Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-14 / 217. szám
ft £ P t * ►* 1954 szeptember 14, kedd A tanácsokról szóló törvény tervezetéhez a következő módosításokat javaslom : Az 1. §. 1. fejezetének 2. bekezdésében arról van szó, hagy a tanácsok államhatalmi szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre. . A tanácsok tehát államhatalmi szervek, fontos feladatuk a szocialista törvényesség betartása. Ehhez szerintem az szükséges, hogy a tanácstagok egytőlVita a tanácsokról szóló törvény tervezted* lelett <5 Módosító iavaslatoh egyig képzett, becsületes emberek legyenek. A tanácsok egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei. Ahhoz, hogy a tanácsok valóban a legnagyobb tömegszervezetet képezzék és a dolgozó nép szeretetének örvendjenek, ehhez a választókkal való szoros kapcsolat szükséges. Fontos, hogy a tanácstagok példát mutassanak a munkában, az állami kötelességek teljesítésében. Nálunk sajnos, nem egy tanácstag feledkezett meg fokozott felelősségéről, úgyhogy tanácsüléseken kellett őket figyelmeztetni az állampolgári kötelesség teljesítésére. Ezen a téren kell, hogy hathatósabb javulás következzen be az új választás során. Ha tanácstagságunk valóban példamutató dolgozókból áll majd, akkor bízhatunk abban, hogy tánácsaink betöltik a reájuk^’háruló feladatokat. A többi tömegszervezetekkel á tanácsok szervezik a lakéSság gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét. Ezen feladatok megoldásához javasolni kívánom, hogy először is a községekben működő tömegszerveket kell megerősíteni. Ha mindezek megtörténtek, akkor a tanácsok is könnyebben valósíthatják meg a reájuk háruló feladatokat. Még néhány szót a tanácsapparátus létszámáról. Szerintem a községekben kevés, viszont az irányító szerveknél, különösen a megyei tanácsnál sok tanácsdolgozó van. Ezen változtatni kellene, a községi tanácsok javára. Kálmánchelyi Elek vb. titkár, Oros. Új téglaégető kemence épül Tiszavasváriban A tiszavasvári téglagyár megyénk leghíresebb téglagyára. Itt alkalmazták először a Duvanov-féle gyorségetési módszert. A módszer bevezetése óta napi 8.000 darabbal több és iobbftovács Balázs kőműves, brigádvezető. minőségű téglát adnak építőiparunknak. A kemence mellett lévő szárítószinek tele vannak nyerstéglával, sőt már a szárítószinek is kevésnek bizonyulnak, mert a színek körül kazalba rakott téglák láthatók. Többmillió nyerstégla van már felhalmozva. A kemence kapacitása kicsi. Ezért is vált szükségessé egy új, nagyobb kapacitású kemence megépítése. A kemencét a 23-as építőipari vállalat dolgozói építik. Az éoítkezés munkálatai jól hf -dnak. Már készen van az égetőtér. Jelenleg a felvert oldalfalat építik. A falazást Kovács Balázs kőművesbrigádja végzi. A ' gépállomás építkezéséről jöttek erre a munkahelyre. Ott. is kitűnően dolgoztak, teljesítményük állandóan 160 százalék körül volt, most sem kevesebb. — Hogyan érik el ezt a magas százalékot? — kérdezem. A bvigádvezető nem siet válasszal. Elhelyezi a kezében lévő téglát, megtörli a kezét a nadrágjában, a felebúbjára tolja a sapkáját, és csak azután szólal meg. — Munkánkhoz megkapjuk a segítséget a műszakiaktól. Minden új munkát előre megbeszélünk, úgy, hogy amikor a brigád dolgozni kezd, már mindenki pontosan tudja a feladatát, — mondja és tovább teríti a habarcsot. Jól dolgoznak. Az elvégzett munkán nehéz volna hibát találni. Kiváló minőségű munkának mondható a kemence külső sarokrészének falazása, a 60 fokban dűlő falsarok komplikált kötésű építése. — Kényes munka volt, de sikerült, — mondja a brigádvezető. Látszik rajta, hogy büszke a munkájára. Alig pár méterre dolgozik a brigád két legöregebb tagja: Báncs Sándor és Pálóczi Lajos. Egy nagyméretű pillért falaznak. Munkájukat gondosan végzik. Pálóczi Lajos éppen a pillért ellenőrzi, hogy függőben van-e. (No hiszen, rossz szemmel kár is ránézni, mert a leg- bogarasabb ellenőr sem találhat benne hibát.) Űj téglasor következik. A habarcsot és a téglát közvetlenül a pillér mellé rakták. Báncs Sándor az egyik oldalon, Pálóczi Lajos a másik oldalon gyors mozdulattal teríti a habarcsot. Egy kis egyengetés és máris rakják a téglát. Na, itt már hiba lesz, — gondolom magamban, — mert észrevettem, hogy az új sor kijebb esik az alsó soroknál. De Báncs Sándornak jó szeme van, hamar észreveszi. Egy-két koppintás, gyors ellenőrzés a függővel, és máris jó. — Tudja, elvtárs, menne ez jobban is, de a segédmunkások nem hozzák folyamatosan az anyagot. — Hoznánk mi, csak ne volna olyan messze, — mondja az egyik közelben álló segédmunkás. Bizony, a vezetőség jobban is megszervezhette volna az anyagszállítást, hogy ne 150 méterről kelljen szállítani a habarcsot. A lelkesen dolgozó kőművesbrigád munkája nyomán egyre közeledik az égető- kemence befejezése. December 31 helyett november 7-re re vállalták a befejezést. A gyár falán elhelyezendő márvány táblán majd bizonyára Kovács Balázs brigádjának neve is az elsők között lesz. DERECSKE! ISTVÁN. A tiszavasvári téglagyár épülő égetőkemencéje. \ papír- és rong-yg'yüjjtő hónap sikeréért A megye területén igen vontatottan halad a hulladékanyagok gyűjtést-. Papírból eddig csak 20.6 százalékra, rongyból Dedig 5.3 százalékra teljesitírréft a földművesszövetkezetek gyűjtési tervüket. Vannak ugyan kiemelkedő földműves,szövetkezesek, mint ne!- day! a nyírkarászi, thrii papírból 125 százalékra. rongyból 50 százalékra teljesítették gyűjtési 'elvüket, azonban a legtöbb helyen nem sokat törődnek a gyűjtéssel. Megyénk földművesszó- vetkezetei teljesíthetik gyűjtési tervüket. Nagy segítséget és támogatást tudnak ehhez adni az úttörők és a DISZ-fiatalck. Most is kapcsolódjanak be a gyűjtésbe. A föld- | művesszövetkezetek igényeljék ezt a segítséget. Tudassák mindenütt az ifjúsággal: a gyűjtésben jó eredményt-elérő úttörők és DISZ-tagdrk jutalmat kapnak. Dorogi Mihály - • v, MÉSZÖV. Öröm Tyúkodon örömmel olvasták vasárnap a Szabad Nép-böt a tyukodi Előre termelőszövetkezet tagjai, hogy „Baba“ nevű magyarfajta tsnyészkancájuk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a III. dijat nyerte. Nagy megtiszteltetés ez a szövetkezet valamennyi tagjának. Büszkeség tölti el szívüket, hogy országos- hírű lovakat nevelnek. — Igaz, rosszul esett nekik, hogy a „Berta“ nem nyert díjat, pedig az is ott van a kiállításon. De nem csüggedtek el. Kiss Pál elvtárs, a szövetkezet elnökhelyettese azt mondotta hétfőn: — Ezután is nagy szorgalommal gondozzuk lovainkat, hogy minél több ilyen híres jószágot neveljünk. Nagy szükség van rájuk is a különböző munkahelyeken. Úgy igyekszünk, hogy jövőre ne csak egy lovunk, hanem egy négyesfogatunk nyerjen nem is III., hanem, első, vagy második dijat. Belényesi Miklós, a III. dijat nyert „Baba“ gondozója ugyancsak büszkén etette vasárnap a gondjaira bízott lovakat Nemes Józseffel együtt. Erősen fogadkozik ő is, hogy lesz még Tyúkodon első dijat nyert négyesfogai'. Ebben a gazdasági évben sokat gyarapodtak a nagy- kállói Rákosi termelőszövetkezet tagjai. A közös vagyon mellett személyes részesedésük is jóval magasabb, mint az elmúlt évben volt. Csupán szemesterményből 6.16 kiló jut egy munkaegységre. Zárszámadáskor még várnak kb. egy kiló búzát és egy kiló rozsot munkaegységenként. Burgonyából 3 kilót, kukoricából 1.5 kilót osztanak majd ősszel minden munkaegységre. Páll György egyedül dolgozik a szövetkezetben. Zárszámadásig 750 munkaegysége lesz. De már az eddig dolgozott munkaegységeire is szépen kapott terményből. Kapott 45 mázsa szemesterményt, amelynek szabadpiaci értéke 11.250 forint. Zárszámadáskor még 10 mázsa terményre számít, amelynek értéke 2500 forint. Burgonyából 22.5 mázsára számít, amit, ha szabadpiacon értékesítene, 1800 forintot kapna érte. Kukoricából sem lesz sokkal kevesebb jövedelme. 11.25 mázsára számít, amelynek értéke 1687 forint. Csupán cigarettarészesedésből 1000 forintot fog kapni. Aztán minden munka-gységre 13 forintot osztanak majd ősszel, ami Páll Györgynek 9750 forintot jelent, összesen közel 30.000 forint jövedelme lesz tehát ebben a gazdasági évben a közösből. Ehhez jön még a háztáji gazdaság jövedelme. Háztáji icszágai részére nem kell takarmányról gondoskodnia. Három kilót adnak munkaegységenként a zárszámadáskor. És mindebből mi van kiadása? -Tiformán semmi. Lakása után fizet néhány forint adót. * Koós István nagykállói 11 holdas, kitüntetett mintagazda. nem véletlenül kapta meg a mintagazda-jel- vényt. Mestere a földnek, csak a4 állatállományát nem fejlesztette eléggé. Koós Istvánnak 26 mázsa szemesterménye termett. A beadási kötelezettség teljesítése után 4270 forint értékű terménye maradt. Burgonyából 110 mázsa termésre számít. A beadási kötelezettség teljesítése és a szükséges vetőmag biztosítása után maradó mennyiségért a szabadpiacon 5840 forintot kapna. Kukoricából 40 mázsára számít. Ebből is teljesíti az állam iránti kötelezettségét, félreteszi a vetőmagnak valót és marad 4350 forint értékű termény. Takarmányrépából 300 forint értékű termése lesz. — Dinnye és tök értékesítéséből 3700 forint jövedelemre tesz szert. így tehát öszr szes jövedelme 19.000 forint. Állatállományának a takarmány biztosítva van. Viszont nincs fejőstehene. A beadási tej tehát pénzbe kerül. Aztán rendezi évi adóját, tartozásait, s végül 12 ezer forint jövedelme marad évi munkája után. Feleany- nyi, mint Páll Györgynek. Pedig Páll György egymaga dolgozik a termelőszövetkezetben, amíg Koós István harmadmagával dolgozza 11 hold földjét. A nagy csalód testvéri segítsége A legöregebb emberek sem emlékeznek rá, hogy mikor volt olyan árvíz, mint ebben az évben. Fékevesztett vad zajjal támadt a Duna, rávetette magát a gátakra, feltépte, forgatta fenekestül és ott, ahol tudta, keresztülmarta. Hogy mennyi kárt okozott, ázt nehéz számba venni. Házakat döntött le és megannyi életet semmisített meg a mezőn, a földeken. Egy év fáradságos, nehéz munkájának az eredményét. Az egész ország megmozdult, szinte minden ember arcán látni lehetett az aggódást: Mi van az árvízsújtotta területeken? Mivel segítsünk? És az ország, a nagy család megkezdte a gyűjtést. Nincs megyénkben olyan község, ahol az emberek közömbösen fordultak volna el, és azt mondották volna: más gondjá, nem a miénk. A dunántúli árvízkár nemcsak a dunántúliak gondja, hanem az egész ország, minden dolgozó gondja. Számos megrakott szerelvény mutatta, hogy Szabolcs megye dolgozói is együttéreznek az árvízsyj- totta területek lakosságával és megértették azt, hogy kétszer ad az, aki gyorsan ad. Most újabb tanújelét láthatjuk annak, hogy a megye dolgozó parasztsága, a termelőszövetkezetek, segíteni akarnak az árvízsuj- totta területek dolgozóinak. A megye termelőszövetkezetei áz eddigi segítségen felül vállalták, hogy még két termelőszövetkezetet patronálnak, az ásványrárói Szabadság termelőszövetkezetet és a győrzámolyi tölös- ousztai Iljics termelőszövetkezetet. Néhány napja született meg ez a felajánlás és máris 147 mázsa búzát, 73 mázsa rozsot, 83 mázsa burgonyát, 25 mázsa árpát, 115 mázsa takarmányt, 20 mázsa vegyesterményt, 6 darab sertést, 10 darab juhot és 14.000 forintot gyűjtött ösz- sze 27 termelőszövetkezet a két tsz. számára. A gyűjtés még folyik. Itt nemcsupán arról van szó, hogy a megye termelő- szövetkezetei által patronált két árvízsujtotta termelőszövetkezetet ideig-óráig patronálják. Nem! Sokkal többről van szó. A megye termelőszövetkezetéi azt vállalták, hogy ezt a két termelőszövetkezetet addig segítik, míg gazdaságilag teljesen meg nem erősödnek, rendbe nem jönnek. Nagy a termelőszövetkezetek családja, az egész orr szagot figyelembe véve, sok ezerre rúg e család tagjainak a száma. És ha e családon belül valahol baj van, a család minden egyes tagja azon igyekszik, hogyan tudjanak segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. Ezért ajánlott fel a 27 termelőszövetkezet közül például a besztereci Új Barázda tsz. 25 mázsa búzát és 30 mázsa burgonyát, a riemecseri Úttörő tsz. 25 mázsa búzát, 15 mázsa árpát és 5 darab sertést, a kispaládi Szabad Föld tsz. 15 mázsa rozsot és 3000 forint készpénzt, a kispaládi Rákóczi tsz. 8000 forintot és így sorolhatnánk tovább a termelőszövetkezetek felajánlásait. Mindmind segíteni akarnak. Segíteni tiszta szívvel, a nagy családhoz tartozó testvéreken. Itt fekszik előttem a tö- löspusztai Iljics tsz. levele, amelyet a megyei tanács elnökéhez intéztek. A levél beszámol arról, hogy milyen súlyos károkat szenvedett a termelőszövetkezet, de beszámol arról is, hogy öröm és bizakodás tölti el őket, mivel tudják, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek ebben a gazdasági évben is be tudják takarítani egy év fáradságos munkájának gyümölcsét, segítségükre sietnek, és lesz mit osztani a termelőszövetkezet tagságának, nem maradnak kenyér nélkül, gondoskodik róluk a nagy család. Mindannyian emlékszünk még a múltra. Ha a dolgozó paraszt családjából valaki megbetegedett, a betegség sok esetben nemcsak az állatállományt, de még a kis családi házat és a földet is elvitte. Ha vész pusztított az állatok között, nehezen tudta a gazda pótolni, mert ha kölcsönt vett fel, a kamatok elvitték a feje alól még a párnát is. — Egy-egy rossz gazdasági év éhínséget, nyomort jelentett a paraszt számára. De ez ma már a múlté. Az állam minden eszközzel segíti a dolgozó parasztságot, s ezen belül különösképpen nagy a segíteni akarás a termelő- szövetkezetek között. Megvan ennek a magyarázata. Egy célért dolgoznak, egy közös eszme vezérli az ország minden termelőszövetkezetének tagságát, a parasztság boldogulását elősegítő nagyüzemi gazdálkodás megteremtése. A közösségben dolgozók között jobban kialakul a közösségi szellem, mint az egyéniek között, jobban megértik egymás búját, baját és ez megnyilvánul tetteikben, segí- teniakarásukban. Biztos, hogy a megye minden termelőszövetkezete csatlakozik a 27 tsz. nemes kezdeményezéséhez. (Zs. M.) Szövetkezeti gazdálkodás — kétszeres jövedelem
