Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-29 / 256. szám

1951 október 39, péntek NEéLAF 3 iok tennivaló vár a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóira A Kiskereskedelmi Válla­lat 102 boltjának több, mint 400 dolgozója jelent meg az SZMT kultúrtermében nem­rég megtartott termelési ér­tekezleten. Végvári Miklós igazgató elvtárs a beszá­molóban többek között ar­ról tájékoztatta a dolgozó­kat, hogy a vállalat adós­sággal kezdte a negyedik negyedévi tervét. A harma­dik negyedévi terv teljesí­tésében 10.8 százalékkal le­maradtak, ami szégyen a vállalatra. Foglalkozott az áru minőségi átvételével is. A jó példák között megem­lítette a 26-os, 73-as és 74-es boltok dolgozóit, akik az áruk minőségi átvételé­nél az előírásoknak meg­felelően járnak el. A 12-es áruda által minőségileg ki­fogásolt férfiingek miatt például a textilnagykeres­kedelmi vállalat tízezer fo­rint minőségi kötbért fize­tett ki. „Vásárlóink csak oda mennek szívesen vásá­rolni, ahol pénzükért minő­ségileg kifogástalan árucik­keket kapnak.“ — mon­dotta Végvári elvtárs és arra intette a bolti dolgozó­kat, hogy fokozottabban tartsák be a minőségi áru­átvételi szabályokat. Szó volt az áruk helyes kezelé­séről, tárolásáról és a rom­lás megakadályozásáról xs. Végvári elvtárs példákkal támasztotta alá beszámoló­jának azt a részét, hogy ho­gyan nem szabad az árucik­kekkel, a nép vagyonával bánni. A 63-as árudában nagyobb mennyiségű dióbél ment tönkre a gondatlan, kezelés miatt. Az 51-es áru­dában nagy a rendetlenség, hanyagul kezelik az árut. Még tűrhetetlenebb állapot tapasztalható a leltározá­soknál. A 38-as árudában például közel százezer fo­rint, a 63-as árudában 44 ezer forint, a 99-es árudá­ban pedig 21 ezer forint leltárhiány volt. A fentiek­ből következik, hogy a vál­lalatnál kérlelhetetlenebb harcot kell folytatni a köz­vagyon prédáiéi és foszto­gatói ellen. A termelési értekezleten sok értékes hozzászólás hangzott el. De még többen is elmondhatták volna bírá­latukat, panaszukat és ja­vaslatukat, ha egyesek, mint pl. Szendrei István is rövi­debben, - tartalmasabban mondotta volna el, amit akart. Juhász Gábor szak- szervezeti funkcionárius hozzászólásában helytelenül javasolta, hogy „Mivel a 106-os bolt dolgozói a ne­gyedév 2 hónapjában telje­sítették a „Kiváló dolgozói- cím elnyerésének feltételeit, — ezeket a dolgozókat is tüntessék ki.“ Ez a javaslat 1 a SZOT idevonatkozó hatá­rozatainak semmibevételét jelentené. (A rendelkezés kimondja, hogy a kitünte­tést csak az a dolgozó kap­hatja meg, aki három egy­mást követő hónapon ke­resztül teljesítette a feltéte­leket.) A boltegységek dolgozói szép és értékes felajánláso­kat tettek a terv túlteljesí­tésére, a takarékosságra, a szállítási költségek csök­kentésére, a jobb munkára. A boltegységek között pá­rosversenykihívások hang­zottak el. Megmutatkozott, hogy a kereskedelmi dolgo­zókban megvan a verseny­kedv, az akarat a jobb munkára. Ezután megjutalmazták a versenyben kitűnt legjobb boltok dolgozóit. 9 bolt 24 dolgozója érte el a „Kiváló dolgozó‘‘-jelvény elnyeré­sét. Több oklevelet és több­ezer forint pénzjutalmat, valamint értékes könyveket osztottak ki azoknak, akik ezt megérdemelték. Helyes lenne a jövőben az élemiszer, a ruházat és a vegyes cikkeket árusító boltok dolgozóinak szakcso- portonkint külön-külön tar­tani a termelési értekezlete­ket. Ügy nagyobb lenne az érdeklődés az értekezlet iránt, többen hozzá tudná­nak szólni, és az értekezlet eredményei még szebb sike­rekben mutatkoznának meg. Szombaton ünnepi köntösben, 8 oldallal jelenik meg a Néplap Nyíregyháza város szombaton, 30-án ünnepli fel­szabadulásának 10. évfordulóját. Ez alkalomra való tekintettel lapunk szombaton 8 oldalas terjedelemmel, ünnepi külsővel jelenik meg, míg vasárnap négy ol­dallal. A csere következtében ez alkalommal a Nyíri Pajkos újra a vasárnapi számban jelentkezik. LONDONI KÉ P E K A közelmúlt nemzetközi eseményeihez tartozik a nyugati külügyminiszterek londoni értekezlete, amely megállapodott Nyugat-Németország felfegyverzésében. A képen: Adenauer (jobbra) és asszisztense, von Hall- stein (balra) a tárgyalóteremben. Nyugat-Németország felt egy vérzéséről merőben más véleménye van Nyugat-Európa népének. Amíg a külügyminiszterek tanácskoztak, London utcáin ilyen és ehhez hasonló plakátok jelentek meg: „Ne fegyve­rezzék fel Németországot!" — követeli a plakát. A béke ellenségei a londani értekezlet óta újabb lépéseket tettek a felfegyverzés ügyében. Természetes, hogy ez a tettük még nagyobb tiltakozást vált ki Nyu­gat-Európa népeiből. A felszabadulási ünnepségek műsora Nyíregyházán Az ünnepséget V44 óra­kor honvédségi jelentés- tétel kezdi meg, majd a honvédségi zenekar a ma­gyar és szovjet himnuszt játssza el. — A honvédze­nekar megnyitószámát ez­alatt tizenkét löveg tízsze­res díszsortüz'e kíséri. Ezt rövid ünnepi beszéd, majd szavalat követi. Ezután a vállalatok, üzemek, hivata­lok és termelőszövetkezetek dolgozóinak koszorúzási bi­zottságai helyezik el az em­lékműre városunk dolgozói hálájának jelét, a koszorú­kat, a városunk felszabadí­tása közben elesett hős szovjet katonák sírjára. A koszorúzások befejezése után a honvédzenekar az Internacionálét játssza el, amit ünnepélyes katonai díszszemle követ. Az emlékműnél lezajló ünnepség után a nyíregy­házi helyőrség honvédzene­kara indulókat játszik a Kossuth-téren. A térzene alatt a gyermekek és fel­nőttek között igen nagy népszerűségnek örvendő tűzijáték fogja szórakoztat­ni a város ünneplő dolgo­zóit. A tűzijátékon köze! 600 különböző színű rakétáé fognak kilőni. Az ünnepi estet a nyír­egyházi honvédségi helyőr­ség tisztiklubjában megtar­tandó ünnepség fogja be­zárni, ahol Salamon István, a Hazafias Népfront Nyír­egyháza városi bizottságá­nak elnöke fog tartani ün­nepi beszédet. Tegnap ünnepelte Nyírbátor felszabadulásának ÍO. évfordulóját Nyírbátor dolgozói októ­ber 28-án ünnepelték fel- szabadulásuk 10. évforduló­ját. Ebből az alkalomból felszabadulási hetet kezde­ményeztek a község dolgo­zói, amelynek eredménye­ként jelentősen meggyor­sult a beadás és az őszi munka. Néhány nap alatt 13 vagon burgonyát adtak be. A burgonya beadási terv teljesítésében 23 száza­lékos, kukoricából 16 száza­lékos. napraforgóból 36 százalékos emelkedést ér­tek el. Október 28-án, a jubileu­mi évforduló reggelén, ze­nés ébresztőre kellek a köz­ség dolgozói. Délelőtt az üzemek, hivatalok, termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok küldöttei bensőséges ünnepség köze­pette helyezték el a hála koszorúját a Szovjet Hő­sök emlékművére. Este a kultúrotthonban folytatódott az ünnepség. Ünnepi beszédet mondott Farkas Jenő elvtárs, majd az ünneplő közön­ségnek Nyírbátor történe­tét diafilmen mutatták be. Ezután a község legjobb kultúrcsoportjai szórakoz­tatták a megjelenteket. A Hazatas Népiront városi bizoilságánaft ieüiívósa Nyíregyháza doigozéiiioz Felszabadulásunk 10. évfordulóját Nyíregy­háza városa október hó 30-án ünnepli meg. Ez al­kalomból azzal a felhívás­sal fordul a Hazafias Nép­front városi bizottsága a város lakosságához, hogy házaikat virágozzák, dí­szítsék, lobogózzák fel. A vállalatok, intézmények, hivatalok ugyancsak gon­doskodjanak épületeik díszítéséről, hogy méltó kifejezést adjanak az ün­nepnek. Felhívja a városi népfront-bizottság a keres­kedelmi vállalatokat, hogy üzletük kirakatait úgy rendezzék, hagy az tük­rözze városunk 10 évének eredményeit. Dr. Salamon István, a Hazafias Népfront városi b. e. Németország jövőjéről Németország jövőjéről sok szó esik ma Európa- szerte, szinte az egész vi­lágon. Németországról, amelynek hadserege év­századok óta veszélyt je­lent az európai népek bé- kéjéx'e, szabadságára. — Bennünket, magyarokat is közvetlenül érdekel Né­metország jövője, mert szinte egy évezrede a ke­leti terjeszkedési törekvé­sek céltáblája volt Ma­gyarország. Németország jövőjéről a Jegújabb események alap­ján kell beszélnünk. Két okmányról, amelyet szom- >baton-vasárnap ismert meg a világ. Az egyik ok­mány Moszkvában, a má­sik Párizsban született szinte egyidőben. Mind a kettő a német kérdés megoldását célozza, de .tartalmuk merőben kü­lönbözik egymástól. Kezdjük a párizsi meg­állapodáson. Egy héttel ezelőtt kezdődtek meg a francia fővárosban a tárgyalások Nyugat-Né­metország íelíegyverzésé- xek konkrét módjáról és formájáról. A londoni ér­tekezlet egyenes folytatá­saként tárgyaltak a nyu­gati országok megbízottjai az új Wehrmacht felállí­tásáról és szombaton alá is írták a felfegyverzésről szóló okmányokat. Miről szólnak ezek az okmányok? Elsősorban Nyugat-Németország „ön­állóságáról”. Ezt az önál­lóságot persze nem kell szószerint értelmezni. Az érvényben lévő megálla­podások szerint Nyugai- Németország 1998-ig a nyugati hatalmak meg­szállása alatt marad, s a megszállóknak olyan „kü­lönleges jogaik” vannak, hogy bizonyos esetekben beavatkozhatnak Nyugat- Németország belügyeibe is. A „szuvei’énitásról” hangoztatott szólamokat kommentálva, szellemesen jegyezte meg a francia hírszolgálati iroda mun­katársa, hegy „Nyugat- Németország csak a hábo­rú előkészítésében szuve­rén.” A háború előkészítésé­ben ... Nem frázis, nem alaptalan aggódás arról beszélni, hogy túl az öve­zethatáron imperialista boszorkánykonyhákon há­borús terveket főznek. A londoni és párizsi tárgya­lások Végeredményben azt eredményezhetik, hogy fegyvert adnak a tegnapi támadó kezébe, ami —- akár 15 évvel ezelőtt — most is a legnagyobb ve­szélyt jelenti Európa és a világ békéjére. Hitelt ér­demlő adatok szerint Adenauernek félmilliós hadsereg felállítását enge­délyezik, saját légierővel és páncélos hadosztályok­kal, hitlerista tisztekkel és tábornokokkal, s a hagyo­mányos porosz kiképzési módszerekkel. Ha a pári­zsi egyezményeket sike­rül ratifikálni, tavasszal újoncbevonulás lesz Nyu- gat-Németországban, s ta­lán még Hitler indulói is felhangzanak a bonni és müncheni utcákon. A nyugati hatalmak ve­zetőkörei úgy mondják, hogy „nincs más kiút”, mint Nyugat-Németország felfegyverzése, s ez az, amiben mélységesen té­vednek. Ez az esztelen fegyverkezési hajsza csak háborút szülhet, olyan há­borút, amelynek — mint 1940-ben — éppen a nyu­gati országok lehetnek el­ső áldozatai. A kiutat másutt kell keresni, s a vasárnapi újságokban napvilágot lá­tott másik nemzetközi je­lentőségű okmány éppen ei're mutat. A szovjet kormány jegyzéke ez Franciaországhoz, Angliá­hoz és az Egyesült Álla­mokhoz. A* Szovjetunió javaslatai éppen abban különböznek a párizsi egyezményektől, hogy reá­lis, békés, járható utat, egységes, ■ demokratikus Németországot javasol­nak. A szovjet kormány azt indítványozza, bogy a kö­vetkező hónap folyamán hívják össze a négy hata­lom külügyminisztereinek értekezletét a következő napirend megtárgyalá­sára: „1. Németország egységének békés és de­mokratikus alapokon való helyreállítása és az össz- nérnet szabad választások megtartása, 2. a négy ha­talom megszálló csapatai­nak kivonása Kelet- és Nyugat-Németország te­rületéről, 3. összeurópai értekezlet összehívása az európai kollektív bizton­sági rendszer megteremté­sének megvizsgálása vé­gett.” A szovjet kormányt az indította e javaslatok meg­tételére, hogy az EVK bukásával lehetőség nyílt arra, hogy a német egy­ség és az ezt célzó szabad össznémet választások ügyében közelebb kerülje­nek egymáshoz a külön­böző álláspontok. A Szov­jetunió jegyzéke felhívja a figyelmet a Nyugat- Németország felfegyver­zésével járó nemzetközi veszedelemre, ugyanakkor olyan javaslatot terjeszt elő, amely minden oi’szág számára tárgyalási alapul szolgálhat. A Szovjet­unió ugyanis az új kö­rülmények figyelembevé­telével kész megtárgyalni a berlini értekezleten elő­terjesztett angol javasla­tokat, amelyeket az ame­rikai és a francia kor­mány is támogatott. — Ugyanakkor megvizsgál­nák az új négyhatalmi értekezleten a Szovjet­unió megfelelő javasla­tait is. Befejezésül néhány szót a szovjet jegyzék vissz­hangjáról. Kétféle véle­ményt lehet hallani. Ri­deg fogadtatásban része­sültek a szovjet javasla­tok az új háborúra speku­láló nyugati vezetőkörök­nél, de egyetértéssel ta­lálkoztak a népek köré­ben. A francia közvéle­mény például amellett száll síkra máris, hogy mielőtt a parlament meg­tárgyalja a párizsi egyez­mények ratifikálását, foly­tassanak tárgyalásokat a Szovjetunióval. — Egész Európában erősödik a kö­vetelés, hogy mindent kö­vessenek el a nagyhatal­mak a német kérdés bé­kés megoldása, a német egység helyreállítása, a kollektív biztonsági rend­szer megteremtése érdeké­ben. Láttunk már olyan csodát, hogy a békeszerető közvélemény nyomására a tárgyalóasztalhoz ültek a nyugati hatalmak. — A tárgyalások, a megegve- zések most sem lehetetle­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom