Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 212. szám ARA 50 HLLblR 1954 szeptember 8, szerda A vencsellői gépállomás verseny­felhívása az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében Gépállomásunk dolgozói az őszi munkák végzésében versenyre hívják megyénk valamennyi gépállomását az ál " '-Lk szerint. 1. Körzetünkben úgy szer­vezzük m»« a vetömagtisz- titást, hogy jó minőségben kerüljenek azok a földbe. X ermelőszövetkezeteinkben előcsiráztatőst végzünk és a rossz magvakat időben ki­cseréltetjük. 2. A betakarítást úgy szer­vezzük meg, hogy idejében nyerjen -fejezést amivel meggyorsítjuk az őszi veté­sek alá tör+'!r,;; szántást. A kijelölt vető-burgonyabok- rokat külön szedjük és megfelelően tároljuk. Beta­karítás után a szárak levá­gását is a; .mal elvégezzük. Trágyakészletünket időben kihordjuk. 3. Őszi talajmunka ter­vünk 6380 hold, amiből 3945 hold van szerződésileg biz­tosítva. Vállaljuk, hogy no­vember 25-re 6300 holdon végzünk tál; 'munkát, amit úgy érünk el, hogy felmér­jük a községek egyénileg dolgozott szántóterületét és terv szerint adjuk át az ag- ronómusoknak, brigádveze- tőknek, akik a gépi munka előnyeit ismertetve, biztosít­ják a szükséges területet. 4. Termelőszövetkeze­teinkben figyelembe vesz- .szük az őszi vetéseknél az előveteményt és ennek meg­felelően végezzük a műtrá­gyázást. Az ősziárpa és ta­karmánykeveréket szeptem­ber ‘ 10-ig, rozsot októbei 5-ig, őszibúzát október 20-ig elvetjük. A vetést csávázott maggal végezzük, vigyázva a csatlakozó sorok betartá­sára és a csövek egyenletes szórására. A vetésforgó be­vezetésével és az alaptrá­gyázással növeljük 10 éves átlagtermésünket. Traktorosaink egyéni vál­lalásaikkal járulnak hozzá tervünk teljesítéséhez. Zöldi Mihály traktoros vállalja, hogy őszi tervét november 30-ra 25 százalékkal túltel­jesíti, 5 százalékos ’ üzem­anyagmegtakarítással. Ezzel 303 forint megtakarítást ér el. 5. 4150 köbméter silózási tervünket 415 köbméterrel túlteljesítjük.- 6. Vállaljuk, hogy a hol­danként tervezett 134.92 fo­rint talajmunka-díjat 120 forintra csökkentjük. Ez 272 ezer 437 forint megtakarí­tást jelent, amit helyes munkaszervezéssel, üzem­anyag-, anyag- és alkatrész- megtakarítással, jó gépkar­bantartással, használt alkat­részek felújításával, felesle­ges utazások, telefonbeszél­getések megszüntetésével cs irodaszerek takarékosságá­val érünk el. 7. Termelőszövetkeze­teinkben a kalászosterüle­tek 50 százalékát kereszt- sorosán vetjük. Az egyé­nileg dolgozó parasztok kö­zött is ismertetjük a helyes agrotechnikai módszerek al- kaln~?~'~ő"»V jelentőséi és alkalmazzuk a kereszt- «oros vetést. 8. A gépállomás szakszer­vez0*' i. tsága biztosítja a verseny értékelését és nyilvánosságra való hozata­lát. Gondoskodik a dolgo­zók szociális ellátásáról. El­lenőrzi a munkavédelemre biztosított összeg felhaszná­lását, a munkabér és pré­mium pontos kifizetését. Korsovenszky Jolán, gépállomás-igazgató. Huszka Imre, vezető me~”—'‘ász. Németh István, vezető mechanikus. Nagyidéi Balázs, párttitkár. Dezső János, üb. elnök. Zöldi Mihály, traktoros. Oláh István, traktoros. Rizsara’ás Tiszavasváriban — Elölegoszlás Kemecsén A megye egyetlen rizste­lepén, Tiszavasváriban a héten kezdik meg a rizs aratását. A Munka tsz. tag­jai holdanként 13 mázsás rizstermést várnak. * A kemecsei Dózsa terme­lőszövetkezetben eddig 46 forint előleget osztottak ki munkaegységenként. A cso­port tagjai úgy számolnak, hogy október elsejéig 102 forintot kapnak egy mun­kaegységre. A tiszaeszlári Vörös Csillag termelőszövetkezetben az egyik új belépő, Hovanyecz Mihály (középen) már ott vágja a tsz. földjén a vastag rendeket zz árpával vetett lóheréből. VENDEGJ4RAS A nyíregyházi látogatás nyomán ... A nagykállói járás termelőszövetkezeteiben mosta­nában — az őszi munkákról és a tanácsokról szóló törvénytervezetről folytatott beszélgetések során — gyakran kerülnek szóba a múltkori nyíregyházi láto­gatás tapasztalatai is. A szakoly! Vörös Sugár tsz-ben például leginkább a nyíregyházi Sernevál sertésfiaztatójáról esik szó. — Amikor a látogatóba kiküldött tsz-tagok hazatérve, be­számoltak tapasztalataikról, az otthonmaradottak leg­többje a Sernevál olcsó és mégis célszerű sertésfiazta­tójáról érdeklődött. Építkezési tervük szerint ugyanis éppen a sertésfiaztaté felépítése van soron. Nem mind­egy hát, hogy milyen legyen ez az épület és hogy mennyibe kerül a felépítése. A korábbi terv szerint a legegyszerűbb típusú 20 kecces sertésfiaztaté építése 39.000 forintba került volna. Ugyanakkor a Sernevál sertésfiaztatójának min­tájára felépítendő épület összes költsége csupán 10.000 forint az előzetes számítások alapján. Mindemellett a szükséges építőanyagok: a dorongja, szalma stb. helyi­leg biztosítva vannak. A látogatók arról is meggyő­ződtek, hogy a Sernevál sertésóljai nemcsak tekinté­lyes anyagtakarékosságot tesznek lehetővé, hanem állategészségügyi szempontból, tisztaság, rend tekinte­tében is kifogástalanok. Mindezek alapján elhatároz­ták: október végére a Sernevál sertésfiaztatójának mintájára építik fel a tervezett épületet. Vendégek e tiszavasvári Munka tsz-ben Megyénk 65 termelőszövetkezetének elnöke, bri­gádvezetője látogatott cl vasárnap a tiszalöki erőműhöz és a tiszalöki Munka tsz. öntözéses melléküzemágaihoz. Elmentek a vendégségbe a környék mintagazdái is, megnézték azt a folyamatot, amíg a Tisza vize az első szabolcsi rizstáblára kerül. Már sokan ismerték kö­zülük a tiszavasvári Munka tsz. szikes legelőjét, me­lyen nem termett meg a királydinnye, vagy a pásztor- táska sem. Most pedig a sárguló tizs ringatja itt jól megtermékenyített fejét. A legelő másik oldalán a ha­lastó — tele kövér pontyokkal — nagyobbítja majd a tsz. jövedelmét. Az 50 holdas öntözéses konyhakerté­szet is bőségesen visszaadta a ráfordított munka érté­két. Már eddig 38 vagon zöldségfélét szállítottak el er­ről a területről, de még 40-et szállítanak a betakarí­tásig a tsz. tagjai Budapestre, s más városokba is. Úibefópő hözépparaszíoh Encsencsen Az encsencsi Űj Életben Koda András sertésgondozó eddig 35 mázsa kenyérga­bonát vitt haza előlegként, de előreláthatólag 65 mázsát fog kapni munkaegységei­re, Az eredmények láttán Kecskés Sándor és Daróczi János középparasztok belép­tek a termelőszövetkezetbe. Ugyancsak Encsencsen az Ifjúság tsz-ben 6 taggal gyarapodott a szövetkezetiek száma. A mátészalkai vasutasok csatlakoztak a záhonyi vasutttsok versenyéhez A záhonyi állomás dolgo­zói magukévá tették pár­tunk III. kongresszusának határozatát és az önköltség csökkentése érdekében, va­lamint az őszi forgalom si­keres megvalósítása érdeké­ben elhatározták: a kocsi­forduló idejét lerövidítik. Az elhatározásuk sikerre- jutásának érdekében a hős szovjet vasutasok tapaszta­latait használják fel és a kocsitartózkodási időt az őszi forgalom idejére az alábbiak szerint módosít­ják: 1. Leadási kocsiknál 12.6 óráról 12 órára. 2. Fel­adási kocsiknál 17.5 óráról 15 órára, átmeneti kocsik­nál 6.5 órás megtartás mel­lett, az üres kocsiknál 31.6 óráról 29 órára csökkentik. Ezzel megindították a har­cot a záhonyi dolgozók az egységidő lerövidítéséért, de ugyanakkor felhívással for-' dúltak a mátészalkai vas­utasokhoz és versenyre hív­ták ki őket. A versenyfelhívás után a mátészalkai dolgozók röp-‘ gyűlést hívtak össze és a helyi viszonyoknak megfe­lelően a következő módosí­tás mellett elfogadták. E módosítás a következőkép­pen szólt: A leadási kocsik­nál a tartózkodási időt 9.9 óráról 9 órára, feladási ko­csiknál 15.5 óráról 14 órára, átmeneti kocsiknál 7.5 órá­ról 7 órára, üres kocsiknál 9.4 óráról 9 órára és végül a rakodási időt 3.2 óráról 3 órára csökkentik le. A módosított feltételeket az állomás megküldte Zá­honynak és ezzel az őszi' forgalom versenye a két ál-' lomás között megkezdődött,1 Kricsfalussy György. Javul a begyűjtés Kántorjónosiban A Néplap augusztus 24-i számában olvastuk „A be­gyűjtés tapasztalatai Kán­Őszi munkák küszöbén az aporligeti Petőfi tsz-ben Ott ültek az udvaron, a takarmányos mellett lévő illatos lucernán néhányan. Arra lettem figyelmes, hogy vitázni kezdtek az embe­rek és egyre jobban bele­melegedve, mondogatták az elnöknek szivük szándékát. Egy vékonytermetű, barná- rasült arcú tsz-tag, Gyar­mati Péter bácsi hangja hal­latszott a legjobban: — Mi azért választottunk rneg, hogy gondod legyen mindenre! — vetette a sze­mére Bcrnát Gyula elvtárs­nak. De nem elégedett meg ennyivel. — Hol vannak a kötelek, pokrócok, a javításba vitt kocsikerekek? Egy elnöknek mindenről tudni kell, — nyomta meg a szó végét az öreg. Az elnök csak hallga­tott, megvárta, amíg vala­mennyien elmondták véle­ményüket, s megszokott nyugodtságával mindenki­nek válaszolt. Mikor az ekek rendbchozásáról be­szélt, Semperger Pá! közbe­vágott. — Jó, hogy említed, — mondta kérdörevonóan. — Azzal is van még mit tenni néhányat javítani kell. Azután mindjárt meg is nézték, melyiken mit kell megcsinálni. Egyébre terelődött a szó. Sokmindenrcl beszéltek, hisz ezernyi munka gondja van a vállukon. És meg­szokták már, hogy munka után vitatkoznak, kérdezős­ködnek egymástól, szó esik a másnapi munkáról, meg mindenről, ami egy szövet­kezet életében előfordul. — Aporligeten is szeretik a Petőfibeliek, ha közösen döntenek minden dologban. Ez pedig megszokottá vált már, másképpen nem is tudnák csinálni. Nem vették észre Gyar­mati Anna elvtársnő érke­zését, aki a burgonyasze­désből jött fel a majorba. Először hallgatott, majd amikor szó esett a járásnál tett fogadalmukról, ö is szót kért a nagy beszéd közben. — Az még nem elég, hogy szeptember 30 helyett 20-ra végzünk a burgonyaszedés­sel, — mondta az ottlévök csodálkozására ez a talpra­esett leány, akit a pártszer­vezet titkárává választottak nemrégen. — Nemcsak gyors, hanem jó munkát is kell végezni! Azt sem tudták hirtelen, hogy miért kelt ki annyira magából a máskülönben ba­rátságos természetű párttit­kár. Hárman is kérdeztek egyszerre. — Talán nem így van? — Nem bizony. Vagyis, hogy Balogh Lászlóék nem jól szedik fel a burgonyát. Sokat elhagynak. Mi lesz a vetéssel, ha újra kell nekik szedni?! — Az' pedig már biztos, hogy kétszer fogják csinál­ni, ha találunk utánuk, — tromfolt Cele János brigád­vezető. — De nem is akár­mikor, hanem holnap, mert itt a traktor, szántaná a föl­det ... Egyéb se kellett az addig szótlanul ülő Békés Sándor­nak, csak az, hogy a gép­állomásról essen szó. Mind­járt meg is mondta róla a véleményét. — Az bizony, a gépállo­más, — kezdte el Sándor bácsi. Szóljatok nekik, hogy vagy a mi gépünket csinál­ják meg sürgősen, vagy az övék helyett hozzanak ki­sebbet, mert nem bírja el a 33 sorosat a gép ezeken a partokon, — nézett a párt- titkár mellett ülő elnökre. Cele János nem szólt sem­mit, felállt, bement az iro­dára, vette a telefont és be­szólt a gépállomásra. Nem valami biztató választ ka­pott, mert egyre azt hajtot­ta a beszélgetés után, hogy „akkor kölcsön kérünk egy kisgépet“. Küldtek is érte a faluba mindjárt. — Mit tudnak annyit szöszmötölni egy vetögép kijavításán, — morfondíro­zott egyre mérgesebben a brigádvezető. — Vagy azok nem tudják, hogy azért hordtuk ki idejében a trá­gyát, meg azért szedjük szaporán a burgonyát, hogy szántás után vessünk. Mert azt ígértük, hogy a rozsot 20-ig elvetjük az árpával együtt. A búzát meg októ­ber 20-ig tesszük földbe, — mérgcsiiedctt a mindentudó ember. Mert olyan nincs, amiről az ne tudna a szövet­kezetben. Mérgében eszébe jutott a műtrágya is. A já­rásról is megmondta a vé­leményét, meg a műtrágya- elosztókról is. — Mikor akarják már küldeni az 50 mázsa műtrá­gyát? — nézett választvá- róan az emberekre, akik azt hitték, őket hibáztatja, mert késik a megrendelés. — Vagy vetés után küldik majd? — ült vissza a he­lyére Cele. De alig, hogy le­ült, mindjárt belekötött Bé­kési bácsi. — Várjál azzal a vetéssel, hisz még magot sem cserél­tetek. Nem érték váratlanul Cé­lét Békési bácsi szavai. — Az már el van intéz­ve, megyünk érte, — vágott vissza Cele, aki azt hitte, nem esik több szó róla, meg a vetőmagról. De Semper­ger bácsi sem állta meg szó nélkül a vetőmagról szóló vitát. — Ha már itt tartunk, azt mondd meg, mikor jön a szelektor hozzánk? — kér­dezte Célét. — Kilencedikén, — vágta oda naptár nélkül, — mert úgy egyeztünk meg a gép­állomással. A hét elején ve­tik a takarmánykeveréket. Utána meg a rozsot, árpát. Mégpedig keresztsorosan! Mert így jobb lesz a termés. NAGY TIBOR. torjánosiba.i“ című cikket. Az a cikk sokat segített,1 Számos dolgozó paraszt ke- reste fel a községi tanácsot! és ajánlotta fel segítségét.) A cikk elolvasása után a1 tanács dolgozóinak és külö-! nősen a begyűjtési hivatal dolgozóinak magatartásában és munkájában tapasztalha­tó a javulás. Valamennyi ta­nácstag igyekszik felszámolj ni a nemtörődömséget. Egyéni véleményem az,| hogy ennek a cikknek már: előbb kellett volna meg-; jelennie, akkor már koráb-l ban jelentett volna segítsé-! get a községi tanácsnak és nekem is. A jövőben a tör-' vényesség szigorú betartásé-! val, a dolgozók érdekeinek; figyelembevétele mellett fo­gom munkám végezni. A cikk megjelenése óta] a dolgozó parasztok igye-j keznek az elmaradt tarlókat! felszántani. A begyűjtés' munkájában pedig az mu-i tatja a jó eredményt, hogy; az egyénileg dolgozó paraszJ tok 10 mázsa sertést adtak' a beadásba augusztus 27-én; Községünk dolgozói igére-] tét tettek: jó munkával be-i bizonyítják, hogy Kántorjául nosi nem lesz a járás és a! megye szégyene, mint volt] az elmúlt években. A jövő­ben rendszeresen tájékoz-«! tatjuk a Néplap szerkesztő-) ségét községünk eredményé-] ről, az elkövetett hibákról^ hogy azokból mások is ta­nuljanak. KUN LAJOS, a kántorjánosi tanács vb. elnöke. 'Üiixuj grMetáf^ai tqxpe iiitf e tek J

Next

/
Oldalképek
Tartalom