Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-24 / 226. szám
*» NtPLÄP 1954 szeptember 24, péntek Munkában a nagykállói pártszervezet népnevelői Nagykálló történetéről regényt lehetne írni. Sok nevezetesség, történelmi emlék fűződik e község nevéhez. Valamikor megyénk székhelye volt. A múltban Nagykálló a Kállayak és a hasonszőrű urak kedvenc tivornyázóhelye volt. Határa vadászszenvedélyeik kielégítését szolgálta. Hat földbirtokos uralta a község gazdasági és politikai életét. Minden úgy történt, ahogy ők akarták. Hű kiszolgálói voltak ezeknek az uraknak a község kulákjai, akik még kegyetlenebbül vetették magukat a dolgozó parasztok kiszipolyozására. ök voltak azok, akik 1936-ban például a képviselőtestületi ülésen elvetették az elöregedett szegények segélyezési kérelmét. A napokban lesz 10 éve annak, hogy az első szovjet páncélkocsi befutott Nagykálló főterére. A dolgozók őszi pirosrózsával fogadták a felszabadító hős harcosokat. Egy 55 év körüli őszeshajű bácsi kis unokájával, könnyekkel áztatott égő vörösrózsacsokrot adott át az első szovjet tisztnek. A fiatal tiszt elmosolyodott, majd a legszebb rózsát a zubbonyára tűzte.. j A fiatal szovjet tiszt egy pillanatig még nézte a virágot, majd megölelte és megveregette az öreg vállát, tört magyarsággal ezt mondta; — Most már rajtatok a sor, hogy megváltoztassátok életeteket. 400 NINCSTELEN FÖLDET KAP Ezt a szót ha nem is hallotta mindenki, de attól kezdve valamennyien éreznék: most valóban rajtuk a jsor, eljött a várva-várt Jidejük.,, S a dolgozó parasztok nem is vártak sokáig. Mérőszalagok, cöve- jkek kerültek a parasztok kezébe, s több mint 4700 jkat. hold földet osztottak szét 400 nincstelen, földnélküli parasztnak. A föld jo- |gos tulajdonosai lettek. S alig tavaszodott ki, már előkerültek az ekék, a különböző mezőgazdasági fel- jszerelések, ki egy lóval, ki jegy tehénnel, kinek mije ivóit, elindultak azon az 'úton, amelyet már oly régen vártak. Megalakult a pártszervezet, a község dolgozói mindjobban kezükbe vették a község gazdasági és politikai irányítását. Nem volt tapasztalatuk a vezetésben, de mégis ment minden a maga rendjén. A felszabadulás, az új életbe vetett bizalom hallatlan erőt és lelkesedést tudott kölcsönözni a dolgozóknak. — Szemmelláthatóan nőtt és fejlődött a község. Ma már két jólmüködő termelőszövetkezete van. A dolgozó parasztok nehéz munkájának megkönnyítésére népi államunk gépállomást építtetett, közel két és félmillió forint beruházással. Ebből másfélmillió forintot erőgépekre és egyéb mezőgazdasági felszerelésre fordított. A német fasiszták által megrongált dohánybeváltót újjáépítették és korszerűsítették több, mint 5 és félmillió forint beruházással. Ezenkívül 120 ezer forint költséggel új és korszerűen berendezett üzemi étkezde épült. 1153 RÁDIÓ — 1837 KERÉKPÁR A község dolgozó parasztjai mind több mezőgazdasági kisgépet és műtrágyát vásárolnak, hogy emeljék termésátlagaikat. Míg 1950-ben csak 400 mázsa műtrágyát vásároltak, már 1954-ben 7300 mázsát. Mindinkább korszerűen gazdálkodnak. Ezt mutatja termésátlagaik emelkedése is. A gabonafélékből 1945- ben 7 mázsás volt az átlagtermésük, , 1954-ben már elérték a 10.5 mázsát. Gazdasági fejlődésükkel párhuzamosan emelkedett anyagi és kulturális élet- színvonaluk is. A földművesszövetkezetek és népboltok egyévi forgalma megháromszorozódott. 1945- ben 227 rádiójuk és 2 kerékpárjuk volt, jelenleg 1153 rádiójuk, 1837 kerékpárjuk van a dolgozóknak. A kultúra, a művelődési lehetőség mindinkább eljut a legeldugottabb helyre is. Üj diákotthont építettek 167 ezer forintos beruházással, 45 ezer forint költséggel új sportpálya épült. Most van tervbevéve az új kultúrház építése, amelyre a fedezet megvan. Ezekről az eredményekről a pártszervezet több mint kétszáz népnevelője és kisgyűléselőadója beszél is. A felvilágosító . munka nyomán a község dolgozói mindnagyobb politikái és termelési aktivitásba kezdtek. Erről tanúskodott a legutóbb megtartott népnevelőértekezlet is. A pártszervezet népnevelőire most nagy feladatok járnak. Sikerre kell vin- iíjtiük a békekölcsönjegyzést, az őszi szántási-vetési munkákat és a tanácsválasztást. Nem kétséges, hogy ezúton jó irányban haladnak a nagykállói népnevelők. Munkájuk nyomán ma már a dolgozó parasztok arról beszélnek: hogyan és milyen formában tudnak egymásnak segíteni az őszi munka sikeres elvégzésében. De nem kisebb aktivitást fejtenek ki a tanácsválasztással kapcsolatban sem. Szabó Mihály népnevelő például elmondta, hogy a legutóbb megtartott kisgyűlésen igen sok problémát és jó javaslatot mondtak el a dolgozó parasztok. Érdeklődtek: milyen lesz a tanács önállósága és hatásköre. Javasolták: a tanácstagoknak közelebb kell kerülni a dolgozókhoz. Gyakrabban tartsanak rendeletismertetéseket. Sok esetben nem tudnak helyesen tájékozódni. KULÁKRÉMHÍREK Mint mondtuk már, a fellendült politikai nevelőmunkát a dolgozók mind nagyobb aktivitása követte. Ezt a megnövekedett aktivitást, az elért eredményeket az ellenség is látta. — Különböző rémhíreket kezdett terjeszteni a községben. Lekicsinyelte az eredményeket s azon volt, hogy zavart keltsen a dolgozók körében. Például olyan rémhírek terjedtek el a községben, hegy esténként egy állítólagos ..fekete ember” jár az utcákon pisztollyal a kezében, azzal a szándékkal, hogy a funkcionáriusokat lelője. Az ut- ct'n gyakran állították meg Száraz elvtársat, a járási bizottság titkárát s azt kérdezték tőle: „Igaz-e, hogy az a „fekete” ember már kétszer magára lőtt?” Majd újabb rémhírhuliám jött, mégpedig az, hogy szökött SS-katonák és kémek tartózkodnak a községben, akik a volt főszolgabíró padlásán rejtőztek el. Az ellenségnek sikerűit egy-két napig a község nyugalmát megzavarni, bér az egész dologból egyetlen szó sem volt igaz. Senki nem látott egyetlen „fekete” embert sem. És senki nem lőtt rá Száraz elvtársra. Honnan jött a rémhír, mi volt a célja?. Az, hogy a jó és aktívan folyó kisgyüléseket megzavarja, hogy bizonytalanságot keltsen a dolgozók körében a békekölcsönjegyzésnél, a tanácsválasztásnál, s hátráltassa az őszi munka sikerét. A pártszervezet gyorsan reagált erre a rémhírre, a népnevelők százai mentek a községbe megmagyarázni a való igazságot. Mi a való igazság? Az, hogy az egészből egy szó sem volt igaz, az, hogy a rémhír értelmi szerzője nem más, mint Marján Ferenc, a rókához hasonló vörös bajuszú kulák. Az ő lakóházából, az ő lakásának körzetéből indult ki az egész. íme itt a bizonyíték: a kulákok aljas módszerekhez folyamodnak, hogy zavart keltsenek dolgozóink körében. Marján Ferencnek és a hasonszőrű kulákok- nak nagyon fáj, hogy nem uralkodhatnak már többé a községben, nem gazdálkodhatnak már 150 hold földjükön: Marján nem zsákmányolhatja és nem verheti naponta Zilahi Sándort, aki 16 évig volt nála cseléd. Nagyon jól tudják ezt a káliéi dolgozó parasztok s nem akarják, hogy mégegyszer vissza térjen a kulákok hatalma. A pártszervezet, a népnevelők őrködjenek továbbra is éberen, s kíméletlenül leplezzenek le minden ellenséges megnyilvánulást, amely eredményeinket akarja gátolni, Bálint Lajos. Orvos, agronómus a kölcsönjegyzésről Olyan korszerű egészségügyi hálózatot építettünk ki, amilyet a régi Magyarország soha nem látott Ez a gondolat hatott át 1954 IX. 23-at írunk. Éppen a rádiónál állok, amikor hallom a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának felhívását az Ötödik Békekölcsön jegyzésére. Átvillan agyamon az a rengeteg alkotás, amelyet Nép- köztársaságunk létrehozott azokból a forintokból, amelyeket nagyszerű népünk adott a hazának, hogy pótolja a Pató Pálok szellem és cselekvési renyhesége folytán előállott évszázados mulasztásokat. Rövid tíz esztendő alatt az alkotás nagyszerű hevületében megteremtettük a nagyipart, gépesítettük a mezőgazdaságot és olyan korszerű közegészségügyi hálózatot építettünk ki, amilyet a régi Magyarország soha nem látott. bennünket, amikor ma békekölcsönt jegyeztünk a megyei közegészségügyi és járványügyi állomáson, E lelkesedés eredményeként 990 forintos átlagjegyzést értünk el. Dr. Földi Emil megyei ipar- és települési hygiénikus. A gyümölcstermesztésben is gyümölcsözik a kölcsön Nagy Sándor Szabolcs- Szatmár megye kertészeti felügyelője szeptember 23-án az ötödik Békekölcsön-jegyzés első napján így nyilatkozott: — Közel húsz éve ismerem Szabolcs-Szatmár megye gazdasági életét. Amikor idekerültem, rendezetlen alma- és egyéb gyümölcsfákat találtam. Abban az időben, a kapitalista gazdálkodás csak nyílt gyümölcsösöket telepitett. Nem is volt csoda, mert a permetezés seprővel történt. Ekkor nem volt több, mint 30 kis permetezőgép megyénkben. Még a felszabadulás idején is több, mint 50 holdra jutott egy-egy kis háti permetező. Népi kormányunk a dolgozók keze nyomán, és kölcsön adott dolgozó parasztjaink. Mikor az ötödik Békekölcsön jegyzési ívét kezembe fogtam, arra gondoltam, mennyibe is került államunknak ÖOO dolgozó paraszt szakmai tanítása és mennyibe kerül jövőre 1000 dolgozó paraszt szakiskoláztatása. Mindemellett évente többszáz vagon külföldről behozott védekezőanyag, melyet a gyümölcstermelő dolgozó parasztok leszállított áron kaptak meg. Ügy érzem, boldog vagyok és velem együtt örülhet minden ember, aki népi kormányunknak segítségére lehet forintjaival, ezeknek a nemes céloknak megvalósításában — fejezte be nyilatkozatát Nagy Sándor. forintjaiból fellendítette a mezőgazdasági termelést, s hozzáfogott a nagyüzemi módszerek bevezetéséhez. Gépállomásokat állított fel, melyeknek traktoraival és munkagépeivel gyorsabb es tökéletesebb lett a munka, nagyobb lett a termés. Azóta 190 motoros permetezőgép, 72 talajmaró, gyomirtó és többezer Kiss Bálint-féle magasnyomású permetező- gép pusztítja a szabolcsi híres Jonathán-alma kártevőit. — A gyümölcstermesztés fejlesztése Szabolcs-Szatmár megyében tovább folyik, melyhez kormányunk minden segítséget megad; az elkövetkező öt év alatt 40.000 hold gyümölcsös telepítését irányoztuk elő, melyhez a Csemetét kölcsön kapják Elkészült a fényképész ktsz. Zrínyi Hona-utcai új helyisége Tájékoztatás A megyei tanács mező- gazdasági osztályán végrehajtott átszervezés folytán a földbirtokrendező csoport megszűnt. Ezt a munkát továbbra a járási tanács mezőgazdasági osztálya végzi. A megyei mezőgáü- dasági igazgatóság csak,rá járási tanácsok mezőgazda- sági osztályának határozata ellen hozott fellebbezésekét bírálja el. Tehát a földrendezési ügyekkel a jövőben nem kell a megyeszékhelyre utazni, azt a járások intézik. i?aö; Vincze József igazgató'1' A helyi tanácsok feladata a község fejlesztési terv kidolgozása és végrehajtása is Az Igazságügy miniszter beszéde Erdei Ferenc igazságügyminiszter felszólalt az országgyűlés tanácstörvénytervezeti vitájában. — Valóságos tömegmozgalom volt a törvénytervezet megvitatása, s ez egyben a Hazafias Népfront megszületését és e legszélesebb tömegmozgalom első sikerét is jelenti — mondotta. — Sokan azt kívánták, hogy a törvény kifejezetten szóljon a tanácstagok anyagi, büntetőjogi és fegyelmi felelősségéről. Mégis nem lett volna helyes, ha a tanácstagok felelős égét a javasolt módon felvetettük volna a tervezetben, hiszen a tanácstagok választott személyek, akik nem állhatnak fegyelmi felelősség alatt, ellenben a választók megítélése alapján bármikor visszavonhatok. A felelősség nem fegyelmi felelősség a választott végrehajtóbizottsági tagoknál sem, mert ez ösz- szeférhetetlen lenne a választással, viszont természetesen ők is visszahívhatók. De ezt a megkülönböztetett felelősséget az egyik oldalon, másrészről megbecsülő és megtisztelő jellegét e megbízatásnak kifejezésre juttatja a törvénytervezet akkor, amikor a végrehajlubízottsági tagok részére esküt rendszeresít, ami az eddigiekben nem volt. Többen felvetették, hogy a felsőbb tanács ne változtathassa meg az alsó tanácsok határozatát, mert ez sértené az alsóbb tanács jogkörének teljességét. Azt azonban nem lenne helyes elfogadni, mert mint a törvényjavaslat is világosan kifejezi, a tanácsok a demokratikus centralizmus elvén nyugszanak, tehát az államhatalom helyi szerveinek bele kell illeszkedni az államhatalom egységébe. — Igen nagy számban szóltak hozzá az állandó bizottságok kérdéséhez. Ezeket a hozzászólásokat különösen értékesnek kell tekintenünk, mert . tükröződik bennük az állandó bizottsági tagoknak, a tanácstagoknak, de tanácson kívül állóknak is a rendkívül élénk érdeklődése az állandó bizottságok munkája iránt. —* Ezek voltak a jelentősebb olyan javaslatok, amelyeknek az elfogadása és a íörvénybeiktatása nem indokolt. Sokkal több azonban az olyan javaslat, amelyek nemc-:ak megfontolásra érdemesek, hanem alkalmasak is arra, hogy a törvénybe kerüljenek. — Számosán javasolták, hogy a tanácsok feladatainak meghatározásánál ne csak a helyi ipar és a mezőgazdasági termelés irányításáról, illetőleg megsegítéséről legyen szó, hanem a helyi kereskedelemről, közlekedésről, a város- és községgazdálkodásról is. — Ezzel kapcsolatban azt is sokan javasolták, hogy a tanácsnak jogában álljon a jogszabályok keretei között szükségleteket kielégítő vállalatok létesítése. Nyilvánvalóan igen helyes javaslatok ezek és a törvény- javaslat szövege már ilyen értelemben is került országgyűlés elé. A törvénytervezet a 6. paragrafusban azt is kimondja, hogy a tanács feladatai közé tartozik a város, illetve községfejlesztési terv kidolgozása és a gondoskodás annak végrehajtásáról. Nagyszámú javaslatot vetettek fel oiyan értelemben, hogy a törvénynek utajma kellene arra, hogy az állami intézmények és vállalatok segítsék elő a tanácstagok munkájának ellátását. Ennek a kívánságnak tesz eleget a tervezet 26. paragrafusa, amely kimondja, hogy az állami es társadalmi szerveknek kötelességük elősegíteni a tanácstagoknak tanácstagságukból eredő tevékenységük zavartalan és eredményes végzését. A kiegészítő javaslatok köre azonban nem zárult le az oi'szággyűlési tárgyalás megkezdésével. Az az eleven érdeklődés és alkotó közreműködés, ami a megvitatásra kiadott tervezet alapján megindult, tovább folytatódott az országgyűlés tárgyalásán és az előttem felszólalt képviselőtársaim számos igen figyelemreméltó és helyes- kiegészítő javaslatot tették,’
