Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-18 / 221. szám
XI. évfolyam, 221. szám AHA 50 FILLbK 1954 szeptember 18,szombat A. mai számban : Lgy régi választás (2. oldal.) Atomfegyvert próbáltak ki a Szovjetunióban (3. old.) Jó barátok (4. oldal.) Sport (4. oldal.) Az érettségizett fiatalok elhelyezkedéséről Az új, haladó nemzeti kultúra megteremtésének '.'ágya már századok óta él nemzetünkben, népünk legjobb fiainak törekvésében. Széchenyi István „a kiművelt emberfők sokaságában” látta többek között a gazdasági, társadalmi fel- emelkedés, a szabaddá válás lehetőségét. Dehát lehetett-e szabad az a nemzet, melyben csak legfeljebb tízezreknek jutott a jogból, hatalomból, birtoklásból, szellemi vagyonból? Megoldhatta vol- na-e bármily nemes törekvésű reform, vagy polgári méretű gazdasági, társadalmi, politikai átalakulás, hogy a pórnép, az eladdig robotcs nép felszabaduljon a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális rabságból? Nem, sohasem! Vihar, forradalom kellett ehhez, mely összeroppantja a kastélyok, a mágnások úri világát az „úri pusztaság” világát. Forradalom, mely pontot tesz az ezeréves per végére, s a földet -a parasztnak, a hatalmas a munkásosztály kezébe adja. S a rendet, — mint sziklaszilárd pillérre — a munkás-paraszt szövetségre alapozza. A politikai, gazdasági, társadalmi kibontakozás megnyitotta a kaput a szellemi kiváltság felszámolásához, a szellemi szabadság, a széles népi, nemzeti méretű, az egész társadalmat átfogó szellemi újjászületés kibontakozásához. A letűnt idők urai nagyon gondosan ügyeltek arra, hogy a dolgozókat szembeállítsák, hogy különbséget legyenek a fizikai és a szellemi munka között, hogy elzárják a széles dolgozó tömegeket a kultúra kincseitől. Korunkban egy- ■e jobban elmosódik a válaszfal dolgozó és dolgozó között, eltűnik a tátongó szakadék a szellemi és a fizikai munkás között. Már nem szembenálló, egymás ellen lévő társadalmi rétegek. Egy és ugyanaz a cél és érdek vezeti valamennyit: kölcsönös megbecsülés, egymás segítése, kiegészítése, a szocialista haza építése. Ezt a célt igyekszünk megvalósítani, amikor egyre jobban hangsúlyozzuk a dolgozók kulturális igényeinek a kielégítését, amikor egyre nagyobb gondot fordítunk a dolgozók alap- műveltsége szintjének emelésére. A Szovjetunióban már bevezették a tízosztályos iskolát a fővárosban és a legnagyobb ipari városokban. A mi iskolarendszerünkben is közeleg az idő, amikor a kötelező alapmű- veltségi színvonal a jelenlegi általános iskolai VIII. osztályról magasabbra — kötelező középfokú iskolai végzettségig emelkedik legnagyobb városainkban, ipari gócpontjainkban. Jól tudjuk, már ma is megköveteli gazdasági, társadalmi életünk több területe a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező közszolgálatot. Az egyetemi, főiskolai felvételre, továbbtanulásra jelentkező érettségizett fiatalok száma olyan nagyméretűvé duzzadt, hogy valamennyiük felsőfokú oktatását biztosítani az adott viszonyok és körülmények között néni lehetséges. Ugyanakkor viszont nagyon sokhelyütt: állami gazdaságban, termelőszövetkezetben, ipari, kereskedelmi, közigazgatási, egészségügyi munkakörökben várják az érettségizett fiatalokat, különböző tanfolyamokkal teszik lehetővé szakmunkássá, szakemberré való képzésüket. Iskolarendszerünk, közoktatásunk elvi ' politikai célkitűzése, az oktatás tartalma és módszere a sokoldalúan képzett, művelt embert állítja embereszményül a felnövekvő nemzedék elé, mert ma már — az élet megkívánja a politechnikai képzettséget, a sokoldalúságot. Éppen ezért nem lehet túlzott követelménynek mondani azt, hogy az elektrotechnikában és az ipar más területén, a kereskedelemben, a köz- igazgatásban és gazdasági, társadalmi életünk más frontján fokozottabban törekedjünk érettségizett fiatalok elhelyezésére, szakmunkássá képzésére. Köztudomású, hogy a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, a demokratikus Németországban és több tőkés országban is sok szakmunkás, földműves, technikus, vasúti, posta, kereskedelmi dolgozó rendelkezik érettségivel. Ezt kell szemelőtt tartaniuk a most érettségizett fiataloknak. A képzettséget nyújtó középiskolák érettségizett fiataljainak nagy többsége elhelyezkedett már. Egy-két kiragadott példa a sok közül: Hudák Ilona, aki a közgazdasági technikum tanulója volt, a járási tanács pénzügyi osztályánál, Turcsán Júlia a Beruházási Banknál, Lukács Éva a Takarékpénztárnál, Vass Emma a Beruházási Igazgatóságnál dolgozik. Többen mentek a 61/2 Építőipari Vállalathoz ács, kőműves munkakörbe (a nyírbátori, fehérgyarmáli, nyíregyházi, nyírbogdányi, kisvárdai munkahelyekre) és 900 forinton felül keresnek. Munkaerőre van szükség a Keleti Főcsatorna építésénél, a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál, a Borsodi Szénbányászati Trösztnél, a csahold, csengerűjfalusi, urai állami gazdaságnál. A perecest vájártanuló iskolának szűk-égé van 168 fiatalra. Több, most érettségizett tanuló résztvesz a nyíregyházi traktorvezetői, traktorkezelői tanfolyamon, mások a közigazgatást tanulják. Sokan jelentkeznek munkára a helyi tanácsoknál (adminisztrátori, sta- tisztikusi munkakörre). — Várják a most érettségizett fiatalokat a postahivatalok, a vasút, az autóbusz, villamosforgalom. Lehet jelentkezni gyors- és gépíró, védőnő, ápolónő, gyermek- ápolónőképző tanfolyamokra. Van tehát elhelyezkedési lehetőség. Fiataljaink jelentkezzenek bátran az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, államigazgatási és más munkákra. Megszerzett műveltségüket, tudásukat hasznosítsák, segítsenek megoldani az előttünk álló politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális feladatokat. Kisipari termelőszövetkezetek a lakosság szükségleteinek kielégítéséért A rakamazi ktsz. cipész- részleget nyitott Nyíregyházán, s még ebben az évben többszáz pár lábbelit készít mérték szerint. Az év második felében 8000 pár lábbelivel (főleg csizmával) több kerül forgalomba, mivel ezt a mennyiséget az eredeti tervtől eltérően nem a közületeknek, hanem a lakosságnak adják. A jövő évben tovább fokozzák a gyermekcipők gyártását. Az idei 8000 párral szemben jövőre 12.000 pár gyermekcipőt készítenek a jelenlegi berendezéssel. Folyamatban van azonban az üzem korszerűsítése, aminek segítségével 20.000 párra növelhetik a termelést. A. kisipari termelőszövetkezetek több olyan cikk gyártását kezdik meg, amellyel a dolgozó parasztság munkáját segítik. A nyíregyházi vegyesipari ktsz-ben már meg is kezdték a dohányfűzőtű készítését. Ebben az évben mintegy 50.000 darabot gyártanak