Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-26 / 228. szám

'Világ erriet ár üú tgg.e tiiliefek ! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRHECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. XI, évfolyam, 228. szám ARA 50 TILLbR 1954 szeptember 86, vas,' raap A negyedév küszöbén Sikeres versenyszakaszok harcainak megvívása után elérkeztünk ötéves tervünk utolsó negyedévé­hez. Már csak néhány nap -"an hátra a harmadik negyedévből. Üzemeinkben lendületes harc folyik a terv teljesítéséért. Egész sor üzemünk, mint például a Mezőgazdasági Gépjavító és a fermentáló is azért narcol, hogy a III. negyedév eredményei alapján megőrizze a kitüntető „élüzem” címet. Legjobb üzemeink között a Nyomdaipari Vállalat és több más vállalat büszkén jelentette a HL. negyedévi terv határidő előtti teljesítését. Ezekben a napokban üzemeinkben lázas munka folyik a íervteljesitésért. A dolgozók nagy többsége versenyez, — ereje és tudása legjavával, szívvel-lélekkel harcol a terv sikeréért, pártunk politikájának, az új szakasz cél­kitűzéseinek megvalósításáért: egész dolgozó né­pünk anyagi és kulturális színvonalának emelé­séért. Uj termelési csaták küszöbén vagyunk. Különö­sen döntőek az előttünk álló hónapok, hiszen öt­éves tervünk utolsó szakaszához jutottunk. Nem közömbös, hogyan dolgozunk: rajtunk múlik, hogy eredményesen valósítsuk meg ötéves tervünket, a felemelkedés, jólét tervét. Minden százalékkal, ami­vel túlszárnyaljuk a tervet, amennyivel csökkentjük az önköltséget, javítjuk a minőséget, — jólétünket emeljük. Nagyon fontos tehát, hogy a vállalatok vezetői, műszaki dolgozói még jobb munkával, a fizikai dolgozókkal jobban együttműködve harcol­janak a terv teljesítéséért. Fontos feladat, hogy vállalataink jól készüljenek fel még most, és időben előre tegyenek meg minden szükséges intézkedést, hogy zökkenésnélküli átmenetet bizto­síthassanak a negyedik negyedévre. Biztosítsák, hogy már október első napjaiban minden feltétel ] meglegyen a terv teljesítéséhez. A vállalatok veze- I tői jó gazda módjára teremtsék meg a jó munka 4 ^műszaki feltételeit. Bizonyára nem egyedülálló a 1 kisvárdai Vulkán vasöntöde példája, ahol a műve­zetők már szeptember 20-án ismerték a IV. ne­? " gyedévi tervet és azóta nemcsak hogy végrehajtot­ták a tervfelbontást, hanem elkészítették a mű- rvzaki, szervezési intézkedések tervét is. Intézkedése- • két tettek a gyártáshoz szükséges gépek és munka­erők biztosítása érdekében. Az előkészületekben kijelölt felelős személyek máris kész vannak a IV. negyedévi terv megkezdésére. Többek között előre gondoskodtak arról, hogy a gépek terhelése mellett tartalékgépek, megfelelő szerszámok legye­nek, más területen, mint például a magkészítéshez, 200 darab tálcát készítettek, előregyártottak meg­felelő mennyiségű formamagot az öntéshez. Az Üzemrészek művezetői megbeszélték a IV. negyed­évi terv végrehajtásának feladatait, felkészültek a tervismertető értekezlet megtartására. A tervismertető értekezletre a dolgozók új munkafelajánlásokkal készülnek. Szülessenek új kezdeményezések, új versenyek a tanácsválasztások és november 7. tiszteletére. A IV. negyedévben még szélesebb körben mutatkozzon meg a dolgozók kez­deményező ereje. Sokszor csak egy szikra kell, hogy magasabbra lobbantsa a kezdeményezés láng­ját, ez a szikra legyen a szó a bizalmi ajkáról, a vonás a műszaki rajzon a mérnök részéről, vagy a kommunista példamutatása. A tudásban, tapasz­talatban, technikai színvonalban meggyarapodott dolgozók ezernyi és ezernyi ötlettel igyekezzenek meggyorsítani tervünk végrehajtását, szocialista építésünket. Számos példa mutatja, hogy ahol jó a munka- szervezés, hibátlan az együttműködés a termelési részlegek között, biztosítva vannak a műszaki fel­tételek, — ott nincs hiba a tervteljesítéssel, olt javul a minőség, csökken az önköltség. Ugyanígy megfordítva. • A tervteljesités elmaradása mögött mindig megtalálhatjuk a műszaki szervezetlenséget, kapkodást, a műszaki feltételek hiányát. Persze nem egyedül a műszaki feltételek döntik el a terv sorsát. A IV. negyedévi terv teljesítéséhez és túl­teljesítéséhez mindenekelőtt a szocialista verseny töretlen továbbvitelére és fellendítésére van szük­ség. A dogozók munkájának lendülete nélkül, al­kotó kezdeményezések nélkül nem lehet a tervet megvalósítani. A dolgozók helytállása, versenye képes leküzdeni a nehézségeket, a kedvezőtlenebb műszaki feltételeket is, ha a párt és szakszervezet vezeti, lelkesíti őket. Nemcsak a műszaki feltételek hatnak tehát a versenyre, hanem megfordítva: a versenymozgalom is hat a műszaki feltételekre. Ezért is fontos, hogy e kettő együttes biztosításával induljanak új harcra a dolgozók és szép termelési sikerekkel vigyék győzelemre a IV. negyedévi tervet, nagyszerű ötéves tervünket! O. A. A mai számban: Jegyeznek a rizsaratók (2. oldal) MI újság a nagyvilágban (3. oldal) Gazdakalendárium (6. oldal) Nyíri Pajkos (7. oldal) Csernyi Bálint ököritófülpösi 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt is úgy tartja: első az állam iránti kö­telesség. Amint felszedte burgonyáját, átválogatta cs sietett beadását teljesíteni. Kénünkön Csernyi Bálint örömmel fogadja Szabó Sándor átvevő elismeréséi. Kiváló burgonyát szállított az államnak. (Hammel Jőzccf felvétele.) A hazáért, családodért — jegyezz Békekölcsönt! Lelkesen jegyez cs falu Kun Endre vajai 5 holdas dolgozó para zt 200 fo­rint békekölcsönt jegyzett. ,,Szívesen jegyzek békeköl­csönt, mert Vaja villanyt kap. Épp most vezetik be községünkbe az áramot. És tudom azt, hogy kölcsö- nömmel hozzájárulok ahhoz, hogy a többi községbe is bevezessék a villanyt!” — mondotta a jegyzéskor. * :i: se A békekölcsönjegyzés első napjain lelkesedéssel jegyeztek a tiszavasvári tsz-ek dolgozó parasztjai is. Ifjú O. Nagy Imre, a Pelöli tsz. tehenésze 500 íorin­„Egyre szépülő üzemünkért...44 A tiszavasvári téglagyár­ban szeptember 23-án röp- gyűlést tartottak az üzem dolgozói. Szilágyi István gyárvezető elmondta, hogy az Ötödik Békekölcsön jegy­zésére nagy szüksége van az országnak. Ünnepélyes > hangulatban, feszült figye­lemmel várták, amíg el­mondja, mit köszönhetnek eddig az államunknak. —• Mindenki tudja , ugyan, , mennyire Vnás ma a mun­ka, mint a felszabadulás előtt volt, amikor „gróf” Dessewffy rogyadozó tégla­égető kemencéi között haj­lotthátú munkások dolgoz­tak pár fillér éhbérért. Mácsa Károly behordó, Zá­kány Lajos bedöntő most itt állnak és nagyon jól tudják mindezt és nagyon jól emlékeznek minderre. Ma korszerű gépekkel fel­szerelt üzem áll a régi ura­dalmi téglagyár helyén, s ma már csak mint rossz emlékre gondolnak vissza, hogy jónéhány évvel ez­> előtt még nem végezték helyettük gépek a sárgyú­rást. Gép formálja a szép sarkos téglákat, amelyből a tiszavasvári dolgozók ré­j szére is több mint 40 csa­Í ládi ház épül. A téglagyár egyre szépül, bővül. Az idén kezdték el építeni a 850 légköbméteres égetőkemen­cct, s ehhez korszerű tégla­szállító kocsikat kapnak. — Az üzem dolgozói tudják, mit jelent ez, s ezért je­gyeztek mind büszkén, fel­emelt fővel. Zákány bácsi elsőnek jegyzett 400 forin­tot, s példáját az üzem minden dolgozója követte. A fiatalok sem maradtak el az öregek mögött. Bé­kési Tibor esztergályos 800 forintok Pető Miklós DISZ- titkár 600 forintot írt a jegyzési ívre. Már a jegy­zés első napján az üzem dolgozóinak 80 százaléka adta kölcsön pénzét az ál­lamnak a további szép ter­vek megvalósításához. Szilágyi Istvánná téglagyári dolgozó. tot jegyzett. Kóder Tibor, a Munka tsz. tagja 1.200 fo­rintot. ifjú Erdei M. András dolgozó paraszt 100 fo­rintot, Munkácsi Lajos dolgozó paraszt 100 forintot. Román Károlynak 6 tagú a családja, nincsen földje, most lépett be a Munka tsz-be s máris 100 forintot jegyzett. * H: * Baktalórántházán Réti Mihály juhász már várta a népnevelőket, hogy hozzá is elmenjenek, — 200 fo­rintot jegyzett. A tiszavasvári Alkaloidában egymással versengve vesznek részt a jegyzésben az üzemrészek A tiszavasvári Alkaloidá­ban nagy lelkesedéssel fo­lyik a jegyzési munka. Az üzemrészek versenyre kel­tek, hogy melyik fejezi be előbb és melyik ér el jobb eredményt. Különösen ki­váltak a készáru üzem dol­gozói. Balogh Károly mű­vezető így beszél erről: dol­gozóink örömmel jegyeztek, mert tapasztalják, hogy hazánkban legfőbb érték az ember. Az állam igyekszik könnyebbé és egészsége­sebbé tenni a dolgozók Egy hivatalsegéd hozzájárulása A baktalórántházi járási tanács minden dolgozója korán kelt a jegyzés első napján. így a jegyzést már fél nyolcra be is fejezték és büszkén jelentették eredményüket a takarék- pénztár fiókjának. A bak­talórántházi, vajai és nyír- kércsi általános iskola, ne­velőtestülete ugyancsak egyöntetűen, lelkesen adta kölcsön fizetésének egy ré­szét az államnak. Minden dolgozó kötelességének érezte, hogy hozzájáruljon új iskolák, bölcsődék, cse­csemőotthonok építéséhez. Majoros István, az ófe- hértói községi tanács hiva­talsegéde 200 forintot jegy­zett, s ha megkérdezték tőle: miért, azt felelte: bé­kében akarom felnevelni 7 gyermekemet. A nyirmadai Dózsa ter­melőszövetkezet 28 tagja közel 2000 forintot adott kölcsönképpen as állam­nak. ALBERT ANTAL Baktalórántháza. munkáját, s így a mi mun­kánkat is. Ékes bizonyíték erre, hogy most kapunk 3 új porítógépet, s ezáltal megszűnik a pontok egész­ségtelen munkakörülménye. Székely Sándor, amikor eléje telték a jegyzési ivet,' 650 forintot írt rá, s közben ezeket mondotta: „Szívesen jegyzek, mert tudom, hogy; ez megtérül nekem. Üze­münk most kapott új für-; dőt, öltözőt, épül az új ét-! kezde, üzembe helyezték a pneumatikus gubófúvót, de ezen túlmenően nyerhetek! is pénzemmel.” Takács András, a besű­rítő dolgozója így nyilatko-; zott: „Ingyenes üdülésben részesültem ezévben, s örömmel jegyzek tehát, mert azt akarom, hogy minden dolgozó társam ré­szesüljön abban a sok szép jóban, amiben én. Ezen kí­vül úgy érzem, hogy én is hozzájárulok a béke meg­védéséhez.” Kató Lajos Tiszavasvári Alkaloida: Jegyeznek a mátészalkai járás; kiskereskedői A kormányprogramm elhangzása után többen [ kaptak a mátészalkai járás területén kiskereskedői iparengedélyt. S a kereskedők az Ötödik Békekölcsön | jegyzésekor megmutatják, hogy megérdemelték az ál­lam bizalmát. Egy egyszerű utcai árus, özv. Klein Jenőné elmondotta, hogy azzal tudja legjobban kifeje­zésre juttatni államunk iránti hűségét, ha szerény jövedelméből 200 forjntot jegyez. Takács Imréné utcai árus 700, Rinyu Györgyné 500, Bákonyi Pál és özv. Plébán Mihályné 400—400, Mihaj',off Péter gyümölcs- zöldségkereskedő 1.000 forintot jegyzett. Némedi Dá­niel nagyecsedi kiskereskedő' 1.500 forint, özv. Tóth Lajosné nagyecsedi kiskereskedő 1.200 forint, Réthi Miksa nyíre aholyi kiskereskedő 1.000, Darabén Mik­lós fábiánházai kiskereskedő 1.000, Juhász János mérkvállaji kiskereskedő 1.100 forint jegyzési ősz- szeggel járult hozzá a falu jobb ruha-, iparcikk- és ■élelmiszerellátásához. Mihályi Mária ‘ * - Járási Tanács, Mátészalka. Termelőszövetkezetek, gépállomások fejezték be a békekölcsönjegyzést A fénye: litkei „Fürst Sándor” termelőszövetkezet­ben eddig 5000 forint békekölcsönt jegyeztek. A tisza- eszlári „Vörös Csillag” és a szabolcsbákai „Második kongresszus” termelőszövetkezetnek már valamennyi tagja jegyzett. Az újfehértói gépállomáson 48 dolgozó jegyzett, átlagjegyzésük 470 forint. Jó példával jártak élen: Makhándi József és testvére Makhándi Ferenc traktoristák, — ketten 1000 forintot jegyeztek. A de- mecseri gépállomásnak már minden dolgozója jegy­zett békekölcsönt. Huszonöt és félezer forintot adtak kölcsön a nép államának. Jó példát mutatott Forgács János traktorista, — aki tagja a pártszervezet vezető­ségének — 1000 forintos jegyzésével. A kemecsei ál­lami gazdaságban a szabadságosok kivételével vala­mennyi dolgozó lejegyzett. Eddig 60.000 forinttal já­rultak hozzá a kölcsönjegyzés sikeréhez. Berkesz köz­ségben az egyénileg dolgozó parasztok közül Borkő András, Cs. Nagy Károly és Kántor Dénes dolgozó parasztok 400—400 forint békekölcsönt jegyeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom