. 46.6 százalékot ért el. Nem valami dícsé- retreméltó eredmény ez sem! Azonban a nyírbátoriak még csak 3.5 százalékát adták be a kötelező napraforgó mennyiségnek. Ugyancsak rossz a baktalórántházi járás eredménye is, ahol 8 százalékos a tervteljesítés. Több bútor, jobb cipő, mezőgazdasági kisgépek... Beszélgetés Herman László KISZÖV elnökkel Herman Lászlót, a KISzöV. elnökét felkerestük és megkérdeztük, mondja el röviden, hogyan fejlődött megyénk ktsz-mozgal-• ma? Hennán elvtárs a kérdésre a következőket mondotta: — Megyénkben 1951-ben már 52 szövetkezet, két év múlva pedig már 77 ktsz. működött. A szövetkezetek megszilárdításában több egészséges fúziót hajtottunk végre, többek között a nyíregyházi textilszövetkezeteknél, a demecseri, csengeri és újfehértói ktsz-eknél. Néhány szövetkezetét, mint például a nagyhalászi vegyes, tiszadobi vegyes, buji vegyes és a tiszaeszlári vegyes ktsz-t, melyek működése alapszabályellenes volt, felszámoltuk. — A kor- mányprogramm elhangzása után ktáz-eínkből kileptek azok a tagok, akik nem találták meg benne a számításukat. A szövetkezetek lényegesen szilárdabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ügy tudjuk, a KISzöV. a múlt évben és az idén is mindig túlteljesítette havi! és negyedévi tervét. Arra' kértük Herman elv társat, beszéljen a ktsz-ek terme-! lési profiljáról. — A közszükségleti cikkek termelése, a javításolci és szolgáltatások terén már eddig is komoly eredményeink vannak. A faiparban* például jelenleg 100.000 forint értékű lakásbútorral! gyártunk többet, mint ezévl első felében. Textilruházati ktsz-eink a kereskedelmi vállalatokon keresztül teljes; egészében a lakosság számé-: ra termelnek. Vasipari ktsz-eink új cikkek gyártá-j sát kezdték meg. Például; többek között kalapácsos' darálót, ló- és- marhavaka- rót, ásórúgót is gyártunk,! Rövidesen motorkerékpáré tengely és rrtotorkerékpár-| lánc gyártását is megkezd-: jük. A rendelt cipők gyártása ma már minőségileg és' mennyiségileg is kielégítőbb, mint tavaly volt. Vá-i rosunk nemrég átadott korszerű fotóműterme minden igényt kielégít. Egyedüli nehézségünk még, hogy az építőiparban a diktált kulcsok magas százaléka, mint például a rezsi, forgalmi adó és szociális terhek, nem teszik lehetővé a versenyképességet a magánkisiparral. Szövetkezetünk gépesítése komolyan fejlődik. Vannak automatáink, exender-pré- seink, melyek előfeltételei a tömegcikk-gyártásnak. A gépesítést úgy a negyedik' negyedévben, mint a jövő évben tovább fogjuk fokozni. Jelentés a nyírbogdányi állami gazdaságból A nyírbogdányi állami gazdaságban folyó betakarítási verseny legutóbbi értékelése szerint Kulcsár Antal munkacsapata ért el legjobb eredményt. Burgonya- és kukoricaszedési tervüket 110 százalékra teljesítették. Ezt úgy érték el, hogy Kulcsár Antal minden reggel, a munka kezdete előtt megbeszélést tartott a munkacsapat tagjaival, ahol ismertette a napi feladatokat, a megszabott normákat es az érte járó munkabért. Kulcsár Antal munkacsapatában a legjobb eredményt Juhász Mária érte el; Normáját 120 százalékra teljesítette. Romáit Etelks Kemecse^
