Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-17 / 246. szám

1854 október 17, vasárnap NtPLAP 7 Q(ífLliacUMcg.iiuk íldéh&L AZ ÖTÖDIK SZÁZAD Irta: RADVÄNYI BARNA Lövészet volt; — kik kiválók? Hol sok a találat? Ki kapja a vörös zászlót? Az ötödik század! Sportpályán, hol erőt mérnek; — ki küzd le több gátat? Ki szerez több aranyérmet? Az ötödik század! Versenyben sok járőr szalad; — melyik gyorsabb, bátrabb? Ki indított, győztes csapat? Az ötödik század! Nehéz menet; — mégis dalol, friss jókedve árad. Minden bajjal büszkén dacol az ötödik század! Kölcsön jegyzés; — ki ad többet kölcsön a hazának? Nagyszerű hír: legelső lett az ötödik század! Vasból van tán, vagy acélból, nem törik? nem fárad? — Szép hazánk szín-aranyából, dolgos ifjak legjavából az ötödik század! Szakmát tanultam a ka chewy ken... n -.irja levelében Szőlősi Imre honvéd elvtárs. A levél elolvasása után nem nyugodtam addig, amíg meg nem ismerkedtem Szőlősi elvtárssal. Az írásából arra követ­keztettem, hogy a levél írója egy egyszerű, kevés isko­lai végzettséggel rendelkező, de becsületes párasztfia- tal lehet. Igazam lett. Egy későbbi látogatásom alkal­mával találkoztam vele. Ekkor megtudtam tőle, hogy már fiatalabb korában kedve lett volna valamilyen szakmát tanulni, de nem tudott, mert apjának a madarast határban lévő hat holdjából szakmát tanulni és hét éhes szájnak megteremteni a mindennapi ke­nyeret — nem lehetett. így aztán a legidősebb fiúnak, Imrének — már mint Szőlősi elvtársnak — korán meg ■kellett fognia az eke szarvát. Egyszóval, nem jutott sem idő, sem pénz a szakmatanulásra. Ez a helyzet Szőlősi Imrénél és apjánál is már a múlté. Az öreg Szőlősi büszkén újságolta a kun- madarasi parasztoknak, hogy Imre fiából a katonaság ideje alatt becsületes embert faragtak, sofőr lett: autót vezet. !—í Nem is lesz megélhetési problémája, ha lesze­rel t—i mondta örömmel az öreg. Szőlősi Imre honvéd elvtárs is, igen sok más kato- natársával együtt elmondhatja, hogy szakmát tanult a. katonai szolgálat alatt, erősjellemű, a nehézségeket . bíró, a hazát hűen szerető és az ellenséget gyűlölő , harcossá nevelődött. B. I. BORISZ DUBROVIN: Dalok Sötétedik. Az út de hosszú még. Az ég felére alkony fénye árad. Fütyülnek fent a kis füle­mülék S dalukra dallal válaszol a század. Az útkanyarba; kis patak neszei. A szél az utat nótaszóval járja, Madárdal száll az alkony­égre fel, A század csengő hangon énekel, — Hisz egyik dal a másiknak barátja. Fordította: VÁMOSI PÁL A nyíregyházi alakulatok élenjáró harcosainak és a dohányfermentáló fiataljainak baráti levélváltása Az elmúlt héten helyőr­ségünkben összeültek a kiképzés sztahanovistái: harcosok, tiszthelyettesek és tisztek, hogy megtárgyal- . ják mindazokat a feladato­kat, amelyek a miniszteri parancs teljesítésében el­engedhetetlenül szüksége­sek. A tanácskozás lelkes hangulatban folyt le. Érté­kesnél értékesebb javasla­tok és észszerűsítések hang­zottak el. Jobbnál jobb módszereket adtak át a ki­képzés elősegítése érdeké­ben, A tanácskozás résztvevői egy levelet küldtek a nyír­egyházi dohányfermentáló . DISz-fiataljaihoz, akik a vasárnapjukat is feláldoz­ták a dohány gyors feldol­gozása érdekében. A levél így szól: „Mi, a nyíregyházi ala­kulatok élenjáró harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei, ta­nácskozásunkon tudomást szereztünk arról, hogy ti a termelő munkátokban új hőstettet hajtottatok végre. Elvtársi szeretettel üdvözöl- ,v jük ezt a kezdeményezéste- ket, hogy a szabad vasár- , napotokat is felhasználtá­tok a dohány gyors feldol­gozása érdekében. Büszkék vagyunk élenjáró dolgozói­tokra: Hegyes Annára, Kör­mendi Ilonkára, Nováki Gi­zellára, Fekete Máriára és mindazokra az elvtársnők­re, akik DISz-tagokhoz mél­tóan dolgoznak a terv telje­sítése érdekében. Mi Ígér­jük nektek, hogy továbbra is úgy dolgozunk, hogy mél­tók maradjunk a hadsereg élenjárói címhez. Viszonzás­képpen csak arra kérünk benneteket, hogy továbbra is eredményesen dolgozza­tok és ne feledkezzetek meg arról, hogy eredményeink találkoznak a szocialista haza védelmében, a szabad, független hazánk védelmé­ben. A tanácskozás résztvevői. A dohánygyári fiatalok nem késlekedtek a válasz­szák A levél érkezése után összeültek és válaszoltak katonáink levelére: Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Örömmel tölt el bennün­ket az a tudat, hogy figye­lemmel kíséritek munkán­kat. elért eredményeinket. Tudjuk, hogy nyugodtan. békésen dolgozhatunk és a munka után nyugodtan tér­hetünk nyugovóra, mert ti vigyáztok ránk. Köszönjük ezt nektek, katonák. Büszkék vagyunk rátok, akik a megtisztelő „kiváló" címet elnyertétek és arra kérünk benneteket, hogy továbbra is legyetek méltók rá. Mi most az év utolsó ne­gyedében nagy feladatok előtt állunk és ígérjük nek­tek, hogy a feladatokat ma­radéktalanul teljesítjük, hogy minél jobb minőségű és minél több dohányt ad­hassunk népgazdaságunk­nak. Szeretettel köszöntünk benneteket a nyíregyházi Dohány­fermentálógyár DISz- szervezete nevében. «■ A kedves leveleken ke­resztül is közelebb kerültek egymáshoz a gyár DISz- fiataljai és a néphadsereg katonái. A levélváltás óta harcosaink még közelebb érzik magukhoz a dolgozó népet és a dolgozó fiatalok is jobban érzik, hogy a népnek és a hadseregnek egy közös célja van: a szo­cializmus felépítése és meg­védése. B. I. Miért kupeckedhet zavartalanul Perjési András, nyírbátori kulák ? ! Először ismerkedjünk meg! cikkünk főszereplőjével, j Perjési Andrással. Nyírbá­torban lakik. 1951-ig gépi­erőre berendezett hentes­üzlete volt. Csak volt, mert 1951-ben beadta az iparen­gedélyét. Azt gondolják ta­lán olvasóink, hogy be­szüntette üzleti tevékeny­ségét is? Azt, hogy csürhe- számra hizlalja a sertése­ket, gulyaszámra nevelje a szarvasmarhát, hogy to­vábbra is kupeckedjen? így lenne rendjén. Igen ám, de Perjési nem így döntött. Továbbra is folytatta mes­terségét ipar nélkül. To­vább üzérkedett. Az sem volt ritka eset, hogy 80 da­rab sertése volt. Ebből né­hány darabra szerződést kötött az Állatforgalmi Vállalattal. — Ezzel akart port hinteni a község veze­tőinek szemébe. Ha a környéken valaki­nek nagyobbmennyiségű sertésre volt szüksége, vagy sertést akart eladni, az csak Perjésit kereste, ö pe­dig készséggel fogadta „vendégeit“. Jelenleg 24 darab hízottserlése van, 2—3 mázsás átlagsúllyal. Ebből egyetlen darab sincs leszerződve. Vájjon hogyan jutott Per­jési nagyobbmennyiségű sertéshez több alkalom­mal? Mert a törvény azt tartja, hogy 60 kilós súlyon felüli sertést csak saját szükségletre szabad vásá­rolni, és azt hogy három hónapig köteles tartani a vevő sertését, csak azután adhatja tovább. Erről Per­jési is tud. De mit számít neki a rendelet?! Legutóbb az aporligeti tsz-től vásá­rolt, illetve cserélt 80—100 kilós sertéseket. A napok­ban vásárolt 10 darab ser­tést. Akj lábbal tiporja a törvényeket Perjési mind a mai na­pig büntetlenül üzérkedik, kupeckodik, százezreket ha­rácsolt össze. Olyan hasz­not húz, amilyet még ,a hentesipar sem biztosított. Mit számított Perjésinek 23.000 forintos lakást venni ezelőtt pár évvel meglévő kastélynak beillő háza mellé? Pedig erre sem volt szük­sége. Ez később kiderül. A kupeckedéssel szerzett pénzből földet kezdett vá­sárolni. Legutóbb Báthori Gábortól vett három hol­dat. A többit másoktól. De nem jelentette be a taná­cson. így aztán nem is tud­ták megterhelni adóval, be­adással. Jelenleg is ré­gebbi 8 holdja van nyilván­tartva és ennyi után fizet beadást. Fizet? Dehogyis! i Testvérei udvarára hordta | burgonyáját, és esze ágá- | ban sincs 13.17 mázsa bur- j gonyabeadását teljesíteni. Sertéshússal is tartozik, pe­dig mázsaszámra van ser­tése. De talán az adóját fi­zeti? Ellenkezőleg. 2.825 fo­rint adóval tartozik. Erről a következőképpen vélekedik Menczelesz elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke: „Ha kell, 24 órán belül kifizeti.“ Hány 24 óra telt már el az adófizetés határidejének le­járta óta? Mégsem fizette ki. Vagy azt gondolják a ta­nácson, hogy minden fel­szólítás nélkül rendezi tar­tozását? Tévednek. Ezt bi­zonyítják a tények. Az, hogy tartozik. Fekete-üzletek Érthető, hogy sertéshiz­laldáját és gazdaságát nem tudja családja erejéből fenntartani, mert felesége, a „nagyságos“ asszony, — i most is így kell szólítani — nem jár a "határba dolgoz­ni. Szükséges, hogy alkal­mazottakat tartson. Birtok Ferenc családja dolgozik nála. Bejeléntette talán, hogy alkalmazottakat tart? Bizony nem! Pedig a tör­vények szerint egy percig sem lehet alkalmazottat tartani, ha az nincs beje­lentve. Igaz, a tanácson arról sem tudnak, hogy Perjési most adott el egy lakást, — amely Mándoki József Héven szerepelt — 60.000 forintért A tiborszállási Remiczki Tibor vette meg. Azt sem tudják, hogy Per­jési a tavaszon vásárolt két lovat 18.000 forintért. Csak egy ló után fizet adót. Térjünk vissza a hizlalda ügyére. Azt sem mondhat­juk, hogy a tanács behúnyt szemmel nézte Perjési ga­rázdálkodását. A dolgozók bejelentésére a járási ta­nács egészségügyi csoport­ja letiltotta Perjési hizlal­dáját, mert egészségügyileg káros volt. Perjési fellebbe­zett. Néhány alkalmas em­bert arra is rávett, hogy nyilatkozatot írjanak alá, amelyben kijelentették, hogy Perjési hizlaldája nem egészségtelen. Nesze neked orvosi vélemény! A járási tanács nem hagyta annyi­ban a dolgot. Gerő Imre, az ipari osztály vezetője ipar- engedély hiányában határo­zatban tiltotta le a sertés- hizlaldát. De mit jelent Perjésinek egy tanácsi vég- határozat! Majd az igazga­tási osztály szólította fel a köségi tanácsot, hogy álla­pítsa meg: mennyi sertése van Perjésinek, „Nesze semmi — fogd meg Jól<‘- intézkedések Borbély Ferenc elvtárs, aki Perjési most eladott la­kásában lakik, nem tűrte, hogy családja egészségét még jobban rontsa a hizlal­da bűzé. Ismét sürgette, hogy intézkedjenek az ille­tékesek. Erre újabb hatá­rozat született. Idézünk be­lőle: „Perjési András tel­kén létesített sertéshízlaló telepét — itt hivatkoznak a törvények paragrafusaira — azonnali hatállyal betilt­juk. Felhívjuk, amennyiben jelen határozatot 8 napon belül nem hajtja végre, karhatalommal szüntetjük meg hizlaldáját. 1954 jú­nius 15. Gerő Imre ip. oszt. vez.“ Ez már komolyhangú ha­tározat. És mi történt? Maradt minden úgy, ahogy volt. Miért nem volt ereje a határozatnak? Mindjárt megtudjuk. Érthetetlen: amíg a já-; rási tanács különböző ha- i tározótokat gyártott a telep] letiltása közben az a né-: zet terjedt el a járási szer­veknél, hogy Perjési tény­kedése nagyban segíti a sertésbeadási terv- és a szerződéses tervteljesítést, így vélekedett Gerő Imre iparügyi osztályvezető is a napokban. Igaz, közben Gerő elvtárs hivatalból kérte a rendőrkapitánysá­got, hogy adjanak karha­talmat Perjési sertéshizlal­dájának hivatalos úton tör­ténő megszüntetéséhez. — Vagy ezekkel a határoza­tokkal csak fedni akarták magukat? És csodák cso­dájára Balkányi Zoltán, a kapitányság akkori vezetője elengedte füle mellett a tanács kérelmét. Azonnal cselekedni kell! A tanácstól az ügyészség­hez fordultak segítségért. Dr. Almási István járási ügyész ki. is ment a hely­színre, s megállapította, hogy 80 darab sertése van Perjésinek. De csak meg-, állapította. Vájjon miért nem intézkedett? Borbély’ Ferenc elvtárs szerint az ügyész egy Húron pendült Perjésivel. Hozzájárt ebé­delni. így aztán mit tehe­tett a tanács? Semmit! (DrJ Almási Istvánt azóta levál­tották az ügyészi tisztségé­ről, vagyis csak helyet cseJ rélt, mert jelenleg a megyei tanács mezőgazdasági igaz- gatóság jogügyi előadója (!>' Megkérdeztük Kozma Fe­renc elvtársat, a Mezőgaz­dasági Igazgatóság titká-: rát: tudott-e arról, hogy dri Almásinak kapcsolata volt Perjésivei. Kozma elvtár» azt mondta: „Tudtuk, de ez még nem tisztázódott. El­hoztuk abból a környezet­ből, itt majd másképp fog dolgozni.“ Helyes lett vol­na, ha előbb tisztázzák az ügyet, s aztán hozták volna be a tanácshoz.) Most már tegyünk pon­tot a dolog végére. Meg kell mondani kereken: Perjési­nek továbbra is biztosítot­ták a kupeckedést. Tudott erről a járási pártbizottság, a járási tanács, az ügyész­ség, a rendőrség, a községi tanács és pártszervezet* Tűrték, hogy üzérkedjen, becsapja a dolgozókat, ki­játssza a nép államát. Tű­rik most is. Nem jár ezért dicséret az illetékeseknek* Itt az ideje, hogy rendet te-* remtsenek portájukon. Nagy Tibor* Levelezőink hiányolják Már két éve várom, hogy kályhámat megjavít­tassa a KIK házkezelöséga1 Csillag-utca 11. sz. alatt. Az elmúlt évek téli idő-1 szaka alatt''' rossz kályha mellett vártam a meleg tavaszt. ígéretet sokat' kaptam, de a kályha csak rossz maradt. Valósággal! rettegve várom a közelgő! telet, mert két héttel ez­előtti ígéret sem lett való-1 ra váltva. Virányiné Jóesa Andrea, * Szeptember végén egy' igavonó tehenem kény­szervágás alá esett. A ha­tósági húsboltban kimér­ték. Eddig simán ment minden. A pénzérték meg­kapása már nehezebb, mi­vel a pénzt beküldték a Húsipari Vállalatnak, ahonnan még nem küld-1 ték ki részemre. Szüksé­gem van a pénzre, minél előbb, mert egy másik! igavonó állatot szeretnék] venni az őszi munkák el­végzése érdekében. Siket Zsigmond, Fehérgyarmat. * Községünk még nem kapott villanyt, éppen ez­ért nagyon hiányzik * lámpaüveg. Két hónap is eltelt már, mióta nem le­het kapni boltjainkban, Az elosztó szerveknek ar­ra is kellene gondolni, hogy ma még nem ég minden községben a vil­lany, így szükség van lánn paüvegre. Az Üveg Nagy­kereskedelmi Vállalat küldjön mielőbb a falura ebből a közszükségleti cikkből. bicska József, Nyírgyulaj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom