Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-03 / 156. szám
NÉPLAP 1954 JÚLIUS 3, SZOMBAT Hozzászól ások a megyei tanács pártszervezetének aktívaülésén A megyei tanács pártszervezetének aktívaülésén többek között hozzászólt Vincze József eivtórs, a mezőgazdasági osztály vezetője. Vincze elvtárs felszólalása elején hangsúlyozta, hogy pártunk III. ..kongresszusa hosszú időre megszabta a kommunisták feladatait. Ezután a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásáról beszélt. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági osztály is elkövetve' azt a hibát: túlságosan elfordult a termelőszövetkezetektől. — Természetesen többet kell törődni az egyénileg dolgozó parasztokkal, de ez nem jelenti azt, hogy a termelőszövetkezeteknek nem nyújtunk segítséget. Elsőrendű feladatunk, a termelőszövetkezeteket megerősíteni, vonzóvá tenni az egyénileg dolgozó parasztok számára, hisz a mezőgazdaság fejlesztésének egyedüli útja a szövetkezés. Úgy kell megerősíteni termelőszövetkezeteinket a megyében is, hogy a tagok jövedelme legalább elérte a középparasztét, í A tanácsoknak segíteni kell a termelőszövetkezeteket elsősorban a növényápolás, a jó munka- szervezet kialakítása, és az állattenyésztés fejlesztése terén. — Termelőszövetkezeteink nagyrészé- ben az idén az előbbi évekhez képest sokkal jobban végezték el a növényápolási munkákat. Ez részben annak köszönhető, hogy a tsz-ek jóelőre felkészültek a kapálásra, a területet felosztották egyénekre. Ugyanakkor segítette a jó növényápolást az, hogy 'gépállomásaink ezidén több géppel siettek a termelőszövetkezetek segítségére. De itt is van még tennivaló. Jónéhány termelőszövetkezetünk tagsága még mindig idegenkedik a gépí munkától, különösen a növényápolásnál. Keveset tett a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, hogy ezt az idegenkedést megszüntesse. Politikai munkával meg kell győzni termelőszövetkezeteinket, hogy ebben az évben és az elkövetkezendő időkben egyre jobban, nagyobb technikai és szakmai felkészültséggel látnak gépállomásaink a gépi kapáláshoz. Tehát ez azt jelenti, hogy jobb minőségű munkát végeznek. Az osztály feladata, hogy elősegítse a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok jó kapcsolatát. Az erős kapcsolatra nem egy példa van megyénkben. De arra is lehet példát találni, hogy idegenkedés tapasztalható a szövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztok között. Különösen áll ez az őszön kilépett tsz-tagok és a szövetkezetben maradt tagok viszonyára. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, annál is inkább, mivel nem egy helyen tapasztaltuk, hogy a kilépett tsz- tagok vissza szeretnének menni a termelőszövetkezetbe, a bennmaradt tagok azonban szóba sem akarnak állni • velük. Nem egy kérelem érkezett már, amelyben ezek a parasztok új tsz. alakítását kérik. Ezután Vincze eivtórs arról beszélt, hogy milyen fontos az önköltség csökkentése a termelő- szövetkezetekben is a jövedelem és a termelékenység érdekében. Majd az állattenyésztés feladatairól szólott, s elmondotta, hogy korántsincsenek olyan eredmények, mint amilyenekre számí- j, tottunk. Ezután rátért a legfontosabb nyári munka, az aratás-cséplés kérdéseire. Szólott a munkaszervezés fontosságáról, a gépállomási munka jelentőségéről és a tanácsok szerepéről. Vincze elvtárs felszólalásának befejező részében a megyei tanács pártszervezetének munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági osztály nagyobb segítséget vár a pártszervezettől. Segíteni kellene például a bürokrácia megszüntetésében, mert még mindig előfordul olyan eset, hogy Koczka elvtárs az egyik termelőszövetkezetnek a cementet Nyíregyházáról utalta ki, holott azt Rakamazról elszállítani sokkal könnyebb lett volna. Onnan is ki lehetett volna utalni, de Koczka elvtárs a kényelmesebb megoldást választotta. Vincze elvtárs befejezésül elmondotta, hogy az osztályok munkája nagyban függ a pártszervezettől. Éppen ezért javítani kell a pártcsoportok munkáján. Aszalós Sándor elvtárs az állandó bizotságok munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy a tanácsok az állandó bizottságok révén nagymértékben erősíthetik tömegkapcsolatukat. Tanácsaink azonban nem mindenkor használják ki az állandó bizottságban rejlő erőket. Nem támaszkodnak rá eléggé, ez is hozzájárul tanácsaink sokszor rossz, bürokratikus munkájához. Aszalós elvtárs ezután a megyei pénzügyi állandó bizottság munkájáról beszélt. Az igaz, — mint ahogy a kongresszuson Nagy elvtárs elmondotta, —hogy tanácsaink keze erősen meg volt kötve pénzügyi dolgokban. — De ezen is lehet segíteni. A mostani költségvetésnél már figyelembe vettük a dolgozók kéréseit, javaslatait, panaszait. De még mindig nem eléggé. A pénzügyi osztálynak a felsőbb szervek, a revizori csoport ellenőrzésén kívül sokkal inkább kell igényelni a dolgozók ellenőrzését is. Sefejeződött az ősziárpa aratása és megkezdődött a másodvetés a káliói járás több szövetkezetében Szabolcs-Szatmár megyében a nagykállói járás három termelő- szövetkezete fejezte be elsőnek az ősziárpa aratását. A geszterédi Vörös Csillag termelőszövetkezetben szorgos munkával fogtak hozzá a rozs aratásához. A székelyi Vörös Sugár termelőszövetkezetben két napon belül befejezik a tarlóhántást is ezen a területen. A nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezet tagsága már előre gondoskodott a friss takarmányról is. Az árpatarlót felszántás után száznapos kukoricával, fűkeverékkel, tarlórépával és csillagfürttel vetették be. Csütörtökig 26 kát. holdat szántottak fel és ebből 21-et már be is vetettek. A gépállomás traktorosai minden percet kihasználnak a tökéletesebb és nagyobb teljesítésért. Nappal zúgnak az aratógépek, éjjel pedig egymást váltva szántják a tarlót. A tanulóifjúság és a pedagógusok az aratásért Az aranyló búzatáblák dúsan, bő kenyeret ígérőén hullámzanak a szabolcsi földeken. Jó aratás, boldog aratás ígérkezne. Mancién gondolat, minden szem most azt keresi, azt kutatja, hogy miben segíthetne. A fiatalok, a tanuló- ifjúság is erre gondol most. Az elmúlt esztendóKben se nézte tétlen ezt a munkát ifjúságunk. Az idén se fogja. A műit nyáron a középiskolai tanulók az aratásnál, cséplésnél dolgoztak részint mint munkások, részint mint könyvelők, cséplési ellenőrök. A kisebb nemzedék: az úttörők sem akartak kimaradni az yj kenyérért való harc forró napjainak munkájából. Hogyan segítettek az úttörők abban, hogy több kenyér kerüljön az ország asztalára? Úgy, hogy ka- lászgyüjtést végeztek őrsönként, rajonként. Sőt, mint tudjuk, az iskolákban hagyományszeruen el az úgynevezett „kalászgyüjtési verseny”. Ezt a versenyt az úttörőmozgalom országosan értékeli, vezeti, szervezi. A szabolcsi úttörők manapság az országban nemcsak jó iskolai munkájukért híresek, nevezetesek, hanem arról is, hogy a kalászgyüjtési versenyben országosan is a legjobbak között vannak. De az úttörők nemcsak ebben segítettek a múlt esztendei, meg az azelőtti aratásban, hanem kivették részüket az aratás munkájából más tekintetben is; más módon is segítették az aratást. Hogyan? Kultúrbrigádokat, köszöntőbrigádokat szerveztek, kimentek a határba; a kisebbek vizet vittek, a vízhordásban segítettek, a nagyobbacska fiúk, meg lányok aratási dalokat, aratási játékokat, szokásokat mond-* tak az aratóknak, s így szórakoztatták, így gyönyörködtették őket. Ez az aratás még nagyobb harc, mint a múlt esztendei. Nagyobb harc, mert azt akarjuk, hogy minden magyar ember asztalán nagyobb legyen a kenyér, mert azt akarjuk, hogy hazánk a bőség, a jólét, a gazdagság országa legyen. És ezért a célért mindenkinek kell küzdeni, mer,“ ez a cél megvalósítható. Rajtunk áll! Ma sincs a megyében olyen általános iskola, — legyen az tanyasi, falusi, avagy városi, nincs olyan középiskola, amelynek ifjúsága ne készülődne még lelkesebben, még segítőbb szán-, dekkal az aratáshoz, mint ez- fc.őtt. Hogyan készülnek? A középiskolások többen mint tavaly, megszállják állami gazdaságainkat, termelőszövetkezetein-! két és közvetlenül résztvesznek az aratás, cséplés munkájában.- Sőt más megyei ál'ami gazdasá-j gokhoz is adunk fiatalokat, így; például a nagybereki állami gazdasághoz 100 tanulót, a tarcali-1 hoz szintén és így tovább. A ti-] szavasvári állami gazdaságban' szintén jelentős számú középis-j kólái ta aló dolgozik. Miben segíthetnek az úttörők?! Segíthetnek abban, hogy mente-; sitik az aratómunkásokat több,' kisebb apró munkától, olyanoktól, amelyek elveszik az ide-! jüket a pihenéstől. — Így! például segíthetnek a vízhorJ dásban, ételhordásban és a marokszeuesben, segíthetnek az-! zal is, hogy szép dalokkal, tán-1 cokkal, játékokkal köszöntik az élenjáró aratókat. Segíthetnek abban is, hogy összegyűjtik és felelevenítik a régi szép népdalokat, szokásokat, játékokat, melyek az aratásról, az új kenyérről szólnak. A pedagógusok, a DlSZ-szer- vezetek, az úttörőcsapatok legyenek a motorjai, szervezői, irányítói ennek a segítésnek. Ve-i gyék kézbe és, irányítsák ezt a munkát. Legyenek azon, hogy általános iskolai tanulóink, középiskolásaink derekasan és eredményesen kivegyék részüket a* aratás, cséplés munkájából, valamennyiünk hasznára, hazánk boldogulására. * Túristvándi asszonyok a munka élén A túristvándi Rákóczi termelő- szövetkezet asszonyai jó munkát végeznek, aminek bizonyítéka, hogy nagyrészük már elérte a 220—250 munkaegységet. Valamennyien arra törekednek, hogy elérjék a 300 munkaegységet, s versenyre hívják a megye valamennyi termelőszövetkezeti asz- szonyát ennek eléréséért, s azért, hogy az aratási munkálatokat a legkevesebb szemveszteséggel 5 nap alatt befejezzék. A turistván- di Rákóczi termelőszövetkezetben a nők külön munkacsapatot alakítottak Lengyel Józsefné vezetésével. A munkacsapat tagjai: Hűlvén Istvánná, Salogvári Gáborné, Károly Julia, Kreppán Miklósné és a többiek lelkesen harcolnak vállalásuk tejesítéséért. Márton László, a fehérgyarmati járás agropropagandistája. Célúin) óra a szovjet üzemekben A Szovjetunióban való kinttartózkodásunk idején alkalmunk volt megismerkedni az üzemek belső életével, az ott folyó kulturális élettel és általában a dolgozókkal munka közben és munka után. Az az üzem, amelyről írni kívánok, Bjelorusszija fővárosában, Minszkben van. Az üzem neve: „Bölény autógyár*1. Az üzem történetéről csak any- nyit, hogy 1947-ben az Uraiban lévő egyik nagyüzem igazgatója, Majboroda elvtárs azt a feladatot kapta, hogy Minszk egyik még la- katlan, mocsaras területén építtessen fel egy autógyárat és ennek az autógyárnak lesz az igazgatója. Majboroda elvtárs nehéz feladatok elé volt állítva, hisz elsősorban a mocsarak lecsapolását kellett elvégezni, mielőtt a gyár építkezését megkezdhették volna. A gyár felépült. 12 ezren dolgoznak itt máris, de az építkezés tovább folyik. A gyárral párhuzamosan épültek a dolgozók 3-4 emeletes lakásai és ma a gyár körül lévő lakásokban 35 ezer ember lakik. A lakások a legmo- oerneóh stílusban épültek. Az építkezés legmagasabb fokú mű- versetével elégítik ki a szovjet dolgozók igényeit. A lakásokban két szoba, konyha és fürdőszoba van. A parkosítás mindenhol megtalálja helyét s valóban ez a városrész a dolgozók szeretett otthonát képezi. Az autógyárban a legmodernebb gépekkel, szalagrendszerben készítik az 5-6 tonnás önkirakodó gépkocsikat, egészen a 25 tonnás önkirakodó gépkocsikig. Nemcsak autókat gyártanak, hanem a mezőgazdaság számára különböző modern gépeket. Az egyik gyári munkás és mérnök legkiválóbb találmánya a 14 tonnás pótkocsi, amelyen takarmányt és trágyát tudnak szállítani. Ezt a pótkocsit mi magunk ,is láttuk és a legnagyobb csodálattal néztük az első példányt. Érdekesség benne az, hogy az első példányt egy másil^ gyárnak adják át és ez a gyár fogja megkezdeni az önlerakodó 14 tonnás takarmány- és trágyahordó gépkocsik sorozatgyártását. A gyárban a teherautókon kívül más mezőgazdasági jellegű gépeket is készítenek, amelyek ma Kazahsztánban, a szűzféldek feltörésén dolgoznak. Ezeken kívül naponta 300 nikkelágyat is gyártanak, Amikor megkérdeztük Majboroda elvtársat, a gyár igazgatóját, hogy hány sztahanovista van ebben az üzemben, ő csodálkozva nézett ránk. Utána rámutatott a hosszú idő óta birtokukban lévő minisztériumi vándorzászlóra és azt mondotta: „Nálunk az üzemben mindenki sztahanovista. Akik lemaradnának, azokat elküldjük sztahanovista iskolára, hogy még jobban sajátítsák el a szakmát.” A gyár területén sok az iskola. A gyárnak saját esti főiskolája van, hasonlóképpen saját technikuma. Sokan végzik a gyár iskolájában a 10 osztályt és tovább folytatják tanulmányukat a főiskolán. A gyár rendszeresen tartja a kapcsolatot a szovjet tudósokkal, a minszki tudományos akadémiával és a moszkvai autófőiskola tanáraival és hallgatóival. Ennek eredménye az, hogy a tudósok és a munkások kölcsönös erőfeszítéssel meghosszabbítják az autók élettartamát. Módszerük az, hogy az acélt, amelyből a gép készül, kénezik. Eddig ezt nem merték megcsinálni, de a tudósok javaslatára kísérletük sikerült. A gyár vezetősége példásan gondoskodik a dolgozókról. A gyárnak van egy poliklinikája, ahol a dolgozók ingyenes kezelésben részesülnek családtagjaikkal együtt. Rigában,, a Balti-tenger partján külön üdülőhelye van a gyárnak. A gyár vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy a dolgozók minél nagyobb számban tudjanak saját maguk számára lakásokat építeni. Az a dolgozó, aki lakást akar építeni a maga számára, az üzemtől díjmentesen kapja meg a telket és 10 évi részletre 10 ezer rubelt kap kölcsön. Egy modern lakás felépítése a Szovjetunióban 14 ezer rubelbe kerül. Nem egy dolgozó újságolta el, hogy ő is épít és amikor megkérdeztük az igazgató elvtársat, hogy mennyi ilyen építkezési igénylés van, elmondotta, hogy jelenleg 500 egyéni lakást építenek. Elmondotta azt is, hogy a lakásépítkezés nem tart hosszú ideig. Előre gyártott elemekből egy lakást 8 nap alatt fel lehet építeni. A dolgozókról való fokozott gondoskodást mutatja az is, hogy a gyárnak külön három napközi otthona van, ahol a gyermekeket 3—7 éves korig nevelik. A gyermekekért magyar pénzbe átszámítva 60 forintot fizet az a dolgozó, akinek keresete 1800 forint és 250 forintot, akinek a keresete 3000 forint. A gyár dolgozói részére a legmodernebb étterem van biztosítva, de ez általában * Szovjetunió minden üzemében tapasztalható. Egy háromfogásos menü három rubel 40 kopek. Most építenek az üzem területéhez tartozó részen egy 10 ezer embert befogadó sportstadiont* ahol a futballpályán kívül tenisz* voliball, kézilabda, kosárlabda és' motor salakpályát építenek. Az autógyárnak hatalmas kul- túrotthona van. A kultúrotthonok általában szakosztályokra épülnek fel. 25 ezer kötetes könyvtárral rendelkeznek. A kultúrotthon- ban 22 függetlenített munkatárs dolgozik. A kultúrmunkában, a színjátszásban, az ének, tánc és egyéb szakkörökben több mint 900-an vesznek részt rendszeresen. Rendszeresen tartanak filmvetítést. A szovjet ember elérte azt a boldog korszakot, amikor építve a kommunizmust, felépíti magának az új életet, a boldogabb, szebb életet. Mindezeket mi is elérhetjük, el is kell érjük és biztosak vagyunk abban, hogy a Szovjetunió állandó és önzetlen segítségével el fogjuk érni. Kecskovszki József MSZT városi titkár, mi
