Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-23 / 251. szám

'Világ arat et árjai zqgetiitietek / XI. évfolyam, 351. szám ÁRA 5« FILLÉR ________1954 október 33, szombat T------------; \ Éljen a Hazafias Népfront: a magyar népi erők egysége» országépitő mozgalma! Iithti <M> At J élé- Un iiSAi inai éé iSilfc *a» m Köszöntjük a Hazafias Népfront \ kongresszusát! j Ma délben történelmi jelentőségű tanácskozás > kezdődik Budapesten, az Erkel-szinnázban. Sok- ; sok nagyjelentőségű tanácskozás zajlott már le hazánk fővárosában az elmúlt 10 esztendő alatt. ' Ennek a mostaninak azonban mégis van valami : megkülönböztető jelentősége. Ezt a tanácskozást , úgy is el lehetne nevezni: a megvalósult nemzeti egység kongresszusa! És ezt szó szerint kell érteni. ! Az ország minden részéből küldöttek szá- . zai keltek útra, hogy ma találkozzanak és tanács- ’ kozzanak. Különböző gondolkodású, löglalkozású, ’ korú emberek ezek a küldöttek. Vannak közöttük ; kommunista munkások, szövetkezeti és egyénileg t gazdálkodó parasztok, háziasszonyok, mérnökök, 1 orvosok, tanítók, költők és tudósok, kisiparos mű- ; helyei mesterei, igazszavú és igazcselekedetű pa- , pok, alkalmazottak, fiatalok, idősek, nők és fér- 1 fiák. Mintha az egész ország Budapestre utazott : volna ma! S ez nem frázis. A küldöttek, tízmii- , lió ember küldöttei tízmillió ember szivének dobo- ’ gását, gondolkodó agyának üzenetét vitték ma- 1 gukkal. Lehet, hogy ezek a küldöttek egyik vagy . másik kérdésben nincsenek azonos állásponton, le­het, hogy ebben vagy abban a kérdésben éppen- - séggel szc-mben állanak egymással, azonban vala- ; mennyien megegyeznek valamiben. Abban, hogy ennek a sokat szenvedett népnek végre jól és vi- • dáman ke1) élnie, hogy a kétkezi dolgozó emberek- ; nck élvezniük kell az emberi élet örömeit. S ab- , ban, hogy a dolgozó magyar népnek békére van ’ szüksége! Mindegyik küldöttnek közös pro- ; grammja: béke, jólét, szabadság! Sok-sok félreértés, helytelen álláspont, helyte­len nézet után végre elérkeztünk oda, hogy esc- lekvő közösséggé kovácsolódjék itt. Magyarországon , minden hazafi szellemi és fizikai ereje. A júniusi úton elindult dolgozó nép a kommunisták pártja- 1 nak vezetésével egyre egységesebben, egyre hatá- • rozottabban oldja meg azokat a feladatokat, ame- ’ lyeket a népjólét emelése szab meg számára. Ezek a feladatok nem könnyűek, mintahogy arról a Köz- ; ponti Vezetőség ülése is tanúskodik. Nehezek, az , út Höröngyös, akadályokkal van teli és sokszor ' próbára teszi az emberek türelmét, erejét. De vég- ! téré is, nagyszerű célkitűzések állanak előttünk! . Nagyszerűek és reálisak! Megvalósíthatók! Közös erővel, közös akarattal. Most látjuk csak igazán, ; hogy milyen erőt jelent a becsületes emberek ; összefogása. A mát megalakult megyei, járási és főként községi népfront-bizottságok kezdeti tévé- ■ kenysége, lendületes, merész programmja is ; erről az erőről tanúskodik. Olcsván közös összefo­gássá. halasiavat létesítenek, kultúrházat építenek, ' járdát készítenek. A baktalórántházi járásban töb- ! bek között megkezdik a nagyarányú gyümölcsfa- , telepítést. És sorolhatnánk sorra: ml mindenre ’ buzdült fel népünk a haza és a dolgozó ember éle- ! tének felvirágoztatása érdekében! S ezek még csak ■ kezdeti eredmények, ezek még csak biztató jelek. A nri és holnapi kongre-szus hivatott arra, hogy ennek az egységnek, erőnek továbbfejlesztéséhez ; útmutatást, irányt adjon. Ezt várja egész dolgozó népünk a kongresszustól. Ez adja meg elsősorban a tanácskozás történelmi jelentőségét. Másodsorban ! az, hogy o mostani nagy országos tanácskozás . megtestesítője, továbbfejlesztője a magyar nemzet ' történelme hazafias, haladó mozgalmainak. A tör- : ténelem tanulságai arra intenek bennünket, hogy ; a nemzet akkor tudta megvalósítani nemes cél­kitűzéseit; ha öí szefogott. Ebből az összefogásból ’ születtek a Rákóczi-szabadságharc, az 1848-as sza- ; badsághare dicsőséges győzelmei, ez az összefogás . szülte az elnyomás, a kizsákmányolás elleni harc sikereit 1919-ben, s a Horthy-fasizmus alatt. Né- ! pünk történelme legkiemelkedőbb alakjainak vá- . gvai, eszméi öltenek testet napjaink Hazafias Népfrontjában sokkal inkább, mint valaha! > Forró köszöntés száll a mai napon á Hazafias Népfront küldöttei, tanácskozása felé. Forró kö­szöntés száll innen Szabolcs-Szatmárból is, amely­nek .földié a nemzeti egységnek oly kimagasló alakjait adta a hazának, mint Esze Tamás, Vas­vári Pál, Szamuely Tibor és Zalka Máté. És Sza- bolcs-Szatmar repe forró köszöntésével együtt azt az ígéretet is teszi a mai napon, hogy szilárdan, megingás nélkül követve a Magyar Dolgozók Fártját, egységben tömörülve a kormány köré ha­lad a júniusi úton, a dolgozók életének felvirág­zása útján! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954 évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anya­gi helyzetének és kulturá­lis színvonalának alakulá­sát 1954 harmadik negyed­évében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954 harma­dik negyedévi teljes terme­lési tervét 100,5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok iparvállalatai 1954 harma­dik negyedévében teljes ter­melési tervüket a követke­zőképpen teljesítették: a kohó- és gépipari mi­nisztérium 99,8 százalékra; a nehézipari miniszté­rium 99,7 százalékra; a könnyűipari miniszté­rium 102 százalékra; az élelmiszeripari minisz­térium 107,5 százalékra; az építésügyi miniszté­rium iparvállalatai 87,4 szá­zalékra; a közlekedési és posta­ügyi minisztérium iparvál­lalatai 109,8 százalékra. 1954 harmadik negyedévé­ben az egész gyáripar 1 szá­zalékkal, ezen belül a könnyűipar 7,7 százalékkal az élelmiszeripar 11 száza­lékkal termelt többet, a ne­hézipar 5,1 százalékkal ter­melt kevesebbet, mint 1953 harmadik negyedévében. 1954 első háromnegyed­évében 12,5 százalékkal több közszükségleti cikket termeltek, mint 1953 azo­nos időszakában. A fonto­sabb közszükségleti cikkek közül 14.000-rel több kerék­párt, 1500-zal több motor- kerékpárt, 81.600-zal több rá­diót, ezer kilogrammal több penicillint, 3,100.00 négy­zetméterrel több gyapjú- szövetet, 564.000 párral több selyemharisnyát, 5,300.000 párral több pamutharis­nyát, 106.000 párral több bakancsot, 147.400 párral több férficipőt, 606.500 pár­ral több gyermekcipőt, 125.800 darabbal több férfi­öltönyt, 132.000.000 darab­bal több péksüteményt, 8.100 métermázsával több szalámit, 10.500 métermá­zsával több vajat, 15.300 métermázsával több sajtot és 40.500 métermázsával több szappant gyártottak, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az elért jelentős eredmé­nyek ellenére az ipar a fogyasztók megnövekedett szükségletét nem elégítette ki teljes mértékben. Egy­részt a tervben előirányzott mennyiségek is alacsonyak voltak, másrészt a vállala­tok számos esetben a ter­veket sem . teljesítették. Nem teljesítették a mező- gazdaság fejlesztését szol­gáló mezőgazdasági gépek, például a kerekes traktor, a borona, a fogatos fűka­sza, valamint a nitrogén- műtrágya termelési tervét. Elmaradt az ipar néhány íontos alapanyag, például a szén, az acél, a nyersvas, a timföld, a martin- és elektroacél, a hengerelt acél, a tégla stb. termelésé­ben is. Számos termék minősége nem kielégítő. A könnyű­ipar területén néhány fon­tos közszükségleti cikknél, például a csizmánál, a ba­kancsnál, női és gyermek­cipőnél, a pamutszöVetncl, a kártolt gyapjúszövetnél, a selyemharisnyánál az el­sőrendű minőségű termékek részaránya az előző negyed­évhez képest csökkent. Nem minden tekintetben ' meg­felelő a mezőgazdasági szer­áruk és kisgépek minősége sem. A termelékenység vala­melyest alacsonyabb volt, mint a megelőző negyed­évben és mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar önköltségcsök­kentési tervét már hosszabb idő óta nem teljesíti, s en­nek következtében az ön­költség az év folyamán je­lentősen emelkedett. 1954 első félévében az ipar ösz- szehasonlitható termékei­nek önköltsége 2,8 százalék­kal magasabb volt, mint az előző évben. Előzetes szá­mítások szerint az önkölt­ségcsökkentési terv telje­sítése terén az ipar a har­madik negyedévben sem ért el kedvező eredményt. Mezőgraz d a>á«r A mezőgazdaság fejlesz­téséről az új kormánypro- gramm végrehajtása során hozott intézkedések jelentő­sen megnövelték a dolgozó parasztság termelési ked­vét. Ez a harmadik negyed­évben többi között abban mutatkozott meg, hogy a parasztság sokkal több kis­gépet és két és félszer any- nyi műtrágyát vásárolt, mint a múlt év hasonló' időszakában. Javult a te­nyésztési kedv, a paraszt­ság ez évben gondosabban művelte meg földjeit és négyszer annyi szőlőt és gyümölcsöst telepített, mint a múlt évben. Fejlődtek az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek is: gaz­dálkodásuk színvonala az előző évhez viszonyítva emelkedett; a jobb agro­technika következtében ma­gasabb a kapásnövények termésátlaga és emelkedett .a tejhozam. A jól dolgozó termelőszövetkezetekben a harmadik negyedévben több, mint 3600 család lé­pett be. Számos állami gaz­daság és termelőszövetke­zet azonban nem érte el az egyéni gazdaságok eredmé­nyeit sem az állati termék­hozam, sem a termésátlagok tekintetében. Az állami gaz­daságok nagyrésze még mindig drágán termel. A harmadik negyedévben befejeződött a gabona ne­műek betakarítása. Az ara­tás előtti kedvezőtlen idő­járás miatt a kenyérgabona termésátlaga kisebb, mint amennyinek az előzetes becslések mutatták. A ku­korica és cukorrépa várha­tó termésátlaga kedvező, megközelíti az 1953-ban el­ért eredményeket, A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30-ig 2423 darab traktort, 302 kombájnt, 950 cséplőgépet, 332 aratógépet, több, mint 16.000 ekét, körülbelül 17.000 boronát és több tíz­ezer egyéb mezőgazdasági kisgépet kapott. A mező- gazdasági gépek egy-egy része azonban nem állott kellő időben rendelkezésre. A gépállomásod megnöve­kedett kombájh- és arató­gépállományukat és általá­ban a gépeket; nem eléggé használták ki. 1954 nyarán a gépállomá­sokon és az állami gazdasá­gokban, az iparból és a nép­gazdaság egyéb ágaiból át­irányított kétezer agronó- mus, 200 mérnök és techni­kus, valamint 1800 , ipari szakmunkás dolgozott. Közlekedés 1954 harmadik negyedé­ben a vasúti tonnakilómé- ter teljesítmény 2,7 száza­lékkal kevesebb, a teher­gépkocsik tonnakilométer teljesítménye 4,7 százalék­kal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A személyforgalom a múlt évhez viszonyítva emelke­dett: vasúton körülbelül félmillióval, távolsági autó­buszon mintegy hatmillió­val többen utaztak, mint 1953 harmadik negyedében. A negyedév folyamán Bu­dapest közúti közlekedésé­nek megjavítására 29 vil­lamoskocsit és 40 autóbuszt adtak át a forgalomnak. Áruforgalom A kiskereskedelem — be­leértve a vendéglátóipart és az üzemélelmezést is — 1954 harmadik negyedévi eladási tervét 101 százalék­ra teljesítette, az év első 9 hónapjában 25 százalékkal, a harmadik negyedben 23 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolított le, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A legfontosabb élelmicik­kek közül a kenyérből, pék­süteményből, lisztből, cu­korból, étolajból, margarin­ból a kereskedelem a la­kosság keresletét teljesen ki tudta elégíteni. A hús- és a zsirellátás nem teljes mértékben elégítette ki a szükségletet. Jelentősen nőtt a lakosság fogyasztása a nem elsőrendű fontosságú élelmicikkekből. Például édességfélékből 127 millió forinttal többet adtak el, mint a múlt év harmadik negyedében, sörből a ne­gyedévi fogyasztás körülbe­lül 75 millió liter volt, 10 millió literrel több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A lakosság keresletét ezekből a cikkekből még így sem tudták maradékta­lanul kielégíteni. A 39 megfigyelt város piacaira ez év harmadik ne­gyedében 22,2 százalékkal több árut hoztak fel, mint a múlt év azonos időszaká­ban; egyes cikkek piaci ára csökkent: a megfigyel váro­sok piacain például az élő csirke ára 18,2 százalékkal* a vágott kacsáé 13,8 száza­lékkal, a paradicsomé 25 százalékkal volt alacso­nyabb, mint a múlt év har­madik negyedében. Ugyan­csak csökkent egyes főze­lékfélék ára. Ugyanakkor egyes cikkek, például az alma, a szőlő, a káposzta' ára a múlt évinél magasabb volt. Az év harmadik negye­dében a szocialista kiske­reskedelem az iparcikkek eladási tervét 98 százakra teljesítette, 35 százalékkal' több iparcikket adott el, mint az elmúlt év harma­dik negyedében. A lakos­ság a fontosabb ruházati cikkek közül például pa­mutszövetből 2,4 millió négyzetméterrel (21,6 száza­lékkal), gyapjúszövetből 474.000 négyzetméterrel (21,8 százalékkal), selyem­szövetből 272.000 négyzet- méterrel (29,9 százalékkal), férfi, női és gyermekkabát­ból 68.000 darabbal (30,1 százalékkal), férfiöltönyből 43.000 darabbal (36,9 szá­zalékkal), női ruhából 25.000 darabbal (26,7 száza­lékkal), gyermekruhából 207.000 darabbal (44,7 szá­zalékkal) férfi, női és gyer­mekcipőből 226.000 párral' (12,3 százalékkal) vásárolt többet, mint a múlt év har­madik negyedében. A ke- reskedelem azonban a la­kosság keresletét teljesen! kielégíteni nem tudta. A lakosságnak az úgyneJ vezeti „tartós fogyasztási! cikkek“ iránti kereslet© igen nagy mértékben emel-! kedett. A negyedév folya­mán több, mint 48.000 rá- diót, a múlt évi mennyiségi kétszeresét, közel 5.000 nio- torkerékpárt, a múlt évi 265,2 százalékát, több, mints 30.000 kerékpárt, a múlt évii 107,6 százalékát és körülbe­lül 55 millió forint értékű1 edényárut, a múlt évi 133,9 százalékát adták el. A kormányprogrammban kitűzött céloknak megfele­lően gyors ütemben emel­kedett a mezőgazdasági la­kosság vásárlása, mind a> termelési eszközökből, mind1 a fogyasztási cikkekből. Ja­vult a falu áruellátása: a szövetkezeti boltok ez év harmadik negyedében az; összes kiskereskedelmi for-: galom 25,8 százalékát bo­nyolították le, a múlt évi1 22 százalékkal szemben. Beruházások — építkezések A harmadik negyedévben! a beruházások éves tervét1 17 százalékkal csökkentet­ték. A csökkentett beruhá-1 zási terv mintegy 30 száza­lékkal alacsonyabb az 1953.1 évi teljesítésnél. A beruhá-1 zások csökkentése követ-1 keztében nőtt a lakossági rendelkezésére álló építő-! anyag mennyisége. A beru-1 házási összegek csökkenté-] sét, illetve egyes beruházá­sok leállítását néhány mi-] nisztérium tervszerűtlenül! hajtotta végre. (Folytatás a 3, oldalon.y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom