Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-09 / 239. szám
jAP 19ö4 október 10, vasárnap flűoészet * Diri tikit Balassi Bálint: 7Ő0(jy Quliáni tu Iái a, ígij küszüne néki Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem: Egészséggel, édes lelkem! En bús szívem vidámsága, Lelkem édes kívánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. En drágalátos palotám, Jó illatú piros rózsám, Gyönyörű szép kis violämt Élj sokáig szép Júliám! Feltámadó napom fénye, Szemöldök fekete színe, Két szemem világos fénye, Élj, életem reménye! Szerelmedbe meggyűlt szivem, Csak tégedet óhajt lelkem; En szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, örömömben így köszönék, Térdet, fejet néki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Az utolsó szabolcsi betyár A nyáron Tiszadobon jártam. Ott ismerkedtem meg Béni bácsival. A régmúlt időkről beszélgettünk. Szó szót követett, s ahogyan az alkonyodó égen feltűntek a csillagok, Béni bácsi szava a betyárokra fordult. Beszélt hajdani futóbetyárokról, aztán Gesztelyi Jóskánál kötött ki. Nem mesélnék én már senkinek róla, — mondotta, — de az unokám nevelőjének mégiscsak elmondom a történetét. * Alikor történt, amikor a nagyurak úgy 1848 táján arról tárgyaltak, hogy mekkora úr maradjon a nemes s valamit adjanak a parasztnak is. A káliói törvényszék ítéletet mondott Gesztelyi Jóska három megyére kiterjedő vétkei felett. A dobi határ, a dadai csárda környéke volt a tanyája. Hatalmas termetű, bikaerejű legény volt Jóska. Még bilincsbe verten is óvatosan kerülgették a pandúrok. Zsíros Pista betyártársa vallotta rá viselt dolgait. Mielőtt a nemesi bíróság észrevette volna, Jóska lecsavarintotta kezéről a vasat s úgy ütötte véle arcul a kapcabetyárt, hogy az a földre bukott. Bár igaz, ami igaz, Jóska szélsebesen nyargalta meg gyors lován a Hortobá- gyot, meg a bihari vidéket, sok jólfutó csikót, kiszakított marhát hajtott el a Tisza ligetei felé. Nem kímélte az Andrássyak ménesét, nyájait sem. — Embervér, szegényember vagyona sohasem tapadt kezéhez. Hány dobi leánynak, menyecskének jutott cifra kendő tőle, meg vásárfia az elhagyott jobbágygyereknek! A földhözragadt zsellértől sem sajnált egy-egy tehénkét. Bizony, a kállói börtönbe került Gesztelyi Jóska, s ha nem bontja ki Kossuth apánk a szabadság zászlaját, talán ott is seny- vedt volna el a többi szegénylegénnyel együtt. — 1848 neki is, meg kilencven rabtársának is szabadulást hozott. Szabolcsi nemzetőrökkel együtt vonultak a német ellen. Gesztelyi Jóska szabad- csapata veszélyes ellenség volt a német ármádia számára. Élelmet zsákmányoltak, pusztították a németet, védték a hazát. Aztán odalett a szabadság, odalettek a vitézek s visszajöttek a régi urak. A szabadságharc bukása után Gesztelyi Jóska visszatért a menedéket nyújtó hazai tájra, a nyíri homokdombok, ligetes rejtekek közé. Innen csapott le Bécs szolgáira, a nép elnyomóira. Hányszor akadtak ösz- sze dobi gyerekek vele, mikor a tiszai vízmosások mentén elemózsiát vittek a határban dolgozó apjuknak! Hányszor gyűrte fel Jóska bő gatyáját, hogy a mélyebb folyásokon átgázoljon a vállára vett legénykékkel! Bizony, még a menyecskék sem tiltakoztak az ilyen segítség ellen, ha a véletlen összehozta őket a jószívű, jóképű betyárral. Gorzás Sári lett Jóska veszte. Sári apja gulyás volt valahol a besztereci határban. Jóska nála őrizte, őáltala adta el az elhajtott marhákat. Sári barna szeme volt az oka, hogy a betyár nem akarta észrevenni, hányszor nem tud a gulyás elszámolni a jószág árával. Végre úgy szabadult meg a leány apja az elszámolástól, hogy titokban pandúrkézre juttatta a legényt, újra a kállói börtönbe, nehéz láncra. A szabadsághoz szokott betyárt azonban a börtön, a lánc sem tudta elzárni a szabadságtól. Vizet hordott a börtönbe és egyszer egy Kállay lovát találta odakötve a kúthoz. Csak egy gondolatnyi időbe telt, élt az alkalommal. A lo-j von termett és a vármegye láncával együtt elvágta- tott a szabadság felé. Mégsem szabadult meg Gesztelyi Jóska. Gyors lován hiába nyargalt a rab- ság elől. A halálba lovagolt. A besztereci gulyás újra elárulta. A pusztai gulyáskunyhóban golyóra töltött fegyverrel pandúrok vártak rá. Szabolcsi homok itta be a betyár' vérét. A gulyásnak most már nem kellett elszámolnia Jóskával, hacsak a túlvilágai» i nem. Esti borozás közben, lámpafénynél megtudtam az utolsó szabolcsi betyár történetének legvégét is, A dobi temetőben temették el. Megmutatták a hatalmas szomorúfűz fényképét ís, mely Gesztelyi Jóska sírjára borult. Ma már nincs meg az a temető, besüppedt a sír is, kidőlt a fűzfa. Eltűntek Gesztelyi Jóskával együtt, s eltűnt az a kor is, mely üldözött vaddá tette a szabolcsi földön a szegényt.: A betyár sírja felett, valahol a felszabadult földön, a dobi határban, új életet nevel an., jobbágyutódok sarja, a magyar paraszt. HORVATH SÁNDOR, TTIT, Jó fegyverünk a könyv KRÚDY GYULA: Hét bagoly, Boldogult úrfi koromban. A ..Hét bagoly“ a század- forduló irodalmi életének regénye. amelyben az író a régi Pestet varázsolja vissza és megmutatja azokat a figurákat, akik e kor irodalmi életének legjellegzetesebb alakjai voi_ tak. Józsiás úr három szerelme köré csoportosul a cselekvés, de a regény nem marad egyszerű szerelmi história, hanem egy korszak életének társadalmának rajzává- szélesedik. A ..Boldogult úrfi koromban“ etrv ..ezerelmespár'* kapcsolatából indul ki akiket az író elvezet egy Király-utcai vendéglőbe hogy itt egymásután mutassa be a félbohém, félkiepolgári alakok egész panoptikumát. A kötet elé Sőtér látván írt bevezető tanulmányt és Ferenczi Béni illusztrálta. CONCSAROV: Szakadék Goncsarov az orosz próza nagv mesterö művészi módon írja meg Vera és Kajezkij történetét. A lány elutasítja Raj- gzkijt. mert Volkov politikai gzáműzöttet szereti, de végül ettől Í9 elhidegül és a- fel világosodott. Tusinnak lesz a felesége. Igen fordulatos és eseményekben gazdag regény, KARDOS LÁSZLÓ: Válogatott műfordításai. Kardos gazdag műfordítói tevékenységének legszebb gyöngyszemeit tartalmazza ez a kötet. Horatius. Shakespeare Goethe. Byron. Puskin. Heine. Victor Hugó. Nyekraszov. Majakovszkij. Tyihonov. A a ragon és még sok más nagy költőt to-t- mácsol Kardos Láezló ebben a művében. ADY ENDRE: összes versei I __II. kötet. A most megjelent kiadvány-' ban olyan versek ie szerepelnek. melyeket az eddigi gyűjteményei Ady-kötetek nem tartalmaznak. Ezek a. költemények is komoly költői szándékkal íródtak, s a költő fejlődése szempontjából tanulságosak. — Javítás történt a kötetben, a pontjelzésekre, helyesírásra, a rövid és hosszú magánhangzók megállapítására vonatkozóan. A költeményekhez méltó, igeu szép kiállítású sötétkék, bibliapapíron jelent meg a. könyv VICTOR HUGO: Válogatott versei. Minden idők legnagyobb francia költőjének tartják Hugót. Nemcsak verseivel hat. hanem életével is. Hat még azokra is. akik verset soha nem olvastak. Ez a. kötet a ..Nyomo- rultak“-kal együttérző költőzseninek sok olyan versét tartalmazza. mely itt jelenik meg először magyar nyelven. A versek szárnyaló lírája, tömör és kötői mondanivalója, jól érvényesül a legjobb magyar műfordítók tolmácsolásában. Ez a kötet a magyar olvasó előtt szinte új életre támasztja Hugót pantheonbeü nyugvóhelyc- i'Öi.