belőle. Vásárosnamény- ban, Ujfehérlón és Fehér- gyarmaton csikót űzhelyek gyártását kezdték meg. — Jövőre ebből is 280 darab ké-ziil. Tervbe vették még tehén- és levakarok, szénaás szalmahűzó horgok, ásó- ■úgók, motorkerékpár-ten gelyekj kalapács darálók lőcsö szekerek és új bútorok készítését. Megalakult a Nyíregyháza városi népfront előkészítő bizottság Tegnap délután a városi tanács épületében alakuló ülést tartott a Nyíregyháza városi népfront előkészítő bizottság. A nyíregyházi előkészítő bizottságnak tizenegy tagja van. Tagjai között van például Benkci András elvtárs, az MDP városi bizottságának első titkára, Horváth László igazgató-tanító, Mátc Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese, Bányász József né kereskedelmi alkalmazott, Szloboda Jenő egyénileg dolgozó paraszt, Dr. Dévényi Zoltán orvos, Ga- bulya János kisiparos és mások. A népfront előkészítő bizottság alakuló ülésén a bizottság tagjai már igen sok teendőt megbeszéltek és egyes vitás kérdéseket tisztáztak. Bcnkei András elvtárs elmondotta, mi a feladata a népfront előkészítő bizottságnak. — Az előkészítő bizottság feladata — mondotta többek között Benkei elvtárs — megismertetni a dolgozó tömegekkel az új Hazafias Népfront lényegét, célkitűzéseit, cleírehívásának okát, cs ezzel párhuzamosan a város dolgozóinak valamennyi rétegével beszélgetve, a dolgozók véleményeit meghallgatva javaslatokat tenni a városi Népfront Bizottság tagjaira. Az előkészítő bizottság tagjai megbeszélték az első teendőket is. Az első értekezletüket kedden tartják meg, s akkor a kijelölt bizottság elkészíti a munka- programmot. Ugyancsak keddre elkészülnek azok az előadások is, amelyeket az előkészítő bizottság tagjai tartanak a kisgyűléselöadók részére. Szerdán már több kerületben kisgyűléseket tartanak. Ismertetik a város dolgozóival a Hazafias Népfront célkitűzéseit. Ebbe a munkába elsősorban azokat a kisgyűléselőadókat vonják be, akik az új tanácstörvény-tervezetet ismertették a dolgozókkal. Az előkészítő bizottság tagjai emellett maguk is tartanak kisgyűléseket. Az előkészítő bizottság munkájához hatékony támogatást ígértek a tömeg- szervezetek jelenlévő képviselői Is. A városi DISZ- szervezetek például kisgyűléseket tartanak, s különösen foglalkoznak a tanuló ifjúsággal. Az MSZT városi szervezete az értelmiségiek részére hiv össze nagygyűlést, ugyancsak gyűlést tart tagjai részére a Hazafias Népfrontról a Kisiparosok Szövetsége is. A. nyírgyulaji Petőfi t§z. állattenyésztői A nyírgyulaji Petőfi termelőszövetkezet igen szép eredményeket ért el a sei- tcMenyésztésben. 50 darab 2Ó0 kilós mangalica anyakocájuk van. Az első fialás márciusban volt 6.5 fialási átlaggal. A felnevelt malacállományból 126 darabot a tagságnak osztottak szét. Szabadpiacon értékesítettek 210 darabot 60 ezer forintért. 72 darabot meghagytak tenyészanyagpótlásra. Ebből a nyírmihálydi Kossuth termelőszövetkezetnek 23 darabot adtak át cserébe. Egy kiló tenyészsüldőért 1 kiló 35 deka hízónak való süldőt kaptak. A második fialás most folyik. Eddig 40 koca fialt 6.8 átlaggal. Nem ritka az sem, hogy 10 malacot hoz világra egy koca. Szépen fejlődnek a malacok. Musuly György sertésgondozó nagy szeretettel gondozza őket. Musuly bácsi gyakran bejön a járási állattenyésztő állomásra tanácsokat kérni. A szovjet sertéstenyésztés eredményei iránt érdeklődik. Bevezette az iv'arzás alatti kétszeri fedeztetést és áz évenkénti kétszeri fiaztatást. Munkájúinak eredményét látja az egész szövetkézét. Meg is becsüli érte. Musuly bácsi jó munkája eredménye jutalmául már egy egész nyáj sertést kapott prémiumban. A szövetkezet hízottser- tésbeadási kötelezettségét még az első negyedévben teljesítette. A beadási kötelezettségen felül 30 darab sertést hizlaltak meg 42.5 mázsa összsúlyra Erre szerződést kötöttek és úgy adták át az állat- és zsírbegy üj tő vállalatnak 98 ezer forintért. Most az átteleltetésre készülnek. Eddig 300 köbméter zöldsilót készítettek. — 700-ra fogják hamarosan kiegészíteni. Meg kell azonban említeni, hogy a szövetkezet a sertéstenyésztés mellett elhanyagolja a szarvasmarhatenyésztést. Pedig az adottságok erre is megvannak. A szarvasmarhatenyésztés is biztosítana kellő gondozás esetén olyan jövedelmet, mint a sertéstenyésztés. Még nagyobbat is. Van jó istálló, szorgalmas gondozó. 16 darab magyartarka fejőstehenük van. A hozam viszont nagyon alacsony. A fejési istállóátlag 5-6 li-. tér. A jószág a legelőn él. Pedig ha megfelelő takarmányt kapna, meghálálná a fejősnél. Van közöttük olyan egyed — mint például a Galamb —, amelyik 20 liter tejet is adott már naponta. Vagy a Páva 18 literes napi átlaggal. Fordítsanak nagyobb gondot a szarvasmarhatenyésztésre, hogy legalább olyan eredményeket hozzon, mint a sértéstenyésztés. Ugyancsak elhanyagolják a baromfitenyésztést is. Pedig ez is gazdag jövedelmet biztosítana, ha foglalkoznának vele. László János, a járási állattenyésztő állomás vezetője, Nyírbátor. Miért nem értékeli a versenyt a baktai járási begyűjtési hivatal ? A baktalórántházi járás a kenyérgabonabegyüjtés idején sokkal jobb eredményeket érhetett volna el, ha a járási begyűjtési hivatal értékelte volna a községek közötti verseny állását. De ez már elmúlt. A hiba az, hogy most sem értékelik a versenyt. így fordult elő az az eset -is, hogy Éles elvtárs, a laskodi községi tanács elnöke nem tudta megmondani a falu dolgozó parasztjainak a begyűjtésben elért eredményeket. Gondolta az elnök elvtárs, majd a tanácstitkár megtudja a járásnál — mlvél éppen dolga került ott — és megmondják az eredményt. Ezt azért is szükséges lett volna megtudni, mert a járás értékelése és a valóságos eredmények nem egyeztek meg. Mikor ez. iránt érdeklődött a községi tanács titkára, a begyűjtési hivatalbeliek arra hivatkoztak, hogy a hízottsertés és vágómarhabeadás teljesítése értékeléséhez a járási állat- és zsírbegyüjtő vállalat szolgáltatja az adatokat, amely sokszor nem egyezik a községek eredményeivel. Pedig a lasko- diak nem állnak a legrosz- szabbak közt. Hízottsertésből 51, vágómarhából 103, baromfiból 37, tojásból 94, tejből 65 százalékra teljesítették tervüket. A községi tanácsnak az a kívánsága, hogy a járási begyűjtési hivatal nagyobb gondot fordítson a verseny értékelésére. Ha minden héten megkapnák a községi tanácsok, begyűjtési szervek az értékelést, akkor a leveleki tanácselnök, Román elvtárs is jobban szívügyének tekintené a begyűjtési tervek teljesítését. Szikszay Péter járási tanácselnök h: Baktalórántháza. 'Üdtuj zgjj£MÍl^etek ! AZ MOP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LALA
