Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-25 / 175. szám
1954 JULIUS 25, VASÁRNAP lUPLAP 3 „A* © gondjuk a mi gondunk Is. • .*• Áldozatkészen segít Szabolcs-Szatmár népe az árvízkárosultakon Szabolcs-Szatmár népe áldozatkészen segít az árvízkárosultakon. „Az ő gondjuk a mi gondunk is...” — mondják a dolgozók. Pénzzel, terménnyel és jobb munkával törekszenek arra, hogy az árvízokozta fájdalmas sebeket begyógyítsák. A nyíregyházi fűtőház dolgozói pénzt adtak és többen elhatározták, hogy gyermekeket fogadnak magukhoz. — 'Morvái Viktor, Nagyváti Pál, (Horváth Lajos 100—100 forintot adott s valamennyien egy-egy gyermeknek kívánnak otthont hyujtani. Ertsey László 100 forintot és gyermekruhákat, cipőt ajánlott fel. A nyíregyházi vízügyi igazgatóság árvízvédelmi készletét a Dunántúlra küldte s még négy mérnök, hét technikus is az árvízveszélyeztette területre ment segíteni. Ezeket a dolgozókat az Árvízvédelmi Kormánybiztosság dicséretben részesítette derék munkájukért. — A megyei Népbolt Vállalat dolgozói közül többen, mint Kohán Ferencné, Feldheim Sándor fizetésük 9, illetve 10 százalékát ajánlották fel. A termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok is segítenek. — A nyírbátori Vörös Csillag termelő- szövetkezet tagjai az új kenyérből adnak több, mint 40 mázsa rozsot, több mint 3 mázsa búzát és 9 mázsa kukoricát. Lázár Andor írja Kállósemjén- ből: 22-én a község dolgozói 41 mázsa burgonyát, közel egy mázsa babot és 1000 forintot küldtek az árvizes területekre. Ujfa- lusi Sándor 130 kiló, Hegyes Sándor 130 kiló, Hegedűs Mihály 110 kiló burgonyát adott. Az Uj Élet és a Petőfi termelőszövetkezet 6—6 mázsa burgonyát küldött el. A gyűjtés még tovább folyik Kál- lósemjénben. Az encsencsi sportkör ma, vasárnap bált rendez, s annak teljes bevételét az árvízkárosultaknak adja. A községben a békebizottság szervezi a gyűjtést. Laoszban augusztus 6-án lép életbe a fegyverszünet Az „AFP‘‘ közlése szerint az illetékes katonai hatóságok Laoszban megállapodtak abban, hogy tekintettel azokra a nehézségekre, amelyekkel a fegyverszüneti egyezmény megkötésével kapcsolatos híreknek az ország területén való elterjesztése jár. augusztus 6-án reggel 7 órakor lép életbe a fegyverszüneti megállapodás. Kevan rádiónyilatkozata Bevan, az Angol Munkáspárt úgynevezett balszárnyának vezetője pénteken este a londoni rádióban nyilatkozott Nyugat-Né- metország felfegyverzéséről. Bevan kijelentette: „Németország újrafelfegyverzése döntő lépés lenne a harmadik világháború felé. A jelenlegi politika — szerencsétlen politika. Mindenekelőtt megoldást kell találni Németország feldaraboltságának kérdésében. Másik értekezletet követelünk! Újraegyesített Németországot akarunk! Amíg Németország részekre lesz darabolva, addig ebben az országban irredentista mozgalmak lesznek. Egységes, szabad és semlegesített Németországot akarunk!” Gyűjtési mozgalom ©újon Szerdán a buji pártvezetőség rendkívüli ülést tartott. Az ülés a következő határozatot fogadta el: „Minden erőnkkel támogatjuk az árvízkárosultakat. Mindenekelőtt a munkák meggyorsításával, elérjük, hogy a cséplést egy nappal korábban kezdjük meg a tervezettnél. Ezenkívül gyűjtési mozgalmat indítunk és 300 métermázsa burgonyát küldünk az árvízkárosultaknak.'* A pártvezetőség tagjai még azon az estén elindultak a dolgozó parasztokhoz. A rendkívüli ülésnek, a párt- szervezet kezdeményezésének megvolt az eredménye. A dolgozó parasztok már szinte várták, A Duna hazánk déli határáig !apad. Mohácsnál pénteken 19 árakor érte el a legmagasabb vízállást: 924 centiméterre emelkedett. Azóta ma reggel hét óráig 1 (centimétert apadt. Budapesten a vízállás szombaton reggel 7 órakor 723 centiméhogy hol és kinek mondhatják el: segíteni akarnak. Idős Román János így válaszolt a hozzá betérő pártvezetőségi tagnak: „500 kiló burgonyát adok. Remélem, a községben sokan követik példámat.” Valóban sokan követték: Cs. Fazekas János 200 kilót, ifjú Sárosi Ferenc 300 kilót adott. S ma délben már elindulhat útjára a 3 vagon burgonya! Számos dolgozó határozta el, hogy gyermekeket fogadnak otthonukba. A munka is meggyorsult. A népnevelők csütörtök kora reggel szétszéledtek a faluban, hogy a hordás, cséplés gyorsítására biztassák a dolgozókat. tér, péntek reggel óta 31 centiméter az apadás. Győr térségében az apadás mértéke a tetőzés óta 140 centimétert ért el. Az árvízvédelmi kormánybiztos rendeletére megkezdik a korábban megelőző óvatosságból kiürített Gorkij-város, Győr-sziget és Győr-Ujváros lakóinak visszaköltöztetését. Reggel hétkor már két cséplőgép csépelt. — Először Tóth Mihály hétholdas paraszt asztagát csépelte el. Tóth Mihály azonnal a szekérre rakta az államnak járó terményt és vitte a begyüj- tőhelyre. Sorban utána a többiek: Buhajla András, "Idős Marsó Pál. A tanács végrehajtó bizottsága versenyzászlót csináltatott, amelyre ez van írva: „Az 1954-es év legjobb cséplőcsapatának!” S most a cséplőcsapatok is versenyeznek. Az egész község egy szív- vel-lélekkel dolgozik azért, hogy minél hamarabb pótolni lehessen az árvíz okozta veszteséget. Csizmánk György. A szigetközi eljárási munkák változatlan erővel folytatódnak. A Budapesttől délre lévő szakaszon — a korábbi jelentésekben említett helyeken — a védelmi munkálatok megfeszített erővel folynak. Egyébként a helyzet változatlan. Bedell-Smith Walter Bedell-Smith amerikai külügyminiszterhelyettes pénteken délután Géniből Washingtonba érkezett. A külügyminiszterhelyettes megérkezésekor nyilatkozatot tett. „Az Egyesült Államok álláspontját hivatalosan meghatározta a genfi értekezleten tett egyoldalú amerikai nyilatkozat és ez az álláspont világos kifejezésre jutott Eisenhower elnök július 21-i nyilatkozatában. Ugyancsak meg vagyok győződve arról, hogy Tarlsuk be a cséplésné! a A megyei tűzrendészen osztályparancsnokság a nyári munkák kezdetén pontos utasításokat adott ki a tűzrendészen szabályok tartására. Ezek különösen vonatkoznak most a behordásra és a cséplésre. Mindenkinek saját érdeke, hogy megőrizze a tűz pusztításától terményét, épületeit, családi otthonát. S a kár, ha megesik, kétszeres. Nemcsak az egyént sújtja, hanem a népgazdaságot is. EÍékben a napokban, amikor az ország másik felében pusztító ar*ú5koz tetemes káronvilatkozata a genfi értekezlet utolsó és kritikus óráiban való jelenlétünkre vonatkozó döntés helyes volt és kedvező hatással járt mind az időpont, mind a taktika kiválasztását illetően. Felhívhatnám a figyelmet arra is, hogy amikor analizálják és megvitatják a genfi értekezlet eredményeit, helyes lesz emlékezni arra, hogy a diplomácia ritkán képes a tárgyalóasztalnál megnyerni azt, amit a harctéren nem sikerült megnyerni vagy megtartani.‘‘ tűzrendészen szabályokat! kát hétszeres éberséggel, gonddal kell vigyáznunk minden szem gabonára. A hanyagság komoly károkat okozhat. Példa erre az érpataki tűzeset, amikor az érpataki Alkotmány termelőszövetkezet szérűjén a lángok martaléka lett tetemes terménymennyiség. — A tűz gondatlanság következménye volt: az asztagokat rosszul rakták s a traktor egészen az asz- tag közelébe állt be csépelni. — Tűzrendészeti osztályparancsnokság. Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság jelentése Megyénk zenei életéről, a zenekarok munkájáról A Néplap múlt vasárnapi számában nagyon érdekes cikk jelent meg megyénk zenei életéről. Ezt a témát szeretném még néhány dologgal kiegészíteni. Hogy mennyire aktuális és szükségszerű ennek a (problémának felszínre hozása, talán csak az tudja igazán értékelni, aki rendszeresen foglalkozik hiegyénk zenei életével. ( Elöljáróban hadd idézzem Kodály Zoltántól: „A népzene az jegészséges nemzet életének annyi- ira szerves része, hogy ott találjuk (mindenütt; jelen van a művészetben, a közoktatásban, a társadalmi élet megnyilvánulásaiban. — bündig a nemzeti élet satnyulásá- nak jele, ha a népzene valamely téren háttérbe szorul.“ A NÉPZENEI ÉLET MEGYÉNKBEN Nem túlságosan dicsekedhetünk megyénk jelenlegi népzenei életével. Hol vannak azok a ielkes kezdeményezések, melyen néhány évvel ezelőtt születtek! Lassan már az emlékük is elmosódik. — Csak néhány együttest említsünk meg, melyek megyénk székhelyén működtek. A SzOT. vegyeskórus, a villanytelepi énekkar, a Kisker. Vállalat népi zenekara, a József Attila kultúrház népi zenekara stb. A válasz egyszerű. Vagy megszűntek, vagy névlegesen működnek. Vájjon ki a felelős, hogy ez bekövetkezhetett? Tudják ezt nagyon jól az illetékesek. De ahelyett, hogy cselekednének, még mindig elzárkóznak. A háború előtti kor a torkot fojtogató rettenetes igazságok ki nem ordíthatásának időszaka volt. A sírjába fulladó, a további szociális fejlődést páncélfalakkal eláliító nagypolgárság, a politikai üzlet háborús társadalma olyan csődbe jutott, melynek kaotikusán kavargó összevisszaságában a művészet is elvesztette minden kapaszkodóját és jelzőjévé lett a társadalmi épület föltartózhatatlan katasztrófájának. Meg kell állapítani: kormányzatunk helyesen alapozta meg szocialista, realista népi kultúránk fejlődési irányvonalát; de területünkön eltérünk tőle. A NÉPZENE ÉS A JAZZ A legkülönbözőbb fórumok foglalkoztak már a rossz sláger, kupié kérdéseivel. A járási József Attila kultúrházban a népi zenekart fölváltotta a jazz. Miért? Szeretnék erre feleletet kapni! Kifizetőbb talán? Népszerűbb? Kinek az ötlete volt száműzni a kultúrházból a népi zenekart? Hát nem egy kultúrház az az intézmény, mely hivatva volna tolmácsolni zenei hagyományainkat is? Hivatva volna a kultúrház, hogy terjessze azokat a nemzeti hangvételű, történelmi veretű népzenei műveket, amelyeket a dolgozók még nem ismernek. Bihari, Rózsavölgyi, Lavotta, Csermák stb. a magyar szabadságküzdelmeket muzsikájukkal és művészetükkel szolgálták. Nemzeti zenei életünk akkori élharcosai — nem ezt érdemelnék egy kulturális intézménytől. Kodály, Bartók, Weiner, Szabó, Gulyás, Lajt'ha stb. népizenekari művei kinek a tolmácsolásában kerülnek majd bemutatásra? De a népi muzsika háttérbe szorítása nemcsak a kultúrházban található jelenség. Sajnos, általános. A népi zenekarok helyét megyénkben is kislétszámú tánczenekarok foglalták el. Ezek a „zenekarok“ fúvós, vagy ütőhangszerükkel kétségtelenül nagyobb zajt ütnek, mint a népi zenekarok. De ez még nem minden. Találkoztam már egészen különös hangszeres összetételű zenekarokkal. Ügynevezett „kombinált zenekarral“, amely hegedű, dob, cimbalom-felszereléssel működik. (Pl. a nagykállói szövetkezeti étteremben is.) A jóízlésű, szórakozni vágyó dolgozók, s elsősorban az ifjúság érdeke, sürgős intézkedéseket követel a vendéglátóipari szórakoztatás területén. Helytelen volt a nyíregyházi vendéglátó vállalattól, hogy a Kossuth-étterem zenekarát kettétépte és két helyen foglalkoztatja. Ez volt az egyedüli minta-zenekar, mely a tánczene területén a követelményeknek tökéletesen megfelelt. A vendéglátóipari vállalatoknak jelenleg többet kell foglalkozni a szórakoztató zene kérdéseivel, mint eddig és saját területükön kövessenek el mindent, hogy kultúrpolitikai célkitűzéseinket minél rövidebb időn belül megvalósíthassuk. FALUN TAPASZTALTUK.,. Most egy néhány sort a falu kulturális életéről. Sok-sok alkalommal hangversenyeztünk népi zenekarunkkal egész kicsi falvakban is. Nehéz leírni azt az örömet és lelkesedést, amivel műsorunkat és népdalénekeseinket fogadták. Nehéz szavakat találni arra, menynyire várják falun is az ilyen rendezvényeket. Nennyire kellene ott is terjeszteni azt a zenét, amely a néphez a legközelebb áll. És nem utolsó sorban népdal-kutató és gyűjtési munkát is lehetne végezni ilyen alkalmakkor. Most már elérk=e&Mink ahhoz a ponthoz, amikor, a falu is eltávolodik a népzenétől, éá igyekszik átvenni a rossz példátoHa volna városunkban egy kul- túrpark, egy szabadtéri színpad, — itt is komoly munkát lehetne végezni a nyári hónapok alatt. A megyei tanács népművelési osztályának egyik hibája, hogy munkáját alkalomszerűen végzi. A nemhivatásos művészeti együttesek mufikáját majdnem kizárólagosan a kultúrversenyekre összpontosítja. De hogy azután léteznek-e még ezek az együttesek, az számára érdektelen. Áz állandó, rendszeres munka érdekében foglalkozni kellene a tanács népművelési osztályának az arra érdemes együttesekkel, különben széthullanak mindazok a Kulturális eredmények, melyeket évekig lelkesen építettünk! RENDSZERES MUNKA SZÜKSÉGES Nemcsak az a feladatuk a különböző művészeti együtteseknek, hogy a kultúrversenyek alkalmával színes felvonulást rendezzenek a színpadokon. Nem, ha így gondolkozunk, önmagunkat is becsapjuk! Ezeknek az együtteseknek rendszeresen hirdetni kell népünk hagyományait, szokásait, táncát, új dalait, zenéjét, kórusművészetét stb. Ezt kell hirdetni, bemutatni és népszerűsíteni nemcsak a városban, de a legkisebb faluban is. Ott is ezt várják, erre van szükség elsősorban. Kultúrházaink ne veszítsék el jellegüket és ne alakuljanak át kifejezetten tánciskolává. Arra is szükség van, de nemcsak arra! — Jazz-dobbal és szaxofonnal nem lehet nemzeti és népi muzsikánk egyetlen hangját sem képes megszólaltatni! Már pedig kulturális intézményeink elsőrendű feladata, hogy a nemzetit ápolja. Időszerű volna már városunkban is létrehozni a műsorirodát, mely hivatva van a tömegszórakozóhelyek műsorát irányítani és ellenőrizni. Megyénk zenei életében ne fordítsunk hátat a népzenének. A vendéglátó vállalat minél több színvonalas népi zenekart foglalkoztasson. A margitszigeti Nagyszállóban a tánczenekart felváltotta a népi zenekar, (Lakatos Sándor népi zenekara.) Ennek következtében a helyiség látogatottsága és forgalma nemhogy csökkent volna, de emelkedett, Száműzzük már végre — ne csak beszéljünk róla — tánczene műsorainkból azokat a nyugati stílusú, giccses slágereket, melyek romboló hatást váltanak ki fiataljaink életében, Néhány szót még a megyénk területén működő orkeszter-zeneka- raink munkájáról. Ezeknek csakis az adhatna létjogosultságot, ha a közönséggel megismertetnék a zeneirodalom úgynevezett könnyű műfaját. De ha az ilyen zenekarok hamis ambícióból nehéz és nagyszabású mesterműveket adnak elő, ahogy elég gyakran tapasztalható nálunk —, akkor túllépik tehetségszabta határaikat — és egyúttal hamis képet adnak az előadott művekről, tehát így ártanak. Kapcsolódom Barota Mihály elvtárs megállapításához, amikor azt fejtegette: irodalmunk már megtalálta a helyes utat. Én hiszem, hogy azt a megállapítást a közeljövőben zenei életünkre is vonatkoztathatjuk és komoly ja-’ vulás lesz tapasztalható ezen a téren is. ENDES ELEK.
