Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
1354 .......... Au, VASÁRNAP NtPLAP 5 Hogyan javult meg a begyűjtés Biriben A szálastakarmányok veszteségmentes betakarítása Ne gondolja senki, hogy a megyében a legutolsó nagykállói járásnak mind a nyolc községe egyformán a hátsó sorban kullog az állampolgári fegyelem és a hazafiúi kötelesség tekintetében. Ott van például Biri község esete. Egészen április végéig szégyenkezett miatta megyénk lakossága. Májusban megemberelte magát: 10 nap leforgása alatt az utolsók közül a legelső helyre ugrott járásában. Ezzel újra méltó lett minisztériumi díszokleveléhez és piros vándorzászlójához, amelyeket 1951—52-ben kapott a példás beadásért és adófizetéséért. Kezdődik a verseny A felemelkedés tulajdonképpen a januári tanácsülésen kezdődött. Először Zajdáczki Józsefet hívta tki versenyre Laza András tanácsitag. Azután Adorján András lépett versengésre Vislóczki Józseffel, a begyűjtési állandó bizottság elnökével. Végül mind az 51 tanácstag párosversenyre lépett. A kezdeti baj az volt, hogy vállalták ugyan szavakkal sokan a versenyt, de csak néhányan vették komolyan, mint például Zajdáczki József, aki a tanácsülést követő napon elsőnek vitte a begyűjtő helyre a tojást meg a baromfit, egész esztendőre valót. Majd március közepén a szarvas- marha beadását is rendezte egész évre. ., A párt és a tanács népnevelői felkeresték azokat, akiknek a be- ütemezés szerint lejárt a beadási határidejük, de az olyan „nehéz emberek“, mint Vajda András, Barnucz Mihály, Szendrei Mihály és még jónéhányan, a szemükbe nevettek. — Ej, ráérünk még . ■, Hiába érveltek, hogy a városiaknak, munkásoknak és más nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozóknak most is kell élni, nem használt. így járt Adorján András vb-tag is, amikor felkereste Madar Istvánt, hogy figyelmeztesse a hazafiúi kötelességére. — Hát te, hogyan állsz ezzel a dologgal, testvér? — tette fel Madar István a kérdést. — Az enyém későbbre van beütemezve — felelte Adorján András, de Madar gúnyos mosolyától elakadt a szava és mi tűrés-tagadás: szégyenkezve kullogott ki az ajtón. Rend a vezetők portáján — Nohát, ez a Madar jól csúffá tett... — gondolta lehangoltan, amint lehorgasztott fejjel ballagott hazafelé az esti szürkületben. Eleinte csak azon kesergett, hogy képes ez az ember másoknak is elmondani a felsülését. Akkor pedig oda a tekintélye, amit éppen a demokrácia adott a volt cselédnek a 11 holddal, meg sok megtisztelő társadalmi funkcióval együtt. Bizonyára a tulajdon nyolc gyermeke is kinevetné, ha megtudnák ezt a csúfságot... — Persze! Vizet prédikáltam és bort ittam. — Na de változtatunk ezen. — Megállj csak, Madar... Néhány nap múlva Adorján András ismét beállított Madarék- hoz. Egy szóval sem igyekezett rábeszélni a beadásra, hanem csak ennyit mondott: — Nohát, testvér, elrendeztem a kis beadásomat. A marhahúst egész esztendőre, a tojást, baromfit félévre! A többi se késik soká ... •— Ez igen, testvér! Holnap lesz a napja, hogy megbeszélem Krakkó Gergellyel és Illés Györggyel a társulást. A .termény beadás ban, azt hiszem, nem fogsz megelőzni... De nemcsak Adorján András járt így. Megesett ilyesmi más tanácstagokkal is. Nem is igen maradtak ezek az esetek titokban. Petruska István községi párttitkárnak is megütötte a fülét olyan hang,' hogy a falu népe ilyen dolgokban is a vezetőihez igazodik. Petruska elvtárs a tejcsarnokot vezeti, földje, beadni valója nincsen. De a rokonságban körülnézett. Tüstént felkereste nővérét, Szendrei Istvánnét és megmagyarázta neki, hogy a párttitkár testvére nem hozhat szégyent a pártra, a községre. A beszélgetés azonban sikertelen maradt. Ekkor a párttitkár gyűléseken elsősorban saját nővérét pellengé- rezte ki. Sajátkezűleg írta fel nevét a szégyentáblára. Kigyósi Mihály tanácselnök először a saját beadását rendezte. A tulajdon apját is felszólította hivatalosan írásban. A kongresszus Amikor a falu két vezető embere családjuk és rokonságuk körében rendet teremtett, nekiláttak, hogy a falu becsületét helyreállítsák. Ebben nagy segítséget adott az egyre közeledő III. párt- kongresszus. A pártszervezet és a tanács kezdeményezésére április végén a falu apraja, nagyja megjelent a gazdagyűlésen. Az előadók többek között megmagyarázták, mit jelent a III. kongresszus a falu életének felvirágoztatása szempontjából. Biri népe megmozdult. Megfogadták ünnepélyesen, hogy május elején a kongresszus tiszteletére ünnepi beadási hetet tartanak. A falu zöme szavának állt. A begyüjtőhely zsúfolásig megtelt nap-nap után. A nagy tanácskozás idején még csak fokozódott a lelkesedé?. Zajdáczki József egész évi sertésbeadását is letudta. Jutalmul darálót kapott, a Táncsics tsz. ekét. Június 14-ig Biri község a félévi előírás 80 százalékát teljesítette tojásból, baromfiból és vágómarhából. A tejnek 73, a sertésnek pedig 40 százaléka gyűlt be. így került Biri a járás községei között első helyre és így fokozza tovább azóta is nagy lelkesedéssel eredményeit a párt iránti becsületből.. • Az adófizetés terén még több a tennivaló. Ez is hozzátartozik az állampolgári fegyelem betartásához. Június 14-ig az előirányzatnak csupán a 30 százaléka folyt be. A vb- és tanácstagoknak mintegy fele tartozik adóval. Biri községnek a beadásban és a növényápolásban egyaránt elért jó eredményei biztosítékul szolgálnak arra, hogy ezt a legsúlyosabb hibáját is gyorsan kijavítja.,, A szálastakarmányok betakarításánál a hatalmas veszteségek a késői kaszálásból, a megázás esetén a táplálóanyagok kilúgozásából, a helytelen szárítás és forgatás következtében a levélpergés- böl származnak. Különösen nagy gondot kell fordítani a lucerna, általában a pillangós virágú takarmányok betakarítására. A pillangós takarmányok értéke mindig attól függ, mennyire sikerült a levélpergési veszteségeket megakadályozni és sikerült-e a széna megázását elkerülni. Ha a széna megázik, elveszti táplálóanyagának 30—50 százalékát. A legtöbb tápanyag a levélzetben van, viszont a vékony levélrészek gyorsabban száradnak, mint a vastagabb szár-részek. A búzakorpával egyenértékű száraz levélrészek a szárítás közben és behordáskor, de még etetés közben is leperegnek és csak a szalmaértékű kóró kerül az állatok elé. Ha meg közben jól megázik, ez a kóró is értéktelen, penészes vagy dohos lesz. A renden való régimódi szénaszárításnál, ami aránylag hosszú ideig tart, nagy a levélpergési és tápanyagveszteség, csapadékos időjárás esetén pedig a takarmány elromlik. El kell hagyni a régi és maradi hagyományokat és alkalmazni kell a jól bevált, fejlett módszereket. A széna készítésének egyik legtökéletesebb módszere a „villahegyekben” való szénaszárítás, az úgynevezett zöld szénakészítési eljárás. A levélpergési veszteség lényegesen csökkenthető és a minőség emelhető. Az így szárított széna szinte üde-zöld marad, színénél és levélzeténél fogva úgy néz ki, mintha frissen kaszálták volna. Az eljárás módja röviden a következő: A lekaszált takarmányt kaszálás után 2—3 óra múlva villa-hegyekbe kell rakni. Egy nap eltelte után a villahegyekbe rakott szénát 300-350 kg-os petren- cékbe kell összehordani és petren- cékben kell hagyni mindaddig, amíg a széna nedvességtartalma 30 százalékra nem csökken. A másik jó módszer a Kund-féle hengeres szénaszárítási eljárás. Ennek az eljárásnak a lényege,) hogy a lekaszált zöld takarmányt kaszálás után 3—4 órával rend-i sodró géppel, vagy kézi gereblyé-i vei 30—50 centiméter vastag 1—* 1.5 méter hosszú hengerekbe so-í dórjuk. A gereblyézést a szálak fekvése irányára keresztbe kell) végezni. A megfonnyadt takar- mányt a harmadik napon gereb-i lyével tovább gördítve, megfordít-) juk. Az ezt követő napon lehet kezdeni a behordást. A hengereket behordáskor egybe kell a szekérre rakni. A tartósan esős időjárás esetén, — mint amilyen a napjainkban Is van — ne várjunk a-széna száro- gatására alkalmas időre, hanem a lekaszált takarmányokat egy^ napi fonnyadás után még idejében: silózzuk be, addig, amíg a takarmány meg nem romlik. Ezzel az eljárással a megtermelt takarmányunkat teljesértékű takarmányként tudjuk betakarítani. A kísérletek beigazolták, hogy! a pillangósak és fűféleségek táplálóanyagértékét és a bennük lévő! ásványi anyagokat silózással sokkal jobban meg tudjuk őrizni,! mintha azokat szénává szárítjuk. Ezévben ezideig kevés mennyi-! ségű jó szénát tudtak készíteni.! Ne kockáztassuk szálastakar-i mánytermésünket, azt minél előbb kaszáljuk le és ha gz esős; időjárás miatt nem tudnánk jó szénát készíteni belőle, inkább haladéktalanul silózzuk be. A gépállomások elegendő silótöltő géppel vannak felszerelve, vegyük fel' a gépállomásokkal a kapcsolatot' és a silótöltögépeket minél előbb állítsuk munkába. A szálastakarmányok mielőbbi lekaszálásával a sarjú fejlődését' is" biztosíthatjuk, az őszi keverékek után pedig újabb takarmány-' növényeket vethetünk. Az árokpartok, utak és töltések fűtermését és a fel nem hasz-] nálható gyenge nád- és sástermést is igyekezzünk betakarítani, me-' lasz hozzáadásával besilózni. MÁRKUS JÖZSEFJ főállattenyésztő. AZ ÁRÚ ÚTJA Ha egy árukkal tömött konfekció, vagy textilüzlet kirakata előtt megállunk es a szebbnél-szebb ruhákat, szöveteket nézzük, jóleső érzéssel állapítjuk meg, ‘hogy mostmár van miből választani. Ha egy-egy jóminőségű ruhát megelégedetten viselünk, nem igen 'gondolunk azokra, akik 'azt készítették, de annál ‘inkább, ha a kabát ujja idő előtt fesleni kezd, vagy !a szép piros kardigán be- (íesti a fehér blúzt, vagy a 'nadrágon zseb helyett csak légy nyilást találunk. Sajnos, elég sok bosszúságot 'okoz még egyes dolgozók és minőségi ellenőrök ha- :nyag, felelőtlen munkája a fogyasztóknak. Á köznapi életben általában keveset beszélünk azoknak a dolgozóknak munkájáról, akiknek fontos szerepük van abban, hogy a vásárlók mindig elégedetten távozzanak az üzletből. Nemcsak keveset beszélünk, de nem is értékeljük eléggé a kereskedelem dolgozóinak, a minőségi ellenőröknek, a raktári és kiszolgáló dolgozóknak munkáját. Pedig fontos és általában eredményes munkát végeznek. Az ő erőfeszítéseiknek és hasznos javaslataiknak, ötleteiknek is része van abban, hogy ma már egyre kevesebbszer fordulnak elő kirívó minőségi hibák. Megérdemlik, hogy beszéljünk róluk, megismerjük munkájukat, ihogyan harcolnak ők, — a maguk módján a jobb áruellátásért. Serény munka a raktárban A Textilnagykereskedelmi Vállalat hatalmas áru- raktára magánosán húzódik meg a sivár Lehel-utca közepén. A nagy hő.ég elől mindenki a hűvös ledéi alá menekül. A néha felbukkanó és lassan to- vavánszorgó villamos az egyedüli, amely éles csengőjével és csikorgó zajával zavarni merészeli az utca csendjét. A vasúti síneken lomhán terpeszkedő mozdonyok mintha tiszteletet éreznének a csend iránt, hosszú időközökben lustán pöffentenek egyet, s azután hallgatásba merülnek. A tranzitraktárban mégis serény munka folyik. — A nemrég beérkezett szállítmányt kell átvenni és a várakozó kocsikra rakni. Goldfarb Endre, az áruátvevő osztály vezetője szakértő szemmel nézi a héró- zefírvégeket, átszámolja, hogy Nagy Ede és Réz István kézikocsizók minél hamarabb kiszállítsák a kocsira. A raktár fülledt, meleg levegője és a munka láza csillogó izzadságcsep- peket csal a munkások homlokára, de azok mintha nem is törődnének vele, letörlik és új szállítmányért indulnak. Hí éber „meSsok“ Goldfarb Ernő, ahogy munkáját befejezte, készseggel mesél munkájáról. Elmondja, hogyan történik az áruátvetel. Az ideérkező szállítmányokat a budapesti Ruvát tranzitraktárban és a Józsefvárosi pályaudvaron nyíregyházi kocsikba rakják. — Munkájuk fontos része a beérkező vasúti kocsik ellenőrzése a fuvarlevél és a blombaszám alapján. Az árut a gyors továbbítás érdekében csak darabszámra veszik át. A méterárut azonnal továbbszállitják, míg az egyéb áruk a minőségi átvevőkhöz kerülnek. Fekete kartársnő mennyiségi átvétele után Petneházi László, Béres Antal és Szabó Géza minőségi ellenőrök kezébe kerül az áru. Először a pontos műszaki leírással hasonlítják össze az árut. Az egyeztetés után következik a minőségi vizsgálat. Itt szúrópróbát alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy egy tételnél 4—5 darabot a legpontosabban ellenőriznek. A gyár leszállítás előtt egy munkadarabot ellenőrzés végett elküld a minőségellenőrző főosztálynak, ahol az áru hibáiról észrevételeket tesznek. A meósok azt is megvizsgálják, hogy ezeket a hibákat kijavították-e. Igen sok nehézség akadályozza azonban a minőségi ellenőrök munkáját, ami legtöbbször a gyári meósok hibájából adódik. A soproni szállítmány általában hiányosan, a kaposvári pedig szállító- levél nélkül érkezik. — Egyes öltönyökön egész térképek vannak, mason, mint például a szegedi Ruhagyárén csak számok vannak feltüntetve, amiből nehéz megállapítani, hogy melyik szám mire vonatkozik. A kaposvári Ruhaüzem rossz munkáját bizonyítja az is, högy a mai 130 gambott öltönyből 85-öt vissza kell küldeni, mert a méretek nem egyeznek a műszaki leírással és a belső kidolgozásuk is rossz. Ezekre az árukra pedig nagy szükség van. Ugyanez áll a zalaegerszegi Ruhaüzemre is. Ezeknek az üzemeknek a vezetői és dolgozói úgy látszik, nem éreznek kellő felelősséget a fokozódó szükségletek kielégítése iránt. Hogyan dolgoznak a ktsz-ek? Petneházi László elmondja azt is, hogy a helyi ktsz-ek munkája jóminőségű és nemcsak ők, de a fogyasztók is megelégedettek vele. Ez mégsem azt jelenti, hogy teljesen hibátlanul dolgoznak. A helyi Textilruházati ktrz- nél előfordult, hogy a kabátokat szál ellen szabták, ami 15—20 százalékos selejtet jelentett. A jövőben a ktsz. dolgozói nagyobb gondot fordítsanak munkájukra, hogy a hírnevükön esett csorbát kiköszörüljék. Az átvevő osztály dolgozói tudják, hogy milyen fontos munkát végeznek, ezt bizonyítja az is, hogy a paritásos bizottság a visszavetett áruk 90 százalékát elfogadta. Ez is hű tükrözője annak, hogy a vállalat minőségi ellenőrei legjobb tudásukkal harcolnak, hogy a fogyasztókhoz csak jóminóségű áru kerülhessen, Az áruelosztás A vállalat tevékenységének egyik legfontosabb része az árukészlet elosztása a kiskereskedelem felé. A forgalmi osztály dolgozói a megyei tanács tervszáma alapján igyekeznek ezt a leggondosabban elvégezni. Minden kiskereskedelmi vállalatnak a szükségleteihez mérten osztják el az árut. Hogy minden idény7^ ben megfelelő mennyiség^ és választékú áru álljpp az üzletek rendelkezésére, ezért a megrendeléseket már egy negyedévvel hamarabb adják le a gyártó vállalatnak. A dolgozók életszínvonala a kormányprogramra után nagyot nőtt. Ennek alapja az árleszállítás vom 1954 második negyedében 40 százalékkal több árut szállított a vállalat a kiskereskedelemnek, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Ma már több és szebb női kardigánt, öltönyt gyártunk, box- csizmát dolgozó parasztságunk számára. Számtalan új divatcikk jelent meg a kirakatokban. Ujfa- zonú női kartonruhák, kötött női kulikabátok, a legnagyobb választékú cse-| csemőruhák, Nemcsak olcsóbb, de szebb, ízlésesebb és jóminőségű ruhákban' járhatunk, mint pár évvel ezelőtt. Ezek az eredmé-' nyék mutatják, hogy kor-* mányunk gondoskodik a megnövekedett igények legjobb kielégítéséről, Ezért] harcol ma országunkban: mindenki, A Textilnagykereskedel- j mi Vállalat dolgozói is harcot indítottak a kongresszus határozatainak megvalósításáért, Azokon az osztályokon, ahol edd;g csak szúrópróbát alkalmaztak, ott is fokozzák a minőség ellenőrzését. —* A pontos ellenőrzés melleit csökkentik az áru átfutási idejét, hogy minél hamarabb jusson el a fogyasztóhoz. Ennek érdekében a szakszervezet még jobban lendítse fel a munkaversenyt, a tapasztalatcsere-: mozgalmat. Indítsanak versenyt az egyes osztályok egymás között a „belkereskedelem kiváló dolgozója”! címért. Nagy munka várj . most a vállalat dolgozóira,' a félévi leltár elkészítése. Ez az elosztásban 3—4 napos kiesést jelent. Indítsanak' versenyt, hogy ezt a munkát határidő előtt végezzék el. Ha továbbra is hasonló kedvvel és lendülettel dolgoznak, akkor elérik, hogy hamarosan nemcsak Szat- mári Imre, de még sok' más dolgozó megkapja a „kereskedelem kiváló dolgozója” címet. S allay László,]
