Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

ÄtPlAP 195-1 széf lep-' JEGYEZNEK A RIZS ARA TOK ölcsönjegy- z é s. Reggel korábban éb­redtek az em­berek a tisza- vasvári állami gazdaság Dankó-pusztai üzemegysé­gében. — Mindenki röp- gyűlésre készült. — Mi­kor aztán összejöttek, Sza­bó László elvtárs, párt- vezetőségi tag emelkedett szólásra. Nem beszélt hcsz- szan; - elmondotta:"" nemrég épült fel egy 300 férőhelyes kultúrterem, * ahol fnunka után mindenki kedve sze­rint szórakozhat, 30 új la­kást építettek az utóbbi években az,állam segítségé­vel a gazdaság dolgozóinak. A Keleti Főcsatorna! ott hú­zódik közvetlen szomszédsá­gukban. Tiszavagváriban soha nem tudtak volna rizst termelni, ha nem építik meg a főcsatornát. Ezévben elő­ször termelnék 100 holdon rizst. És nem is kevés ered­ménnyel. A tervezett 16 má­zsás átlag helyett elérik a 18—20 mázsás holdankénti termést is. Amikor Szabó elvtárs be­fejezte beszédét, mindenki első akart lenni a jegyzés­ben. Bodnár István fogatos kezdte meg a jegyzést, aki 200 forintot írt a neve mel­lé. Aztán maga is elindult jegyeztetni. Kiss Sándor fo­gatos társához ment először. Kiss Sándor megnézte, mennyit jegyzett Bodnár és ő is 200 forintot írt a neve mellé. M. Gál Imre elvtárs 200 forintot jegyzett, mielőtt el­indult jegyeztetni. Először D. Gál Sándor sertéstenyész­tő nevét írta az ívre. aki 200 forintot jegyzett. Ami­kor pedig befejezte a röp- gyűlésen résztvevők jegyez- tetését; elindult a határba. A „Török“-tánván talál­kozott Horváth András bá­csival. — Tudja-e. András bá­tyám, hogy miért kerestem fel? — kérdezte M. Gál Im­re. — Megtudom, ha meg­mondod. — felelt Horváth bácsi.. — Ma kezdődött' az Ötö­dik Békekölcsön jegyzése, ezért jöttem magához is. — Aztán te mennyit je­gyeztél? j 1 . — Kétszázat, — válaszolt röviden M. Ggl. — Én sem jegyzek keve­sebbet, írjál nekem is két­százat — és vastag betűkkel írta alá nevét Horváth Mi­hály bácsi a jegyzési’íven. Aztán a kukoricatörőkhöz látogatott el M. Gál. Katona Sándor* is 200 íörThtot jegy­zett M. Gál Sándor kanász- szal együtt. Amíg M. Gál Imre a ha­tárban munkaközben je­gyeztetett, Vinginder Lajos, az állattenyésztési farm dol­gozója, a szarvasmarhate­nyésztőket látogatta meg. Orosz Mihály barátjával beszélt először. — Mennyit jegyzel, Mi­hály? — kérdezte Vinginder Orosztól. — Nézd, pajtás, — kezd­te el Orosz, — ; ha engem segít az állam, én is viszon- zom. Add azt az ivet — és neve után feltűnő, nagy szá­mokkal 600 forintot rajzolt. — így ni, — mondta Orosz Mihály, — hadd legyen több lakás. Ha nekem 24.000 fo­rint kölcsönt ad az állam, hogy új lakást építsek, én is bízok annyira az állam­ban, hogy 600 forintot je­gyezzek. Mert mikor néztek emberszámba egy fejőgu­lyást, ha nem ebben a rend­szerben? — és visszaadta a jegyzési ívet Vingindernek. Mátyási Júlia, ez a mun­kában megedzett derék, szorgalmas leány, mielőtt útnak indult volna, neve után 600 forintot írt a jegy­zési Ívre. Aztán ment a rizs­arató lányokhoz. Azzal bízta meg a pár.tvezetőség, hogy azok közé menjen jegyez­tetni. A rizs-aratók gondo­san vágták a beérett szára­kat, nehogy egyetlen szem is elperegjen abból. Ügy kapnak prémiumot, ha ke­vés a szem veszteség. Ha egy négyzetméteren 100 szemnél kevesebb a pergés, 8 kiló prémiumban részesül­nek holdanként a rizs-ara­tók. Ha pedig nagyobb a pergés, kevesebb a pré­mium. így aztán egyetlen szemet sem hagynak kárba- veszni. Zsignár Anna. Gaz­dag Margit és a többi ál­landó munkás, örömmel je­gyeztek kölcsönt az állam­nak. Hisz megbecsülik mun­kájukat. Gondoskodnak ró­luk. Külön szállást rendez­tek be részükre az üzemi konyha mellett, ahol ízletes ebédet és vacsorát fogyaszt­hatnak jutányos áron. Raduj Juliánná, Rác Juliska is 100 —100 forintot jegyeztek. A gazdaság dolgozói vala­mennyien kivették részüket a kölcsönjegyzésből és a ko­ra délutáni órákban már 28 ezer forintot jegyeztek a „Dankó‘*-puszta üzemegy­ség dolgozók Kivzsgáiják a vietnami francia kegyetlenkedéseket Peking, (Új Kína). A „Vietnami Tájékoztató Iro­da“ jelentése szerint csü­törtökön reggel a Vietnámi Nemzetközi Ellenőrző Bi­zottság két felügyelő cso­portja indult "el Észak- Vietnamból, hogy vizsgála­tot folytasson' a Francia Unió csapatai által Cho- Duoc-ban (Kvang-Nafn tar­tomány) és a Nganson- Chi- tarrh körzetben (Phujen tar­tomány) polgári egyénekkel szemben elkövetett kegyet­lenkedések ügyében. A cso­portot elkísérték a vietnami néphadseregnek és á Fran­cia Unió fegyveres érőinek összekötő tisztjei és tolmá­Nyugat- németországi földalatti robbanás Berlin, (Mtl). Csütörtö­kön délután négy óra táj­ban a Nyugat-Németország Rajna-Pfalz-tartományában lévő Bitburgban még ki nem derített okból felrob­bant az északatlanti hadse­reg légierőinek földalatti raktára, amelyben körülbe­lül ötmillió liter benzint tároltak. . A robbanásra akkor ke­rült sor, amikor egy negy­ventagú német-amex’ikai ve­gyesbizottság megtekintette a földalatti tartályokat. A robbanás következté­ben, még nem hiteles ada­tok szerint, 30 ember meg­halt és 52 súlyosán megse­besült. HÍRE 11 Ma: 1954 szeptember 26. Jusztina Időjárás: Kisebb felhőátvonulások, néhány helyen kisebb eső. Az éjszakai lehűlés fokozódik. Időnként észak, északkeleti szél. A nappali hőmérséklet kissé emelkedik. A nap kél: 6 óra 35 perckor, nyugszik: 18 óra 35 perckor. (fry Ügyeletes gyógyszertár: a 9. sz. gyógyszertár, Dózsa C-yörgy-u. 3. sz. Ügyeletes orvosi szolgálat: Luther-u. 13. sz. Mozik műsora: Nyíregyháza: BÉKE—DÓZSA: Élet­jel. — Kisvárda: Kegyetlen tenger. — Mátészalka: Örökség a ketrecben. — Tiszalök: Luxustutajon. — Tiszavasvári: Halhatatlan melódiák. — Nyírbátor: Tör.- vényenkívüli lovag. — Nagykálló: Mágnás Miska. —­Demecser; Fekete ház.— Csenger: Tavasz a jégen. — Fehérgyarmat: A kis Muck története. — Vásárosna- mény:, Farkasverem, -r- Kemecse: Kaland a Vörös­tengeren. Aki első akar lenni a nyári hírlapterjesztési versenyben Lukács József nyírbogát! postás első volt a Szabad Föld terjesztési versenyébe^ s most első akar lenni a nyári hírlapterjesztési versenyben is. Bécsi Ferenc hatholdas dolgozó parasztnak mu­tatja: mennyi értékes cikket találhat a Szabad Népben. Toldi József, az állami gazdaság dolgozója, már meg is rendelte az újságot. (Villám Béla felvéMlái.) Benczúr Gyula, a nagy magyar festőművész, szüle­tésének Í10. évfordulója al­kalmával szülővárosában, Nyíregyházán kiállítást ren­deznek műveiből. A kiállí­tás október 10-én nyílik meg a Jósa András-múzeum há­rom termében. Benczúr Gyula festményeinek nagy­részét a 'Szépművészeti Mú­zeum adja a Kiállítás ahya- gához, de a debreceni és a nyíregyházi múzeumok is eredeti Benczúr-képeket hoznak á kiállításra. Tiszavasváriban a Munka termelőszövetkezet és az ál­lami gazdaság Dankó-pusz­tai üzemegységében folyik a i rizsaratás. Bő termésre szá­mítanak a rizstermelők. [ Mindkét helyen 20 mázsán felüli lesz az átlagtermés. * Üj, korszerű olajsajtoló | berendezés épült a nyíregy­házi Növányolajipari Válla­latnál. A beruházás 3 száza­lékkal növelte az olajterme­lést. A vállalat dolgozói az eddig végzett nehéz fizikai munka helyett ezentúl főleg irányító munkát végeznek. * Alfred M, Pride altenger nagy, az amerikai 7. hajó­had parancsnoka szerdán Tajvanra érkezett, hogy Csang Kaj-sek áruló ban­dájával . tervet kovácsoljon Tajvan és a csangkajsekis- íák kezén lévő más szigetek : felszabadításának meghiú­sítására. * Fényéslitkén október 4-én ’ megkezdik az ásatást, hogy , teljesen feltárják a már ko- 1 rabban felfedezett rézkeri . temetőt. Az ásatás előrelát­hatólag két hétig tart. A I nyíregyházi múzeum mun­katársai dr. Patay Pál mu­zeológus vezetésével és Bog- nárné dr. Kuczián Ida, az Országos Történeti Múzeum nr. ' .'.rsa segédletével tel­| jes képet kapnak egy réz­kori település életéről. * , Hétfőn két előadás kere- j tében mutatkozik be Nyír­egyházán a Rádióban közis­mert Csinn-Bumm cirkusz. A műsorban közreműködik Bilicsi Tivadar, Ráthonyi Róbert, Keleti László, Bá- nóczi Pál és Zentai Anna fő> városj művészek. Az előad á1- sok kezdete délután 8 -és este 9 óra. # Szeptember 23-án Moszkv vában ünnepélyes kereteit között nyitották meg az in­diai filmfesztivált. * Október 3—10-ig az Ünne­pi Könyvhét alkalmából könyvkiállítást rendeznék megyénk nepkönvv tárainak j dolgozói. A kiállításon kívül könyvismertetési ankétót ; tartanak neves írók, költők ] közreműködésével. ,; * A szabolcs-szatmármegyéi Me-zdas- •* Gépjavító Vállalat dolgozói közül Hár» sányi Pál és Glovács András esztergályosok már augusz­tus ?Ó-án befejezték évi ter­vüket. Mindketten 1955 má­jusában járnak már a terv­teljesítéssel. Si * m A kisvárdai Vulkán Vas­öntöde dolgozóinak 40 szá­zaléka jegyzett már béke­kölcsönt, közel 100.000 forint értékben. Nyíregyházi szereplője van az ,.Életjel- című nagyszerű filmnek: Sán­dor Géza. a színművészeti főiskola nyíregyházi szár­mazású hallgatója. Öröm­mel ismertük fel a beteg bányászfiú szerepében s reméljük, sokszor találko­zunk még a tehetséges fia­tallal. Visegrádion, a fellegvártól lefutó út tövében, a Széchenyi-utca 11 alatt a humanizmus felbecsülhetet­len értékű kincsére bukkantam . . . ! i ; s Ki ne ismerne Visegrádot, ha másból nem, hallásból, olvasásból. Amikor először jártam erre, el­neveztem Tündérországnak, Csendországnak. Ott virul, ahol kecses ivet hajt a Duna és sietve indul Dél felé. A víztükörben kacérkodó, zöldhátú hegyek szelíd lan­káin gugol Visegrád szép, tisztaalakú házaival, kis kastélyocskáival, rózsáival és dús lombú gesz­tenyéivel. Habos fodrokat kerget a vizen a meleg szél s a halak is kibújnak a parti kavicsok kö­zött csobogó, locsogó sekély melegvízben. Sütkérezni, játszani. Tündérország. S aztán következik a Csendország hallgatag omló falaival, köbefaragott sokszázéves virágaival, levelei­vel, tompán fénylő márványtöredékeivek Valamikor pezsgöéletü palota, Mátyás palotája, a renaissance csodálatos alkotása állott itt. A belső díszudvar már- ványkútjának Cupidója fehér és vörösbort fröcskölt a mulalozókra, a fehér, báboskorlátos terraszon csengő kacaj keringett. Most csend honol... Egy nagyszerű kor magasztos szelleme parancsol csendet, csak belül á szivekben, lelkekben zsong Janus Pannoniusnak, a nagy humán költőnek, Bonfininek — a történetírónak, a Quattrocento lehelet-kezű művészeinek nagysága, szépsége, Mátyás legendás embersége, igazságossága ... í ; . Bizonyára ebből a korból származik az érté­kes lelet! — mondod Te. Nem egészen. A lelet egy könyvecske. A szerzője — bár ponto­r()ise(/iádi Lelet | san nem számoltam meg — kétszáznál is több egy­szerű ember. Nem tudós, művész vagy költő, hanem egészen szürke, hétköznapi kétkezi, vagy íróasztali I munkás. A könyvecske korántsem hasonlít Mátyás aranyos, veretes Corvináira — tinta- és ceruzasorok töltik meg a lapokat. Maguk a sorok szavai is egysze­rűek. A könyv szerzőinek egyike, Kuzty Eleonóra, a kecskeméti Gyógyszertár Vállalat alkalmazottja pél­dául egészen prózai szöveget írt bele. Ennyit: „Jöttem, láttam, ettem, híztam.'1 Mások is rövid mondatokat szövegeztek. „Jobb volt, mint otthon“ — irta Csonka Erzsébet. „Mindenütt jó, de legjobb itten“ — fordí­totta meg a közmondást Boros Béláné budapesti la­kos. Gergely Tiborné versbeszedte mondanivalóját: „írjak, de mit? Nagyon boldog voltam itt, csak ennyit". Ári Ferenc pesti esztergályos már többet írt: „Kelle­mesen töltöttem el kétheti üdülésemet, s ezért köszö­netét mondok a gondnok házaspárnak és a hozzá be­osztott személyzetnek...“ Arnold Antalék gyöngy be­tűket róttak a papírra: „Itt töltöttük házasságunk első perceit, amelyek felejthetetlenek lesznek életünkben." Várközi Gyula nyíregyházi építőmunkás ezzel fejezte be sorait: „érezzük, ez az ország ma már a miénk, dol­gozóké . , . “ A könyvecskébe irt még az a három vidám, elvá­laszthatatlan fiatal lány is, akik közül az egyik Bo- gyoszlón tanácselnök, a másik valahol másutt gépíró, a harmadik szintén hasonló foglalkozású. Már három­szor is felgyalogoltak a fellegvárhoz. Nem tudni, miért.. Lehet, hogy a gyönyörű erdei sétákért, lehet, hogy azért a szívet, szellemet tágító látványért, ame­lyikben annak van része, aki a sziklák legmaga- sabbikjára hág . . . A könyvecske szerzői közé tartozik Acs Kató isi aki egy poros, tüdőtrontó szegény szabolcsi faluban született, ínségesek házában. Ha szalonnát kívánt, az apja a kenyér héját tette a kenyérre és keserű neve­téssel nyújtotta a lányának. Most itt van Viscgrádon, itt olvasta el először József Attila verseit és életraj­zát. Utána így kiáltott fel: „Most már az enyém József Attila! . " Képeket is találni a könyvben.. Egyszerű, de nagy gonddal cifrázott rajzokat. Egy parasztasszonyka, a verpeléti Zagyva Erzsi rMta a papírra. <5, ha este visszatér a sétáról, nem szokott lelkendezve mesél- getni, hanem leül az asztalhoz és virágokat, galambo­kat, szerelmespárokat rajzolgat. „Milyen régen is volt, hogy ilyeneket csináltam — sóhajtott egyszer. Nos hát, ezek az emberek írták a könyvecskéi: Acs Kató, Zagyva Erzsi, Ári Feri, Boros Béláné. Ez a könyvecske emlékkönyv — most már megmondom — a visegrádi „Hámán Kató"-üdülő emlékkönyve. Törté­nelmi emlék, műkincs. Az igazi humanizmus korának — a mának felbecsülhetetlen értékű műkincse. Leg­nagyobb értékét az adja, hogy sokan írták, s belőle sokat találni Visegrádon, a Balaton mentén, a Mátrá­ban — mindenütt az országban. * SOLTÉSZ ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom