Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-06 / 185. szám
tUPLAP. 1954. AUGUSZTUS 6, FENTEK A megyei tanácsülésen hallottuk A megye mezőgazdasági fejlődése a számok tükrében A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési versenyről A megyei tanács a napokban tartotta rendes ülését, amelyen Fekszi István elvtárs számolt be a végrehajtó bizottság munkájáról. A beszámoló bevezetője a III. pártkongresszus tanácskozásaival, a kongresszusi anyag beható tanulmányozásával foglalkozott. Ezután így folytatta Fekszi elvtárs: A tavaly júniusi párthatározat, a kormánypro- gramm, valamint a Központi vezetőség és a minisztertanács decemberi határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztését célozza. A határozatok végrehajtása fokozatosan megteremti a jómódú életet, a virágzó mező- gazdaságot és tovább szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. E célkitűzések megyénk területén is újabb eredményeket szültek. A párt és kormányhatározatok végrehajtása nagymértékben múlik a tanácsok jó vagy rossz munkáján. Tehát a kormányprogramra jelentősen megnövelte tanácsaink szerepét, jelentőségét és felelősségét. A termelőszövetkezetekről , A kormányprogramra elhangzása óta tanácsaink behatóbban foglalkoznak a termelőszövetkezetek munkájával. Az elmúlt 12 hónap — a kilépések ellenére is — a termelőszövetkezetek megerősödésének éve volt. Szemmel látható a javulás például a szövetkezeti munkaszervezetek kialakításában, ami igen fontos ahhoz, hogy a jövőben nagymértékben emelkedjék a tsz-tagok jövedelemrészesedése. 1953-ban a tsz-ek alig 30 százaléka dicsekedhetett azzal, hogy minden tsz-tag saját kijelölt munkaterületén végzi a kapálást. Ebben az évben viszont csaknem minden termelőszövetkezetben megtörtént a területfelosztás brigádokra, munkacsapatokra, egyénekre. A termelőszövetkezettek megerősödésének útját jelzi a közös vagyon gyarapítása is, bár ez még nem megfelelő mértékű. Az év első felében inkább arra törekedtek termelőszövetkezeteink, hogy tagjaik számára munkaegység-előleget biztosítsanak. Ez sikerült is. A legtöbb termelő- szövetkezetben 5 forint körül, 35 szabolcs-szatmári tsz-ben pedig 8 forinton felül osztottak előleget minden egyes munkaegységre. A termelőszövetkezetek jobb, eredményesebb munkáját látva, az ősszel kilépett tagok közül több mint ezer csalód kérte visszavételét. Az egyénileg dolgozó parasztok között is nagy az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt. Nyírtasson 10, Nyírkércsen 25, Komlódtót- faluban 15 dolgozó paraszt jelentkezett felvételre. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat alapján — folytatta Fekszi elvtárs — a végrehajtó bizottság a megyei mezőgazdaEnnek az első lépésnek a következők a kezdeti eredményei: A különböző növényfélék között arányosabban osztottuk el a rendelkezésünkre álló szántó- területeket. Gabonatermelés például másfél százalékkal nagyobb területen folyt, mint az elmúlt évben. Hasonlóan növekedett az a terület is, amelyet takarmányféleségekkel vetettünk be, s mostmár meghaladja a szántóterületek harmadrészét. A jövőre nézve szolgáljon viszont tanulságul, hogy nem hanyagolhatjuk el a szálastakarmányok termelését sem. Különösen a lucernatermelésnél mutatkozik visz- szaesés, ami abból származik, hogy a vetésterület 2500 holddal csökkent. Megyeszerte nagy érdeklődést kelt a zöld- trágyázás, megyeszerte nagy érdeklődéssel tanulmányozzék Westsik Vilmos tudományos kutató tanácsait, a homoki vetésforgó bevezetését. Fekszi István elvtárs ezután a különböző mezőgazdasági munkák elvégzéséről beszélt és ismertette az állattenyésztés eredményeit. A továbbiakban megállapította, hogy javult a mezőgazdaság ellátása termelési eszközökkel és anyagokkal, viszont a vetőmag és a műtrágyafélék szállítását és szétosztását jobban meg kell szervezni a jövőben. Ezután így folytatta beszédét: — A párt- és kormány- határozatnak megfelelően tovább kell növelnünk a mezőgazdaság szakmai vezetésének szivonalát. ' Megyénkbe az emlékezetes felhívás óta 157 szakember érkezett, akiknek 70 százaléka a gépállomásokon, a többiek állami gazdaságokban és a gépjavító vállalatnál kaptak beosztást. Szinte kivétel nélkül eredsági szakemberek bevonásával megszabta a feladatokat a talajerő utánpótlása, a helyes vetésforgó kialakítása, a talajművelés, a növénytermelés, a gyümölcs- és szőlőtermelés kérdésében. Három évre szóló tervet készítettünk különös tekintettel a homoki gazdálkodásra, valamint a megye speciális termelési adottságaira. A fejlesztési határozatnak megfelelően nagy gondot fordítottunk a növény- csoportok helyes arányainak kialakítására. ményesen dolgoznak munkaterületükön. A begyűjtésről is megemlékezett Fekszi elvtárs. Elmondta, hogy a múlt évben nem sikerült minden cikkféleségől teljesíteni a beadási tervet és a lemaradás kihatott 1954 első hónapjainak begyűjtési tervteljesítésére is. — Sertésből 48.5, marhából 67.2, állati termékekből pedig 47.5 százalékra teljesítettük az első negyedévi begyűjtési tervet. Az elmaradás oka az volt, hogy az első hónapokban engedékenyek voltak a begyűjtési szervek, elhanyagoltuk a politikai felvilágosító munkát és nem karoltuk fel a kongresszusi versenymozgalmat. A tanácsok és a begyűjtési szervek eltűrték, hogy a kulá- kok ne teljesítsék beadási kötelezettségüket. Ennek következtében sok helyen a dolgozó parasztok is vonakodnak a beadástól. Mind- ehhez hozzájárult az a kialakult nézet is, amely szerint a begyűjtés szorgalmazása az átszervezés utón kizárólag a begyűjtési hivatal feladata. Az utóbbi hónapokban minden cikkféleség beadási tervének teljesítésénél javulás mutatkozik. A félévi sertésbeadási tervet 83 százalékra, a marhabeadást 76, az állati termékek beadási tervét pedig 66.0 százalékra teljesítettük. A politikai felvilágosító munka fokozásával, az élenjárók népszerűsítésével biztosítani kell, hogy dolgozóink közvetlenül a cséplőgéptől teljesítsék gabonabeadási kötelezettségüket, de ezzel egyidőben szorgalmazni kell egyéb cikkek beadását is. Különösen őrködni kell azon, nehogy a kulák • beadás helyett spekulálni kezdjen a gabonával. Nagyobb területen termelünk gabonát Népi tánctanfolyam befejezése, bábtanfolyam kezdése Cégénydányádon Augusztus 4-én este, a késői órákban Cégánydányá- don ünnepélyesen ért véget a népi tánccsoport-ve- zetők tanfolyama. Két héttel ezelőtt két megye: Sza- bolcs-Szatmár és Hajdu- Bihar népi táncsoport vezetői jöttek össze ebben a Számos-menti kis községben. Nem kis büszkeség tölti el a község lakóit, főkép fiataljait, amiért éppen az ő kultúrotthonukra esett a választás. Szorgalmas munkájuk elismerését látják ebben. Kultúrottho- nuk tiszta, ízlésesen berendezett helyiségeivel, gondozott parkjaival hamar megbarátkozik az idegen is. — Érthető, hogy ilyen körülmények között a tanfolyam hallgatói nagy kedvvel és lelkesedéssel tanultak. —A Népművészeti Intézet belső munkatársa, a tanfolyam instruktora a záróvizsgán megállapította, hogy művészeti szempontból is a legeredményesebb tanfolyamok egyike volt. A szerdán este megtartott bemutatón hat népi táncot adtak elő, köztük a géber- jéni és újfehértói csárdást, gyermek népi játékot, Külön dicséret illeti a hallgatókat, mert ottartózkodásuk ideje alatt kutatómunkát is végeztek, összegyűjtötték a helybeliek táncának, a cégénydányádi ..kemény csárdás"-nak az anyagát. Ezt betanulták, s a bemutatón már ezt is sikerrel adták elő. A tanfolyam hozzájárul ahhoz, hogy a felszabadulásunk 10 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a kultúrcsopor- tok színvonalasabb