Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-11 / 215. szám
NÉPLAP 19S4 szeptember 11, szombat 2 Külpolitikai hírek , Uj-Delhi, (Indinfo), Krisna Menőn, India ENSZ-kül- döttségének vezetője szeptember 7-én Londonban hangoztatta: Széles körben belátják, a délkeletázsiai szerződés szervezetével kapcsolatos semmiféle lépésnek sem szabad az Indokína ügyében Genfben létrejött egyezmények megszegését maga után vonnia. Menőn az indiai újságírók angliai szövetségének villásreggelijén mondott beszédében ezután a többi között a következőket mondotta: ,,Az emberek ilyen szavakat alkotnak, mint „SEATO“, de nem látjuk világosan, hogy mi a jelentése. Ha a jelentése valamely állam ellen irányuló katonai szövetség, amely két- különálló táborba választja szét a népeket, akkor aggasztó a dolog. Sem India, sem szomszédai nem vesznek részt benne, ezért nem vonatkozhat egész Dél- kelet-Ázsiára.“ Menőn a továbbiakban kijelentette, hogy a SEATO kiterjesztése az indokínai államokra, ezek szuveréni- tásának feláldozását jelentené. Az indiai portugál birtokok tekintetében Menőn megismételte, hogy az a folyamat, amelynek során India többi része szabaddá vált, nem érhet véget anélkül, hogy ezt a szabadéi- got ki ne terjesszék az indiai francia és portugál településekre is. * A lapok jelentése szerint a „Rolls-Royce Limited“ vállalat motorgyárának munkásai Glasgowban tüntetéssel tiltakoztak az Egyesült Államok Kommunista Pártjának betiltása ellen. A tüntetők ilyen feliratú plakátokat hordoztak: „Amerika Hitler útján jár“, „Legyünk szolidárisak amerikai elvtársainkkal“. # Az úgynevezett „európai mozgalom“ francia tagozata kizárta tagjai sorából mindazokat a képviselőket, akik a nemzetgyűlésben az EVK ellen szavaztak, vagy . tartózkodtak a szavazástól. .A kizártak között van Her- riot, a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke, aki az EVK ellen szavazott, valamint Edgar Faure pénzügyminiszter is, aki mint a kormány tagja, nem vett részt a szavazásban. * A „Tribüne“ című kanadai lap szeptember 6-án jelentette, hogy a Kanadai Országos Békebizottság az egész országra kiterjedő kampányt indít Kína elismerése érdekében. * Eden angol külügyminiszter — mint jelentettük — körutazást tesz Nyugat- Európában s tárgyal a párizsi szerződésben szereplő hat ország vezető politikusaival. Az angol külügyminisztérium ezzel kapcsolatban csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amely leszögezi, hogy Eden körútja „semmiképpen sem pótolja a ki- lenchatalmi értekezletet“, amelyre „lehetőleg a hónap végén kerül sor Londonban“. # Dulles amerikai külügyminiszter, aki csütörtökön repülőgépen Tajvan szigetére érkezett, megbeszélést folytatott Csang Kaj-sekkel. Duties innen átrepült Japánba. ahol Joszida miniszterelnökkel és más államférfiakkal tanácskozott. Vita a tanácsokról szóló törvénytervezet felett Jogrendszerünk demokratizmusát és felsőbbrendűségét mutatja a kapitalista jogrendszerrel szemben az, hogy a dolgozók széles tömegei vannak bevonva népi demokráciánkban a jog alkotásába és alkalmazásába egyaránt. Ebből az elvből kiindulva bocsátotta vitára a Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottsága a tanácstörvény-tervezetet, — mint az államhatalom és államigazgatás helyi szervének szervezetére, működésére és felépítésére vonatkozó alaptörvényt. Ezzel a lehetőséggel élve, a törvénytervezet egyes részeihez az alábbi megjegyzéseket és javaslatokat teszem: Az állandó bizottság és bizottság a végrehajtó A törvénytervezet 18. §-a kimondja, hogy az állandó bizottságok „a tanácsok javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei“. Az állandó bizottságok tehát a tanács szervei. A tanácsot segítik az államhatalmi és tömegszervezeti funkciók folyamatos ellátásában. Véleményem szerint ebből az elvből az következik, hogy az "’andó bizottságok ellenőrző tevékenységüket, jogukat a végrehajtó bizottságok felett is gyakorolhatják. E joggal fel lehetne ruházni az állandó bizottságokat, annál is inkább, mert a tanácstörvény-tervezet szerint a végrehajtó bizottságok elvesztik az 1950. évi í. tv. 30. §-ának (1) bekezdésében megjelölt állam- hatalmi funkciójukat és a továbbiakban mint a tanács általános hatáskörű — végrehajtó — intézkedő szervei fognak működni. Szükséges és kívánatos lenne e jog megadása (már mint a vb. feletti ellenőrzés) különösképpen a községi végrehajtó bizottságoknál, ahol gyakori esetben a végrehajtó bizottságnak nincs olyan szakigazgatási szerve (osztály, csoport), amilyen szakterületen állandó bizottság van szervezve. így például járásunk területén egyetlen községben, Tiszavasváriban (10.000 leiken felüli község) működik oktatási, népművelési, illetőleg egészségügyi és szociálpolitikai csoport, míg oktatási és népművelési, illetőleg egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság járásunk valamennyi községében működik. — Ugyanez a helyzet áll fent az egész ország területén a 10.000 lelken aluli községekben. A fenti szakterületre eső munkát általában a végrehajtó bizottság, vagy annak függetlenített tagjai látják el. Például: a végrehajtó bizottság hoz határozatot arról, hogy kit kell a közgyógyszerellátásra, vagy a közsegélyre jogosultak nyilvántartásába felvenni, vagy pl. a vb. elnökhelyettes foglalkozik a gyámügyekkel stb. Ugyanakkor a törvény- tervezet 20. §-ának a) pontja az állandó bizottságok részére a szakigazgatási szervek, a tanács alá rendelt vállalatok stb. ellenőrzésére ad jogot, a végrehajtó bizottságok ellenőrzésére nem. Javaslom a 20. § a) pontjának kiegészítését azzal, hogy az állandó bizottságok ellenőrzik a végrehajtó bizottságok és a vb-tagok munkáját is. Az eddigi gyakorlat azt igazolta, hogy egyes szervek vezetői, egyes személyek nem fogadják szívesen a népi ellenőrzést, így az állandó bizottságok ellenőrző munkáját sem. Előfordult olyan eset is, hogy az ellenőrzött szerv vezetője, illetve az ellenőrzött személy azt kérdezte elutasítóan az ábfoglalkozik a végrehajtó bizottságok feladataival. Ennek felsorolásánál egyáltalán nincs említés arról, hogy az állandó bizottságok működéséhez a végrehajtó bizottságok tartoznak-e segítséget adni és ha igen, milyen vonatkozásban. Véleményem szerint a végrehajtó bizottságnak, mint a tanács állandóan működő szervének és különösképpen a vb. függetlenített tagjainak egyaránt kötelessége, hogy segítse, erősítse az állandó bizottságot. Hasonlóan nincs említés arról, hogy a végrehajtó bizottság adjon segítséget a tanácstag részére beszámolójának megtartásához. Úgy az állandó bizottságok működésének, mint a tanácstagok beszámolásának igen ragy jelentősége van a tanácsi munka megjavítása, a tömegkapcsolat kiszélesítése terén, ezért helyes lenne a tervezet 35. §-át kiegészíteni a végrehajtó bizottság feladataival. szerv előzetes hozzájárulását csak azoknál a szak- igazgatási vezetőknél kösse ki, ahol az alkalmazás különös feltételeire van szükség, mint például az egészségügyi csoportvezető, mezőgazdasági osztályvezető, oktatási csoportvezető. Fegyelmi vétség elkövetése esetén pedig • a végrehajtó bizottság minden előzetes hozzájárulás nélkül indíthasson meg és folytathasson le fegyelmi eljárást 'és ennek megtörténtét a felsőbb szakigazgatási szerv vezetőjével közölje. Általában a községi tanácsokat, de gyakori esetben a járási, sőt a megyei tanácsot is keresik fel a dolgozók panaszuk orvoslása érdekében. A szóban vagy írásban előterjesztett panasz igen gyakori esetben a kisebb polgári peres ügyek közé sorolható. A tanács az 1954. évi I. tv. értelmében köteles az üggyel foglalkozni, megkísérli az ügyet