Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-06 / 185. szám

'•T)Unq fl ro Iefá ri/u ^qjpesiU^-eteh AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRHECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ÁRA 30 FILLÉR 1954. AUGUSZTUS 6, PÉNTEK Legfontosabb teendő az ország kenyerének biztosítása A földekről a cséplőszérűkre, a beadó helyekre fordult az ország tekintete. Az évi kenyerünk útjai figyeljük, hogyan adja a cséplőgép, miként telnek a zsákok, a magtárak. A rendkívüli időjárás elle­nére is közepes termést takarítunk be. Számos he­lyen, különösen a termelőszövetkezetekben 10—12 mázsás termésről beszélhetünk. A nyírtassi Szabad Nép termelőszövetkezet földjei búzából 12 mázsát, rozsból 9 mázsát, árpából pedig 14 mázsát fizettek holdanként. Egy hónappal ezelőtt valamivel gazdagabb ter­més mutatkozott. Pártszervezeteink, tanácsaink egy része túlzott elbizakodottságba esett. Van ok az egészséges optimizmusra, de az elbizakodás mindig megbosszulja magát. Államunk jelentős mértékben csökkentette a beadási kötelezettséget, minden tal­palatnyi föld be van vetve, szilárd az állampolgári fegyelem és a közepes termés mind olyan tényezők, amik megengedik, hogy optimisták legyünk, de az elbizakodottságnak semmi helye. Az elbizakodottságnak, a „megy az magától is“ elvnek már is mutatkoznak árnyoldalai. Ahol arra számítanak, hogy minden felvilágosító munka nél­kül valamennyi dolgozó paraszt tisztában van a kötelességeivel, de különösen, ahol az ellenség aknamunkáját nem veszik figyelembe, máris tog- híjas a begyűjtés. Két-három termelő az ilyen he­lyeken már kilépett a sorból, a cséplőgép alól nem teljesítette azonnal beadási kötelezettségét. Még. nagyobb baj az, hogy a helyi tanácsszervek, de egyes helyeken a pártszervezetek mindezt észre sem veszik. A közelmúltban a felsőbb szerveknek tudomá­sára jutott, hogy Ujfehértón nem minden termelő tesz eleget a cséplőgép alól a beadási kötelezettsé­gének. Mikó elvtárs, a községi tanácselnök csak arról tudott, hpgy van néhány termelő, .aki A—6 kilóval tartozik, ami nedvésségi levonásból, zsák­súly vagy egyéb apró-cseprő dolgokból adódik. A községi pártbizottságon is csak ilyen tételekről be­széltek. A nyilvántartásba való rövid betekintés után kiderült, hogy nem csak kilókról, de mázsák­ról is kellene tudni a község vezetőinek. A sor ele­ién ott áll Bige Sándorné kulákasszony, aki 318 kiló búzával adósa az államnak. Mivel a pártszer- vezet és a tanács nem volt ott a dolgozó parasztok között, ott voltak Bige Sándcrnéék és hasonló kulá- kok. Kapitány András 17 holdas középparasztot is rávették, hogy ne teljesítse beadási kötelezettségét. Kapitány Andrásnak a 12 mázsa hátraléka után 120 kiló lesz a 10 százalékos büntetés, emellett 60 fo­rint gyorsbeadási prémiumtól is elesett, hiszen még július 30-án elcsépelt. Súlyos hibát követett el Németi László begyüj- tési csoportvezető, hogy a pártszervezetet és a ta­nácsot nem értesítette ezekről az esetekről. De a párvezetőség és a tanácselnök felelősségét ez nem kisebbíti. Milyen gazdái ők a területüknek, ha a jelenlegi legfontosabb dologról, a begyűjtésről nin­csenek tájékozódva. Ez már több mint elbizakodott­ság, egyenesen hanyagság. Bezzeg nem hanyagok a kulákok, ha ellenünk kell dolgozni. Minden fondor­latukkal azon fáradoznak, hegy csorbítsák eredmé­nyeinket. Nádasi Józsefné nyíregyházi kulákasszony például úgy akarta félrevezetni a hatóságot, be­csapni a dolgozó népet, hogy nem a saját portájára hordta a termény egy részét. Tehát a kulákok nem „javultak“ meg, nem is fognak soha. Csak egyes tanácsvezetők gondolják, hogy osztálybéke van már a falujukban. A beadási tervek teljesítésének első feltétele a jó felvilágosító munka, de ahol lepereg a jó szó, ott a törvény szellemében kell eljárni. A begyűjtés teljesítését törvény írja elő, méghozzá a cséplőgép alól. Tanácsaink legfontosabb feladata biztosítani a törvények betartását. Még a rosszul dolgozó Uj­fehértón is a dolgozó parasztok döntő többsége a cséplőgép alól tett és tesz eleget a beadási kötele­zettségének. Nem lesz népszerűtlen az újfehértói tanács sem a nagy többség előtt, ha a kulákokat és a néhány notórius nem teljesítőt elszámoltatja. Sőt, várják a becsületes dolgozó parasztok, hegy a tör­vényt nem teljesítőket rendre szoktassák. Az eddigi sok milliós segítség mellett a követ­kező hónapokban 30 millió forint értékű nemesített vetőmaggal segíti államunk a dolgozó parasztok gazdálkodását. A jövő évi termeléshez már őszre több gép, több műtrágya áll rendelkezésére paraszt­ságunknak, mint eddig .bármikor. Elvárja államunk a parasztságtól is, hogy kötelezettségét maradékta­lanul teljesítse. A tanácsoktól és a begyűjtés dol­gozóitól pedig azt várja az ország, hogy a törvé­nyek szellemében dolgozzanak, biztosítsák a dol­gozó nép jövő évi kenyerét. A mai számban: A megye mezőgazdasági fejlődése a számok tükrében (2. oldal.) A szovjet kormány nyilatkozata a négyhatalmi külügyminiszteri érte­kezlet összehívásáról (3. oldal.) Az Azerbajdzsán SZSZK-ban a bakui mozgó fúrógépgyár dol~i gozói teljesítik a mezőgazdaság megrendeléseit és egyre több mozgó fúrógépet készítenek. A képen, mozgó fúrógépek a gyár udvarán, amelyek hama­rosan már a kolhozokban és szovhozokban dolgoznak majd. (Foto: Sz. KulisevJ Papos megelőzte Jármit A cscplést csak a mai na­pon fejezzük be, de a be­adási kötelezettségének már j minden dolgozó paraszt ele- j get tett. Akik még nem j csépeltek el, tavalyi vagy! kölcsön terményből teljesí­tették beadási kötelezettsé­güket. A községi tanácselnök és és az állandó bizottság el­nöke nap, mint nap a dol­gozó parasztok között vol­tak és ismertették a Jármi­val folyó párosversenyü­ket. A jó felvilágosító munka odavezetett, hogy megelőztük versenytársun­kat. R. Kiss János Papos. A* ország1 kenyepéért... A tiszaeszlári Vörös Csillag tagjai élenjárnak a beadásban és a másodvetésben is A tiszaeszlári Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai június 28-án befejezték a cséplést. A beadási Kötelezettségüket még a csépléstől teljesítették. Nem­csak a gabonabeadással iparkodtak, hanem az esedé­kes állat- és állatitermékbeadásukat is teljesítették.— Tejből havonként 200 litert még szabadon is eladnak. Hogy az őszi és a jövőévi betakarításuk is gazdag legyen, szorgos munka folyik a mezőn. A másodveté- süket 160 százalékra teljesítették. Harminc holdon már elvégezték a nyári trágyázást, 25 holdon talajja­vítást végeztek. A tavaly nyári trágyázás után 14.20 mázsás árpatermést arattak. A kukoricájukon elvé­gezték a pótbeporzást. Tudtak szépen adni az árvízká­rosultaknak is. Csak a közösből 15 mázsa búzát ad­tak. A dolgozó parasztok figyelmét felkeltette a Vö­rös Csillag tagjainak a gazdálkodása és egyre többen ismerik el a termelőszövetkezet fölényét. Gönczi Ferenc Tiszalök. A beadás teljesítése után bőven maradt a munkaegységre is Eddig még kevés hírt hal­lottunk a mi kisebbik cso­portunkról, a Petőfiről, pe­dig megérdemli, hogy be­széljünk róla. Náluk van most is a járási tanács ver­senyzászlója. A beadási kötelezettségü­ket már teljesítették a cséplőgép alól. Árpából 2 kilót osztottak munkaegysé­genként, búzából körülbe­lül ennek a háromszorosára számítanak. Kerekes Sándor vb. elnök, Csaholc. NAGY ISTVÁN, | a varjúlaposi Gyö-1 zelem termelőszö-! vetkezet sertés­gondozója 633 mun­kaegységére 37 mázsa 95 kiló ter­ményt kapott elő­legbe. Jövedelmé­ből egyebek kö­zött motorkerék­párt akar vásárol­A nogykállói járás tsz-eiben végzik a pótbeporzást A nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezetben 30 hold négyzetesen vetett kukoricán elvégezték az első virágzáskor a pótbeporzást. Ennek eredményessé­get már a múlt évben tapasztalták. Tavaly csak 4 hol­don végeztek pótbeporzást, s ezen a parcellán 3—4 mázsával termett több kukorica, mint a többin. Idén összes kukoricájukat pótbeporozzák, s a négyzetes ve­tés és pótbeporzás eredményeként még a homokosabb területen is 30 mázsás kukoricatermést várnak. A nagykállói járásban már több termelőszövetke­zetben folyik ez a munka. A nagykállói Rákosi tsz. 30 holdon, a geszterédi Vörös Csillag tsz. 10 holdon, a szakolyi Vörös Sugár tsz. szintén 10 hold kukoricán végzett pótbeporzást. A pótbeporzást elsőként a termelési bizottság tag­jai kezdték meg, s példájukat számos egyénileg dol­gozó paraszt is követte. A nagykállói járásban eddig 150 holdon végezték el a kukorica pótbeporzását. Székely János. Hozzászólások a minisztertanács új határozatához A minisztertanács nagy- jelentőségű határozatot ho­zott az általános iskolák fejlesztéséről. E nalnozat végrehajtásával 900-ia me­gyénkben is a lehetőség szerint megvalósul, hogy valamennyi általános ískc- lai felsőtagozatba járó ta­nuló szakrendszerű okta­tásban részesüljön. Csak ennek a feladatnak megol­dása megyénkben közel 200 iskolát érint. Ez a határozat megterem­tette a további lehetőséget ahhoz, hogy gyorsabb ütem­ben szaporodjanak a mn- termek, részben az eredeti­leg iskolai célt szolgáló épületek visszajuttatása, részben pedig új építkezé­sek útján. E határozat ér­telmében mindent el kell követni, hogy az épülő is­kolák szeptember 1-ig befe­jezést nyerjenek. Ezen a területen megyénkben is igen komoly feladatok há­rulnak az illetékes beruhá­zó, kivitelező szervekre. — Örömmel tölt el bennünket az is, hogy az egyes ipari minisztériumok különböző huliadékanyagok juttatásá­val elősegítik nagyon sok j pedagógusunk, vagy „szer- I tárfejlesztő munkaközössé- I günk‘‘ munkáját a szertár- ! fejlesztést illetően. A mi- ! nisztertanács intézkedett arranézve is, hogy iskolánk­ban a természettudományos oktatás színvonalának eme­lése érdekében az iskolák mellé 400 négyszögöl gya­korlókertet biztosítson a helyi tanacs. A határosat értelmében vissza kell adni a más célra igénybevett pe­dagógus szolgálati lakáso­kat, vagy cserével kell azt pótolni. Ugyanakkor a ha­tározat azt is kimondja, hogy a tantermekkel együtt tanítói lakásokat is kell épí­teni. Intézkedés történt egyben a pedagógusok csa­ládiház építési igényeinek kielégítéséről is. Külön foglalkozik a határozat a tanyai és fa­lusi pedagógusok életszín­vonalának további megjaví­| lásával. Ez a határozat nevelőin­ket örömmel tölti el. — A végrehajtás során nagy fel­adat hárul a helyi taná­csokra, s egyben ez a hatá­rozat általános iskoláink fejlesztésének legégetőbb problémáit oldja meg. Az eddigi tervek szerint a me­gyében mintegy 2 és fél­ezer általános iskolai tanu­lót kell a felső tagozatok­ból diákotthonban elhelyez­ni. Orosz Ferenc. Örömmel olvastam a Sza­bad Nép szerdai számából a minisztertanács határozatát az általános iskolák fejlesz­téséről. A határozatnak két­szeresen örültem. Először mint mindenki, hogy az ál­talános iskolákban igyekez­nek eltüntetni nemcsak a városi és falusi, hanem a íalűsi és tanyai iskolák kö­zött — ma még fennálló — különbséget. — Másodszor örültem azért, mert az 1955—56-os tanévvel kezdő­dően — tanulmányaim be­fejezése után — engem is odaállít valamelyik falusi vagy tanyai általános iskola tanulói elé az élet. Nagyon örülök, hogy mielőtt taní­tanom kellene, nem kell azon aggódnom, vájjon mi­lyen lakást kapok? Sokkal boldogabban készülök ezek után hivatásom gyakorlá­sára, s nyugodtan mondha­tom, így érez még sokszáz társam, aki a következő, vagy azutáni években hagy­ja el a tanítóképző padjait. Boldogok vagyunk, hogy láthatjuk kormányunk gon­doskodását elsősorban leg­drágább kincsünkről, a gyermekről, másodsorban annak nevelőjéről, a múlt­ban a nemzet napszámosá­nak nevezett, ma megbe­csült emberről: a pedagó­gusról, Tamási Sándor IV. éves tanítóképzős növendék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom