Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
NÉPLAP 1954 JŰNIUS 20, VAiAWiiu élvezni ekeknek, j líftömknek Az őntelt szabó A csengeri Leóin tsz. MNDSZ-asszonyai a kongresszus határozatainak megvalósításáért Mi, a csengeri Lenin tsz. MNDSz-asszonyai, nagy figyelemmel hallgattuk a rádióban és olvastuk a , sajtóban pártunk III. kongresszusának napirendi pontjait, az ott elhangzott hozzászólásokat és különösen a kongresszus határozatait. Pártunk III. kongresszusán hozott határozataiból megértettük azt, hogy minden becsületes magyar nőnek, akr igazán szereti hazáját, gyqrrnejcét, családját és harcol a békéért, legfontosabb feladata: munkáján keresztül segítse, hogy nagyobb terméseredményt érjünk el, növekedjen a dolgozó nép jóléte. Ezért vállaltuk a férfiakkal együtt, hogy most, amikor igen szép a szálastakarmányunk, azt időben lekaszáljuk és be is takarítjuk, hogy a férfiak egyrésze más munkát végezhessen. Nem hanyagoljuk el a kapálást sem. Vállaljuk, hogy 100 hold kapásnövény ápolását elvégezzük, mire a férfiak lekaszálnak. Mi, MNDSz-asszonyok, harcot indítunk azért, hogy minél több családtagot vonjunk be a munka időben való elvégzésébe. Kérjük a járási tanács verseny- bizottságát, hogy a munkánkat jobban értékelje, mint eddig, mert az eddigi növényápolásban mi, MNDSz-asszonyok kivettük a részünket, de munkánkat nem értékelték. Egyben felkérjük járásunk tsz. dolgozó asszonyait, hogy kövessék példánkat és indítsanak harcot ők is a saját területükön, a munkában való részvételükkel a kormány Programm és a párt III. kongresszusán hozott határozatának megvalósításáért. CSENGERI LENIN TSz. MNDSz. ASSZONYAI. Modern mosoda épül Nyíregyházán Városunk dolgozó asszonyainak örömére, kezdetét vette vállalatunk mosodaépítése. Igen komoly problémája a dolgozó nőknek az, hogy a mosást munkaidő után kell otthon elvégezni. Az új kor- ménvprogramm végrehajtása során elérkezett az 'ideje annak, hogy városunkban komoly beruházással egy modern mosoda épülhessen. Kormányzatunk szem- előtt tartva a dolgozók igényeinek fokozottabb kielégítését, városunk nő dolgozóinak is. segítséget kíván ezzel adni. Ez év végére elkészül a mosoda. Méreteire jellemző, hogy 8 óra alatt 8—10 q fehérneműt mos ki. Vállalatunk dolgozói minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy jó minőségű munkával a dolgozó nőket az otthoni mosás gondjától megszabadítsák, hogy ezáltal is több idő jusson pihenésre, szórakozásra. Szabó Ignácné a Nyíregyházi Patyolat Vállalat dolgozója. boltja“ „A leértékelt áruk Rendszeres olvasója vagyok a Néplap „Asszonyok írják asz- szonvoknak” c. rovatának, amelyben sok érdekes dolgot mondanak el az asszonytársak. Most én szeretnék egy hírt kö- ' zölni asszonytársaimmal:'tegnap megnyílt Nyíregyházán a Dózsa György-utcában ,,a leértékelt áruk boltja’’. Ez a bolt hozza forgalomba a minőségileg kifogás alá eső, előnyös áron megvásárolható árucikkeket, pl. háziruhákat, pongyolákat, és még sok más árut. — Az itt felsorolt ruházati cikkek nagy része az eredeti árnál jóval olcsóbban, csaknem fele-áron vásárolható meg csupán azért, mert esetleg egy kis szakadás van rajtuk. Mint érdekességet mondom el, hogy pl. olyan cipőket is lehet kapni, amelyiknél az egyik félpár a másiknál fél számmal nagyobb, de miután igen sok olygn ember jár a földön, akinek egyik lába nagyobb a másiknál, bizonyos, hogy akad ezekre a cipőkre is vevő, hiszen igen olcsók. Már az üzlet megnyitásának első napján nagy érdeklődéssel keresték fel nemcsak a város, de a falu dolgozói is az újonnan megnyílt boltot. Raducziner Lászloné Kiskereskedelmi Vállalat. Receptek Juhtúrós sajt. 20 deka juhtúrót tejföllel, kevés sóval összekeverünk. Kicsepegtetjük, mint a tejfelsajtot. Vékony’ karikára vágott főtt tojással és sonkával szép szendvicseket készíthetünk belőle. Zöldséges szendvics. Különböző zöldfőzeléket lereszelünk, vajjal és főtt tojás sárgájával összekeverjük. ízlés szerint sózzuk. Friss kenyérszeletekre kenjük és sonka, vagy sajtszeletekkel díszítjük. Sült gomba. A gombát megtisztítjuk, megmossuk, zsírozott lábasban, lapjával lefelé fordítva, egymás mellé rákjuk. Füstölt szalonnát apróra vagdalunk, s belerakjuk a gombába. Forró sütőben megsütjük. A kenyér-, vagy zsemlyeszeleteket megvajazzuk, két- két gombát ráteszünk és rövid időre a kenyérrel együtt sütőbe tesszük. Darás piskóta. 6 tojás sárgáját 6 kanál porcukorral keverünk, beleteszünk 4 kanál darát és 3 kanál lisztet. Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük, közepes tűznél sütjük. Ha megsült, kettévágjuk és lekvárral összeragasztjuk. Élt egyszer Bergengóciában egy szabómester, aki a király főfőfőfő* föszabója volt. Nevét ismerték Hencidától Boncidáig, mert olyan ruhákat tudott készíteni, hogy ezeknek csodájára jártak. A föföföfőfőszabómester körül egy ármádia inas dolgozott, az egyiknek például nem volt más dolga, mint az ollókat fenni, a másik meg csak a leesett gombostűket szedegette fel, sőt volt egy olyan inas is, akinek a felesett gombostűket kellett leszedegetni, mondanom sem kell, hogy ennek az inasnak nem volt sok dolga ... Ez a szabómester annyira öntelt volt, hogy már önteltebb nem is lehetett volna. Magasan hordta az orrát, úgyhogy nem tudta, mi van a lába alatt. Ezért egy kis legényke mindig előtte futott és így kiáltozott: — Most méltóztassék vigyázni, mert lépcső következik, szíves en- gedelmével. Nemrégiben azonban csúfosan megjárta, rajta nevetett egész Bergengócia, még a madarak is nevettek a fákon és a virágok a réten. Hogy miként járt pórul, azt az alább mondom el: Történt pedig, hogy maga Hold öfényességc látogatott el a műhelyébe. — No, föföföfőfőszabómester, — mondotta nyájasan a Hold, — most mutassa meg nekem, mit tud. Csináljon nekem egy olyan ruhát, amilyet még soha senkinek nem csinált. — Bízza csak rám, Öfényessége! — hajlongott a szabómester. — Megcsinálom én azt hiba nélkül. — Azzal elővette ezüst mérőszalagját és egy táblára feljegyezte a Hold méreteit. Rögtön tudta, hogy nem lesz könnyű feladat, mert sovány volt a Hold nagyon, görnyed- ten állt, mint a kifli. Másnap hozzá is kezdett a varráshoz. A legfinomabb selyemből, bársonyból, a legdrágább csipkéből készült az öltöny, amibe ráadásul meg ezüst- és aranyszálakat szőttek. A kész ruhára csil- lagtörmeléket szórtak, hogy annál csillogóbb legyen. Két hét múlva készen is lett a ruha. Megbeszélt időben aztán, fényes udvartartás kíséretében. megjelent nála a Hold, Felprobál-* ta ezt a csodálatosan szép ruharemeket, de mindjárt az első percben baj volt. Nem fért föl rá ;a nadrág. Szétrepedt az ülepén és a cérna helyett használt hárfahúrok muzsikálva szakadtak szét. Volt erre nagy kacagás. Az öntelt szabómester szeretett volna hét rőf- nyire elsüllyedni a föld alá szé- gyenletében. A Hold szigorú hangon szólt hozzá: — Micsoda szabómester kigyel- med, ha ilyen ruhákat csinál, amibe nem lehet beleférni... Dadogva mentegetőzött a szabó- mester: — Két hét múlva tessék eljönni újra! Addigra olyan ruhát varrók, hogy olyant még nem csinált senki... Újra megmérte a Hold méreteit és különös gondot fordított a pocakjára. Két hét múlva aztán újra meg-* jelent a fényes megrendelő a műhelyben. De, mivel akkor már holdtölte volt, annyira kövér lett, hogy szinte begurult az ajtón. Újra felpróbálta az öltönyt, de az megint szűknek bizonyult. Hiába próbálkozott nyögve, szuszogva. nem fért bele, hiába nyomta, tolta a ruhába tizenhét udvaronc, hiába imádkozott három apáca, akkor se fért bele. Dühbe gurult erre a Hold és azt kiáltotta: — No, még egyszer megpróbálkozom veled, de utoljára. Ha akkor sem sikerül, akkor a legkisebb inasod mellé kerülsz legkisebb inasnak. Szörnyen megijedt erre a föfő-t főfőfőszabómester. Újra szabtak-. varrtak és végül harmadszorra is elkészült a remekmű. Harmadszor is eljött a Hold, de most meg akkora volt a ruha, hogy egészen elveszett benne, és harmincnégy fáklyás udvaronc kerestc-kutatta át az öltöny minden zegét-zugát, míg végre rábukkantak. Az öntclt szabómester elfeledkezett arról, hogy holdtölte után újra holdfogyatkozás következik. Mit tehetett volna mást? Szégyenében elbújdosott, világgá ment. „Községünk dolgozóinak örömére 1950-ben új fúrottkútat készítettek. Meg is becsülték a dolgozók féltett kincsüket, a friss, jó ivóvízben bővelkedő kútat. A kút azonban nem győzte egyedül ellátni az egész községet. Mór a múlt évben sokat betegeskedett, de nem igyekezett gyógyítani senki. így 1954 februárjában felmondta a szolgálatot. A vállalattól voltak kint, nézegették, körül- körül járták a kútat. Állítólag kijavították. Azért állítólag, mert a község határát talán el sem hagyták a mesterek, újra elromlott — nem adott vizet. A javításért járó összeget megkövetelték a karbantartók, melyet meg is kaptak. Kérésünkre újra kijöttek a vállalattól és szétszedték a kútat. Ennek már három hónapja, s azóta üres kannákkal, vödrökkel távoznak tőle a község lakosai. Bennünket, a községi tanács vezetőit vonnak felelősségre a dolgozók, az üres vedrekkel hozzánk jönnek. Arra kérjük az illetékeseket, hogy sürgősen orvosolják a községünk dolgozóinak panaszát“ — így ír levelében Gyulai Sándorné vb. titkár. Köteles Béláné is azt írja Mérkvállajról, hogy az első kerület telepén lakó dolgozók részére nincs ivóvíz, mert rossz a fúrott- kút. Hasonló panasszal számos olvasónk, levelezőnk fordult szerkesztőségünkhöz. A Kútkarbantartó Vállalat igyekszik a panaszokat orvosolni. Az utóbbi időben több községben rendeztették, kijavították a kutatkat és ez érdeme a Kútkarbantartó Vállalatnak. Lapunk 16-i számában, az „Orvoslást várunk" rovatban cikkket köMeg kell azonban azt is mondani, hogy a vállalat által elvégzett munka minőségére van kifogás. A Kútkarbantartó Vállalatnak amellett, hogy még gyorsabbá kell tenni a kutak kijavítását, nagyobb gondot kell fordítani a minőségi munkára. Sárkány Lajos Nagyhódos községből azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy két- hónapi családi pótlékot nem kapott meg. Szerkesztőségünk az SZTK-hoz fordult a panasz ügyében. Sárkány Lajos utóbbi levelében többek között a következőket írta: „Őszinte köszönetemet fejezem ki a Néplapnak, hogy kérésemre azonnal intézkedtek, örömmel írom, a kéthónapi családi pótlékot megkaptam.“ Orvoslást várunk ! Miért együnk rossz kenyeret, ha jót is ehetünk ? „Miért együnk rossz kenyeret, ha jót is ehetünk?“ — ezt kérdik a garbóiéi lakosok. Váradi Sándor levelében arról írt szerkesztőségünknek, hogy száraz és penészes kenyeret mérnek Garbolc községben. Azt mondják mNäSSiművesszövetkezetben, hogy amíg el nem fogy, nem szállítanak jobb, frissebb kenyeret. A dolgozók bírálata jogos. Jobban meg .kell szervezni a kenyér szállítását, hogy állandóan friss kenyeret kaphassanak a dolgozók. Friss, jó Tizét: szeretnének inni a turrlései dolgozók A Néplap elintéste zöltünk. mely a péksütemény minőségét kifogásolta. A cikkben bírálatot kaptak a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói, akik nem törődnek az áru átvételekor azok minőségével. A nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályáról többek között a következő választ kaptuk a bírálatra: „A 42. számú áruda vezetője helytelenül járt el és az intézkedést megtettük, hogy a nevezett árudavezetö a jövőben hasonló hibát ne kövessen cl. A kenyérgyárral is megbeszéltük a kapott bírálatot, reméljük, a jövőben a kenyérgyár vezetősége is nagyobb gondot fordít a minőség ellenőrzésére. Szendrei István áruforgalmi osztályvezető.“ laevelező-mozgralmunk Az elmúlt hét folyamán 139 levél érkezett szerkesztőségünk címére. Ezidö alatt — június 13-tól 19-ig 75 levelet közöltünk lapunkban. Különböző szervektől 21 olyan választ kaptunk, amelyben a bejelentések nyomán tett intézkedéseiket közük. A héten Magy községben beszéltük meg lapunk munkáját a levelezőkkel és olvasókkal. 22-én élenjáró kombájn- és aratógépkezelők értekezlete lesz Nyíregyházán Kedden, 22-én a SZMT Zsdá- nov-utcai székházában a Medosz rendezésében megyénk élenjáró kombájn- és aratógépvezetői értekezletet tartanak, ahol elmondják a multévi tapasztalataikat és megbeszélik az idei aratás-cséplés végrehajtását. Az értekezleten olyan ismert gépészek is részt- vesznek, mint Görgényi Ernő, a csaholci gépállomás kombájnosa, aki 351 holdon végzett aratást, Harmati Ferenc, a nyírtassi állami gazdaság kombájnosa, aki 345 holdat teljesített. Olyan aratógépkezelők, mint Csanádi István, a csaholci állami gazdaságból, aki 309 holdon végzett gépi aratást. Az élenjáró gépi aratók mellett ott lesznek a kiváló cséplőgépvezetők is, olyanok, mint Bodnár Sándor, Német János felelős vezetők,
