Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

XI, évfolyam, 215. szám BOMBBaBUMBIK ARA 50 FILLER 1954 szeptember 11, szombat AZ MDP SZABOLCS - S Z A T M ÁR MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A A mai számban : Vita a tanácsokról szóló törvénytervezet felett (2. oldal.) A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatko­zata (3. oldal.) Beszélgetés Hajnal Lajos bácsival (3. oldal.) A szégyentáblától a törvény szigoráig (4. oldal.) Vélemény (4. oldal.) Sport (4. oldal.) HARCOLJUNK A PERCEKÉRT! Szocialista hazát építünk. Ezért küzdünk ke- , mény, mindennapi munkával. Üjra és újra legyőz- ! zük a terv számait. Túlszárnyaljuk a kitűzött célo- I . kát és új, nagyobb célokat tűzünk magunk elé. E . nemes harcban, a napi küzdelemben ne feledjük ■ Lenin elvlárs bölcs szavait: „Meg kell szilárdítani ! ; azt, amit magunk vívtunk ki, amit elrendeltünk, amit törvényerőre emeltünk, megtárgyaltunk, ter- : veztünk, — mindezt a mindennapi munkafegyelem : ; szilárd formáiban keil megrögzíteni. Ez a legnehe- ; ' zebb, de egyúttal a leghálásabb feladat, mert csak ' ennek a feladatnak a megoldása hozza meg szá- ■ munkra a szocialista rendel.“ ; A munkafegyelem megszilárdítása szívós nevelő- ' munkát követel. Ma már az öntudatos dolgozók száz • ; és százezrei ismerik fel: mit jelent, hogy önmagunk- ; nak, az egész népnek termelünk. De vannak még ■ olyanok is, akik legyintenek, ha szóváteszik előttük ’ ; a tízperces késést, az elbeszélgetett félórát. Vállat ; , vonnak, ha felelősségre vonják őket az igazolatlanul , ' mulasztott műszakért. Többek között a gépjavító ' ! vállalat építkezésénél Hurai Zoltánné gépkezelő ; , rendszerint 10—15 percet késik a munkából. A fér- , ' mentálógyárban Szelkó Erzsébet és Tóth Magda ' I gyakran marad távol igazolatlanul a műszakból. De : , más vállalatoknál is akadnak olyan dolgozók, akik , ' nem látják, hogy amit termelünk, — a miénk, csa- ’ : ládunké, népünké. Vannak még, akik öntudatlan- ! Ságból, jogosulatlanul, munka nélkül akarnak el- , ' venni a közös tulajdonból. Az ilyen dolgozókat kell ' : a kommunisták példáján, a népnevelők, a szakszer- : . vezeti bizalmiak kitartó munkájával önkéntes fe- . gyelemre nevelni. Neveljék a dolgozókat: tanulják ; meg jól-kihasználni a munkanapot, annak minden ’ percét. Harcoljanak a késés, ácsorgás, az igazolatlan . mulasztás ellen. • Érdemes lenne üzemeinkben újra alkalmazni az 1 : önfényképezést. Az összesítőkből megállapíthatnák, ; hogy az apró, könnyen megszüntethető késések, ko­rábbi munkabefejezések stb. miatt milyen jelentős . számú munkaóra megy veszendőbe. A népnevelők és szakszervezeti bizottságok feladata: a nevelő, fel- ' világosító szó erejével, fegyelmi eszközökkel és ha : kell, a hanyagok kipellengérezésévei felvenni a har- I cot a fegyelemsértés, a lazaságokból származó mun- ; kakiesés ellen. Szervezzenek az üzemekben önfény- . képezési napot. A munkanap fényképén meg tudják mutatni a dolgozóknak, hogy a napi 480 percből ’ mennyi idő megy el haszontalanul, s ha ezt az időt ■ is munkával töltötte volna el a dolgozó, mennyivel • több lehetne a keresete. Megmutathatnák azt is a ; fényképen, hogy naponta mennyivel károsítja meg . a dolgozókat az a művezető, aki rosszul . szervezi meg a munkát, sok órát elvesz a közösség vagyoná­ból, megrövidíti a dolgozók keresetét. A népnevelők és bizalmiak indítsanak harcot az ; elszórt percek „összegyűjtéséért“, harcoljanak a ; percekért. Tudatosítsák a dolgozókban a perc érté- , két: 1954-ben percenként például 52 tonna szenet ’ bányászunk ki, minden percben 2.700 darab új tég- ’ lát és 2 tonna cementet gyártunk épülő hazánk szá- ' mára. A percek értékét ismerték fel például a nyír- 1 egyházi dohányfermentálógyárban, ahol él a tízper- ; ces mozgalom, ahol tíz perccel a műszakkezdés előtt . névsort olvasnak, s kivétel nélkül meg is jelennek ’ időben a dolgozók. így harcolnak a percekért a kis- \ várdai Vulkánban is munkaidő előtt, — csak éppen . arra nem terjed ki figyelmük, hogy műszak végén ’ egyes dolgozók mái tíz—húsz perccel hamarabb ab- i bahagyják a munkát és hazafelé készülődnek. Van . aztán vállalat, ahol a napokat sem becsülik meg. Pl. a 61/2. Építőipari Vállalatnál az első félévben 1222 : napot maradtak igazolatlanul távol a dolgozók. ■ Annyi ez az idő, mintha 8 dolgozó félesztendőre le­tette volna a szerszámot. 170.000 forint értékű tér- • melési kiesést tesz ki ez a mulasztás. Az ilyen és a hasonló példák leginkább a politi- , kai felvilágosító munka hiányát, az öntudatra neve- ’ lés gyengeségét és a műszaki vezetők liberalizmusát í tükrözik. , Döntő harci feladat tehát az öntudaton felépülő, ’ szilárd munkafegyelem megteremtése. A pártszer- : vezetek vezetésével szakszervezeteink fordítsanak . erre is nagyobb figyelmet. Tűzzék célul valamennyi ' dolgozó elé az igazolatlan mulasztások teljes meg- ' szüntetését, a munkanap 480 percének teljes ki- . használását. A szántás mellett a geplavitást Is vegzih a ntfírmadai gépállomás dolgozói A begyűjtési minisztérium záróközleménye a g’abonafoegfyüjtési versenyről Megkezdődött az őszi szántás-vetés. A nyirmadai gépállomás traktorai kint pöfögnek a határban, s nyo­mukban több a friss baráz­da, több földbe kerül a jö- vűévi kenyér magja. Király János és fia az őri határban dolgozik. Futóho­mokot szántanak. Nehezen megy a munka; majd1 min­den fordulóban beássa ma­gát G-35-ös gépük. Mégis igyekezni kell, mert a Pe­tőfi termelőszövetkezet ro­zsot szánt ebbe a földbe. — Királyék öt—hat holdat szántanak fel itt naponta. Ez nem sok. Meg is előzte őket a gépállomás legidő­sebb traktorosa, Tisza And­rás. A versenytársak azon­ban nem adták fel a küzdel­met. Jól ismerik Tisza And­rást. Tudják, hogy a csép- lés idején is 26 holdat szán­tott fel egymaga. Azt is tudják, hogy ebben a hó­napban 2584 forint kész­pénzt és 100 munkaegységé­Ebben a községben a múlt évben sok hátralékos volt, de az idén az egész község parasztsága igyekszik a be­adással. Nem egy olyan dol­gozó paraszt van már Pe­nészleken, aki beadását és adóját is egész évre rendez­te. Ilyen például Kondás re 380 kiló búzát is kapott. Majd meglátjuk aztán a végén, hogy ki lesz az őszi verseny győztese! Szorgalmasan dolgoznak a szerelőműhelyben is. Be­szállították a cséplőgépeket, javítják a tárcsákat és a traktorokat. Egy G-35-öst már teljesen megjavítottak, két Diesel-motor pedig sze­relés alatt áll. Még az ősszel megjavítják a munkagépe­ket, hogy a téli gépjavítás ideje alatt több idő jusson az erőgépek rendbeszedé­sére. A szerelők előre gondos­kodnak arról is, hogy télen meleg helyen dolgozhassa­nak. Egy szabad színt tár­sadalmi munkában elfalaz­tak, befedtek. Már csak az ablakok szigetelése van hát­ra, amelyet a napokban fe­jeznek be. Egy brigád a fű­részporos kályhákat készíti, hogy olcsó tüzelővel barát­ságos meleget teremtsenek a műhelyben. György, Csonka László, Zs. Szűcs János. Kenyérgabona beadási tervét községünk 100 száza­lékra, a vágómarhabeadási tervet pedig 60 százalékra teljesítette. SZŰCS JÁNOS, Penészlek. A minisztertanács, a be­gyűjtési minisztérium érté­kelte a gabonabegyüjtési versenyben szeptember 4-ig elért eredményeket. Az eredmények alapján a minisztertanács a vándor­zászlót és az ötvenezer fo­rintos pénzjutalmat Pest megyének ítélte. A megyék versenyében a harmadik helyezett: Sza­bolcs megye a begyűjtési miniszter vándorzászlaját Községünk» hónapokon keresztül gyengén dolgoztak az állandó bizottságok, köz­tük a begyűjtési állandó bi­zottság is. A községi párt­vezetőség és a tanács veze­tői megvizsgálták mind az öt bizottság munkáját és tervet készítettek munkájuk megjavítására. Elhatározták többek között, hogy a ren­des havi AB-ülésekre a bi­zottságok elnökeivel kar­öltve, névreszóló meghívó­kat küldenek szét és az ak­tívákat is meghívják. így is történt. A múlt hónap elején a többi bizottsághoz hason­lóan a begyűjtési ÁB is megvizsgálta a begyűjtés helyzetét. Ennek hamarosan meg­nyerte el a velejáró okle­véllel és pénzjutalommal. A járások versenyében) Az X. kategóriában: 1. a kemecsei járás, a III. kate­góriában: 1. a kisvárdal já­rás. A községek versenyében: az I. kategóriában 1. Ilk, a II. kategóriában Fényes- litke. A vándorzászlókat és a jutalmakat szeptember 12-én ünnepélyesen adják át. mutatkozott az eredménye.1 A kenyér- és takarmányga­bonát minden termelő a gép mellől vitte a begyüj-1 tőhelyre. Egyetlen termelőt sem kellett elszámoltatni. A gabonabeadás 100 száza­lékos teljesítése mellett az állati termékek beadására is nagy gondot fordított a bizottság. Vágómarhából III. negyedévi tervünket 120, sertésből pedig az évi tervet 69 százalékra telje­sítette községünk. A tejbe­adás is emelkedett. Eddig hetenként 2—300 liter, az utóbbi hetekben pedig na­ponta 5—600 liter gyűlt be.: A burgonyabeadásnál sincs elmaradás. PALL FERENC, vb. elnök, Nyírpazony, PenészSeh nem ahar elmaradni Megjavult a begyűjtés Nyírpazonyban JleoéL tíf ketéfL&h&z Hallottam, hogy vasárnap a termelőszövetkezet ünne­pi közgyűlésén tárgyalják meg kérelmedet: felvesz­nek-e a szövetkezet tagjai közé, maguk közé fogad­nak-e a tsz. kipróbált har­cos tagjai. És ezért hatá­roztam el, hogy levelet írok hozzád, mielőtt a száz és száz ünneplősen feketébe öltözött ember felnyujtja a kezét és megszavazza felvé­teledet. Elmondok neked néhány dolgot, felhívom a figyelmedet arra, mit jelent mindez. Tudom, nem ment gyor­san, nem határoztad el ha­mar, hogy a közös, a köny- nyebb és szebb utat vá­laszd. Persze, így van ez mindig, amikor az ember valami új, nagy tettre, va­lami új cselekedetre hatá­rozza el magát. Nem megy könnyen. Sok álmatlan éj­szakába kerül, amíg rászán­ja magát az ember, hogy megtegye az első lépést a szokatlan úton. Mint már az elébb is írtam, nehezen megy mindez azért, mert új, s azért, mert mindezt még nem próbáltad. Nagy dolog az, amikor az ember egy közösség kapuit döngeti, amikor odamegy a többiekhez, azokhoz, akiket már évek, sőt talán évtize­dek óta ismer, és megmond­ja nekik: Elvtársak, közétek állok, Már ismerted néhány év­vel ezelőtt is a szövetkezet minden kis földdarabkáját, minden rögét, s azért, hogy nem látta senki, tudom, ta­lán százszor és százszor is végigjártad a hatalmas par­cellákat, s úgy nézted a ke- resztsorosan elvetett búzát, a zöldelő kukoricatáblát, mintha a saját kezedmun- kája teremtette volna azt meg. Igen. Amikör végig­jártad a parcellákat, a száz és százholdas virágzó gazda­ságot, mindent észrevettél. Megláttad azt is, hol kel­lett volna javítani a mun­kán, mit lehetett volna még jobban csinálni. Ügy nézted ekkor a szorgalmas szövet­kezeti tagok munkájának gyümölcsét, már ekkor úgy érezted, hogy ez a tiéd is lesz. Tudtad, hogy velük együtt dolgozol majd. Ezért kísérted figyelemmel a mun­kát attól a perctől kezdve, ahogy a magot kiszórták a földre mindaddig, amíg be­takarításra került a sor. És csodálattal, de nem kis örömmel láttad a minden­tudó arató-cséplőgépet, amint végigszáguldott a ga­bonaföldeken és szépen le­vágta még a dőlt kalászo­kat is. Egyszóval valid be, tetszett neked mindez. Ez is, de nem utolsósorban az ragadta meg legjobban a fi­gyelmedet, mennyire más, mennyire jó és szép a szö­vetkezeti tagok élete. Biztos, hogy sokat kell küzdeni és nagyon jól tu­dod, hogy nem megy min­den egykönnyen, hogy nem egyhamar lett milliomos a szövetkezet. Sok szövetke­zet még most sem az. De ha végigkíséred a te közsé­ged szövetkezetének életét, vagy ha elmész a megye akármelyik tsz-éhez, meg­mondják neked a tagok is és valószínűleg te is meg­győződsz majd róla: néhány év múlva ez a szövetkezet is milliomossá fejlődik. — Minden lehetőség megvan erre, hiszen egyre több új gazdasági épület nő ki a földből, egyre szaporodik az állatállomány, s egyre több és több a tej, hús, zsír, ame­lyet közösen termelnek. Munka után, amikor mindnyájan együtt vannak a szövetkezetiek, vidáman töltik el az estét, szórakoz­nak, sportolnak, együtt él­nek, közösen tárgyalják meg egy-egy tag minden búját- baját. Nemcsak a jövedel­met osztják meg, hanem a nehézségeket, a jelentkező bajokat is. És így sokkal erősebbek, sokkal könnyeb­ben tudják elviselni a ter­heket, biztatják egymást, és senki nem vonja kétségbe, hogy a ma mellett övék a ragyogó holnap. Amikor legutóbb az egyik termelőszövetkezetben jár­tam, akkor osztottak előle­get. Egy 70 éves körüli idős I bácsi szekerénél álltam meg és érdeklődtem, meg van-e elégedve a jövedelemmel, szereti-e a közös gazdálko­dást, a szövetkezetét? — Az öreg nem mondott sokat, csak annyit: sajnálom, hogy nem most vagyok fiatal, so­kat nem tudok már a' kö­zösért tenni. Én csak éjjeli őr vagyok, de a tíz kör­mömmel védem meg mind­azt, ami a mienk. Pontosan így mondta: a mienk. Annyira szereti a portát, az udvart, a földe­ket, hogy nem hagyná el könnyen. így szereti a föl­det, az életet, az újat a ter­melőszövetkezet minden be­csületes tagja is. Szereti, mert ez emelte fel öt a párt és az állam segítségé­vel egy magasabb, szebb, jobb élethez. A szövetke­zeti út hoz* a el neki a vilá« gosságot, a fényességet, a jobb megélhetést. Ennyit írtam most csak röviden, hogy gondolkozzál azon, mit jelent ma a ter-‘ melőszövetkezet tagjának lenni. Arra kérlek, úgy dol­gozz a termelőszövetkezet­ben, ahogyan elvárják tőled azok az ünneplőruhás, dere­sedé bajszú, kérgestenyerü, munkában megedződött pa­rasztemberek, akik a felvé­telnél bizalmukat adják. K. 3, <Vítáq pF&leiáwm tqqp sülje fpk /

Next

/
Oldalképek
Tartalom