Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-05 / 184. szám

ft NÉPLAP 1954 AUGUSZTUS 5,CSÜTÖRTÖK Cipói la barát és Gábriel arkangyal szárny atolla Irta: GIOVANNI BOCCACCIO HÍREK A MEGYÉBŐL A cséplési terv teljesítéséről I1 ertaldo vára, mint bizo- nyára hallottátok, a mi ha­tárunkon vagyon a Val d’Elsá- ban a bármilyen kicsi is, nemes és jómódú emberek a lakosai. — Tehát szent Antalnak egyik szer­zetese, bizonyos Cipolla barát ne­vezetű, jó darab ideig minden esztendőben egyszer eljárogatott ide, mivel itt bőségesen aratott, hogy összeszedje az adományo­kat, melyeket az együgyű embe­rektől kapott. Tehát eme Cipolla barát alacsony, vöröshajú, mo­solygós ábrázatú ember volt s a világ legnagyobb huncutja ... Ez tehát egyszer szokása szerint augusztus hónapban megint oda­érkezett s valamely vasárnap reggelen, amikor a környékbeli falvak jámbor férfiai és aszonyai mind a templomban voltak mi­sén, alkalmatos pillanatban elé- bük lépett és szólott: — Emberek, asszonyok, amint tudjátok, minden esztendőben szokásotokban vagyon adni vala­mit búzátokból és rozsotokból méltóságos urunk szent Antal szegényeinek, ki többet, ki keve­sebbet, ki-ki jámborsága és te­hetsége szerint, hogy ama boldog szent Antal vigyázzon ökreitekre és szamaraitokra és disznóitokra és birkáitokra, és ezenfelül meg szoktátok fizetni ama csekély adót, amelyet évente egyszer fi­zettek, különösképpen azok, akik szerzetünkbe beírva vannak. — Mindezeknek összegyűjtésére pe­dig engemet küldött (elsőbbsé­gem, vagyis az apátúr; annak- okáért Istennek áldásával dél­után három óra után, amikor a csengettyűszót halljátok, gyüle­kezzetek itt össze a templom előtt, hol is én a szokott módon prédikációt mondok nektek és csókra nyújtom a keresztet; és ezenfelül különös kegyelemből megmutatok nektek egy szentsé- ges és gyönyörű ereklyét, melyet is tulajdon magam hoztam vala­mikor tengerentúlról, a szentföld­ről; ez pedig Gábriel arkangyal­nak egyik szárnvatolla, melyet Szűz Máriának kamrájában elve­szített, mikor Názáretben megvit­te néki a mennybéli híradást. És ezenképpen szólván elhall­gatott és bement a misére. Midőn Cipolla barát eképpen beszélt, volt ott a nagy sokaságban, a templomban két fölöttébb agya­fúrt ifjú, nevök szerint az egyik Giovanni del Bragoniera, a má­sik Biagio Pizzini. Minekutána ezek ■ jót nevettek Cipolla barát ereklyéjén, ámbár jó barátai és benfentesei voltak, feltették ma­gokban, hogy csúfot űznek belőle ezzel a tollal. És megtudván, hogy Cipolla testvér aznap egyik barátjánál ebédel a várban, mi­kor értesültek, hogy éppen asz­talnál ül, nyomban lesiettek az utcára és elmentek a fogadóba, hol a barát megszállott, ama szán­dékkal, hogy Biagio majd szóval tartja Cipolla testvér szolgáját, Giovanni pedig a barátnak a hol­mijából kikeresi ama tollat, akár­miféle is az, és elcseni, hogy lás­sák, mit mond majd aztán a népnek. Volt pedig Cipolla test­vérnek egy szolgája...; ez pedig oly förtelmes egy ember volt, hogy bizonyisten ilyet még Lippo Tonn sem festett soha ... az embert tehát Cipolla ■Li barát a fogadóban hagyta s lelkére kötötte: jól vigyázzon, hogy senki holmijához hozzá ne nyúljon, különösképpen pedig az iszákjához, mivelhogy abban van­nak a szent ereklyék. De Guccio Imbratta szívesebben lebzselt a konyhában, mint a fülemile a zöld ágakon, különösképpen ha megszimatolt ottan valami cse­lédleányt; és csakugyan volt ot­tan a gazdának egy tagbaszakadt, pufók, zömök, idétlen cselédje, a két melle mint két szemelesko- sár, az ábrázatja, mint a Baron- ciaké, izzadt, mocskos, füstös; a szolga tehát faképnél hagyta Ci- nolla barát szobáját és minden holmiját, s mint ahogy a keselyű lecsap a dögre, nyakra-főre a konyhába sietett és ámbár augusztus volt, a tűz mellé tele­pedéit és szóba elegyedett "ß. le­ánnyal ... Amint tehát a (íéíjTfjú odaért, Guccio éppen Nutá kgr.ül legyeskedett minek is, fp^p.t|^bb megörültek s mivel így magasak fele munkájukba kerüit á dojóg, hiszen senki sem állta 'útjukat, bementek Cipolla testvék'szobá- jába, melynek ajtaja nyitva volt, s az első, ami kutatás közben ke­zük ügyébe került, amaz iszák volt, melyben a szárny toll rejlett; ahogy tehát az iszákot kibontot­ták, leltek benne egy selyembe bugyolált kis dobozt, melyet is kinyitván, papagáj farkának tol­lát találták benne és úgy vélték, hogy bizonyosan ez az, amit a barát, ígérete szerint, Certaldo népének meg akar mutatni ... — Megörült tehát a két ifjú, hogy meglelték a tollat és mindjárt el is csenték, de hogy ne hagyják a dobozt üresen, megtöltöttek né­hány darab szénnel, amit ott lel­tek a szobának egyik sarkában. Cipolla testvér, minekutána jól megebédelt és szundított is egyet, kevéssel három óra utón felkelt és látván, hogy a parasz­tok mekkora sokasága gyüleke­zett egybe a tolinak látására, megüzente Guccio Imbrattának. hogy jöjjön fel a csengettyűkkel és hozza magával az iszákot. Mi­kor aztán az egész nép odagyüle­kezett, Cipolla barát meg sem nézte, hogy helyén van-e minden holmija, hanem belefogott prédi­kációjába és a maga módja sze­rint tücsköt-bogarat összebeszélt; s amikor arra került sor, hogy megmutassa Gábriel arkangyal tollát, előbb nagy ünnepélyesség­gel elmondta a bűnbánati zsol­tárt, aztán meggyujtot't két fák­lyát és miután levette csuklyáját, gyengéden kibontogatta a selyem burkolatot és kivette belőle a do­bozt. Mikor pedig látta, hogy tele van szénnel, nem is támadt ben­ne gyanú, hogy ezt talán Guccio művelte, mivelhogy ilyesmit fel sem tett róla, nem is szidalmaz­ta, mért nem vigyázott, hogy va­laki ilyesmit el ne kövessen, ha­nem csendben önmagát átkozta, hogy erre bízta holmijának őrzé­sét, holott tudta, mily hanyag- gondatlan, szófogadatlan, szuty- kos-otromba, tökfejű, bamba. De azért arcának egyetlen izma sem rándult, hanem égnek emelte te­kintetét s kezeit és szólott oly hangosan, hogy mindenki meg­hallhatta: — Istenem, áldott legyen mind­örökre a te hatalmad. Annakutána becsukta a dobozt és a nép felé fordulván szólott: p"mberek, asszonyok, tudno- tok kell, hogy siheder ko­romban elküldött a feljebbvalóm napkelet országaiba és külön pa­ranccsal meghagyta nekem, hogy mindaddig kutassak, mígnem meglelem a Porcelán kiváltságait, melyek másoknak számára több hasznot hajtanak, mint nekünk, ámbár az égetés nem kerül sem­mibe. Miért is felkerekedtem és Veneziából elindulván ' általmen- tem a görögök külső városán és onnan Garbo királyságán és Baldaccán általlovagolván megér­keztem Parionéba, honnét nagy szomjuhozás közben kevés idő múltán eljutottam Sardiniába. De minek meséljem el nektek sorra, hány országot bekóboroltam? ... De mivel nem találtam meg azt, aminek keresésére odamentem és mivei tovább vizen kellett volna mennem, visszafordultam s meg­érkeztem a szentföldre, hol nyár idején négy dénárba kerül a hi­deg kenyér, a meleg pedig in­gyért van. És ottan meglátogat­tam Messer Nebántsatok K°dek- alássan főtisztelendő atyát,, Jeru­zsálem méltóságos pátriárkáját. Ki is tiszteletből a méltp/ágos szent Antal úrnak köntösé, lifpnt, melyet mindig viseltem, megmu­tatta nekem valamennyi s|ént ereklyéjét, amije csak volt; ebből pedig annyi volt neki, hogy' ha mind fel akarnám sorol/ii^-joo néhány mérföldnyire sem érném a végét. De hogy el ne vegyfijn} a kedveteket, mégis csak megneve­zek egyet-kettőt. Hát mindenek­előtt megmutatta nekem a Szent­lélek egyik ujját teljes tökéletes épségben; aztán ama Szeráfnak hajtincsét, ki megjelent szent Fe­rencnek; aztán a Cherub-nak egyik körmét; aztán a testté lett igének egyik oldalbordáját tar­totta az orrom alá; aztán a kato­likus szent Hitnek némely ruha­darabját; aztán néhány sugarat ama csillagnak, mely Keleten fel­tűnt a három Mágusnak; aztán kis üvegnyit ama verejtékből, mely szent Mihályból szakadt az ör­döggel való viaskodásában; aztan szent Lázár halálának állkapc:át és sok más egyebet; s mivel én szívesen leírtam neki olasz nyel­ven a Monte Morello lejtőit és a Caprezio néhány fejezetét, me­lyeket már rég idő óta keresett, hót ő részt adott nekem szent ereklyéiből és nékem ajándé­kozta a szent Keresztnek egyik fogát és kicsiny üvegben vala­micskét Salamon templomának harangzúgásából és Gábriel ark­angyalnak szárnyatollát, melyről már fentebb szóltam és a villa- magnai szent Gellért egyik faci­pőjét, melyet nem nagy ideje még Firenzében odaajándékoztam Cherardo di Bonsinak, ki is fö­löttébb nagy ájtatossággal tiszteli azt; és adott nekem ama szénből, melyen a boldogságos szent Lő­rinc vértanút megsütötték. Mind­eme holmikat pedig nagy ájtato- san magammal hoztam s még mind megvan ... De én nem me­rem senkire rábízni ezeket, hát mindig magammal hordom egy dobozban Gábriel arkangyal szárnya tollát, nehogy tönkre menjen és másik dobozban ama széndarabokat, melyeken szent Lőrincet megsütötték; ez a két doboz úgy hasonlít egymásra, hogy gyakorta magam is össze­tévesztettem őket, és most is megesett ez velem s mikor azt hittem, hogy ama dobozt hoz­tam magammal, melyben a toll vagyon, azt hoztam el, melyben a széndarabok vannak. De nem gondolnám, hogy ez véletlenség, sőt bizonyosra veszem, hogy Is­tennek akaratja, és ő adta ke­zembe ezt a dobozt, melyben p szén vagyon, mivel épp az imént jutott eszembe, hogy hiszen hol­napután szent Lőrinc napja va­gyon ... lyi inekutána eképpen szólott, dicséretet énekelt szent Lő­rincnek és kinyitotta a dobozt és megmutatta a széndarabokat. S minekutána az együgyű sokaság nagy ideig ámulattal és tisztelet­tel szemlélte, azokat, nagy tüleke­dés közben mind odafurakodtak Cipolla baráthoz s bőségesebb adományokkal halmozták el, mint rendesen és sorra rimánkodtak, hogy érintse őket a szénnel. — Miért is Cipolla barát kezébe vette sorra a széndarabokat s fehér ingökre és zekéjökre és az asszonyok fátylaira akkora ke­reszteket mázolt, amekkorák csak rájok fértek, erősködvén, hogy bármennyire megkopnak >s a széndarabok eme keresztjei írásá­ban, a dobozban megint megnöve­kednek, mit is ő már több ízben tapasztalt. S minekutána ekép­pen a maga busás hasznára Cer­taldo népét mind megkeresztezte, aképpen elméjének gyors járásá­val megcsúfolta ama két ifjút, kik a tolinak elcsenésével őt akarták megcsúfolni. Ezek pedig ott álltak a prédikáció alatt s mi­kor hallották, hogyan vágta ki magát a barát s mekkora fene­ket kerített a dolognak, úgy ne­vettek. hogy majd megpukkad­tak belé. Minekutána pedig a so­kaság eloszlott, odaléptek hozzá- ia és leírhatatlan hahotázás köz­ben bevallották neki csüiyjökeí -- -u'-or n 1 oníjt mely is a következő évben épp olyan busás haiznot hajtott a barátnak, mint e mai napon a széndarabok. Alig néhány nap van még hátra és itt van a cséplés befeje­zésének határideje. Ha megnézzük megyénk gépállomásainak csép­lési tervteljesítését, könnyen megállapíthatjuk, korántsincs minden rendben. Sok panasz érkezik szerkesztőségünkbe a falvak dolgo­zóitól, cséplőmunkásoktól, akik arról számolnak be, hogy na­pokig, sőt hetekig állnak a gépek. — Alkatrészhiányra, objektív okokra és mindenre hivatkoznak a gépállomások vezetői, amikor felelősségrevonják őket. Itt van például a nagyhalászi és a köl­esei gépállomások esete. Mind a két helyen napokig állnak a gé­pek. nem tudnak dolgozni a rséolőmunkások, s amellett, hogv nem kereshetnek, a termény nagy késéssel lesz csak elcsépelve. Itt az ideje, hogy beszerezzék azokat az alkatrészeket, amelyeket a mi­nisztertanács rendelete értelmében már tavasszal be kellett volna szerezniök. Itt az ideje, hogy felébredjenek a gépállomások alvó vezetői és munkához lássanak. A nyíregyházi Béke-moziban nagy közönségsikere van a Pucci­ni című hatalmas olasz filmalko­tásnak. A filmet a közönség kí­vánságára prolongálták augusztus 5—6. és 7. napjaira. Jj: A kemecsei járás községeinek dolgozói meleg szeretettel gondol­nak az árvízkárosultakra, és szív­ből. adják a pénz és természetbeni segítséget. Berkeszen a Bajcsy- Zsilinszky, Beszterecen az Uj Barázda termelőszövetkezetek, ugyanezekben a községekben az egyénileg dolgozó parasztok kb. összesen 100 mázsa kenyérgabo­nát, babot és más terményt gyűjtöttek össze a károsultak meg­segítésére. * Szombaton este műsoros bált rendez a nyíregyházi Vendéglátó­ipari Vállalat a „Tölgyes’-csárda helyiségében. A műsoros est be­vételét az árvizkárosultak meg­segítésére fordítják. ♦ A beregsurányi DISZ-fiatalok védnökséget vállaltak a silózás felett. A Dózsa termelőszövetkezet DISZ-tagjai már 200 köbméter silót készítettek és még négyszá­zat akarnak silózni az állatok takarmányozására. A Keleti Főcsatorna partján a fiszavasvári Munka tsz. 23 hol­das rizsföldjén bő termésre szá­mítanak. A tsz. tagjai holdanként 20 mázsás átlagtermést várnak. * Újabb 90 főnyi csoport üdül a hazánk egyetemein és főiskoláin tanuló diákfiatalok közül a Nyír­egyháza melletti Sóstógyógyfür­dőn. A fiatalok között hazánkban tanuló külföldi ösztöndíjasok is vannak. „logb'j A fényeslitkei Fürst Sándor ter­melőszövetkezet tagjai az idén 40 vagonos almatermésre számíta­nak, amelynek cgyrészét a Me- zőkernek adják át. Sokat akarnak szállítani a Budapesten lévő standjukra is. Egy munkaegy­ségre előreláthatólag 4 kiló alma jut. » A TTIT agronómiái szakosztá­lyának vezetői augusztus 2-án megbeszélték az őszi és téli elő­adások tárgyát. Az őszi előadások a betakarítás, silózás, mélyszán­tás módszerével foglalkoznak, té­len az állattenyésztés és talajerő- visszapótlás kérdéseiről szólnak majd. A XII. nyári Főiskolai Világbajnokság KOSÁRLABDA Szerdán délelőtt a Bp. Vörös Lobogó Hungária-úti sporttelepén a férfi kosárlabda középdöntők-' kel folytatták az FVB kosárlabda ! tornájának küzdelmeit. Csehszlovákia—Egyiptom 78:64 (37:25) férfi mérkőzés. Szovjetunió—Ecuador 66:41 (28:9) férfi mérkőzés. RÖPLABDA Szerdán délelőtt folytatták Csepelen a főiskolai röplabda vi­lágbajnokság mérkőzéseit. Szovjetunió—Magyarország 3:0 (2, 14, 3) női mérkőzés. Jól játszott: Szaksza Ozerova, Kurkina, illetve Schulz, Somogyi és Kubinyi. Csehszlovákia—Kínai Népköz- társaság 3:2 (7:15, 10 9, 8:15, 6) női mérkőzés. Tunisz—Irán 3:1 (12,6, 15:17, 14) férfi mérkőzés. BIRKÓZÁS A kötöttfogású főiskolai birkózó világbajnokság küzdelmeit szer­dán délelőtt folytatták a nemzeti ( sportcsarnokban. Pehelysúly: Pólyák II. (magyar) pontozással győz Gondzik (len­gyel) ellen. Könnyűsúly: Tarr (magyar) pontozással győz Var- darjan (szovjet) ellen. Félnehéz­súly: Sólyom (magyar) pontozás­sal győz Buzsov (román) ellen. Nehézsúly: Vászin (magyar) az első percben tussal győz Ghasson (iráni) ellen. TENISZ Férfi páros, (jöntőbejutásérí: Gulyás, Vad (magyar) — Bor-: mann, Dultzik (német) 6:1, 6:4, 6:0. B‘ Jancsó, Sikflrsaki (magyar) —i Ifaska Sam, Pratf (nigériai) 6:1, 6:1, 6:3. * Dobes, Maáíatr' (Csehszlovákia) — Birkás, Lóránt- (magyar) 7:5, 3:6, 5:7, 7:4, 6:2. ; .. Női páros, elődöntő: Vad Zs., Szilágyiné ’(magyar) —* Szabó Melinda, Melkova (cseh­szlovák) 6:0, 6:2. Mannsatz (német), Naiman (ro­mán) — Zimándi, Vajda (magyar) 8:6, 6:2. VÍZILABDA Szovjetunió—Románia 6:4 (4:2) c4 JHaqi£(ir rRádió nyíregyházi Stúdiójának műsora Augusztus 5, csütörtök Néplapszemle. — Ajándékdal a beadásban élenjáró tsz-eknek és egyéni dolgozó parasztoknak. — Gépállomások hangja. — Gyer­mekműsor. — Hírek. Apróhirdetések Többféle használt bútor eladó. Ma- karenkó-u. 102. sz. értesítjük az érdekelt vállalatok ve­hetőit. hogv vállalatunk megkezdte a gumicsizma (védööltözet) gyártását iiulladékanvagból. A torlódások elke­rülése végett kérjük az érdekelt válla, latok vezetőit, hogy igényüket vállala­tunk központjában (Nyíregyháza. Dózsa Gvörery-út 15. ez.) ad.iák le. Nyíregy­házi Finommechanikai és Gépjavító Vállalat. Vas- es Fémhulladék Ipari Vállalat ifjúmunkásokat keres vasrakodásra. Munkaruhát, bakancsot esőkabátot ;s egyéb védőfelszerelést, kedvezmé- íves áron ebédet es munkásszállót biztosítunk dolgozóinknak. — Cím: 3iv?ar?-t VII.. Madách Imre u. 7. Príma áilapotban lévő 2öO-es Zün- dapp motorkerékpáromat nagyobbra elcserélném vagy eladnám. Szabó. Má­tészalka Koesuth-u. 12. SZ ABOLCS-SZA TMAR1 NÉPLAP Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: MDp Szabnlcs-Szatmár. megyei Bizot-sága. Szerkesztőséé: Nyíregyháza. Dózsa Gv.-u. 5. Tel.: 11-70.11-71 1176 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-utca 1. — Telefon: 30-00 Stabolcs-Szatmar megvet Nvomdaman vállalat. Nyíregyháza Felelőn vezető: Szilágyi JőzsZt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom