Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

1954 Augusztus 8, vasaruap 41 99Kököi erővel gyorisítiuk a cseplest^ Usenet Balkánybál Majoros Andrásnak Nem ismerem személye­sen Majoros András felelős cséplőgépvezetőt, csak a Néplap-bél értesülök a csép- lésben elért eredményeiről. Éppen ezért szeretnék meg­ismerkedni vele. s különö­sen azokkal a munkamód­szerekkel, amelyekkel el­érte az augusztus 4. Néplap­ban közölt 2342 mázsát. Ezen a napon nekem még kevesebb volt vagy másfél vagonnal, de azt akarom, hogy utolérjem 1200-as gé­pemmel Majoros András teljesítményét. Mondom, nem ismerem munkaszer­vezésüket. De engedjék meg a munkacsapat tagjai, hogy elmondjam néhány sorban tapasztalatomat az én munkacsapatomról és magam munkájáról. A MUNKACSAPAT BEOSZTÁSA Mi egy műszakban dolgo­zunk 28-an. Lehet, hogy so­kallják ezt a nagyszámú munkacsapatot, de szalma­rakó nélkül csépelünk és így több ember szükséges a szalmakazal rakásához. A szalmás kazlat ugyan csak két ember formálja, de a cséplőgéptől a kazalig hat embert foglalkoztat a szal­ma rudasokban való elhor- dása. Kettő pedig a cséplő­ből kijött szalmát rakja ru­dasokba. Tehát tíz embert igényel a szalmarakás. A kévéskazlan 4 ember dolgozik, akik állandóan munkában vannak. Az ete­tést ketten végzik, felvált­va. Az etetőnek két kéve­vágó adja keze alá a kévé­ket, egy fő pedig a kazal mellőli oldalról rakja át a kévéket a cséplő másik ol­dalára. így négyen dolgoz­nak egyszerre a cséplőn. A töreket 4 ember kaparja és hordja a kazal helyére, ahol az ötödik kazalba rak­ja. A zsáknál négy ember munkálkodik. Az etetők munkájára kü­lönös gondot fordítok. — Nagyban múlik a munka­csapat teljesítménye az ete­tőkön. Ha nem szedi szét rendesen a kévéket, a gép fulladozik, nem veri ki jól a szemeket, kevesebb a tel­jesítmény. Éppen ezért gyakran beszélek velük munkájuk fontosságáról. A HÜZATÁS, BEÁLLÍTÁS A húzatást rövid idő alatt végezzük. Mindenkinek megvan a beosztása. A ru­dasverők — akik a cséplő­ből kijött szalmát rudasok­ba rakják, — a cséplő rúd- ját igazítják helyére, majd a szalmakazallal foglalatos- kodók kifordítják helyéről a gépet, így nem kell az erőgéppel előfordulni, ha­nem mindjárt lehet húzatni a cséplőt. A két etető természetesen előbb leszedi a szíjakat, ki­verik az ékeket. De az éke­ket nem rakjuk vissza a cséplőre húzatás alkalmá­val, hanem a cséplő nagy- szelelő tetejére, a szíjat pe­dig a törekrázóra tesszük, vagy pedig — ha közvetle­nül a szomszédba huzatunk, — egyenesen az új rakodó­hoz viszi az egyik etető, vagy kévésleány. Ezzel is sok időt nyerünk. A gépünk világítása hiá­nyos. Letört a dinamó és már napok óta úgy van. Pedig tovább tudnánk dol­gozni naponta egy-két órá­val. Remélem, rövidesen megcsinálják ezt is, hogy ezzel is emeljük teljesítmé­nyünket. Amikor egy-egy szérű csóplésének vége felé já­runk, Urbin György, a munkacsapat vezetője elő­készíti a következő rakodót qséplésre. Előre elmegy, megnézi, hogy lehet az erő­géppel legjobban megköze­líteni, ha valamit észlel, ami hátráltatna bennünket a gyors állításban, a gazdá­val közösen kijavítják a hi­bát, amire odaér a gép. Ha pedig közel van a követke­ző rakodó, magam is meg­nézem azt előre. Az állítással sem töltünk 5 percnél többet. Mindenki tudja kötelességét. Például a zsákosok a mérleget állít­ják, a szalmások a cséplő­géphez állnak, az etetők a szíjakat, ékeket veszik kézbe. A KARBANTARTÁSRÓL szólva, elsősorban azt tar­tom legfontosabbnak, hogy minden nap gondosan ápol­jam gépemet. Ha pedig a legkisebb hibát is észlelem, azonnal megcsinálom, ne­hogy nagyobb baj legyen abból. Nagyobb gépkarban­tartást vasárnap végzek. — Nem is volt még gépkiesé­sünk a szíjtárcsa-kerékagy sérülésen kívül. Igaz, ezzel kiestünk a termelésből fél napra, ami közel 100 mázsa elmaradást jelent a csép- lésben. Azt akarom,: hogy több kiesésünk nejegyep, mert akkor nehéz utolérni Majoros Andrási, pedig úgy határoztam és azt üzenem Majoros Andrásnak, ffggy a cséplés befejeztév«ggfe£rc:i sem lesz kb . s'ljjrSitn'c'- nyem. Augusztus ?(gfa 4200 mázsát fogunk cséftpií. És hogy ezt el is í udi^k érni, szeretném, ha Majoros elv­társ is segítene benne ázzál, hogy megírná véleményét munkamódszerünkről és ja­vaslataival egészítené ki, ahol hiányosnak találja. BRINKUSZ GYULA, felelős cséplőgépvezető, Balkány. HÍREK A MEGYÉRŐL ! Az árvízkárosultak megsegítéséért Néhány nappal ezelőtt ün­nepélyes keretek között nyi­tották meg és adták át a kislétai dolgozó parasztok­nak a megye 700. szövetke­zeti boltját. Az üzlet 130 ezer forintos beruházással épült, s már az első napon több, 15.000 forintot RövideáWi felavatják Nyír­bátorban a Báthori István­ról elnevezett falumúzeu­mot. A nyírbátori múzeum létrehozását a Természet- védelmi Tanács és a Ter­mészettudományi Múzeum munkatársai is elősegítet­ték. Külön szobában helye­zik el Bátorliget világhírű flóráját. Nyírbátor és kör­nyéke régészeti, néprajzi tárgyai dioráma (áttetsző kép) kiképzéssel is bemu­tatásra kerülnek. * Augusztus 6-án a vásá- rosnaményi járásban első­nek Gemzse községben fe­jezték be a cséplést. Ezzel egyidőben teljesítették ke­nyérgabonabeadási kötele­zettségüket is. * A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárba a napok­ban érkezett az első mák­gubó. Az üzem augusztus 20-án kezdi meg a nyers­anyag feldogozását. Az ér­tékes morfium gyártásához Szabolcs megyében eddig 15 vagon mákgubó gyűlt össze a mákgubógyüjtési hónap keretében. # Megyénk minden járási székhelyén mezőgazdasági kiállításokat rendeznek augusztus 20—21-én, ahol az élenjáró módszerekkel termelt cikkeket mutatják be a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasz­tok. * Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a megyei és városi tanács kereskedelmi osztályai tegnap felülvizs­gálták a nyíregyházi pia­cot. Elkobozták több olyan üzértől az árut, akik ipar­engedély nélkül, többszörös áron árusították az állami kereskedelemtől felvásárolt piaci árukat. •fi A nyíregyházi mozik mai műsora: Béke-mozi: Távoli kikötő (szovjet film). Dózsa- mozi: A kis karmester (fran­cia film), Kert-mozi: Rigo- leíta (olasz operafilm). & Büdi Sándor tiszadobi földművesszövetkezeti ügy­vezetőt a MÉSZÖV fegyel­mi bizottsága azonnali ha­tállyal elbocsátotta a szö­vetkezet vagyonának hűtlen kezelése miatt. A kukorica megromlásában vétkes Vá­mosi Ferenc és Sallai Dezső volt szövetkezeti alkalma­zottakat a bíróságnak adják át. A nyírbátori és a záhonyi vasútállomások ..jfjzeneka- ra“ Nyíregyházán köszön­tötték zenével a dolgozókat a vasutasnap alkalmából. A zenekar fiatal tagjai a nyír­egyházi váróteremben mu­tatták be zeneszámaikat, amelyek nagy közönség­sikert arattak. BörliiÉiintelések e beadási és adófizetési köleiezetiséoek elmulasztása miatt A baktalórántházi járásbíróság 4 hónapi börtönre ítélte Zahorák Györgyöt, mórt adóját nem fizette s a hatósági közegeket fenyegette. Hármohónapi börtönt kapott idős Simon József szamossályi lakos, mert többszöri felszólítás ellenére seni fizette ki adóját. — Kamenár György nyírszőlősi lakos általában elha­nyagolja az állam iránti kötelezettségek teljesítését. Mos sem tett eleget sertésbeadási kötelezettségének, sőt a hatósági közegeket megfenyegette. — A nyír­egyházi járásbíróság nyolchónapi börtönre ítélte. Az ítéletek még nem jogerősek. A fehérgyarmati járásban 37.053 fprint készpénz, 40 mázsa liszt, búza, rozs és 50 mázsa kukorica gyűlt össze. A forint összegből Kispa­lád 11.000 forintot gyűjtött. A fehérgyarmati Győzhe­tetlen Brigád tsz. 20 mázsa búzát, 15 mázsa árpát, 15 mázsa szálastakarmányt, 30 mázsa szalmát, 1 darab marhát, 4 darab választási malacot adott. (Márton László.) # Tiszakóród dolgozó pa­rasztsága 45 mázsa vegyes­A megyei tanácsülésen hallottuk Hogyan dolgozik a lakosság ellátása érdekében a Iteiyiipar ? A napokban megtartott megyei tanácsülésen a végrehajtó bizottság beszámolója és több hozzászólás is részletesen foglalkozott az ipar kérdésével. Ennek alapján a következők jellemzik megyénk iparát: jelenleg 13 vállalat és 52 kisipari termelőszövet­kezet tartozik a tanács felügyelete alá. A vállalatok között két építőipari és négy élelmiszeripari üzem van. A kisiparosok száma a megyében felül van a négyezren. A kormányprogramm óta eltelt egy év alatt a helyiipar összes termelése megközelítette a 20Ö mil­lió forintot. A vállalatok átlagosan 105.8 százalékra teljesítették egy esztendő tervét. A kormányprogramm után a helyiipari üzemek a termelékenység emelését tűzték ki főcélul a lakos­ság sokoldalúbb ellátása érdekében. Ugyanezt a célt szolgálja számos beruházás. A faipari vállalathál pél­dául félmillió forintos beruházással bővítették az üzemet, a Patyolat vállalat pedig másfélmillió forint értékben új üzemet kapott. A kormányprogramm óta lényegesen megjavultak a munkafeltételek; ezt szol­gálta számos szociális, egészségügyi és munkavédelmi beruházás. Az élelmiszeripari vállalatok 88.3 százalékra tel­jesítették átlagosan tervüket. A lemaradás nagyrészt a Húsipari Vállalat számlájára írható, ahol húshiány akadályozta a tervteljesítést. Ebből az is kitűnik, hogy a húsellátásban még nehézségeink vannak, bár a falusi lakosság húsellá­tása megjavult a földművesszövetkezetek munkája következtében. A helyiipari vállalatok gazdasági vezetésében a kormányprogramm óta hiba mutatkozik, s nem dol­goznak megfelelően a tanács szakosztályai sem. En­nek tudható be példáui az a súlyos hiba, hogy a termelékenység nem emelkedett a kifizetett munka­bérekkel arányosan. Olyan eset is előfordul, hogy a munkás egyáltalán nincs érdekelve a termelékenység növelésében. Az Ingatlankezelő vállalat házi javító­műhelyében például ugyanannyit keresnek a mun­kások, ha egy nap alatt egy kutat javítanak mog, mintha kettőt. A szakosztályoknak sokkal alaposabb el­lenőrző munkát kell végezniük. terményt, 4.160 forintot, 20 mázsa szálastakarmányt küldött az árvízsujtotta te­rület lakóinak. Ebben a gyűjtésben példát mutatott a Szabadság tsz. tagsága. (Nagy Béla.) # A gyürei Béke tsz. 5 má­zsa vegyesgabonát, 7 mázsa szénát ajánlott fel. Zsoldos Endre 1 mázsa burgonyát adott a községi begyűjtő- szervnek az árvízkárosultak megsegítésére. (Kiss Fe­rencnél GAZDA KALENDÁRIUM TARLÖHÄNTÄS Az aratás már több mint egy hete befejeződött, de hántatlan tarlót még mindig lehet találni jócskán. A multév decemberi párt és kormányhatározat vilá­gosan megírja, hogy a laza homokos területek kivéte­lével a kalászosok lekerülése után azonnal el kell végezni a tarlóhántást. A tarlóhántással a talajned­vességet tudjuk tárolni, irtjuk a gyomokat és előse­gítjük a talaj beérését. Számos kísérlet azt igazolja, hogy az idejében elvégzett tarlóhántás másfél, kétmázsás termés több­letet jelent. Sok gazda azért hanyagolja el a tarló­hántást, mert sajnálja azt a 15—20 kilónyi szemet le- szántani, ami egy holdon elpergett, vagy kalászokban kint.maradt. Ennek érve alatt 3—4 hétig járatja a tarlót állataival. A lágy vagy csak nyirkos tarlót is olyan kőkeményre vágják az állatok, hogy azt később már meg sem lehet hántani. Esetleg nehéz, állatkínzó munkával hatalmas hantokat lehet felhasogatni, ami semmit sem ér. Tehát drága legelő a tarló járatása. Most már egy napot sem szabad késlekedni a tarló- hántással. A jövőévi nagyobb kenyérről van most szó. MÁSODVETÉS Megyénk másodvetési tervét ugyan teljesítette, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne vessünk több másodnövényt, akár kétszeresét is a tervezettnek. A több másodnövény több takarmányt, több állatot, több trágyát, végül a következő évben több termést jelent Tehát még a takarmánynak vetett másodnö­vény is a több termést szolgálja. Megyénkben nagy jelentősége van a másodnövényként vetett zöldtrá­gyának is. A tarlóba vetett csillagfürt nagyjelentő­ségű talajgazdagítás szempontjából, de emellett mint szélfogó a talajvédelmet is szolgálja. Westsik Vilmos és Teichmann Vilmos kutatásai szerint különösen a burgonyavetés hálálja meg a csillagfürt-zöldtrágyát. A zöidtrágya után magasabb terméseredményt érnek el, mint istállótrágya után. GAZOLÓ KAPÁLÁS Számos kísérlet igazolja, hogy- az aratás utáni kapálás kukoricánál 2—3, cukorrépánál pedig 15—20 mázsa terméstöbbletet jelent. Maga a terméstöbblet busásan megfizeti azt a 2—3 napot, amit egy hold föld kapálásával kell tölteni, de emellett a nyári ka­pálásnak van még egy nagy jelejitqsége. Az előbbi kapálásnál elmaradozott gyomok , az aratág, hordás ideje alatt kimagvasedtak. Ha most; ezeket a gyomo­kat hagyjuk, hogy beérjenek, ak^pt jövőre is keve­sebb lesz a termésünk,, a munK*HÍ$e!pedig több lesz. A gazoló kapálás elvégzése mellett nem szabad elhanyagolni a másodvetések ápolását sem. A ritka­sorú másodvetéseket meg kell kapálni, a sűrű veté­sűeket pedig gyomlálni kell. NEMESÍTETT VETŐMAG — TÖBB TERMÉS Kormányzatunk a múlt évben megjelent mező- gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatáro­zat szellemében ezen az őszön mintegy 30 millió fo­rint értékű nemesített őszi gabenavetőmagot bocsát a termelőle rendelkezésére. Az idei eredmények is azt mutatják, hogy ahol vetőmagot cseréltek, legalább egy—másfél mázsa ga­bonával többet arattak. Lesznek •«?., idén is körzetek, ahol minden termelőnek a veté$||||át kicserélik. A vetőmagcsere költségeit az állam-'magára vállalja. A termelőknek csak azonos fajtájú, ugyanannyi súlyú szokvány minőségű gabonát kell adni. Rozsból és ősziárpából holdanként 90 kilót,... bízóból 100 kilót lehet igényelni. Az igénylés ideje áügüsztus 7-től 22-ig tart a községi tanácsoknál. Saját érdeke minden ter­melőnek, hogy a kijelölt körzetben kicserélje a ve­tőmagját. PÓTBEPORZÁS A legtöbb kukorica már hetek óta virágzik. Az igyekvő gazdák már el is végezték legtöbb helyen a pótbeporzá-1. Azonban még a korai kukoricákon is mindig érdemes ezzel a munkával foglalkozni, mert a második és a harmadik csövek most kötnek. Mindig akadnak még az egyszerre vetett kukoricában is olyan megkésett tövek, amelyek csak most virágzanak. — Ezekről lehet virágport gyűjteni a második kötésű csövekre is. A későbbi kukoricák pedig most vannak teljes virágzásban, amin a pótbeporzást okvetlenül végezzük el. A pótbeporzás elvégzése 2—3 mázsa ter­méstöbbletet jelent. Tartsuk be a cséplésnéi a tűzrendészet! szabályokat A megye területén hatal­mas lendülettel folyik a cséplés. Igen nagy gondot kell fordítani a cséplés tűz­rendészetére is, mert teljes egészében biztosítani kell dolgozó népünk jövő évi kenyérszükségletét. A tűz­rendészet! osztályparancs­nokság több esetben felhív­ta a dolgozók és az erőgé­pek felelős vezetőinek fi­gyelmét, hogy csakis a szük­séges tüzrendészeti intézke­dések megtétele után tör­ténhetik a cséplés. Ennek ellenére több he­lyen teljes egészében elha­nyagolták a szükséges tűz- rendészeti óvintézkedések megtételét, mint például a jánkmajtisi gépállomás ve­zetője, minek következté­ben cséplés közben kellett több erőgépet leállítani sú­lyos tüzrendészeti mulasztá­sok miatt. A tüzrendészeti osztály- parancsnokság felhívja a dolgozókat és az erőgépek felelős vezetőinek figyel­mét, hogy a cséplés csakis akkor végezhető, ha az 500 liter víz és a tüzrendészeti határozatban előírt felsze­relések megvannak és ha az erőgép megfelelő szikra­fogóval van ellátva. Tüzrendészeti osztályparancsnokság. .N _ * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom