Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-20 / 145. szám

NÉPLAP 1954 JŰNIUS 20, VAiAWiiu élvezni ekeknek, j líftömknek Az őntelt szabó A csengeri Leóin tsz. MNDSZ-asszonyai a kongresszus határozatainak megvalósításáért Mi, a csengeri Lenin tsz. MNDSz-asszonyai, nagy figyelem­mel hallgattuk a rádióban és ol­vastuk a , sajtóban pártunk III. kongresszusának napirendi pont­jait, az ott elhangzott hozzászólá­sokat és különösen a kongresszus határozatait. Pártunk III. kon­gresszusán hozott határozataiból megértettük azt, hogy minden be­csületes magyar nőnek, akr iga­zán szereti hazáját, gyqrrnejcét, családját és harcol a békéért, leg­fontosabb feladata: munká­ján keresztül segítse, hogy na­gyobb terméseredményt érjünk el, növekedjen a dolgozó nép jó­léte. Ezért vállaltuk a férfiakkal együtt, hogy most, amikor igen szép a szálastakarmányunk, azt időben lekaszáljuk és be is taka­rítjuk, hogy a férfiak egyrésze más munkát végezhessen. Nem hanyagoljuk el a kapálást sem. Vállaljuk, hogy 100 hold ka­pásnövény ápolását elvégezzük, mire a férfiak lekaszálnak. Mi, MNDSz-asszonyok, harcot indí­tunk azért, hogy minél több csa­ládtagot vonjunk be a munka idő­ben való elvégzésébe. Kérjük a járási tanács verseny- bizottságát, hogy a munkánkat jobban értékelje, mint eddig, mert az eddigi növényápolásban mi, MNDSz-asszonyok kivettük a ré­szünket, de munkánkat nem érté­kelték. Egyben felkérjük járásunk tsz. dolgozó asszonyait, hogy kövessék példánkat és indítsanak harcot ők is a saját területükön, a mun­kában való részvételükkel a kor­mány Programm és a párt III. kongresszusán hozott határozatá­nak megvalósításáért. CSENGERI LENIN TSz. MNDSz. ASSZONYAI. Modern mosoda épül Nyíregyházán Városunk dolgozó asszonyainak örömé­re, kezdetét vette vállalatunk mosoda­építése. Igen komoly problémája a dolgozó nőknek az, hogy a mosást munkaidő után kell otthon el­végezni. Az új kor- ménvprogramm vég­rehajtása során elér­kezett az 'ideje an­nak, hogy városunk­ban komoly beruhá­zással egy modern mosoda épülhessen. Kormányzatunk szem- előtt tartva a dolgo­zók igényeinek foko­zottabb kielégítését, városunk nő dolgo­zóinak is. segítséget kíván ezzel adni. Ez év végére elkészül a mosoda. Méreteire jellemző, hogy 8 óra alatt 8—10 q fehér­neműt mos ki. Vál­lalatunk dolgozói minden igyekezetük­kel azon lesznek, hogy jó minőségű munká­val a dolgozó nőket az otthoni mosás gondjától megszaba­dítsák, hogy ezáltal is több idő jusson pi­henésre, szórako­zásra. Szabó Ignácné a Nyíregyházi Patyo­lat Vállalat dolgozója. boltja“ „A leértékelt áruk Rendszeres olvasó­ja vagyok a Néplap „Asszonyok írják asz- szonvoknak” c. rova­tának, amelyben sok érdekes dolgot mon­danak el az asszony­társak. Most én sze­retnék egy hírt kö- ' zölni asszonytársaim­mal:'tegnap megnyílt Nyíregyházán a Dó­zsa György-utcában ,,a leértékelt áruk boltja’’. Ez a bolt hozza forgalomba a minőségileg kifogás alá eső, előnyös áron megvásárolható áru­cikkeket, pl. háziru­hákat, pongyolákat, és még sok más árut. — Az itt fel­sorolt ruházati cikkek nagy része az eredeti árnál jóval olcsóbban, csaknem fele-áron vásárolható meg csu­pán azért, mert eset­leg egy kis szakadás van rajtuk. Mint ér­dekességet mondom el, hogy pl. olyan ci­pőket is lehet kapni, amelyiknél az egyik félpár a másiknál fél számmal nagyobb, de miután igen sok olygn ember jár a földön, akinek egyik lába nagyobb a má­siknál, bizonyos, hogy akad ezekre a cipők­re is vevő, hiszen igen olcsók. Már az üzlet megnyitásának első napján nagy ér­deklődéssel keresték fel nemcsak a város, de a falu dolgozói is az újonnan megnyílt boltot. Raducziner Lászloné Kiskereskedelmi Vál­lalat. Receptek Juhtúrós sajt. 20 deka juhtúrót tejföllel, kevés sóval összekeve­rünk. Kicsepegtetjük, mint a tej­felsajtot. Vékony’ karikára vágott főtt tojással és sonkával szép szendvicseket készíthetünk belőle. Zöldséges szendvics. Különböző zöldfőzeléket lereszelünk, vajjal és főtt tojás sárgájával összeke­verjük. ízlés szerint sózzuk. Friss kenyérszeletekre kenjük és son­ka, vagy sajtszeletekkel díszítjük. Sült gomba. A gombát megtisz­títjuk, megmossuk, zsírozott lá­basban, lapjával lefelé fordítva, egymás mellé rákjuk. Füstölt sza­lonnát apróra vagdalunk, s bele­rakjuk a gombába. Forró sütőben megsütjük. A kenyér-, vagy zsem­lyeszeleteket megvajazzuk, két- két gombát ráteszünk és rövid időre a kenyérrel együtt sütőbe tesszük. Darás piskóta. 6 tojás sárgáját 6 kanál porcukorral keverünk, beleteszünk 4 kanál darát és 3 kanál lisztet. Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük, közepes tűznél sütjük. Ha megsült, kettévágjuk és lekvárral összeragasztjuk. Élt egyszer Bergengóciában egy szabómester, aki a király főfőfőfő* föszabója volt. Nevét ismerték Hencidától Boncidáig, mert olyan ruhákat tudott készíteni, hogy ezeknek csodájára jártak. A föföföfőfőszabómester körül egy ármádia inas dolgozott, az egyiknek például nem volt más dolga, mint az ollókat fenni, a másik meg csak a leesett gombos­tűket szedegette fel, sőt volt egy olyan inas is, akinek a felesett gombostűket kellett leszedegetni, mondanom sem kell, hogy ennek az inasnak nem volt sok dolga ... Ez a szabómester annyira öntelt volt, hogy már önteltebb nem is lehetett volna. Magasan hordta az orrát, úgyhogy nem tudta, mi van a lába alatt. Ezért egy kis legény­ke mindig előtte futott és így kiál­tozott: — Most méltóztassék vigyázni, mert lépcső következik, szíves en- gedelmével. Nemrégiben azonban csúfosan megjárta, rajta nevetett egész Bergengócia, még a madarak is nevettek a fákon és a virágok a réten. Hogy miként járt pórul, azt az alább mondom el: Történt pedig, hogy maga Hold öfényességc látogatott el a műhe­lyébe. — No, föföföfőfőszabómester, — mondotta nyájasan a Hold, — most mutassa meg nekem, mit tud. Csináljon nekem egy olyan ruhát, amilyet még soha senkinek nem csinált. — Bízza csak rám, Öfényessége! — hajlongott a szabómester. — Megcsinálom én azt hiba nélkül. — Azzal elővette ezüst mérősza­lagját és egy táblára feljegyezte a Hold méreteit. Rögtön tudta, hogy nem lesz könnyű feladat, mert so­vány volt a Hold nagyon, görnyed- ten állt, mint a kifli. Másnap hozzá is kezdett a var­ráshoz. A legfinomabb selyemből, bársonyból, a legdrágább csipké­ből készült az öltöny, amibe rá­adásul meg ezüst- és aranyszála­kat szőttek. A kész ruhára csil- lagtörmeléket szórtak, hogy annál csillogóbb legyen. Két hét múlva készen is lett a ruha. Megbeszélt időben aztán, fé­nyes udvartartás kíséretében. megjelent nála a Hold, Felprobál-* ta ezt a csodálatosan szép ruhare­meket, de mindjárt az első perc­ben baj volt. Nem fért föl rá ;a nadrág. Szétrepedt az ülepén és a cérna helyett használt hárfahúrok muzsikálva szakadtak szét. Volt erre nagy kacagás. Az öntelt sza­bómester szeretett volna hét rőf- nyire elsüllyedni a föld alá szé- gyenletében. A Hold szigorú hangon szólt hozzá: — Micsoda szabómester kigyel- med, ha ilyen ruhákat csinál, ami­be nem lehet beleférni... Dadogva mentegetőzött a szabó- mester: — Két hét múlva tessék eljönni újra! Addigra olyan ruhát varrók, hogy olyant még nem csinált senki... Újra megmérte a Hold méreteit és különös gondot fordított a po­cakjára. Két hét múlva aztán újra meg-* jelent a fényes megrendelő a mű­helyben. De, mivel akkor már holdtölte volt, annyira kövér lett, hogy szinte begurult az ajtón. Újra felpróbálta az öltönyt, de az megint szűknek bizonyult. Hiá­ba próbálkozott nyögve, szuszog­va. nem fért bele, hiába nyomta, tolta a ruhába tizenhét udvaronc, hiába imádkozott három apáca, akkor se fért bele. Dühbe gurult erre a Hold és azt kiáltotta: — No, még egyszer megpróbál­kozom veled, de utoljára. Ha ak­kor sem sikerül, akkor a legki­sebb inasod mellé kerülsz legki­sebb inasnak. Szörnyen megijedt erre a föfő-t főfőfőszabómester. Újra szabtak-. varrtak és végül harmadszorra is elkészült a remekmű. Harmadszor is eljött a Hold, de most meg ak­kora volt a ruha, hogy egészen el­veszett benne, és harmincnégy fáklyás udvaronc kerestc-kutatta át az öltöny minden zegét-zugát, míg végre rábukkantak. Az öntclt szabómester elfeled­kezett arról, hogy holdtölte után újra holdfogyatkozás következik. Mit tehetett volna mást? Szégye­nében elbújdosott, világgá ment. „Községünk dolgozóinak örö­mére 1950-ben új fúrottkútat ké­szítettek. Meg is becsülték a dol­gozók féltett kincsüket, a friss, jó ivóvízben bővelkedő kútat. A kút azonban nem győzte egyedül el­látni az egész községet. Mór a múlt évben sokat betegeskedett, de nem igyekezett gyógyítani sen­ki. így 1954 februárjában fel­mondta a szolgálatot. A vállalat­tól voltak kint, nézegették, körül- körül járták a kútat. Állítólag ki­javították. Azért állítólag, mert a község határát talán el sem hagy­ták a mesterek, újra elromlott — nem adott vizet. A javításért járó összeget megkövetelték a karban­tartók, melyet meg is kaptak. Kérésünkre újra kijöttek a vál­lalattól és szétszedték a kútat. Ennek már három hónapja, s az­óta üres kannákkal, vödrökkel távoznak tőle a község lakosai. Bennünket, a községi tanács ve­zetőit vonnak felelősségre a dol­gozók, az üres vedrekkel hozzánk jönnek. Arra kérjük az illetéke­seket, hogy sürgősen orvosolják a községünk dolgozóinak pana­szát“ — így ír levelében Gyulai Sándorné vb. titkár. Köteles Béláné is azt írja Mérkvállajról, hogy az első kerü­let telepén lakó dolgozók részére nincs ivóvíz, mert rossz a fúrott- kút. Hasonló panasszal számos ol­vasónk, levelezőnk fordult szer­kesztőségünkhöz. A Kútkarban­tartó Vállalat igyekszik a pana­szokat orvosolni. Az utóbbi idő­ben több községben rendeztették, kijavították a kutatkat és ez ér­deme a Kútkarbantartó Vállalat­nak. Lapunk 16-i számában, az „Orvos­lást várunk" rovatban cikkket kö­Meg kell azonban azt is mon­dani, hogy a vállalat által elvég­zett munka minőségére van kifo­gás. A Kútkarbantartó Vállalat­nak amellett, hogy még gyorsab­bá kell tenni a kutak kijavítását, nagyobb gondot kell fordítani a minőségi munkára. Sárkány Lajos Nagyhódos köz­ségből azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy két- hónapi családi pótlékot nem ka­pott meg. Szerkesztőségünk az SZTK-hoz fordult a panasz ügyé­ben. Sárkány Lajos utóbbi levelé­ben többek között a következőket írta: „Őszinte köszönetemet feje­zem ki a Néplapnak, hogy kéré­semre azonnal intézkedtek, öröm­mel írom, a kéthónapi családi pótlékot megkaptam.“ Orvoslást várunk ! Miért együnk rossz kenyeret, ha jót is ehetünk ? „Miért együnk rossz kenyeret, ha jót is ehetünk?“ — ezt kérdik a garbóiéi lakosok. Váradi Sán­dor levelében arról írt szerkesztő­ségünknek, hogy száraz és pené­szes kenyeret mérnek Garbolc községben. Azt mondják mNäSSi­művesszövetkezetben, hogy amíg el nem fogy, nem szállítanak jobb, frissebb kenyeret. A dolgo­zók bírálata jogos. Jobban meg .kell szervezni a kenyér szállítását, hogy állandóan friss kenyeret kaphassanak a dolgozók. Friss, jó Tizét: szeretnének inni a turrlései dolgozók A Néplap elintéste zöltünk. mely a péksütemény mi­nőségét kifogásolta. A cikkben bírálatot kaptak a Kiskereskedel­mi Vállalat dolgozói, akik nem törődnek az áru átvételekor azok minőségével. A nyíregyházi Kis­kereskedelmi Vállalat áruforgal­mi osztályáról többek között a következő választ kaptuk a bírá­latra: „A 42. számú áruda veze­tője helytelenül járt el és az in­tézkedést megtettük, hogy a neve­zett árudavezetö a jövőben ha­sonló hibát ne kövessen cl. A kenyérgyárral is megbeszéltük a kapott bírálatot, reméljük, a jö­vőben a kenyérgyár vezetősége is nagyobb gondot fordít a minőség ellenőrzésére. Szendrei István áruforgalmi osztályvezető.“ laevelező-mozgralmunk Az elmúlt hét folyamán 139 le­vél érkezett szerkesztőségünk cí­mére. Ezidö alatt — június 13-tól 19-ig 75 levelet közöltünk lapunk­ban. Különböző szervektől 21 olyan választ kaptunk, amelyben a bejelentések nyomán tett intézke­déseiket közük. A héten Magy községben beszéltük meg lapunk munkáját a levelezőkkel és olva­sókkal. 22-én élenjáró kombájn- és aratógépkezelők értekezlete lesz Nyíregyházán Kedden, 22-én a SZMT Zsdá- nov-utcai székházában a Medosz rendezésében megyénk élenjáró kombájn- és aratógépvezetői érte­kezletet tartanak, ahol elmondják a multévi tapasztalataikat és meg­beszélik az idei aratás-cséplés végrehajtását. Az értekezleten olyan ismert gépészek is részt- vesznek, mint Görgényi Ernő, a csaholci gépállomás kombájnosa, aki 351 holdon végzett aratást, Harmati Ferenc, a nyírtassi álla­mi gazdaság kombájnosa, aki 345 holdat teljesített. Olyan aratógép­kezelők, mint Csanádi István, a csaholci állami gazdaságból, aki 309 holdon végzett gépi aratást. Az élenjáró gépi aratók mellett ott lesznek a kiváló cséplőgépve­zetők is, olyanok, mint Bodnár Sándor, Német János felelős veze­tők,

Next

/
Oldalképek
Tartalom