előadásokkal szórakoztassák a dolgozókat. A kultúrotthonban augusztus 5-én újabb tanfolyam kezdődött. Ez alkalommal a két megye bábcsoportjainak vezetői jöttek össze. A Népművészeti Intézet bábszakemberei és Szabolcs- megye minta bábcsoport vezetője tanítják őket. A gabonabegyüjtési ver-, senyben a termelőszövetke- j zetek járnak az élen. Országosan megközelíti az ezret a versenykihívásokhoz csatlakozott termelőszövetkezetek száma. A begyűjtési minisztérium augusztus 4-i versenyértékelése szerint a gabona- begyűjtésben a megyék sorrendje a következő: 1. Hajdú, 2. Pest, 3. Fejér, 4. Komárom, 5. Békés, 6. Csongrád, 7. Szabolcs, 8. Bács, 9. Zala, 10. Somogy, 11. Szolnok, 12. Tolna, 13. Baranya, 14. Nógrád, 15. Heves, 16. Győr, 17. Borsod, 18. Veszprém, 19. Vas. A legutóbbi értékelés szerint az állat és állati termékek beadási versenyében: 1. Zala, 2. Vas, 3. Békés, 4. Szolnok, 5. Komárom, 6. Baranya, 7. Győr, 8. Nógrád, 9. Somogy, 10. Csongrád, 11. Fejér, 12. Veszprém, 13. Hajdú, 14. Pest, 15. Heves, 16. Tolna, 17. Borsod, 18. Szabolcs, 19. Bács megye. Megkezdik a lejfyedik Békekölcsön kötvényeinek kiosztását A Negyedik Békekölcsön kötvényeket augusztus 10 és 20 között osztják ki a munkahelyeken. Aki kötvényeit ezidő alatt nem kapná REGGEL 6 URAKOR már élénk forgalom van a városban. Az országutak felől élelmicikkekkel megrakott szekérkaraván érkezik. A szekereken termelőszövetkezeti tagok és egyéni dolgozó parasztok ülnek és az ostorral biztatgatják a kocsi előtt kocogó lovakat. Színesruhás városi és falusi asszonyok púposodé bátyúkat cipelnek hátukon, s karjukon tejeskannát, vagy kosarakat visznek a piacra. A Szamuelly-tércn lévő piacon a standokban tsz-ek, földmüvesszövetke- zetek árusítanak. Az elárusítóasztalok tömve vannak paprikával, paradicsommal, uborkával, káposztával és gyümölccsel. Nagy zöldség és krumplikupacok várnak eladásra. Az egyik helyen egész virágerdőként díszlenek a szebbnél-szebb virágcsokrok. A tejpiacon félliteres bádoggal mérik a tejot, dekázzák a vajat, túrót, sajtot. Nagy a forgalom a baromfipiacon is. — Sokat változott a piac képe a kormányprogramm elhangzása óta. Megnőtt a termelők termelési kedve, jobban megművelik földjeiket és több, jobb árucikket hoznak fel a piacra. Az árleszállítások eredményeképpen javult a dolgozók reálbére, növekedett a vásárlási lehetőség és a vásárlási kedv. Nehéz kiszűrni valamit a vásári hangzavarból. — „Hogy a krumpli, a paprika, a paradicsom, a diny- nye...” „Kérek ebből...” — folyik az alku, kattan a mérleg, csörög az apró és serceg a papírpénz a kezekben. Az áru az eladótól a vevőhöz kerül. Ahogy megegyeznek, gazdát cserél az áru. A vevő a drágaságot emlegeti, az eladó pedig olcsónak találja áruját. * ÁM A PIAC úgylátszik nemcsak a termelőktől felhozott áruk eladásának és a háziasszonyok bevásárlásának helye, hanem „nagy üzletek’” színhelye is. A becsületes eladókon és vevőkön kívül olyan egyének és társaságok is „működnek”, akik adnak-vesznek, kereskednek. Ezek a veszedelmes kereskedők a piaci kofák. Nincs a homlokukra írva, hogy ők azok, de a piac sorában szétszórtan úgy emelkednek ki, mint valami óriások. A köpcös, dagadt asszonyok között fiatalabbak is akadnak, akik a tisztességes munkakeresés helyett a piacon „élősködnek”. Mesteri gyakorlattal ráncolgat- ják homlokukat, hízelegnek, káromkodnak, csákóig” bec«Prha?sák az elmeg, saját érdekében jelentkezzék munkahelye békekölcsön felelősénél, hogy átvehesse kötvényeit. — Ez mindenkinek érdeke anadókat, vásárlókat egyaránt. Nézzünk csak néhány példát. Mátyás János buji dolgozó paraszt egy szekér krumplit hozott a piacra. Le sem szállt a szekérről, máris körülfogták a kofák, hogy onnan aztán meg nem szabadulhatott. — Világért sem engedték, hogy maga adja el áruját. Kacsuh Miklósné is érti módját, hogyan kell beszélni az eladóval. Mellének szegezi a kérdést? — Hogy adja azt a girhes krumplit? Az ember sértődötten válaszol: Méghogy ez girhes?! Hisz akkorák, akár az öklöm! — Ne papoljon sokat tatám, adja kilóját 65 fillérért, mindet megveszem. — Előbb megnézem mi ára van a piacon — sza- bódik Mátyás, de a kofák belekapaszkodnak, vállát veregetik, s tapodtat sem engedik tovább. Az ember azt sem tudja, mit tegyen. — Ide a kezét, — mondja Kacsuhné — 70 fillérért vevője vagyok. 5 fillért keresek kilóján higgye el. — Adja, adja ne gondolkozzon sokat, hamarabb mehet más dolga után. — Az ember a százasokra pislog, s végülis a kofa 70 fillérért viszi a krumpli kilóját. Esze van, nem maga árulja a krumplit, hanem itt is, ott is lead belőle az „albizományosoknak” — nehogy feltűnjön vele. Aztán jönnek a vevők, egyszerű munkásasszonyok. Egy forintért kínálja nekik a krumpli kilóját. — Miért ilyen drága még mindig a krumpli? — kérdi a vevő. De Kacsuhné eloszlatja az aggodalmat: Nem drága az lelkem, sokat kell érte dolgozni, nem olyan szedett-vedett holmi ez, mint amit ott árul az a szomszéd asszony, Dehogy is drága, a ruhát se adják olcsóbban, a kenyeret sem — hadarja és így ad el naponta három-négy mázsát. 100—120 forintot keres a krumplin, de okos ám a kofa, tudja, hogy nemcsak krumplival él az ember, így aztán mással is kereskedik. * TISZTELET AZ ASSZONYOKNAK, — de az már mégiscsak sok, amit a kofaasszonyok csinálnak. — Úráról-órára verik fel az árakat. Az almát 5-ért veszik és 6—7 forintért, sőt néha 8-ért is adják. Korán reggel felvásárolják a termelőktől az árut, aztán ők irányítják a piaci árakat. A káposztát, uborkát, zöldséget és a keresettebb cikkeket a szövetkezeti elárusítóktól veszik meg napi nál is inkább, mert a sorsoláson csak azok a kötvények vesznek részt, amelyek,, már a tulajdonos birtokában vannak. áron. Összebeszélnek, hogy aznap mutatóba se marad-* jón a tsz-ek, földművesszövetkezetek standjaiban. Az- tán persze annyiért árulják tovább, ahogy akarják. A termelők természetesen hozJ zájuk igazodnak a piaci1 árfolyamnál. A kiskofák mellett szép számmal vannak nagykő-*1 fák, a nagykofáknak pedig „al-kofáik” vannak. Acél Lajosnénak például özv, Bucskóné árusít „percentre”. De ki tudja még hány ilyen alvállalkozó kofát' tart a több pénzzel rendelj kező kofa engedély nélkül,* büntetlenül. A legelképesz- tőbb Antal Jánosné üzel- me. Antalnénak egész bandája van, akik beszerez-! nek és a piac más részein! neki árusítanak. Antalnál annyi áruval rendelkezik,! hogy nincs párja a piacon; 8—10 méter helyet foglal el a portékája. 5—6 mázsa paradicsom (2 forintért veszi és 3-ért adja) 10 mázsa paprika (3.50-ért veszi és 5-ért adja) és nagymennyiségű zöldségféléje van. —> Szerdán például a felsorolt élelmicikkek mellett 10 mázsa sárgadinnyét és* kb. 5 mázsa görögdinnyét árult. Kilóját 2 forintért vette és 4-ért árulta. Délelőtt 11-kor már túl volt a vásáron. Testvérek között is megkeresett 2—3000 forintot. Gondolni lehet, hogy ilyen forgalom lebonyolítását nem egyedül végzi. Alkalmazottait nem' jelenti be sehol. Balog! Ibolya is neki árul a Sza- muely-téren két helyen is4i A Soltész Mihály-utcai és a Hatzel-téri piacon is vanl „lerakatuk“, Joggal tehetik fel az ol- vasók a kérdést, mit tesz ez ellen a városi tanács. A kereskedelmi osztály vezetőjének többszöri jóindulatú figyelmeztetése mit! sem ér. Más esetben felje-1 lentette őket, azonban nem vonták még erélyesen felelősségre őket. így aztán, ha Szász elvtárs kimegy a piacra, „Pistukámnak” nevezik, s ha figyelmezteti őket, a szoknyájukat emelgetik rá. Legfőbb ideje, hogy az illetékes hatóságok rendet teremt :enek és megszabadítsák a nyíregyházi dolgozókat az élősdiektől. O. A. Rendet a nyíregyházi piacon
