Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-03 / 182. szám

1954 AUGUSZTUS 3, KEDD NÉPLAP 3 RÉGI VERSENYTÁRSAK A verseny a nagy halászi és a porcsalmai kendergyár között már egy éve folyik. Nemcsak azért versenyeznek, hogy ki ér el szebb eredményt, jobb tervtelje­sítést, hány sztahanovistát nevel­nek, — hanem segítettek tapasz­talataik és módszereik átadásával is egymásnak. Különösen élénk verseny volt a két üzem között a kongresszus előtti hónapokban. A vezetők és dolgozók egyaránt ér­deklődtek a versenytárs eredmé­nye iránt. Ez a termelési küzde­lem a legtöbbször a porcsalmaiak győzelmével végződött, akik az első negyedévben országos elsők voltak. A kongresszusi verseny­ben is ők nyerték el a vándor­zászlót. Ez a verseny a kongresszus utáni hónapokban mintha vissza­esett volna. Ez azonban csak a látszat. A nagyhalászi dolgozók örültek és büszkék voltak, ha csak egy pár hétre is túlszárnyal­ták versenytársuk eredményeit. A munkaharc, győzniakarás sok nehézségen átsegítette már őket. Most a legnehezebb időszak van a két gyárban. A legrosszabb mi­nőségű anyagot, a kócot dolgoz­zák fel. A NAGYHALASZI ÜZEMBEN A gyár külső képe mindig egy­forma. Az udvaron négy-öt lege­lésző ló és disznó kutat a zöld fűben valami csemege után. A csendesen fujdogáló szél finom porfelhőbe burkolja a kenderfel­dolgozót. Kívülről azt hinné az ember, hogy egy elhagyatott üres raktár, vagy fészer az üzem. A délelőtti műszak vezetője, Bácskái Lajos elvtárs, ez a ma­gas, porosarcú férfi szemlesütve és szégyenlős mosollyal fogadott a törőüzemben, amikor megláto­gattuk az üzemet. — Talán rosszul megy a mun­ka, hogy szégyenkezik Bácskái ‘elvtárs? — A munka az jó, csak az anyag is olyan volna — felelte, majd elmondotta, hogy most bán­ják igazán, hogy miért is hagy­ták a rossz anyagot mindig ké­sőbbre. Tavasszal csak a jó kel­lett, most pedig rosszat kell fel­dolgozni. Ha jobb beosztással dolgoztak volna, akkor a múlt havi tervet nem 72 százalékra és az e havit nem 94-re teljesítették volna, hanemm 100-on felül. A rossz anyag miatt száltervüket is csak 31 százalékra tudták telje­síteni. Az üzemben a gépek zaja, a tilókések csattogása és a porszí­vók zúgása egy nagy hangzavarrá olvadt össze. A törősök mellett el­haladva minden munkáshoz volt egy-egy szava a művezetőnek. Elismerőleg beszélt Berencsi Mik­lós brigádjáról és Makkai Ilona jóminőségű munkájáról. A tilóteremben a már megszo­kott képet új arcok teszik válto­zatosabbá. Nemrégen sok új tilóst vettek fel, akiknek betanítása szintén kiesést jelentett a terme­lésben. Majercsik Mária, Németh Sarolta és Lesi Mária áprilisban jöttek az üzembe dolgozni és ma már a régi sztahanovisták, a Sze­gedi-testvérek, Seres Anna és Helli Jolán is büszkén emlege­tik új társaik nevét a legjobban teljesítők között. Különösen Sze­gedi Rozália beszél büszkén ta­nítványairól. Az „öreg1“ tilósok is csak 35—40 kilót dolgoznak fel naponta, de a három új tilóslány 40—45, sőt 55 kilót is visz mű­szak végén a mázsára. A PORCS ALMAI KENDER- GYÄRBAN A nagyhalószi kendergyárnál sikerekben gazdagabb múltra te­kintenek vissza a porcsalmai ken­dergyár dolgozói. Nemcsak a testvérvállalatnál, de az ország minden kendergyárában ismerik a kis gyártelep jó munkáját. A nagyhalásziakhoz hasonlóan, rossz minőségű anyagból és kedvezőt­len feltételek mellett dolgoznak itt is. Mégis, ha összevetjük ered­ményüket, kitűnik, hogy a „job­bik“ jelzőt a porcsalmaiak ér­demlik meg. Félévi tervüket 107 százalékra teljesítették, azonban hiba, hogy a múlt hónapban 22 százalékkal lemaradtak. Az üzem dolgozóinak 78 száza­léka kapcsolódott be az augusz­tus 20 tiszteletére indított ver­senybe. Együttesen vállalták, hogy 2 kilogrammal többet ter­melnek naponta, mint amennyit a terv előír. Sztahanovistákban rosszabbul állnak a halásziaknál. Bernát Magda, Boros Juliánná és Kicska Jolán mellett Király Emma és Gorgyán Mária is kö­zel járnak a 120 százalékhoz, ami ebben az időszakban igen szép teljesítmény. Szabó Zsigmond pe­dig már túl is szárnyalta telje­sítményüket. Július hónapban gt- lag 127 százalékot ért el. A belső nehézségek ellenére még arra is tellett erejükből, hogy más gyengébben dolgozó üzemekhez küldték munkatársaikat segíteni. TÖBB FELELŐSSÉGET A VERSENY IRÄNT! Hazudnánk,ha azt állítanánk, hogy nincs verseny ebben a két üzemben, hisz a nagyhalászi ken­dergyárban a Bacskai-műszak dolgozóinak 60, a Kozma­műszak dolgozóinak 70 szá­zaléka van versenyben. — A jelenlegi versenyt igazi, lelke­sítő versenynek, mint amilyen azelőtt volt a két üzemben, még­sem nevezhetjük. Ebben pedig főleg a vállalati központ vezetői a hibásak. A verseny megindulá­sánál Ígéretet tettek a verseny rendszeres becsületes értékelé­sére. Most azonban ezt az ígére­tüket mintha teljesen elfelej­tették volna. Sem a termelés, sem a dolgozók munkakedve, egész­ségvédelme iránt nem éreznek kellő felelősséget. Mindkét üzem­ben keveset törődnek a verseny­ben dolgozók eredményeinek is­mertetésével és a verseny élen­járóinak népszerűsítésével. Ha az üzemek művezetői több gondot fordítanának a verseny értékelé­sére, a rossz minőségű kaparék és kócanyagból is magasabb szá­zalékot tudnának a dolgozók el­érni. A két kenderfeldolgozó üzem versenye most elsősorban a terv­teljesítésben történt lemaradás behozására és a szálhozam növe­lésére kell, hogy irányuljon. A törősök és tilósok művezetőik­kel karöltve harcoljanak azért, hogy a lemaradás behozásával ünnepelhessék augusztus 20-át. í'nnepscg1 Nyíregyházán Szamuely Tibor elvtárs halálának 35. évfordulója alkalmából nemű ellenségeivel szemben folyni tatott. Ünnepi beszédét ezekkel a szavakkal zárta: — Szamuely Tibor az elsők között volt, akik életüket áldoz­ták a magyar proletariátus sza­badságáért. Huszonötév múlva megvalósult a dolgozó nép álla­ma, amelyért fiatal élete utolsó pillanatáig lángoló lelkesedéssel harcolt. Az a hadsereg, amelynek soraiban menetelt ő is 1918-ban,: a Szovjetunió dicső vöröshadse­rege hozta el a magyar nép szá­mára is a felszabadulást, és az a forradalmi párt, a kommunisták pártja, amelynek egyik alapító s: mindhalálig hű katonája volt, vezeti most a szocialista hazáját1 építő és békéért harcoló magyar népet. — Szeretettel gondolunk rá vissza — hiszen itt született, ne-*1 velkedett. Példát mutatott a nép iránti szeretetben és az ellenség! elleni gyűlöletben. Megfogadjuk' Szamuely elvtárs szavait: harco-1 lünk és erősítjük népi államunk kát, felépítjük a szocialista Ma-! gyarországot. — Ez lesz a Icgmél- tóbb emlék Szamuelv Tibor elv­társ harcosságának. A nyírderzsi Vörös Csillag ter-1 melőszövetkezetben szombaton be­fejezték a cséplést. Teljesítették az állam iránti kötelezettségüket és megkezdték az elölegosztást.i Árpából egy kilót osztottak mun-j kaegységenként. Rinyu István1 családjával 835 kilót vitt haza. * A nyírteleki gépállomáson 3| ifjúsági cséplőcsapat nevezett ba az országos ifjúsági cséplési ver­senybe. Valamennyien versenyre1 keltek egymással az elsőségért. —í Most Papp György ifjúsági csép­lőcsapata van az élen 1500 má­zsás teljesítménnyel, amely napi 170 mázsás cséplési teljesítmény­nek felel meg. * HÍREK A MEGYÉBŐL A díjtalan állatorvosi kezelés egy esztendeje A múlt év júliusában jelent meg a minisztertanács határozata, hogy az állatorvosi szolgáltatást ingyenessé kell tenni. Az első év tapasztalatairól beszélgettünk dr. Fekete Sándor nyírbátori járási állatorvossal. Arra a kérdésre, hogy tapasz­talható-e az állategészségügy te­rén változás, Fekete Sándor a következőket válaszolta: — Azelőtt két-három napig is figyelgette a parasztember, hogy nemcsak múló bágyadtsága van-e az állatának. Ma pedig, hg a leg­kisebb bajt észlelik, akkor is azonnal hozzák, hogy vizsgáljuk meg. így akár járvány, akár egyéb betegségről is van szó, azonnal elejét tudjuk venni. Igaz, az első hónapokban egy kicsit bizalmatlanok voltak az emberek, nem akarták elhinni, hogy való­jában ingyenes lett a szolgáltatás, csak a gyógyszerért kell fizetni. Nem egyszer azt mondották ké­telkedve: „Aztán tessék mondani, ugyanolyan gyógyszerrel olt a doktor úr, mint régebben?” Nagy eredményeket értünk el a meddőség elleni küzdelemben. — Régebben kevés tehenet, vagy sertést hoztak hozzánk azzal a panasszal, hogy vizsgáljuk meg, miért nem fogan. Addig legtöbu tenyésztő a bikát hibáztatta, de orvoshoz nem fordult a tehené­vel. Most amerre járunk, öröm­mel újságolják az emberek, hogy itt is, ott is lesz kisborjú, vagy malac, ahol azelőtt már nem is számítottak szaporulatra. Az állatorvosi rendelők felállí­tásáról a következőket mondotta Fekete Sándor: — Ez még kezdetleges formá­ban van. Egy-két községben, mint Terem, Aporliget, Encsencs már kijelölték a rendelőket. Számos helyen azonban épülethiányra hi­vatkoznak. Habár ezen egy kis összefogással segíthetnének. Nem palotára van szükség, csak olyan helyre, ahol az állatot meg lehet vizsgálni, van elegendő hely ah­hoz, hogy műtétet is végezzünk rajta. E mellé egy kicsi szo- bácska szükséges, ahol a segéd­eszközöket el lehet helyezni és egy asztalt be lehet tenni. Ehhez hosszabb időre és felvilágosító munkára van szükség, hogy az emberek megszokják ezt a hasz­nos új dolgot. Természetesen ar­ról van szó, hogy ide olyan ál­latokat hoznak, amely nem sú­lyos beteg, vagy éppen egészsé­ges állatokon megelőző oltáso­kat végeznénk. Például egy köz­ségben valamennyi sertésnek a beoltása hosszú napokat vesz igénybe, míg egyik udvarról a másikra járkál és a szőkébbnél szűkebb ólakba bujkál az ember. Ha meglesznek a rendelők, kellő szervezéssel ezt a munkát akár egy fél nap alatt el lehet vé­gezni. Kevesebb költség, keve­sebb időveszteség és sokkal több helyre eljuthat az állatorvos, lesz ideje arra is, hogy nemcsak a beteg, hanem az egészséges álla­tokkal is foglalkozzon. Igen, ezek a hibák valójában megvannak. Még sok felvilágo­sító munkára van szükség, hogy minden dolgozó paraszt lássa annak a jelentőségét, hogy neki is előnyös az állatorvosi rendelő elkészítése és igénybevétele. tyr. Fekete László elmondta azt is, hogy a gyógyítás terén már komoly eredményekről beszeme- tünk, ha erre az egy évre vissza­tekintünk. Az állattenyésztés fej­lesztésében ugyan egy esztendő eredménye számokkal, statiszti­kával különösen ló, szarvasmarha esetében nem nagyon mérhető. A nagyobb érdeklődés, a gondosabb, szakszerűbb tenyésztés a követke­ző esztendőkben meghozza a várt eredményeket. A baromfitenyésztés az, ahol legkevésbbé tapasztalható a javu­lás, állategészségügyi szempont­ból vizsgálva. Szinte természetes­nek veszik a dolgozó parasztok, hogy bizonyos időközönként kü­lönféle baromfi-betegségek meg­vámolják az állományukat. Ma már odáig jutottunk, hogy csak 18 fillérbe kerül egy darab ba­romfi beoltása. Mégis számos he­lyen nem oltatják be az egész állományt. Sok gazdaasszony úgy tesz: „Ezt a kettőt nem oltatom be, hiszen úgyis levágom néhány nap múlva. Ezt a tíz darabot piacra viszem, kettő-három pedig kell a keresztelőre a komaasszo- nyékhoz.” így nagyon sok helyen csak fél munkát tudnak végezni az állatorvosok. Ilyen helyekről aztán jön a panasz, hogy az oltás nem használ, hiszen csak döglik a baromfi. Sok eredményt értek el a nyírbátori járásban is, de azt mutatja ez' a néhány megjegyzés, még sok a tennivaló, különösen a felvilágosító munka terén. A kóta.ji Vörös Október tsz. egy és fél kiló kenyérgabonát, a csengeri Lenin tsz. pedig 2 kg. terményt osztott munkaegységen­ként előlegbe. 8-án, pénteken este fél 7 és 9? órakor a József Attila-kultúrott- honban vendégszerepei a Holéczy együttes. Fellép Ákos Stefi és Barna Gábor. Törvényerejű rendelet a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos egyes kérdésekről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a helyi, tanácsok tagjai­nak választásával kapcsolatos egyes kérdésekről. Az új törvény- erejű rendelet több módosítást tartalmaz a helyi tanácsok tag­jainak választásáról szóló 1950. évi törvényerejű rendeletnek a választói névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban. A rendelet többi között ki­mondja: „A választói névjegy­zékbe fel kell venni minden ma­gyar állampolgárt, aki 18. évét betöltötte vagy a választói név­jegyzék összeállításának, illetőleg helyesbítésének évében betölti, amennyiben a választói névjegy­zék összeállításának (helyesbíté­sének) idején állandó lakhelye az illető tanács működési terüle­tén van.“ „Nincs választójoga annak, aki a) közügyektől, illetőleg a vá­lasztójog gyakorlásától eltiltó íté­let hatálya alatt áll; b) szabadságvesztés büntetéséi tölti, vagy előzetes letartóztatás-, ban van; c) elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll, vagy sem.“ A rendelet értelmében a külön­böző fokú tanácsok minden egyes tagjának megválasztására —■ a lakosok számának figyelembevé­telével — a megyei, a járási, a városi-kerületi és a községi taná­csok működési területén külön- külön választókerületet kell létre­hozni. Részletesen ismerteti a rendelet, hogy a lélekszám alap­ján hány választókerületet kell alakítani. A választókerületek területi be­osztását a választás napjának kitűzésétől számított 20 napon belül közzé kell tenni. Az Elnöki Tanács megállapí­totta a megyei és a budapesti városi választókerületek számát, így Budapesten 300, a két leg­népesebb megyében: Borsod-Aba- új-Zemplén és Pest megyében 110—110, a többi megyékben pe­dig: Bács-Kiskún megyében 100, Szabolcs-Szatmár megyében 95, Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megyékben 90—90, Csongrád me- [ gyében 85, Györ-Sopron megyé- j ben 80, Baranya, Fejér, Somogy' i és Veszprém megyékben 75—75,1 | Komárom, Nógrád, Tolna, Vas,! Zala és Heves megyékben 70—70 választókerületet kell alakítani. A járási, a városi, a városi-ke-" rületi és a községi tanácsok tag-' jainak megválasztására alakítan­dó választókerületek számát a közvetlen felettes tanács végre­hajtó bizottsága állapítja meg. Augusztus elsején a Magyar Dolgozók Pártja városi végrehaj­tó bizottsága emlékünnepséget rendezett Nyíregyházán a város nagy szülöttje, Szamuely Tibor elvtárs halálának 35. évfordulója alkalmából. Délelőtt 9 órakor bensőséges ünnepség közepette, gyászindulók hangjai mellett megkoszorúzták a nevét viselő téren, szülőházán elhelyezett em­léktáblát. Utána a szakszervezeti kultúr- otthonban folytatódott az ünnep­ség. Az emelvény mögött, a Sza­muely Tibornak Leninnel folyta­tott beszélgetését megörökítő kép fölötti felirat a nagy forradalmár mondását idézte: „A proletárok csak maguk szabadíthatják fel önmagukat, csak saját tömegeik végezhetnek a burzsoázia minden ellenforradalmával.” Megemlékező-beszédet Benkei András elvtárs, a párt városi végrehajtó bizottságának titkára mondott. Benkei elvtárs ismer­tette Szamuely Tibor munkássá­gát, harcos életét, méltatta hősi harcait, amelyet a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Ma­gyar Tanácsköztársaság minden­A nyíregyházi rádióboltban he­tenként elfogy 12—15 darab rá­dió, 15 villanyvasaló, 20 termosz, 6 feketekávé főző, rezsó, csillár, grammofon és lemez 40—50 da­rab. Az áruk nagyrésze kikerül a falura. Kb. 70 százalékban a dol­gozó parasztok vásárolják ezeket az árukat. • Megyénk területén 134 terme­lőszövetkezet teljesítette beadási kötelezettségét, s 43 tsz. pedig elvégezte a cséplést. A nyírtassi Szabad Nép tsz. egy holdról 12 mázsa búzát, 9 má­zsa rozsot és 14 mázsa árpát csépelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom