Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-08 / 212. szám

NÉPLAP 1964 szeptember 8, slüvJl m na Kerületi héketalálkozók Nyíregyházán TÖRVÉNYT ALKOT A NÉP Vita-est Szakolyban a tanácstörvény-tervezet felett Szakolyban mostanában mind sűrűbben esik szó a tanácsokról. Ennek megin­dítója a nyilvánosságra ho­zott új tanácstörvény-terve­zet. A tanácstörvény-terve­zet megjelenése olyan volt, mint egy zsilip, amely meg­nyitotta a vélemények, az őszinte szó áradatát. Nem arról van szó, hogy azelőtt nem beszéltek Sza­kolyban a tanácsokról, fő­leg a helyi tanács munkájá­ról. Beszéltek. Mondtak jót is, de főleg rosszat. És azon van a hangsúly, hogyan mondták ezt a rosszat: le­mondóan, kézlegyintve; úgy, hogy elmondjuk, de ennek nem sok foganatja lesz. Ta­valy június óta sokat válto­zott a helyzet. Bizakodób­bak lettek a szakolyi dolgo­zó parasztok a tanáccsal kapcsolatban is. Hisz a kor- máayprogrammban, s az ezt követő időkben már sokat beszéltek a felsőbb szervek, a párt vezetői is a tanácsok­ról. Szóval, beszeltek Szakoly­ban eddig is a tanácsról, csak nem úgy, mint most. Elég ennek megállapítására a sok gyűlések egyikére be­pillantani. Mert Szakolyban a tanács kisgyűléseket tart a dolgozó parasztok részére a törvénytervezetről. Itt számol be a községi tanács, mi új a törvénytervezetben a régivel szemben, itt mond­ja el, hogyan dolgozott ed­dig és főleg — ez az, amiért tartják a kisgyűléseket — itt kéri ki a dolgozó parasz­tok véleményét a törvény- tervezettel kapcsolatban, itt hallgatja meg a javaslato­kat, észrevételeket, pana­szokat. VITA-EST A napokban vita-estét rendeztek a községi taná­cson. Ezen a vita-estén har­mincöt dolgozó paraszt vett részt, s ezeknek nagyrésze nem visel semmiféle funk­ciót. Először a tanácselnök elv­társ beszélt a régi és az új tanácstörvény közötti kü­lönbségről. De csak keveset szólt. A lényeg most a résztvevők véleménye. S jöttek is a hozzászólások. Ezeken látszott meg a fen­tebb említett nagy változás. Mert ii"ym itt is a hibák elmondásával kezdődött a dolog. De hogyan mondták el! Ügy beszéltek ezekről a hiányosságokról, mint ame­lyeknek egyrészét megold­ja a tanácstörvény, a másik része pedig a helyi vezető­kön múlik, — azon, milyen kapcsolatuk lesz a falu dol­gozóival. S ez a kapcsolat pedig — amit éppen a ta­nácstörvény-tervezet meg­vitatása mutat — egyre ja­vul. Sok olyan dolgot el­mondtak. ami azért nem volt eddig megvalósítható, mert a helyi tanács önálló­sága kicsi volt. A KŰT-PROBLÉMA S ahogy elmondták, ez arról tett tanúbizonyságot, hogy a falvak dolgozói nem­csak a tanácstörvény-terve­zetet ismerik jól, nagy több­ségükben. hanem a megje­lent rendeleteket is. Birkó János ötholdas dolgozó pa­raszt felszólalásában elmon­dotta például, hogy mennyit bosszankodtak eddig a köz­ség kútjai miatt. A kutak javítását nem a községi tanács intézte, az illetékes szerv pedig, ha el­romlottak, nem javította; amikor pedig nagyritkán hozzányúltak, akkor is újra elromlott rövid időn belül. Most, amikor a megjelent rendelet értelmében kiszéle­sedik a tanács pénzügyi ön­állósága, ezen is lehet segí­teni. Mert ha megtakaríta­nak valahol pénzt, ezt fel­tudják használni — például a kútjavításra. Sok olyan hiba is felszín­re