békés úton elrendezni a felek között: egyeztetési eljárással. Az ilyen természetű ügyeket azonban csak szórványosan lehet eredményesen elintézni. Érdemi döntést viszont a tanács nem I hozhat, mert az 1952. évi ] III. tv. a községi bíróságo- I kát megszüntette, a kisebb polgári peres ügyek intézését a járásbíróságok hatáskörébe utalta. Amennyiben tehát az egyeztető eljárás útján az ilyen természetű ügyeket érdemben elintézni nem lehet, a tanács közli a panaszossal, hogy ügyének elintézése céljából forduljon a bírósághoz. Ez viszont a dolgozók részére igen nehézkes, mert a bíróság a járási székhelyeken működik és napokat kellene vesztegetni annak érdekében, hogy jogos panaszuk elintézést nyerjen. A panaszos általában nem fordul a bírósághoz, ahelyett olyan véleményt alkot: „ennyit sem tud elintézni a tanács“. — Következménye pedig az, hogy a kárttevőt nem kötelezik kártérítésre és nem büntetik meg. Veres Péter Kissuth-díjas író egyes szavait idézve szeptember I 3-i cikkéből: „a naplopó < hordja a szorgalmas emb- által megkapólt kukoric és megpermetezett szőlőt, tolvaj elküldi a csőszt a fenébe“ és így tovább és így tovább. Javaslom a tervezet 53. §-át kiegészíteni azzal, hogy a községi végrehajtó bizottságoknál közs '-i bíróságok működjenek, melyeknek tartozzon hatáskörükbe a 300 forintot meg nem haladó kisebb polgári peres ügyek és mezőrendőri kihágások esetében való döntés. BORIVÓ LÄSZLÖ, a tiszalöki járási tanács vb. titkára. Ha a Napnak a Földre gyakorolt hatásait akarnók számbavenni, akkor ez a munka egész könyvet töltene meg. E helyen tehát csak arra szorítkozhatunk, hogy a Nap közvetlen hatásait kutassuk, vagyis arra a kérdésre feleljünk: „Mi érkezik hozzánk a Napból, s mi ennek a következménye?“ Mindenki tudja, hogy bőségben kapunk fény- és hősugarakat. Ez a fényözön és melegség egyszerre a Föld egyik felét éri, s a Föld tengelykörüli forgása- nak köszönhetjük, hogy ebből az ajándékból felváltva az egész földfelület minden része kap. Ha a Föld for- gástengelye merőlegesen állna a napkörüli keringés síkjára, akkor mindenütt 12 óráig tartana a nappal és 12 óráig az éjszaka. Nem lenne tavasz, nyár, ősz és tél, hanem a sarkvidékeken, sőt a mérsékelt övék egy részén örök tél uralkodnék, s nálunk is teljesen hiányoznék a nyár. A tengely azonban 66 és fél fokos szöget alkot a pályasíkkal, s ennek köszönhetjük, hogy az évszakok szabályszerűen követik egymást, — legalábbis a mi vidékünkön, a mérsékelt égöv alatt. Az újabb vizsgálatok és megfigyelések azonban azt árulják el, hogy a Napból másfajta sugarak is jutnak el, nemcsak fény- és hősugarak. Az emberek nyáron lesülnek, bőrük megbámul. Ezt a hatást a láthatatlan ibolyántúli sugarak okozzák. E sugarak nagyrészét a Földünket borító légkör elnyeli, s ez a mi szerencsénk. Ha akadálytalanul juthatnának a Föld felületéig, akkor elroncsolnának minden élő szervezetet, minden élet elpusztulna. Ha viszont a levegő minden ilyen sugarat elnyelne, akkor nem lenne lehetséges az élet, mert a fejlődéshez, a csontképződéshez, s bizonyára a többi élőlény fennmaradásához is szükséges az ibolyántúli sugár. E sugarakról még azt is tudjuk, Egy kis természettudomány A Nap hatásai a Földön hogy rendkívül fontos a fertőtlenítő hatásuk, amennyiben bizonyos baktériumfajták hatásukra elpusztulnak. A fény-, hő- és ibolyántúli sugárzás a földi élet legfontosabb tényezője. A Nap ezenkívül még röntgen- sugarakat és rádióhullámokat is kilövell magából, de ezek egyrésze nem jut le a Föld felületéig, s a hozzánk érkezők valószínűleg nem okoznak itt számottevő hatást. A Nap azonban nemcsak sugárözönével áraszt el bennünket, hanem anyagot — hidrogéngázt is kilövell. S ha ez az anyag a Föld légkörébe jut, akkor a vele érintkező levegőt épúgy világítóvá teszi, mint ahogy a reklámcsövekben a külön1 böző gázok is világítanak a villamosáram hatása alatt. Ez az északi fény, amelyben 1938-ban és 1948-ban mi is gyönyörködhettünk. Ilyet a Sarkvidék lakói szinte napnap mellett láthatnak, s ez világítja meg a hónapokig tartó sarki éjszakát. A Nap sugárzása nem állandó. Felületén minden emberi képzeletet felülmúló viharok, forrongások tombolnak. Ezek a viharok főleg az ibolyántúli sugarak mennyiségét és minőségét változtatják meg. S mivel e sugarak javarésze nem jut le a Föld felületéig, így e változásoknak közvetlenül tapasztalható következményei nincsenek. A modern természettudomány azonban kimutatta, hogy az ibolyántúli sugaraknak igen nagy az energiájuk, s a légkör nemcsak a sugarakat, hanem velük együtt energiájukat is elnyeli. Lehetséges, hogy ez az energia valami módon befolyásolja a földi időjárás menetét, s ha ez így van, akkor újabb fegyverre teszünk szert a természet erőinek leigázásában és a természet átalakítása terén. AMBRÖZI GÉZA, a TTIT. csillagászati szakosztályának tagja. Megy a tégla vándor útra A téglagyárban vagonokba rakják a téglákat, a vonat Nyíregyházára hozza, Nyíregyházán átrakják a Belsped-kocsikra, a Bel- sped a 6. számú Mélyépítő Vállalat Simai-úti telepére viszi, ott „ahogy esik, úgy puffan" kirakják, ha sietős a dolog, akkor kidobál- ják, aztán jön a Belcped- • ocsi, kocsira rakják a tágít, kiszállítják a vasútra, jra vagonba rakják, az u'tkezéshez érkezik a vain, ott újra kocsikra lakik és szekereken a tégla bedolgozási helyére viszik. Egyáltalán nem takarékos dolog ez. — Tudja ezt Dósa János és Török József Belsped-fuvaros is, akik a képen látható kb. 600 közfaltéglát kb. 1500 darabban hozták el a vállalat Simai-úti telepéről és rakják vagonokba. Megy a tégla vándorútra, szaporodik a selejt, nő az építkezési költség, dehát mit tehet erről a vállalat, mit tehet róla a szállításban és tárolásban résztvevő jó néhány felelős személy, s ha már itt tartunk, tegyük hozzá, végső esetben mit tehetnek minderről a téglák. | Miért kullog Rozsáiy az utolsók közt? i A község III. negyedévi ; begyűjtési tervét baromfiból még csak 43, tojásból pedig 48 százalékra teljesí- : “„le, pedig a negyedév vé- js rohamosan közeledik. I Mi az oka ennek a szé-' jgj'enletes helyzetnek? Első-1 ] sorban az, hogy Tarcza Bor-' j bála helyi begyűjtési meg- j bízott nem hajtja végre a I törvényes rendelkezéseket. Pedig Rozsályban is szükség volna erre, mert sok a hátralékos. Ehhez az is hozzájárul, hogy a példamutatás terén is komoly hibák vannak. Például a hátralékosok között szerepel idős Halász András, a tanácselnök apja, aki az elmúlt évre és 1954. első felére egyetlen darab tojást, vagy baromfit sem adott be. Ilyen rossz példa láttán nem lehet csodálkozni azon, hogy nagy az elmaradás a begyűjtésben. A járási begyűjtési hiva-' tál segítségével sürgősen javítani kell a helyzeten. VARGA KÁROLYNÉ, igazgató h. tagtól, hogy „milyen jogon akar ellenőrizni?“ Az is megtörtént, hogy szóba sem álltak az ellenőrrel. Az ilyen eset természetesen nem növelte a tanács tekintélyét. Ezért a tervezet 19. §-át javaslom kiegészíteni azzal, hogy „az állandóbizottsági tagot ellenőrző munkájára feljogosító megbízólevéllel kell ellátni“. A törvénytervezet 35. §-a Nem értek egyet a törvénytervezet 57. §-ában foglaltakkal, miszerint a szak- igazgatási szervek vezetőit kinevezni, vagy ellenük fegyelmi eljárást lefolytatni a végrehajtó bizottság részéről csak úgy lehet ha ahhoz a felettes szakigazgatási szerv előzetesen hozzájárult. Ez egyrészt az eljárást igen megnehezíti, mondhatnám azt is, hogy bürokratikussá teszi, de egyben jelenti a végrehajtó bizottság lebecsülését is. Javaslom azt, hogy kinevezéseknél a tanácstörvény a felsőbb Panaszok, polgári perek intézése Kinevezés, fegyelmi eljárás
