Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-24 / 226. szám
Világ OF&lefáriát tqgjn üli ttok ! NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMéCYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mai számban : Munkában a nagykállói pártszervezet népnevelői (2. oldal) Kazincbarcikai utijegyzetek (3. oldal) Kitüntették Dohnál Jenőt (3. oldal) Sport (4. oldal) XI. évfolyam, 226. szám ARA 50 FILLER 1954 szeptember 24, péntek 0 jövöévi nagyobb kenyérért Még egy hónapja sincs, hogy elhallgattak a cséplőgépek, hogy a raktárakba került az idei termés. Ha valamikor, akkor ebben az évben az időjárás próbára tette a legjobb gazdát is. Most igazán megmutatták a cséplőgépek mázsái minden portán, minden gazdaságban, hogy milyen a gazda. Ahol 10 mázsán felüli átlagot értek el holdanként, ott mindenütt elmondhatják, hogy az egyéb agrotechnikai követelmények betartása mellett idejében jól előkészített talajba vetettek. A kemecsei állami gazdaságban szeptember végén befejezték a vetést. A zabosbükköny elővetemény után 15 mázsás termésátlaguk volt. Az egész gazdaság átlaga 11.60 kiló volt búzából. A községi átlag hét mázsa körül mozgott. A tiszaszentmártoni Üj Élet termelőszövetkezetben az október elején vetett búza 8 mázsát hozott holdanként, míg a decemberben vetett alig hozta meg háromszorosát a vetőmagnak. Az idén is, mint annyi esztendőben már bebizonyosodott az a közmondás, hogy „rossz föld nincs, csak rossz gazda“. Tovább erősödött az ismert közmondás jelentősége: „ősszel porba — tavasszal sárba vessünk“. A kiváló szakemberek véleménye az, hogy az őszi gabonafélék terméshozama legalább hetven százalékig az őszi agrotechnikai eljárások betartásától függ. A múlt év hibáin okulva, különösen a nyírbátori járásban kezdték meg nagy ütemben a vetést. Ebben a járásban alig van termelőszövetkezet, ahol már ne volna zöldelö vetés. A nyírbátoriak példája azonban nem általános. Különösen nagy az elmaradás egyes gépállomások körzetében. A mán- doki és a nyírmadai gépállomások, annak ellenre, hogy rpzstermelő körzetben dolgoznak, szep- ber 20-ig egyetlen hold vetést nem végeztek. jjUgyanakkor a fekete, kötött talajon dolgozó csahold gépállomás már több mint 20 százalékra teljesítette tervét. Mi akadályozza hát a vetést, mert megyeszerte elmaradás mutatkozik. A vetőmagcsere talán? Nem. Kevés kivétellel minden községben ott a vetőmag. Ezen a téren inkább a szétosztással van a hiba- ^ Vaján is a községi tanács nemtörődömsége miatt , halad vontatottan a vetőmagcsere. Akadályozza azonban a vetést sok helyen a betakarítás lassúsága. A burgonyaszedést, kukoricatörést az Ecsedi-láp és néhány folyómenti község kivételével mindenütt, már akár a mai napon be is lehetne fejezni. A vetésforgók kialakításánál a gabonafélék jórésze kapások után kerül. Nincs tehát időnk egy perc várakozásra se, amikor beért a termés, azonnal be is kell takarítani. Mondhatjuk, még az elején vagyunk a kukoricatörésnek, de máris mutatkoznak olyan jelek, hogy csak a csó- termését takarították be a kukoricának, a szára pedig ott ágaskodik a földeken. Ez pedig kettős kár. Nagy veszteséget okoz az ilyen hanyagság a már kezünkben lévő kész takarmányban, a kukoricaszárban, a másik kár pedig jövőre csépléskor mutatkozik majd, mert így újra csak elkésünk a vetéssel. Egyes helyeken, mint Fényeslitkén az a nézet is akadályozza a vetést, hogy száraz a föld. Az biztos, hogy a jó talajelőkészítés több gondot, fáradtságot okoz egy-egy száraz őszön, mint amikor szeptemberben két-három jó eső nyirkossá teszi a talajt. A jövőévi kenyerünket azonban nem kockáztathatjuk azzal, hogy ölbetett kézzel esőre várjunk. Az legyen az elv úgy traktornál, mint a lovas ekénél: csak olyan mélyen szántsunk, hogy azt jól elő is készíthessük vetés alá. Hengerrel, boronával annyiszor járassuk a szántást, míg abból megfelelő magágy nem lesz, de a korai vetésről semmi áron sem mondhatunk le. „Ha kenyér •van, minden van“ — tartja egy régi közmondás. A mezőgazdaság dolgozói előtt nem lehet most fontosabb feladat, mint a jövőévi kenyér biztosítása. Agronómusok, mintagazdák, termelési bizottsági tagok! A falu dolgozói elsősorban tőletek várják a példamutatást, a tanácsadást. Nagy ügyről, az ország kenyeréről van szó. A jövő esztendő a párt és kormány határozata után már a második esztendő lesz, amikor már a termésátlagok emelkedésével is be kell bizonyítani a mezőgazdaságban, hogy államunk a milliárdokat érő gépeket, műtrágyát és egyéb segítséget nem rossz helyre ruházta be. A JEtiTZER ELRO MPJASÍ A Tiszalőki Erőműnél A Tiszalöki Erőmű építői már eddig is sok dicsőséget szereztek a munkában. Szemük láttára változik meg a Tisza-táj a munka nyomán. Új mederben folyik a Tisza, működik a duzzasztómű s már az idén többezer hold terméketlen talajra jut el az éltető víz a Keleti Főcsatornán keresztül. Ezzel együtt változik és lesz szebb a mű építőinek élete is. Novák János sztahanovista kőműves, brigádvezető élete is szebb ■ lett, a jövő héten beköltözik az új családi házba. — Brigádjában Ambrus Miklós és Palló Gábor is Most 800 forintot jegyeztem a feleségemmel. Soha még egyszerre nem jegyeztem ennyit. — A békekölcsön 25 százaléka a községnek marad. Nagyon kellene már egy kultűrház, ahol szórakozhatnának az ifjak és még mi is. Ha mindenki erejéhez képest jegyez, akkor biztos fel is Székely építhetjük, egy kis állami segítséggel, a kultúrházat. Szerintem még nagyobb termést is elérhettünk volna, még több jövedelmet kaphatnánk egy pár ezer forinttal, ha a gépállomás többet segít. A gépállomásnak nincs elég gépe. Nincs elég műtrágyaszóró és vetőgép. Burgonyaszedő gépet se látunk, pedig mind ez a mi munkánkat meg- könnyíthetné, meg növelné a termésátlagot. A mi forintjaink egyrésze pótolhatja majd a gépállomások fejlesztését. Több lesz a NYÍR BOG DA NY BAN rr egnap reggel, mint mindenütt az országban, mozgalmas napra virradtak Nyírbogdányban. — Már hét óra tájban munkára készen álltak a népnevelők, hogy ki-ki a maga körzetében megkezdje a dolgozó parasztok látogatását. Megkezdődött az Ötödik Békekölcsön jegyzése. A kora reggeli órákban, a munka megkezdése előtt a Terményforgalmi Vállalat nyírbogdányi kirendeltségének dolgozói röpgyülést tartottak. Itt dolgozik a községi pártszervezet titkára, Fekete Gyula elvtárs is. A röpgyűlés után ő veszi kezébe először a tollat és az egész községben elsőnek jegyez békekölcsönt. A Dózsa termelőszövetkezetben is korán keltek az emberek. A munka megkezdése előtt összesereglenek az irodába azok a szövetkezeti tagok, akik bent vannak. A párttitkár elvtárs tart beszédet, s aztán itt is kezdetét veszi a jegyzés. Egy pár perc és már is több mint tíz név sorakozik az íven, köztük: Lisoczki István kétszáz forint, Mitró János szintén kétszáz forint jegyzéssel. 1/ őzben a népnevelők sem tétlenkednek. — Huszonkét pár indul el a körzetekben. Érveket visznek a tarsolyukban, s jegyzéseket hoznak. A községi pártszervezet, a népfront előkészítő bizottsággal karöltve most dolgozza fel a község fejlődésének tíz évét. Tanulságos dolgok derülnek ki, amelyek éppen azért, mert napról napra láttuk, nem vesszük észre, megszokottá vált. S ezért bizony nem árt, ha a népnevelők néha felidézik emlékét. — Most a jegyzés során beszélnek erről is. Nyírbogdányban a felszabadulás óta 271 | új ház épült — valóságos új falu — s ezek jórésze állami kölcsönből. Egynéme- lyik talán éppen abból a pénzből, melyet a nyírbog- dányiak jegyezlek ezelőtt két-három évvel. Kapott a falu mozit, amely hetenként,, négyszer játszik, rendsze-r résén látogatja a községet az Állami Faluszínház és a debreceni Csokonai-színház. Csáki János hét holdas dolgozó páraszt szereti a kultúrát és azt akarja, hogy még bővebben kapjon a falu, ezért jegyez kétszáz forint kölcsönt a népnevelővel való beszélgetés után. A- tanácsházán is meg- ^ indul a szokott, napi munka: ma ők is korábban kezdenek. Szokolai András dolgozó paraszt váratlanul nyitott be a tanácsházára. A titkár elvtárs érdeklődik is mindjárt: mi a baj. — Baj, az nincs — feleli Szokolai — csak kölcsönt szeretnék jegyezni. Magya-i rázatul aztán elmondja, nem akart a jegyzéssel addig várni, míg a népnevelők hozzá érnek. Szokolai András tekintélyes gazda Nyírbogdányban, kiváló munkájáért nemrég egy darálógépet kapott jutalmul. És ez az, amiért — többek között — siet a jegyzéssel. A jobb termeléshez gépek kellenek — mondja — so jegyzett forintokból biztosan jut a mezőgazdasági gépek gyártására 'is! A lig megy el Szokolai And- rás, amikor ismét vendég érkezik a tanácsházára: Nagy András egyénileg dolgozó paraszt, öregedő ember már, túl van a hatvanon. Ö is kölcsönt jegyezni jött, nem várta meg a népnevelőket. Szűkszavú ember, nem beszél sokat, s amikor megkérdezték tőle, miért jött fel jegyezni, akkor is csak ennyit válaszolt: ehhez ötven évet kellett élni ezelőtt .. i A Gépjavító Vállalatnál Tegnap korán reggel a minisztertanács ötödik Békekölcsön-jegyzésről szóló felhívását ismertette Bejczi elvtárs, a vállalat igazgatója a nyíregyházi Gépjavító Vállalatnál. A röpgyűlésen szó volt arról, hogy eddigi eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárultak a dolgozók nemcsak termelő- munkájukkal, hanem a kölcsön jegyzésekkel is. A vállalat dolgozói sokat kaptak az eddig jegyzett forintokból. Tavasszal mér beköltözhetnek a most épülő üzembe, mely az crozág legnagyobb, legszebb gépjavítója lesz. öt év alatt 28-ról 130-ra nőtt a vállalat dolgozóinak száma és mintegy 1 millió forintos gépi- és szerszámberuházást kaptak, melyekkel könnyebb és gyorsabb a termelés, töobcc lehet ke resni, egyre olcsóbb lesz a sok közszükségleti cikk. A vállalat dolgozói öntudatos dolgozókhoz méltóan jegyeztek békekölcsönt. —- Cselovszki László sztahanovista esztergályos elsőnek jegyzett. Társai, mint például Csatlós József sztahanovista szerelő, Kiss László és Debreceni Gábor fiatal marós DISZ-tagok, Salamon Anna esztergályos és Budai János esztergályos is példamutatóan jegyeztek. Már délelőtt 9 órakor a dolgozóknak mintegy 70—75 százaléka jegyzett. A képen a Gépjavító Vállalat dolgozóinak egy csoportja. — Balról jobbra: Romhányi József népnevelő, Csatlós Mihály segédmunkás, Poósz Dezső és Kiss László szerelők jegyeznek Ötödik Békekölcsönt. (Hammol József felvétele.! építkezik. Azért is jegyeztek Ötödik Békekölcsönt, hogy kiharcolt jólétüket tovább szépíthessék és hozzájárulhassanak a béke megőrzéséhez. Példájuk nyomán segédmunkások, szakmunkások, sztahanovisták, mérnökök, művezetők lelkesen jegyeztek tegnap. Elsők között volt Táncos Ferenc és Horváth Lajos kubikos brigádja, Tamás Imre ács, Bodonyi János vasszerelő, Nagy János sztahanovista segédmunkás és Balogh Ilona fiatal női segédmunkás brigádja is. gép, nagyobb segítséget kaphatunk a gépállomástól és nagyobb lesz a termés, a jövedelem. Ezekért jegyeztem én is az elsők között társaimmal: Erős Jánossal, Dániel Bélával és számos tsz. taggal együtt. Papp Albert, a székelyi Békéér Harcoló • tsz. tagja.
