Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-03 / 156. szám

1954 JÚLIUS 3, SZOMBAT 3 Orvoslást várunk J Védjük a, parkokat Községünkben Papon a báró egykori kastélya és a hozzátar­tozó park a dolgozó népé lett. A kastélyban iskQla van, a parkban futballpálya, amit valamennyien helyesnek tartunk. Azonban nem tartjuk helyesnek, hogy egyben legelő is a park. Kérjük az illeté­keseket, szüntessék meg ezt a le­Baktalórántházán nemrégen nyílt meg a szövetkezeti italbolt. Működését mindössze 9 pohárral kezdte, ami korántsem elegendő még a legkisebb községben sem, nemhogy egy járási székhelyen. Hogy mennyi panaszra ad ez . okot, bizonyítja Bakti István le­vele. Nem egy esetben fordul elő, — írja Bakti István —, hogy kiad­ják a sört (azt is csak kevesen A lónyai földművesszövetkezet már több mint egy hónapja bur­gonyaszállításra hivott bennün­ket, a fuvardíjat azonban nem fi­zették meg. Azóta már többször kértük a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, Fehér Endrét és a szövetkezet szabadfelvásárlóját, Az elmúlt. hónapokban hírt adott a Néplap „Orvoslást várunk“ című rovata arról, hogy “Vaján nincs rendes, használható kút. A cikk megjelenése után másnap kimentek a Kútkarban­tartó Vállalat dolgozói Vajára és ,,ki javították“ a kutat. Ám, alig hetetlen állapotot és ne engedjék meg, hogy ott csikókat legeltesse­nek. Javasolnánk azt, hogy ka­száljuk le mi a füvet és adjuk apaállatainknak. így a park is meg­maradna, lehetne hol sétálni, szó­rakozni és még hasznot is hozna. Oláh Ferenc dolgozó paraszt. kapnak), aztán ugyanabban a pohárban, még ki sem mossák, — már adják másnak. A vezetőség a pult mögött sörözik, s a dolgozók nem kapnak. Ugyanez az eset előfordult a földművesszövetke­zet részére érkezett rizzsel is. A dolgozók a 12 forintos rizsből nem kaptak •— mert záróra után a ve­zetők egymás között osztották el. Jó volna, ha mielőbb megvál­tozna Baktalórántházán ez a nem kívánatos állapot. Reiman Miklóst, hogy intézzék el ügyünket, de egyik helyről a má­sikra utasítgatnak bennünket. — Csak ígérgetnek, de a pénzünket még mindig nem kaptuk meg. Balogh István Lónya. működött három napig a kút, újra elromlott és azóta sem tud­ják a vajaiak használni. A vajai- aknak és szerkesztőségünknek is az a véleménye: úgy javítsák meg a kutat, hogy használható is legyen! dl (flíftlag ELINTÉZTE Tóth Gyula jánkmajtisi dolgozó szerkesztőségünkhöz intézett leve­lében panaszt tett, hogy az Út­fenntartó Vállalat mátészalkai ki- rendeltsége még a múlt év no­vembere óta tartozik 21 Ft 17 fil­lér munkabérkülönbözettel. Szer­kesztőségünk közbenjárt az Útfenn­tartó Vállalatnál és ennek ered­ményeként a vállalat június 24-cn Tóth Gyulának megküldte a fize- téskülönbözetet. * „Lapjuk csütörtöki számában írt arról, hogy Nyírbátorban és Dombrádon nem lehet kovácssze­net kapni. Értesítjük az elvtársa­kat, hogy Dombrádra a kovács­szén már megérkezett és értesí­tést kaptunk arról is, hogy június 21-én a pécsi bánya Nyírbátorba is feladott 16 tonna kovácsszenet. Mándi József, Tüzép.‘‘ • Tatai József nagydobosi dolgozó paraszt levelében elpanaszolta, hogy Jóni Gyula kulák, hogy ne kelljen adót fizetnie, két hold földet átadott a községi tanács­nak. Ezt 1953 szeptembere óta ő, Tatai József használja és már akkor 200 mázsa trágyát hordott ki a földre. A ku­lák azonban visszajött és az idei termés felét követelte. Nemcsak a lábon álló termést, de a földet is eladta Kedves Mihálynak. Szer­kesztőségünk kivizsgálta Tatai Jó­zsef panaszát és kérését jogosnak találva, felhívta a vezető szervek figyelmét, hogy minél előbb intéz­kedjenek. A községi tanács elnöke nemsokkal utána közölte Tatai Jó­zseffel, hogy az idei termés az övé, mivel a beadási kötelezettsé­get is ő teljesítette. A másik tulaj­donos lemondott a földről, mert a földvétel is jogtalan volt. A baktai italmérésrői Kérjük a pénzünket Jé kutat kérünk IEGVALÓ8IILT ÁLOM SZIE FAN-SZÍ, a hán­csom „Első kende rgy ír” öreg mérnöke egyik reg­gel kék borítékot talált íróasztalán. Amint 'el­bontotta, C intaoba szóló vasúti jegy é$ szanató­riumi beutalás hullt ki belőle. — Szóval az üzemve­zetősége kényszerít, hogy gyógyüdülőbe menjek! *— sóhajtott fel kese­rűen és eszébe jutottak azok a hosszú viták, amelyek során az üzem vezetősége ra akarta be­szelni, hogy üdülni men­jen. ' Szie Fan-szi úgy érez­te, hogy egyetlen napra sem tud elszakadni az üzemtől, kedvenc gépei­től. És most nincs mit tenni, el kell utaznia Cintaoba. Komor arccal indult szokásos kőrútjá­ra, a géptermekbe. Ezen a reggelen a munkások es a műnkéinek megle­petten tapasztalták, hogy a mérnök szórakozott, alig válaszolt kérdé­seikre. Szie Fan-szi gondolatai a beutalás körül jártak. I Visszatért szobájába és előszedte jegyzetfüzetét, szórakozottan fellapozta, itt-ott beleolvasott és egymásután elevenedtek meg előtte a múlt em­lékei. Harmincegy éve dolgozott, mint mérnök, illetve mint „karbantar­tási mérnök” ahogy ő maga szokta mondani sok keserűséggel hang­jában. Már fiataj évei­ben az volt a vágya, hogy alkosson, új gépe­ket tervezzen. Ehelyett évtizedeken keresztül különböző textilgyárak javító műhelyeinek volt r, vezetője, A JEGYZETFÜZET megsárgult lapjai sok mindenről beszélnek. — Elmondják, miként halt ki a fiatal mérnökből minden lelkesedés, min­den igyekezet. Végezte napi munkáját s csak azzal törődött, hogy a gondjaira bízott gépek zavartalanul működje­nek. Pedig hányszor vir­radt rá a hajnal az író­asztal mellett, amint tervrajzok fölé hajolt. Minden vágya az volt, hogy hazai gépekkel lássák el a kínai textil­gyárakat, olyan gépekkel, amelyek jobbak, töké­letesebbek a külföldiek­nél. A Kuomintang mű­szaki bizottságai azon­ban átnézetlenül dobták vissza tervrajzait. Elein­te megmosolyogták, hogy „kétségbe vonja a kiváló külföldi gépek minősé­gét”, majd később gör­be szemmel néztek rá, hogy „a rendszer ellen dolgozik” és tervrajzai­val „kompromittálja a gépek behozatalát elren­delő kormánybizottságo­kat”. Többizben felelős­ségre vonták, fegyelmit indítottak ellene, alacso­nyabb beosztásba került, besúgókkal vették kö­rül ... Eljött a felszabadulás várva-várt pillanata és 1949 októberében Szie Fan-Szi új feladatot ka­pott. Szovjet szakembe­rek segítségével meg­kezdték a hancsoui kendergyár építését. A munkások lelkesedése átragadt a mérnökre is. Nem egész tíz hónap alatt felépült az üzem, készen álltak a hatal­mas géptermek, de a gépek hiányoztak. Ek­kor Sanghajból 40 angol gyártmányú gépet hoz­tak, Egy japán . tőkés egykori raktárában ta­lálták ezeket a berozs­dásodott gépeket. A tő­késnek nem maradt ideje felépíteni üzemét s a gépeket hátrahagyva elmenekült. A mérnök vezetésé­vel a munkások hama­rosan rendbehozták a gépeket és megindulha­tott a termelő munka. — Ez csalódást hozott a mérnöknek, aki ismét a javító és karbantartó műhely vezetője lett. Már-már újból elfogta a régi közöny, amikor egy napon Pan U-min, az egyik gépjavító központ igazgatója érkezett a gyárba. A gépjavító köz­pont azt a feladatot kapta, hogy új textil­ipari gépek gyártását kezdje meg. Pan U-min szavai felvillanyozták az 50 éven felüli mérnököt. Fiatalos erőt érzett egy­szerre magában és rég feledett tervei, vágyai hatalmas erővel törtek elő. Szie Fan-szi éjt nappallá téve dolgozni kezdett. Pan U-min-nel együtt megalakították az üzem mérnökeiből és legkiválóbb dolgozóiból a „kínai textilipari gé­peket tervező bizottsá­got”. A bizottság 530 ja­vaslatot dolgozott ki, il­letve gyűjtött össze a meglévő gépek tökélete­sítésére, illetve az első hazai gyártmányú gépeg megkonstruálására... 1951 NYARÁN végre megérkeztek az első gé­pek. Kínai írásjelek hir­dették rajtuk, hegy a népi Kína iparának ter­mékei, Hancsouban és Sziucsouban készültek. Egymásután teltek meg a hatalmas termek a csillogó új gépekkel. A szíve repesett az öröm­től mindenkinek, aki csak rájuk nézett. És milyen pompásan mű­ködtek ezek a gépek!A hancsoui kendergyár a népi Kína legkorszerűbb textilgyára lett,,, Szie Fan-szi elgondol­kozva nézett maga elé, aztán elővette töltőtol­lát és írni kezdett: „56 éves vagyok, A fölöttem eljárt idő nem tört meg. Több bennem a tettvágy, mint valaha is volt. 31 éve vagyok mérnök és ebből az idő­ből 4 évet a népi Kíná­ban dolgoztam. Terveim valóra váltak: megindult a hazai gépgyártás... Most gyógyüdülőbe me­gyek. Nem mintha kí­vánkoznék oda, de az üzem vezetősége így döntött. Legyen kedvük szerint!... Egy hónap múlva ismét itt ülök majd íróasztalom mel­lett. Addig megérlelődik bennem az új gép gon­dolata, minden apró részlete ... A CINTAO felé szá­guldó vonat pöfékelve nyelte a kilométereket. A vonat egyik ablaká­ban Szie Fan-szi könyö­költ. Elgondolkozva néz­te a földeken szorgosko­dó parasztokat. Rossz­kedve már régen elszállt, homlokán elsimultak a gondterhes redők. — Agyában gondolatok, tervek motoszkáltak, új alkotások öröme fűtötte. Hirtelen leült a padra, zsebéből papírt és ceru­zát halászott elő. Raj­zolni kezdett. Készült hetedik textilgépének tervrajza, Miért van szükség tarlóhántásra és másod vetésre ? A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének és a Minisz­tertanácsnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről hozott ha­tározata szerint a kenyérgabona termésátlagát az elkövetkező 3 év átlagához képest 1—1.5 mázsá­val kell emelni. Az eddigi kísérle­teink eredményei azt mutatják, hogy az időben elvégzett tarló­hántás nagyban elősegíti termés­átlagunk növelését. A tarlóhántás a jövő évi nagy termés alapja és legjobb módja a gyomirtásnak. A tarlóhántés gépi munkadíja sokszorosan visszaté­rül, amit a jövő gazdasági évben mázsában lehet lemérni. A gépállomás egy hold tarló­hántást, tárcsával tsz-ek részére 24 forintért, egyénileg gazdálko­dók részére 32 forintért végez. A tarlóhántást a legjobb, ha az ara­tás nyomán, lehetőleg az aratás­sal egyidőben végezzük. Aratás után a talaj felszíni nedvessége óráról órára rohamosan csökken. A hántatlan tarló talaja nemcsak a meglévő vízkészletet veszíti el, hanem a nyáron lehullott csapa­dékot sem hasznosítja. A tarló­hántás célja, hogy vele védő ta­lajtakarót borítsunk a talajra. A védő talajtakaró laza, levegős ré­tege kedvező a talaj vízgazdálko­dására. A hántott tarlóban a ta­laj vízgazdálkodásának megjavu- lásával lehetővé válik az eleven talajélet megindulása. A hántott tarlóban sokkal kevesebb üzem­költséggel és gyorsabban végez­hetjük a következő munkálatot, a vető-, vagy mélyszántást. A gyomirtás és talajtisztogatás egyik legfontosabb és egyben leg­olcsóbb munkája. A tarlóhát)tás- sal védekezünk a különböző kár­tevők ellen is. A tarlóhántás mélységére vonatkozóan több né­zet alakult ki. Még ma is vannak, akik azt állítják, hogy 7.-*8 cm. mélyen kell végezni, mert csak így takarja be tökéletesen a tar­lómaradványt. A tarló alátakará- sa azonban nem a tarlóhántás, hanem a következő vető-, vagy mélyszántás feladata. Csak a se­kélyen végzett tarlóhántás bizto­sítja tökéletesen az arra alkalmas állapotú gyommagvak kikelését. Az átlagos 3—5 cm. mélységű tar­lóhántással szemben kivételes esetekben mélyebb tarlótörésre van szükség. Pl. a mozgásra nem hajlamos homoktalajon, kotusodó láptalajon és szikes talajainkon. Mélyebb tarlóhántásra van szük­ség vizes területen is. Ugyancsak mélyebben szántunk a trágyázás, vagy másodnövény vetése esetén. A tarlóhántás legkorszerűbb eszköze a tárcsa. Igen jól hasz­nálható a kultivátor is az eset­ben, ha a talaj nem száraz. A feltört tarló ápolásáról se feledkezzünk meg. Nagyobb eső után a cserepesedés elkerülése végett, valamint a magvak csírá­zása idején fogasoljuk meg. A jö­vő évi gazdag termés érdekében végezzük el a tarlóhántást vala­mennyi alkalmas területünkön, használjunk fel erre a célra min­den eszközt és gépet. A másodnövények termelése fontos népgazdasági feladat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a kalászosok tar­lójába vetett másodnövények sok helyen kimagasló termést hoztak. Van azonban olyan példa is, ahol nem sikerült a másodvetés. Igaz, ha jól megnézzük, a siker­telenségnek több oka lehet. Nem jó, ha a vetőmag nem időben volt vetve, rossz a talajelőkészí­tés és sok esetben az időjárás is nagyban hozzájárul a rossz ter­méseredményhez. Az idén az időjárás bőven csa­padékos, vagy úgy is mondhat­nám, hogy legkedvezőbb a másod­növények vetéséhez. Éppen ezért használjunk ki minden lehetősé­get és vessünk sokkal több má­sodnövényt, mint az elmúlt évek­ben. Miért van szükség másodnövény vetésére? Elsősorban azért, hogy a hu­muszban szegény talajainkat zöld- trágyázásra termelt növények szervesanyag tömegével gyorsan növeljük és termőképesebbé te­gyük. Másodsorban bőségesen el tud-! juk látni szaporodó állatállomá­nyunkat szálastakarmánnyal.! Mindkét termelési cél népgazda­ságunk fejlődését segíti elő. foko­zódik a talaj termőképessége, nö­velik a növénytermelés átlagát és az állattenyésztés hozamát. Minden esetben a helyi viszo­nyoknak megfelelően válasszuk1 ki az ott legalkalmasabb növény­féleséget; Savanyú homoktalajon zöldtrágyázásra legalkalmasabb növény a sárga- és fehérvirágú csillagfürt, szikeseink megjavítá­sára legmegfelelőbb a szegletes lednek, de a napraforgó is alkal­mas. Az utóbbi ugyan nitrogénben a talajt nem gazdagítja, de nö­veli humusztartalmát, termelőké­pességét, javítja szerkezetét és ezen keresztül vízgazdálkodását), A másodnövény vetésterületének kijelölése fontos. Csak azokat a táblákat jelöljük ki, amelyek megfelelő talajerőben vannak és az idén őszieket nem vetünk oda), A vetés idejének meghatározá­sa is lényeges. Legjobb, ha az aratással egyidőben végezzük; — Különösen a mai jó időjárás mel­lett el lehet a vetést azonnal vé­gezni, nem kell az esőre várni, mert a talaj nedvessége elegendő1 a magvak kikeléséhez. Egyes növények igen jól meg­hálálják, ha vetés előtt trágyá­zunk. Itt egyetlen szabály, hogy mindig teljesen érett és apró trá­gyát használjunk. A műtrágyák közül legjobb a nitrogén, kát. holdanként 60—70 kg. Ezeket] mindig jól dolgozzuk be a ta­lajba. A talajelőkészítésnél tartsuk mindig szem előtt a talaj minősé­gét és a belekerülő növény igé­nyét. Éppen ezért különböző magvakat különböző mélyen vetünk. Pl. a kukoricát 6—8 cm., a napraforgót 3—5 cm., a csillagfürtöt 3—4 cm., a kölest 2—3 cm. mélyen. Szára­zabb és laza talajon lehet 1—2 cm-rel mélyebbre tenni. A sor távolságát szintén mi ma­gunk határozzuk meg. Biztosab­ban terem, ha ritkább sortávol­sággal vetjük. A zöldtrágyázás­nak termelt növényt a talajvi­szony figyelembevételével vethet­jük ritka, vagy sűrű sorokba. BARCZ1 OLGA; agronómus; Sikeresen levizsgáztak az orosz nyelvtanfolyam hallgatói Az 1953—54-es tanév keretében sikeresen befejeződtek Nyíregyhá­zán az orosz nyelvtanfolyam fel­nőtt hallgatóinak vizsgái. A vá­ros 19 tanfolyamán 194 hallgató vizsgázott le jó eredménnyel. A vállalatok és állami intézmények közül különösen szép eredményt értek el a világ legfejlettebb és legműveltebb országa nyelvének tanulásában a Terményforgalmi Vállalat, az Erdőgazdaság, a me­gyei kórház, a Zsírbegyüjtő Vál-j lalat, valamint a MÁV. fütőház > orosz nyelvet tanuló dolgozói. Bojda György MSZT,_ városi orosz _ nyelv.; felelés^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom