Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-25 / 175. szám
,oi JULIUS 25, VASÁRNAP A PARTEI, KT HIB EI * Egy termelőszövetkezet pártszervezete az árvízkárosultakért Az egész ország dolgozó népe, közöttük mi, az ököritófülpösi Haladás termelőszövetkezet tagjai is feszülten és aggódva figyeljük a Duna áradása következtében lezajló eseményeket. Mélységesen együttérzőnk azokkal a dolgozókkal, termelőszövetkezetekkel, akik e természeti csapástól súlyos károkat szenvedtek. Együttérzünk azokkal a dolgozókkal is, akik éjjel-nappal hősiesen harcolnak a veszély elhárításáért. Mint sokfelé az országban, a mi pártszervezetünk is elhatározta, hogy segíteni fogjuk az árvízkárosultakat. Röpgyűlést tartottunk, ahol az egész szövetkezeti tagság részt vett és egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy 20 mázsa búzát és egy kövér sertést juttatunk el az árvízkárosultak megsegítésére. Ugyancsak ismertettük azt a javaslatunkat is, hogy az árvíz- sujtotta területen lakó családok gyerekeiből magunkhoz veszünk, hogy ezzel is enyhítsünk nehéz sorsukon. Ezt a javaslatunkat is számos tett követte. Szövetkezetünk tagsága egymás után ment el a tanácsházára s kérték: tegyék lehetővé a gyerekek idejö-j vételét. Meghatóan szép jelenet' volt Tordai Bálint példája, aki ötéves kisleányával ment el a tanácsházához. Elmondta: „Kisleányom mellé boldogan vállalok egy gyereket, s úgy fogom gondozni, mint saját gyerekemet.“ Jó példáját még számosán követték. Többek között Szécsi Bernát, B. Tordai Zsigmondné, aki két gyermek eltartását vállalta. Elhatároztuk, hogy jobb munkával is kifejezésre juttatjuk együttérzésünket az árvízkárosultakkal. Helyettük is dolgozunk. Gyorsan elvégezzük a behordást, hogy ezt a még gyorsabb cséplés kövesse. Pártszervezetünk arra j törekszik: még jobban eggyé ko-' vácsolja dolgozóinkat, hogy pél- j damutatásukkal élenjárjanak a közös cél mielőbbi sikeres megvalósításában. Úgy fogunk dolgozni, hogy községünkben egyetlen dolgozó se legyen, aki ne venné ki részét ebből az országot átfogó mozgalomból. Mi bízunk a további sikerekben, dolgozóink együttérzésében. If j. Nemes József tsz. párttitkór. Eredményes agitáció a begyűjtés sikeréért Egész megyénk dolgozói a kedvező időjárást kihasználva, nagy [lendülettel kezdték meg a hordást és a cséplést, hogy mielőbb biztonságos helyen legyen a termény. Vencsellőn is befejezéshez közeledik a hordás, a cséplést pedig már megkezdték. A párt- 'szervezet vezetősége a gyors begyűjtés biztosítása érdekében népnevelőértekezletet hívott ösz- isze, hogy kiválassza a legjobb népnevelőket és a cséplőgépekhez irányítsa őket. A népnevelőértekezleten agitá- ciós érvekkel látták el a népnevelőket. Célul tűzték ki a közvetlen, személyhez szóló agitá- ciót. A pártvezetőség többek között elmondotta, hogy a párt és a kormány határozatai hogyan segítik kisgépekkel, mezőgazdasági szerszámokkal parasztságunkat. Mennyivel több fogyasztási cikk, ruha éli most a dolgozók rendelkezésére. Hogyan változott meg a falu arca. Csak ki kell menni egy vasárnap az utcára és megnézni, milyen finom fényes csizmában és a legfinomabb szövetekben járnak a fiatalok. Ezt mind a munkásosztálynak köszönhetjük. S ezt viszonozni is kell dolgozó paraszti Rióknak. Éppen ezért érvényesülni kell annak a jelszónak: „cséplőgéptől a begyűjtő helyre'*. A' jó agitáció kezdeti eredményei máris megmutatkoznak. Ats Mihály, Csorpák Imre és még többen közvetlenül a cséplőgéptől teljesítették állampolgári kötelezettségüket. Vencsellő községben a gyors munkát akadályozza az, hogy a gépállomás nem készült fel idejében és megfelelően a cséplésre. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a cséplőgépek nem érkeztek meg a községbe határidőre. Több csépelni való volna már, de gép hiányában várni kell. Felületes munkájukat mutatja az is, hogy jelenleg a Petőfi-utcában cséplő géphez nem megfelelő erőgépet biztosítottak, ami nem bírja hajtani a dobot. Ez nagy munkakiesést jelent. Helyes volna, ha a gépállomás vezetősége idejében gondoskodna a cséplőgépek biztosításáról, mert jó és tervszerű munkájukkal nagyban elősegíthetnék a cséplés gyors befejezését. A dombrádi tudós parasztok között Darvas László TTIT.-tag dombrádi tapasztalatai Nemrégen Dombrádon jártam az almatermés megtekintésére. — Beszéltem Dalia Sándorral, aki már hosszú évek óta egy holdnál nagyobb gyümölcsös boldog tulajdonosa, aki az elmúlt évben 67 gyümölcsfájáról 170 mázsa termést szedett le, és ebben az esztendőben is, akkor, amikor szabolcsi viszonylatban gyengébb termésről beszélhetünk, ő átlag fáiról ma is leszedi a 160—170 kilót, ha valami rendellenes időjárás nem lesz. Mikor bementem, meglehetősen bizonytalanul fogadott. A gyümölcsösében találtam, hetedszer permetezett. Mikor megmondtam, hogy a gyümölcsösét akarom megnézni, mind lelkesebben és lelkesebben magyarázott és mutogatott mindent. Látszott rajta, hogy együtt él fáival. Minden két esztendőben, — mondja Bállá Sándor, — bőségesen megtrágyázom istállótrágyával, és ha azt látom, hogy valamelyik nem fejlődik úgy, mint kellene, akkor megfelelő mennyiségű műtrágyát is adok a fának. Évenként rendszeresen metszem, megtisztogatom, lekaparom, kefélem a törzsét és a vastagabb ágakat. Mélyen felszántom és felásom a fák alját. Alatta nem termelek semmit, mert az megnehezíti a gyümölcsfák munkáit és nedvességet szív el a talajból. A gyümölcsöket megritkítom, ahol szükséges, hogy a fán maradtak szebben fejlődjenek. Minden évben rendszeresen permetezek. Most is hetedszer permetezem a iákat. Nem is lehet a fáin sem paizs- tetűt, sem levéltetűt találni. Elvétve akad pár almamolyos fertőzés, kis lísztharmat. A fuzik- ládiüm most kezd fellépni, és ez ellen Védekezett mostan. — Hegy tett szert a szaktudására? — Kezdetben a sajátTkáromon tanultam, majd szakkönyvekből, mástól lestem el, hogy mit csinál. Most pedig hozzám njönnek tanácsért. utal Dombrádon van Balta Sándoron kívül egy kis kilenctagú szakcsoport, amelyik egészen úttörő munkát végez. A csoport tagjai, egy kivételével, egyéni gazdálkodók, 300—1600 négyszögöl gyümölcsös, vagy szőlő-területtel rendelkeznek. Név szerint ezek a következők: Pellei Sándor, a társaság vezetője, Bereczki Zsigmond, Veress Péter, Uzvölgyi János, Bütykös Bertalan, özv. Veress Imréné, ifj. Asztalos Balázs, Szántó Béla és a helybeli termelőszövetkezét. Pellei Sándor így beszél a szakcsoportjukról: gon' — Idén tavasszal a Növénykísérleti Intézettel szerződést kötöttünk, hogy különböző műtrá- gyázási, trágyázási, permetezési kísérleteket végzünk gyümölcsösünkben, a szerződésben előírt módon. Ezért az anyagot központilag kiutalják és a napi árból 20 százalék engedményt kapunk. Panaszkodik, hogy a Kísérleti Intézettől még ezideig ígéreten kívül mást n- . kaptak. Pedig sok esetben tanácsra lett volna szükségük. Még ezideig senki munkájukat meg nem nézte, jóllehet levélben már többízben jelezték jövetelüket. Ö is boldogan mutogatta gyümölcsösét. A fiatal, 8 éves gyümölcsfáin átlagosan 60—80 kg. gyümölcs lesz. Azokon, melyeken kísérletezik, a termés most már nagyobb és több, mint a kontrolifákon. — Azok, akik nincsenek a kísérleti szakcsoportban, hogyan nézik a társaság működését? — kérdeztem. — Nem gúnyolódnak, — mondja Bereczki Zsigmond, — hanem érdeklődnek, figyelik munkánkat, mondván: majd m-glátjuk, hogy mi lesz az eredmény, akkor mi is így csináljuk. — Mennyi munkájuk volt vele? — Bizony, sok és nehéz munkánk volt, különösen a mély trágyázás alkalmával, mikor termő- faegységenként a két mázsa istállótrágyát a földbe juttattuk. De megérte a fáradságot, mert igen szépen fejlődnek a fák. — Használtak az istállótrágyán kívül mást is? — Igen. Termőfaegységenként 2 kg. szuperfoszfátot, 4 kg. 40 százalékos kálisót, és 6 kg. pétisót. Ezt három részben adagoltuk az előírás szerint. — Mi a célja az egész kísérletnek? — A cél az, hogy a szerződés szerint megállapítsuk: hogyan juttathatjuk célszerűbben a talajba a műtrágyákat. A szőlőben pedig a granuált és a síma szuperfoszfát hatáskülönbségét állapítjuk meg. — Mennyi termésük volt az elmúlt esztendőben? — Kilenc fáról 17 mázsa almát szedtünk le, az idén is 80—100 kilót szedünk le egy-egy fáról, ha valami közbe nem jön. — Kár, — mondja Bereczki Zsigmond, — hogy a permetlé egyes helyeken perzselést okozott, ennek azonban az az oka, hogy nem lehet megfelelő jó lakmusz- papirost kapni. Aztán arról beszélgettünk, hogy az idei termés megvédése érdekében elengedhetetlenül szükséges a fusikládium elleni bordóileves permetezés. Szükséges továbbá az almamoly második rajzása kártételének megakadályozása hernyó- övek felrakásával, arzénes permetezéssel. A dombrádi dolgozó parasztok Micsurin nyomdokain járva, nem könyörögnek a természetnek, hanem elveszik tőle, amit lehet. Vidám hetek Hajdúszoboszlón Ecsedi László, a nyíregyházi Útfenntartó Vállalat dől- gozó ja Hajdúszoboszlón üdült kislányával, Sárikával. — A kellemesen eltöltött két hét boldog eseményeinek néhány mozzanatát örökítettük meg ezeken a képeken. Széli a hinta Sárikával a hajduszoboszlói gyógyüdülő játszod parkjában. Édesapja hintáztatja 12 éves kislányát. A „HARGITA” üdülő nagy pingpongcsaták színhelye. Ecsedi j László kedves ismerősével, Kalmár Lászlóval, a szombathelyi Te-! tőfedő Vállalat dolgozójával játszik egy partit, „Apu, 3 kilót híztam!” — mondja boldogan Sárika. „Apu” is megméri magát a strandfürdőzés után. A mérleg 84 kilót mutat: „Lehagytalak — kislányom! Én négy kiló 70 dekát híztam!” Még egy búcsú-sakkparti az üdülő udvarán Kalmár Lászlóval, aztán ki merre, haza a családhoz. Vissza az üzembe, jókedvvel, friss erővel dolgozni tovább. fHammel József felvételei) ; ata