került, amelynek nem közvetlen a községi tanács az oka, hanem a felsőbb szervek lassú ügyintézése, vagy bürokráciája. Mint ahogy a tanácselnök elvtárs elmondotta, sok esetben ez­ért is a helyi tanácsot hi­báztatják, ami erősen ront­ja a tömegkapcsolatot. De az új törvénytervezet ezen is segít. Nem fordulhat elő olyan eset, mint Tószegi Istvánnéval, hogy anyasági segélyre felterjesztették még május tizenkettedikén a já­rási tanácshoz és még min­dig nem kapta meg azt. A napokban voltak a járástól új adatokért, mert elvesztet­ték a papírt. A FALU- ÉS ÁLLAM­ÜGY — EGY A hibákkal kezdődött, — mint ahogy lenni szokott — és azután kiterjedt a vita. Különösen sokat beszéltek a felszólalók az új törvény- tervezettel kapcsolatban, a tanács és a dolgozók kapcso­latáról. Fonalka László, öt­holdas dolgozó paraszt el­mondotta: a törvényterve­zet nagymértékben megerő­síti a tanács és a tömegek kapcsolatát, különösen az­zal, hogy kerületenként vá­lasztják meg a tanácstago­kat. így azok kerülnek a község élére, akiket legjob­ban ismernek, akik a leg­jobb munkát végzik, akik­ben legjobban megbíznak. És így szemmel tudják tar­tani a megválasztott vezető munkáját, s ha nem látja el jól a feladatát, visszahív­hatják. Pór János hatholdas dol­gozó paraszt ugyancsak ezt emelte ki. Elmondotta azt, hogyha „a törvénytervezet megvalósul, életbe lép, ez nagy lépéssel viszi közelebb az államot a néphez. A ta­nácsok megalakítása is óriási lépés volt — a múlt államhatalmával szemben. Már akkor éreztük, hogy mi- közülünk kerültek oda a ve­zető posztra, tehát a mienk. De sok hiba is volt, ami oda vezetett, hogy egy kicsit el­idegenültünk a tanácstól. Különösen azért, mert a megválasztott tanácstagok­ból igen sokan nem töltöt­ték be feladatukat. A ta­nácstagok nem gondoskod­tak sok, esetben a falu szük­ségletének kielégítéséről. — Én úgy képzelem el a tanács­tagot, hogyha az valahol va­lamilyen hibát észlel, azt azonnal próbálja orvosolni. Ha a maga, vagy a községi tanács erejéből ez nem megy, akkor terjessze a fel­Szeptember 10-én 14 és 16 órakor: Lehetséges-e élet más égitesteken? Előadói: Hagymási Árpád tanár, La­söbb szervek elé, — de sem­miképpen sem hagyja úgy. Itt van most például a ve­tőmagcsere; sokan vagyunk olyanok, akik igényeltünk és még semmi sincs, a vetés ideje pedig a nyakunkon van. Intézkedni kellene, hogy tudjuk mihez tartani magunkat. Éppen ezért ! he­lyes az új választási mód­szer is. így csak olyanokat választunk meg, akik szív­vel, lélekkel képviselik a falu ügyét, dolgoznak érte, — természetesen az államét is, — mert a falu és az ál­lam ügye az egy“. Szalai Miklós nyolcholdas dóig-^ó paraszt a tanácstör­vénytervezetről szólva ki­emelte: nem kell azt gon­dolni, hogy a törvényterve­zet hatályba lépése most már mindent megold, min­den hibát orvosol. Ez nem is lehet, mert igen sok eset­ben mi követjük el a hibát és azt is igyekszünk a ta­nács nyakába varrni. És ne feledkezzünk meg egyről: a kötelességeinkről az állam iránt. Ha azt akarjuk, hogy a községi, a járási tanács jól dolgozzon, akkor nekünk is ugyanezt kell csinálnunk. Teljesíteni kell a beadási tervet, fizetni kell az adót rendesen, határidőre, lelki- ismeretesen el kell végezni a mezőgazdasági munkákat, mert nemcsak várni kell az államtól, hanem adni is. — Többet várunk a tanácsta­goktól is, különösen a köte­lezettségek teljesítése terén. Nem szabad egyetlen ta­nácstagnak sem az elmara­dók között lennie, mert csak akkor igazi vezető, ha mindenben élenjár. így jöttek egymásután sorban a felszólalások jó négy órán keresztül. A ta­nács őszinte szót várt és meg is kapta. Ez hasznára vált a tanácsnak, a dolgozó parasztoknak és mindketten közelebb kerültek egymás­hoz. katos István tanár. Előadás helye: a nyíregyházi do­hányfermentáló. A Szabolcs-Szatmárme- gyei Békebizottság és a Vá­rosi Békebizottság a helyi szervekkel közösen szeptem­ber 11-én, szombaton este 8 órai kezdettel kerületi béke­találkozókat rendez, ahol beszámolunk a legfrissebb nemzetközi eseményekről. Utána filmvetítés lesz. A kerületi béketalálkozók a következő helyeken lesznek megtartva: I. kerületi Sza- mueli-tér (volt Búza-tér), II. kerület Kossuth-tér, III. ke­rület Gorkij-tér (volt Had- zel-tér), IV. kerület Szabad­tériszínpad. A kerületi bé­Városunk leendő szép lé­tesítményei közé tartozik a 16.000 nézőt befogadó sport- stadion-építkezés. Az épít­kezést a 6. sz. Mélyépítő Vállalat végzi. A kapun be­lépve, szemünk elé tárul a hatalmas elipszis-alakú pá­lya és az azt körülvevő le­látótér. Nem messze tőlünk Bakai Ferenc építésvezető szakmai utasításokat ad az egyik brigádnak. Az építke­zésen nem sokan dolgoznak, de akik itt vannak, azoknak ég a munka a kezük alatt. Tóth József segédmunkás­brigádjának sem kenyere a lógás. A brigád a 350 kilós üléselemeket szállítja és he­ly -zi a végleges helyükre. Munkájukon látszik a szer­vezettség. Meg is van az eredménye. Teljesítményük 170—180 százalék között van. Az építkezésnél dolgozik Reha Mihály segédmunkás­brigádja is, aki az előre­gyártott állóhelyek elhelye­zését végzi. A brigád részt- vett a megyei versenyben és jó helyezést ért el. Jelenleg egy egyszerű újítással: „emelővel“ helyezik be az elemeket helyükre. Telje­sítményük 180 százalék. Az építkezést 1956-ra kell befe­jezni. „Ha minden anyagi segítség rendelkezésünkre áll, hamarabb is be tud­nánk fejezni*1 — mondja az építésvezető. . A nézőtér munkái jól ha­ladnak. A pálya füvesítésre készen áll. A súlydobó, tá­volugró, magasugró pálya már készen van. Készül az atlétikai pálya is. Komoly ketalálkozókra szeretettel meghívjuk városunk vala­mennyi békeszerető dolgo­zóját. A kerületi béketalál­kozókon filmvetítést rende­zünk, — bemutatásr* kerül a „Veszély Németország fe­lett“ című német dokumen­tum-film, az „Egyszerű a vá­lasztás“ című francia doku­mentum-film, ezenkívül be­mutatjuk a Magyar—Angol labdarúgómérkőzést, a Bra­zil—Magyar labdarúgómér­kőzést és más filmeket. TÓTH JÁNOS, megyei béketitkár. munkát jelent az öltözők megépítése, — melyet az eredeti tervtől eltérően kell elkészíteni. Megnéztük az ebédlőt is. Egy szóval le­hetne jellemezni: szép. Di­cséret illeti a vezetőséget azért, mert egyszerű, tiszta és ízlésesen berendezett ebédlőt biztosított a dolgo­zóknak. Nemcsak az ebédlő, hanem a legény szál lás is szép. Jelenleg hét átképzős „tanyázik“ a szép tiszta he­lyiségben. Nemsokára mű­ködik a mosdó, a fürdő és a zuhanyozó is. A dolgozók a munka befejeztével frissen és tisztán hagyják majd el munkahelyüket. Komoly munka vár még a stadion építőire. Nyíregy­háza sportkedvelő közönsé­ge várja a pálya elkészíté­sét. Azt hiszem, minden embert boldog érzés tölt majd el, amikor 16.000 em­ber torkából felharsan, hogy „Hajrá, Építők!“ Levelezőinknek üzenünk Cyebrószki Béla Debreos:»: Levelét közöljük. Baki János. Baktaléránt- háza; Levelét meekapt.uk. Drabik Mihály, Nyírbátor: Tájékoztatását köszönjük. Varga Ilona, Nyíregyháza: Intézkedésüket köszönjük. Dányi Sándor, Mánd: Derét intézzük. Daróczí. Nyíregyházai Cikkét felhasználj uk. Varjú Márton, Balkány: To­vábbra ie írjon. Kruppa László. Rohod: Az üeyet kivizseáijuk. Orosz István, Nyírbátor; Kö­vetkező számunkban közöljük tudósítását. Ember Lajos. Záhony: Love. lét lapunkban közöljük. A csillagászati hét műsorából A nyíregyházi Sportstadion építkezésénél, a sóstól erdő szomszédságában A tiszcsszantmárfoni pártszervezet a Satu áj életének alkotója Tíszaszentmárton a kis- várdai járás egyik 1200 lel­ket számláló községe. A Tisza partjánál húzódó fa­lut bástyaként övezik kö­rül a szép, zöldlombozatú fák. A község közepén félig kiszáradt tó terül el. Vala­mikor — gróf Forgács Kálmán idején — halas­tó volt. — Gyakran jöt­tek össze a tó partján a tiszaszentmártoni cselédek, zsellérek, hogy elpanaszol­ják elviselhetetlen helyze­tüket. Igaz, csak egymás­nak mondhatták el, mert ha bárki is szólni mert, csakhamar a csendőrök puskatusával találta magát szemben. De a legnagyobb elnyomás alatt is élt ben­nük egy csalhatatlan ösz­tön, amely valamennyiük gondolatmenetében végig­futott: „eljön még az idő, á mi időnk...!“ JÓKEDV ÉS ÖRÖM A felszabadulás óta eltelt 10 év új életet teremtett a tiszaszentmártoni dolgozók körében. Régi álmuk való- avált, a föld jogos tulaj­donosai lettek. Ma már nyugodtan és szabadon va­lósíthatják meg régi elgon­dolásukat. És elmondhat­juk: a tiszaszentmártoni dolgozó parasztok élnek ez­zel a lehetőséggel — külö­nösen a kormányprogramm megjelenése óta. Megka- póan megnőtt a termelési és politikai aktivitásuk. Be­csülettel harcolnak a ma­gasabb termésért, az állam­polgári kötelezettség pon­tos teljesítéséért. Alig van a községben olyan, aki el volna maradva a beadás­sal és az adófizetéssel. Ke­nyérbeadási kötelezettségü­ket a cséplőgéptől, adófize­tésüket az elmúlt negyed­évben 118 százalékra telje­sítették. Mónus Béla 6 hol­das egyéni dolgozó paraszt véleménye szerint, vala­mennyi mezőgazdasági munka végzésénél valósá­gos versenylázban ég a falu. Mindenki egymást fi­gyeli, hogyan tudná meg­előzni a másikat. A behordási munkát is három nap alatt végez­ték el. Öröm volt nézni a falut. De így volt ez a be­adással is. Versenyre keltek egymással: ki teljesíti előbb. A legutóbb megje­lent tanácstörvény-terveze­tet a kisgyűlések sorozatán vitatják meg. De mi az az erő, amely ilyen mozgásba hozta a falut? Mi tette le­hetővé, hogy a község ilyen termelési és politikai akti­vitásban éljen? Nagyon sok dolgozó paraszt véleménye alapján egy szóban ki le­het mondani: a párt! Igen, a pártszervezet volt az, amely kezdettől fogva harc­ba mozgósította a falu dol­gozóit a soronlévő felada­tok elvégzésére. RENDSZERES NÉPNÉV ÉLŐMUNKA Mi jellemzi a pártszerve­zet munkáját? Az, amit Rákosi elvtárs kongresz- szusi beszédében mondott: „ ... csak a széles tömegek aktivizálásával lehet bizto­sítani, hogy a határozatok, amelyek a dolgozó nép ér­dekében jöttek létre, meg is valósuljanak.“ A párt- szervezet munkájának r.agy erénye az, hogy a népneve­lők segítségével megmagya­rázzák a párt és kormány határozatait s ezek végre­hajtására mozgósítják a falu dolgozóit. A pártszer­vezetnek 56 népnevelője van, akik többségükben dol­gozó parasztok. És hozzá­tehetjük: élenjáró dolgozó parasztok. A népnevelőér­tekezleteket rendszeresen megtartják. Elek István elvtárs, az alapszervezet titkára kezében tartja a népnevelők irányítását. Or­szágos és helyi érveket dolgoznak ki az agitációs munka színvonalának eme­lésére. A pártszervezet ve­zetősége nem elégszik meg azzal, hogy csak elmondja érveit, hanem munka köz­ben ellenőrzi és segíti a népnevelőket. Egy-egy fon­tosabb párt-, vagy kor­mányhatározatot a kisgyűlé­sek előadóival megbeszélik s ezután ismertetik a falu dolgozóival. PÉLDAMUTATÓ NÉPNEVELŐK A pártszervezetek és a népnevelők ott végzik jól feladataikat, ahol minde­nek előtt példát mutatnak a munkában s másokat is jó munkára serkentenek. Vagyis példamutató munka, meggyőző érvelés — e kettő együtt! Nos, ez jellemző a tiszaszentmártoni pártszer­vezetre és népnevelőkre. Mónus Béla 6 holdas dol­gozó paraszt pártonkívüli népnevelő, a falu egyik leg­tekintélyesebb, legszaksze­rűbben gazdálkodó paraszt­ja. Szeretik a faluban. Gyakran keresik fel még családi problémák igazság- tételére is a falu dolgozói. Népnevelőmunkáját nem kampányszerűen végzi, ha­nem rendszeresen. Nem­csak akkor népnevelő, ha háziagitációt végez, vagy kisgyűlést tart. Tanít, nevel a nap minden órájában, ahol csak emberekkel talál­kozik. És nemcsak beszél. A terménybeadási agitá- ciója során nem egyszer megkérdezték: vájjon ő tel­jesítette-e már beadási kö­telezettségét. Emelt fővel járhatott az emberek kö­zött. Nemcsak teljesítette beadási kötelezettségét, ha­nem jövőévi adójának egy részét is kifizette már. Be­szélgetésünk során elmond­ta: „Gyakran keresnek fel szakmai tanácsokért is. De én magam is elmondom ta­pasztalataimat. Legutóbb arról beszéltem, hogyan ér­tem el 1200 négyszögöl föld­területen egy újfajta bur­gonya-kísérletezéssel több, mint 80 mázsa termést. — Most az őszi munka meg­kezdése előtt jó talajműve­lésre és a trágyázás fon­tosságára hívom fel pa­raszttársaim figyelmét. En­nek köszönhetem, hogy az idén a jégkár ellenére 9 mázsás búza-átlagtermésem volt. De ha látná az elvtárs a kukoricámat! Megcsodál­ná!“ Az ilyen szakszerű ta­nácsadók szavát, példamu­tató tetteit követik a falu dolgozó parasztjai. L. Kovács András 8 hol­das dolgozó paraszt is a legjobb népnevelők közé tartozik. Szabadidejét ki­használva, még a határban is elbeszélget szomszédai­val a legfontosabb problé­mákról. Legutóbb az egyik szomszédjával, L. Szabó Károllyal arról beszélge­tett, hogyan készüljenek fel az őszi munkára, a mély­szántásra, az egyes földterü­leteket istálló-, vagy műtrá­gyával szórják-e be. Egyé­ni agitációjában gyakran el­mondja: mennyivel több le­hetőségük van most a ter­melési lehetőségek kihasz- (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom