Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-09 / 239. szám

1934 október 10, vasárnap N i A népek harcolnak a londoni határozatok ellen A francia nemzetgyűlés keddi ülésén dönt a kormány’ sorsáról Á francia nemzetgyűlés kétnapos „londoni vitája” után, - amelynek során Mendes-France miniszter- elnök balról éppúgy, mint jobbról ismételten igen kí­nos keresztkérdések pergő­tüzébe került, a miniszter- elnök végül is úgy döntött: nincs más kiút, mint fel­vetni a bizalmi kérdést. A miniszterelnök ezt a bejelentését hajnali egy óra tájban tette a nemzet- gyűlés hosszan elnyúló éj­szakai ülésén. Az alkotmá­nyos előírások értelmében csak két ülésnap eltelte után, tehát a nemzetgyű­lésnek kedden 15 órára ki­tűzött ülésén kerülhet sor a bizalmi szavazásra. A miniszterelnök beje­lentése 'szerint a bizalmi szavazás azon határozati javaslat alapján történik, amelyet a miniszterelnök pártjához tartozó Aubry képviselő szövegezett meg, azonban az eredetihez ké­pest módosított formában. A javaslat a következőkép­pen hangzik: — A nemzetgyűlés újból leszögezi Franciaország hű- , ségét az északatlanti egyez­ményhez és akaratát, hogy közreműködjék a nyugat­európai egység felépítésé­ben. A nemzetgyűlés, tudo- másulvéve a londoni tár­gyalások lefolyásáról és eredményeiről szóló beszá­molót, bizalmát nyilvánítja a kormány iránt a londoni tárgyalások során elfoglalt álláspontjáért és azon po­litikával kapcsolatban, amelyet a miniszterelnök a Ház előtt kifejtett. Párizsi politikai körök szerint a miniszterelnök még a nemzetgyűlési vita másnapján is abban re­ménykedett, hogy a Ház egyszerű szótöbbséggel tu­domásul veszi majd beszá­molóját. Rövidesen azon­ban meg kellett győződnie arról, hogy az Aubry-féle határozati javaslatnak, első fogalmazásában, nincs sok kilátása arra, hogy elfoga­dásra találjon olyan szó­többséggel, amelyet a mi­niszterelnök még „elfogad­hatónak és kielégítőnek” találhatna „londoni politi­kájának” folytatására. így történt azután, hogy Mendes-France közölte a házzal: a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a más pártok és pártcso­portok által előterjesztett határozati javaslatok egyi­két sem és úgy döntött, hogy felveti a bizalmi kér­dést. A szocialisták ugyanis elhatározták, hogy az Aubry-féle javaslat feletti döntésnél tartózkodnak majd a szavazástól. Az MRP viszont arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a kormány határozati ja­vaslata ellen fog szavazni, ami gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a szocialisták álláspontja. Az ellenzéki álláspont kialakulása az­után lavinaszerűen átter­jedt a ..függetlenekre” is. A helyzet tehát úgy ala­kult, hogy egvedül a radi­kálisok és az RPF támoga­tása körülbelül 200 szava­zatot biztosított volna Mendes-France-nak- Mindezek a nyílt és ku­IVéiwetország egyesítéséért Krisna Menőn, India ENSZ képviselője október 7-én egy sajtóértekezleten kérdésekre válaszolva rész­letesen foglalkozott azzal a tőle származó felhívással, hogy Kelet- és Nyugat- Németország kormányai folytassanak közvetlen tár­gyalásokat egymással. Kris­na Menőn kijelentette, e felhívás nem szorul bővebb magyarázatra, s célja csu­pán az, hogy megtalálják a kivezető utat a jelenlegi zsákutcából. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy van-e kapcsolat az ő és V. M. Molotov javas­lata között, Menőn kijelen­tette, amikor ő október 6-án beszédet mondott, nem tud­ta, hogy Berlinben elhang- . zik majd valamilyen nyi- . latkozat. Egy másik kérdésre vála­szolva Menőn kifejezte azt a meggyőződését, hogy a német kérdés rendezése meggyorsítaná az osztrák kérdés megoldását is. Több tudósítónak arra n sürgető kérdésére válaszol- i va, vájjon elismeri-e, hogy j fennáll a „kommunista ve­szély“ Délkelet-Ázsia tér­ségében, Menőn kijelentet­te, „Déllcelet-Ázsiában a tényleges agresszió nem a kommunistáktól, hanem a kuomintangistáktól indul ki.“ Nyugat-Németország saj­tója nagy figyelmet szentel Molotov szovjet külügymi­niszter javaslatainak. A „Frankfurter Rund­schau“ című polgári lap | : vezércikkében hangoztatja:' | A német közvélemény köve- j teli: ne intézzék el egy kéz- ! legyintéssel Molotov intel- j mét, hogy Nyugat-Német- ! országnak agresszív katonai ! tömbbe való beépítése tar- : íóssá tenné Németország I kettészakítottságát és ve­szélyeztetné Európa béke-1 i jét. Vz Elnöki Tanács határozatai A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a. minisztertanács javaslatára elrendelte a ne­hézipari minisztérium he­lyébe szénbányászati mi­nisztérium és vegyipari és energiaügyi minisztérium ' szervezését. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg Hidas Istvánt a nehézipari mi­niszteri, Zsofinyecz Mihályt a kohó- és gépipari minisz­teri tiszte alól felmentette és egyben Hidas Istvánt vegyipari és energiaügyi miniszterré, Czottner Sán­dort szénbányászati minisz­terré cs Csergő Jánost ko­hó- és gépipari miniszterré választotta meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fock Jenőt a kohó- és gépipari miniszterhelyet- ; tesi, Karádi Gyulát a kohó- és gépipari miniszterhelyet­tesi, Karczag Imrét az Or­szágos Tervhivatal elnök- helyettesi és Szita Jánosi az Országos Tervhivatal el nökhelyettesi tiszte alól f mentette. KINEVEZÉS A kohó- és gépipari mi­niszter Zsofinyecz Mihályt a Rákosi Művek igazgatói lisztére nevezte ki. iisszák mögötti eredmény­telenül maradt alkudozások önmagukban is mutatják, milyen — a tömegnyomás által váltig kiélezett — helyzetben kísérli meg a miniszterelnök megszerezni a nemzetgyűlés jóváhagyá­sát a bonni revansiszták felfegyverzéséhez. BERLIN Erich Olienhauer, a Né met Szociáldemokrata pár elnöke egy hanoveri gyű lésen kijelentette: — Adenauerék nagyo tévednek, ha azt hiszil hogy a bonni parlamer külpolitikai vitájával befs jeződött a harc a londoi megállapodások ellen. Ez harc Nyugat-Németorszáf ban még csak most kezdi dik. Külpolitikai A hidrogént Képünk Aikicsi Kobo Aikicsi Kobojama a „Sze lászhajó rádiósa volt, — az amerikai háborús uszí Keleten, a Bikini-szigete! próbáltak ki. Aikicsi Kobojama és sorában. Szörnyű kínok 1 volt minden orvosi gondc sebb rétegei részéről mej ség és együttérzés. Rajtuk Okulásul, figyelmezte Kobojama utolsó szavait: senkit se érjen hasonló s Plá,

Next

/
Oldalképek
Tartalom