Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

HÉPEXP 19ÜT4 október 17, r»íim>í Jécsák Erzsébet, járási küldött Gyermekeknek úttörőknek, ÜÜÜÜÜÜÜSÜÜÜÜÜÜÜhÍÜHHR Utasás a MARSBA Fantasztikus elbeszélés VI. irta: J. SMITH A magyi állami gazda­ságban mindenki ismeri Jécsák Erzsébet nevét. S nemcsak annyit tudnak róla, hogy így hívják és szőke és mindig mosolyog, — hanem azt is, hogy jól dolgozik. Szeretik munka­társai, ő is szereti mun­kacsapatát. A napokban ismerkedtem meg Jécsák Erzsébettel. Baktalóránt- házán találkoztam vele a Hazafias Népfront járási bizottságának alakuló gyű­lésén. Küldött volt. Nem sokáig csodálkoztam ezen, hiszen ilyen eset ezer és ezer előfordul ma nálunk, nemcsak a férfiak, hanem a nők is kivehetik részü­ket a különböző mozgal­mak munkájából, — egyenlő jogokkal a férfi­akkal. Ha jó munkájával valaki kiérdemelte társai szeretetét, akkor minden út nyitva áll előtte. Az állami gazdaságba 1950-be került Jécsák Er­zsébet. Akkor 16 éves volt. A növénytermelő brigád­ban dolgozott. Csakhamar felfigyelt a vezetőség szor­galmas munkájára. A kö­vetkező évben, 1951-ben — csoportvezető lett. Tizen dolgoznak egy csoport­ban, ő vezeti, irányít­ja a többieket, természe­tesen ügyes-bajos dolgaik­ban is segít. Nehezen hit­te el, hogy ilyen kitünte­tés éri, — aztán később csak hinnie kellett, mert mindenki hozzáfordult hol ezért, hol azért. Azóta csapatvezető. Dol­gos lányok a csapatban mind a tizen. Száz száza­lékon alul sohasem telje­Megyénkben befejeződött az 1954. évi megyei kispályáé kézi­labda bajnokság. A bajnokság. 1. Nyh. Spartacus 2. Nasykállói FSK 3. Nyh. Fáklya 4. Kievárdai Lokomotív 5. Kakamazi Spartacus 6. Vásárosnamény 7. Nyírbátori FSK 8. Kemecsei Traktor 9. Kisvárdui Vasas 10. Ujfehértói Traktor 11. Vencsellői FSK 12. Nyh. Traktor Jó tudni . .. A legmegbízhatóbb házi folttisztítószer a terpentin­szesz, majdnem minden is­meretlen eredetű foltot tisz­tít: Zsírfoltot, olajfoltot szö­vetből, vászonból, fából nem mindig tökéletesen benzin­nel vehetünk ki. A folt alá tegyünk itatóspapírt és tiszta, benzines ruhával dörzsöljük, amíg el nem tűnik. Cipőből ne benzinnel ve­gyük ki a zsírfoltot, mert a benzin szárítja, töri a bőrt. Világos színű cipőinket időnként tejes ronggyal mossuk és dörzsöljük. sítik normájukat. Közösen beszélik meg minden al­kalommal a feladatokat. Nemcsak - a munkájuk ilyen vidám, az életük is az. Rendszeresen járnak a DISZ-taggyűlésekre, ver­seket, színdarabokat ta­nulnak és sokat dalolnak. Jécsák Erzsébet még fiatal, de az ilyen fiata­lokra is nagy feladat vár a népfrontban. Erzsi al­kalmas ezekre a felada­tokra. SZENTESI MAGDA. ban résztvevő csapatok a követ­kező helyezéseket érték el: 22 20 — 2 78:22 40 22 18 1 3 51:15 37 22 16 1 5 48:25 33 22 12 4 6 39:43 28 22 12 2 8 19:15 26 22 11 2 9 33:55 24 22 8 3 11 26:36 19 22 8 — 14 9:30 16 22 5 2 15 23:18 12 22 4 2 16 19:36 10 22 2 — 20 10:70 4 22 — — 22 5:78 0 CerbÓGz Éva. PAPRIKAS ALÁTA ELTEVÉSE. A jól megmosott zöld­paprikát csutkájátCl meg­tisztítjuk, egyforma széles karikákra szeleteljük, sós vízzel leforrázzi(egy liter vízhez 2 deka só). 5—10 per­cig keverjük, majd leszűr­jük •'s bő hideg vízben le­hűtjük. A leszűrt paprikát tetszés szerinti üvegbe rak­juk, de nem szorosan. 1 li­ter ecethez 1 liter vizet, két deka sót adunk és felforral­juk. Ha kih'Ut, a papri. ira öntjük, úgy, hogy ellepje. Pár szem egészborsot is te­hetünk bele. A paprika te­tejére egy kevés szalicilt hintünk és hólyagpapírral lekötözzük. — AX-1, AX-1 ___ A Mars-expedíció hív benne­teket ... Pierre a műszcrtáblára pillantva jelezte, hogy öt percen belül a Mars mág­neses vonzókörébe jutnak. — Minden rendben, in­dulásra készen! — ZBY-22... A rakéta földállomása felel, Paul be­szél ... Jelentéseteket vet­tük. Jó utazást, sok szeren­csét ... Mikor Paul hangja elhalt a kagylóban, már a Mars közelében jártak, és a ra­dar vásznán — egy hatal­mas felhőóriásból kibonta­kozva — megjelentek a Mars-hegyek hófödte csú­csai. A felhőóriás még a Marsot is eltakarta. Bob működésbe hozta az .ellenrakétát. A gép sebes­sége csökkenni kezdett, és mikor a műszerek jelezték, hogy közvetlenül a Marsnál járnak, megtették a szüksé­ges óvóintézkedéseket. A radar vászna most megmutatta, hogy a Marson hatalmas hóvihar tombol. — Mintha egy kicsit hi­deg lenne az új lakóhelyün­kön, — tréfált Pabló. — Ja­vaslom, hogy keressünk „melegebb helyet a leszál­lásra“. — Az indítványt egyhangúlag elfogadták és néhány órán át a bolygó körül keringtek, alkalmas helyet keresve. Végül is az egyenlítői zóna felett halad­tak keresztül — ragyogó kék és zöldesszínű síkság terült el alattuk, imitt- amott kék erdők foltjával váltakozva. Szemben az égbolton hatalmas hegy­óriások rajzolódtak ki, lá­buknál sűrű erdők kéklet­tek. — Vegyétek fel köpönye­geteket és csatoljátok fel a biztonsági övét. Leszóltunk, — adta ki az utasítást Bob. A rakéta sebessége foko­zatosan csökkent, csendesen leereszkedett, egyet-kettőt billent, majd véglegesen megállt. Megérkezett az első ex­pedíció a Földről a Mars­ba ... Az egyik legnagyobb meglepetés most érte őket. A nap állásából ítélve, dél­után volt, a Marson, a földi időszámitásra beállított őrá-1, juk pedig éjfélt mutatott: Hőmérőjük minusz 10 fokot; mutatott, mégis melegük volt. Több műszerük is ösz- szc-vissza működött, alig tudtak kiokoskodni belőlük. Végül a rádiót próbálták ki.; — Pierre, lépjünk érint­kezésbe a Földdel, — mon­dotta Kolja és Pierre he- lyeslőleg bólintva fejével, máris az adókészülékhez lépett. — AX-1... hív bennete­ket a Marsról! Választ! Válasz azonban nem ér­kezett. A hely, — úgylát-, szik — kívül esett minden kapcsolaton. Teljesen ma­gukra maradtak ezen az új, ismeretlen égitesten. Szorongó érzéssel léptek ki a rakétából. Bárhová te­kintettek, kék növényzet borította a sziklás talajt, szemben velük egy tó kék­lett, színe így, közelről job-*; ban megnézve, sokkal csil­logóbb volt, mint ahogy a magasból látszott. Tükrét szelíd szellő borzolta. A tó1 körül különös alakú állatok szaladgáltak, szép szivár­ványszínű halak ficánkoltakl az átlátszóan tiszta víz-J ben. (Folytatjuk.) Egy nyíregyházi asszony észrevételei A Néplap már többször foglalkozott azzal, hogy az utcákat akkor takarítják, amikor a gyermekek reggel iskolába mennek. Ez egészségtelen — ugyanúgy, mint ahogy az, hogy a Rákóczi-utca elején van a nyersbőr- gyűjtőhely, ahelyett, hogy lakott helytől távol lenne. Más: Az Állami Áruházban általában udvariasak a kiszolgálók, azonban ez az erény pontosan a gyermek- osztály kiszolgálóinál hiányzik. Pedig ott lenne rá a legnagyobb szükség, hiszen ezen az osztályon sokszor várandós mamák vásárolnak. Reméljük, a gyermek- osztályon is udvariasak lesznek az áruház alkalma­zottai­Szeniok Mihalyne. További jó munkával hálálom meg vöroskeresates kitüntetésemet tést kaptam. Megkaptam a „Magyar Vöröskereszt Ki­váló Dolgozója1- jelvényt és Többszörös véradó vagyok s ugyanakkor, mint a Vö­röskereszt aktivistája, szer­vezem is a véradó mozgal­mat. A ruhaüzemben a kö­zelmúltban 17 dolgozó fi­gyelmét hívtam fel a vér­adás jelentőségére, s azok szintén beléptek a véradók soraiba. Munkámat nagyra érté­kelték s örömmel közlöm, hogy a napokban kitünte­címet. További jó munká­val hálálom meg a kitünte­tést: újabb húsz véradót szerveztem. MAGYAR FERENCNÉ. * 52 Konzerviparunk ezévben 52 vagon zöldborsókonzerv- vel többet készített, mint az elmúlt évben. A női kézilabdabajnokság győztese a nyíregyházi Spartacus Kedves Barátom! Sokat gondolkoztam levelem megírása előtt. Eddigi leveleimben mindig kerültem a katonai témát, s leg­többet a családommal és a Te egyéni problémáiddal foglalkoztam. Most sem szakadok el ettől a témától most is a családunkról és a Te problémáidról írok. Ezen alkalommal a családot ne a feleségemre és kis­lányomra értsd, hanem a.r,s nagy csaladra, amelybe Te is készülsz, ahol két éven keresztül meg fogod ta­nulni mindazt, ami szeretett hazánk védelméhez es az ellenség legyőzéséhez szükséges. Én sem vagyok öreg katona, jól tudod. Három évvel ezelőtt még egymás mellett dolgoztunk, és akkoi még nem a legjobban nyilatkoztam a bevonulásról. Mindig apám szavai jutottak eszembe, amikor elme­sélte, hogy őt két. alkalommal is kikötötték, és a pofo- zás mindennapos volt náluk. Emlékszel? Amikor megkaptam a behívót, bizony kicsit el­szomorodtam. Fájó szívvel búcsúztam Tőled is. Ez azonban csak addig tartott, amíg át nem léptem a laktanya kapuján, amíg meg nem ismerkedtem pa­rancsnokaimmal, a katonaélettel. Akkor azzal búcsúztunk el egymástól, hogy két év múlva az üzemben újból találkozunk. E találkozás azonban nem az üzemben, hanem a nagy családban, — a néphadseregünkben lesz. Az én nézetem már régen megváltozott. Megszerettem és élethivatásu'. választottam ezt az életet. Ma a néphadsereg tisztje vagyok. Megbecsülnek a végzett munkám után, s a megélhetésem is biztosítva van. Annak a hadseregnek lettem a tisztje, amely a nép szabadságát védi, annak, amely egy a néppel: hús a nép húsából, vér a nép véréből. Kedves Barátom! Az előbbi sorok olvasása után nehogy azt gondold, hogy mi a néphadseregben nagy kényelemben, nyugodtan élünk. Erre ne számíts! Minden nap, — melegben és hóviharban egyaránt kint vagyunk a gyakorlótéren. Szorgalmasan tanulunk azért, hogy az ellenséggel szemben meg tudjuk védel­mezni szülőanyánkat: a népet. Ez lesz a Ti feladato­tok is. Kezdetben nem lesz könnyű a munkálok. Szo­katlan lesz a katonai élet, a szabályzatszerű mozgás, parancsteljesités. De ne ijedj meg! Én is voltam így. Eleinte bizony, igen sok nehéz­séggel kellett megbirkóznom. De a munkámban min­dig erőt adott az a tudat, hogy nem vagyok egyedül, olt állnak mögöttem a parancsnokaim, akik apám helyett apámmá váltak, ott állnak a kommunisták, akik mindenkor és mindenben segítenek. Mitől félsz mégis kedves Barátom? Az előző leveledben egy fél mondatban kérdezted tőlem, hogyan is történik a bevonulás. Semmi esetre sem úgy, ahogy azt nekünk a régi szaktársak mesél­ték. Ma a néphadseregben nincs pofozás, szidalmazás, s a bevanulókkal is emberségesen bánnak. Nálunk csak egy van, s ez mindent magába foglal: a katonák megbecsülése. Megpróbálom leírni neked a bevonulá­som alkalmával szerzett élményeimet, hogy Te is meg­ismerkedj vele és elmondhasd a veled együtt bevonu- lóknak. .... Az állomáson szülök, hozzátartozók, barátok és munkatársak búcsúzkodtak. Ezt Te is tudod, meri. ott voltál. Már a búcsúzkodás is más volt, mint ahogy nekünk mesélték. Megérkezésünkkor az állomáson a katonazenekar pattogós indítókkal üdvözölt bennünket, Az épület homlokzatán ezt a feliratot olvashattuk: „A város dolgozói nevében meleg szeretettel íidá vözöljük a most bevonuló elvtársakat.“' Az állomás előtt az üzemek dolgozói és az öreg katonák fogadtak bennünket. Az első percben egy régi iskolatársammal. Nagy Kálmánnal találkoztam, aki rögvest el is mondta az egy év alatt szerzett élményeit! Csomagjainkat gépkocsikra rakták, mi pedig leU kés nótaszóval elindultunk a laktanya felé. így kezdődött. Amilyen kedves volt a fogadtatás, olyan jó volt <* bánásmód is. Gyorsan teltek a munkával és tanu-i lássál eltöltött napok, hetek, hónapok s ma már azt mondhatom, hogy annyit tanultam, hogy azt szavak- ban ki sem lehet fejezni. Egyszer — még katonaidőm kezdetén — fegyel­mezetlenséget követtem el. Nagyon féltem a felelős- ségrevonástól. Nem tudtam elképzelni, mi lesi velem.— Mit gondolsz, mi történt?.., Parancsno- kom magához hivatott és hosszasan elbeszélgetett ve- lem. Megkérdezte, hogy mit ígértem otthon a szüleim­nek. Vájjon így fogok viselkedni továbbra is? S ma­gamban megszólalt a lekiismer etem. Hiszen én azt ígértem, hogy jó katona leszek. És ezt most meg- szegtem... — Meg vagyok győződve arról — mondta a pa* rancsnokom, — hogy a hibát nem rossz indulattal kö­vette el. Most már tudja, hogy mi a teendő. Remélem* ez többet nem fordul elő. Tudtam, hogy mi a teendő. Apám sem bánt velem jobban ... Levelem befejezéseképpen arra kérlek kedres Barátom, hogy szívleld meg mindazt, amit itt írtaméi vedd kitüntetésnek a katonai szolgálat teljesítését< Számodra sem lehet magasztosabb feladat, m,int fegy­verrel a kézben őrködni hazánk és a dolgozó nép biz­tonsága felett. A továbbiakhoz katonaszerencsét kívánok szerető régi jó barátod: BERTA PISTÁI 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom