Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-19 / 144. szám

(Világ fit^Ueiáj^ai eggetülfelek J XI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1954 JUNIUS i9, szombat A geszterédi termelési bizottság növénytermesztési szakcsoportjáról A geszterédi tanácsháza előtt versenytábla köti le a járókelők figyelmét. A megdicsértek között Kinyik István 9 holdas dolgozó paraszt nevét olvashatják, aki már a harmadik kapálást is elvé­gezte. Kinyik Istvánt kint találtuk meg a határban. TISZTA A HATAR A „Füzesrét“ düllőbe mentünk, ott dolgozott egy alacsonytermetű, a nap tüzétől barnára sült arcú ember, kinek csak a fogsora fe­hérlett feketés bajusza alól. Nem várta, hogy kérdezzük, a köszö­nés után beszélni kezdett. —: Leverte az eső, ismét meg kell kapálni — mutatott a kezé­ben lévő kapával egyholdas do­hányföldjére. — Pedig gyom sincs benne, — vette át a szót Kirimi elvtárs, a mezőgazdasági előadó. Válasz­ként a szorgalmas gazda elmond­ta, hogy nem is a gyom miatt, hanem az eső miatt végzi a kapá­lást, hogy porhanyóssá tegye a földet, nehogy elpárologjon a nedvesség. Néhány percnyi beszélgetés után Kinyik bácsit nem hagyta nyugton valami, s megkért ben­nünket, tekintsünk körül alapo­sabban az ottlévő 8 holdas birto­kán. Mi sem voltunk restek, meg­néztük minden veteményét köze­lebbről. Sötéten zöldéit a burgo­nyája, amit már kétszer töltöge­tett a kapálás óta. Kukoricájában egy szál gyomot sem lehetett lát­ni, nem volt még ideje kinőni a harmadik kapálás óta. Búzatáb­lája, mely nehéz kalászaival len­gett az enyhe szélben, becslés sze­rint 14 mázsás termést igér holdjá­ról. A burgonya sorai között élet- rekelt a dinnye és virágzásra ké­szült a dúslevelű mák. öröm volt nézni a földjét. Nem­csak itt van ez így, hasonlóan tiszták- a vetemények, amerre csak ellát a szem a geszterédi ha­tárban. Sehol egy gazos föld, szá­radnak a. kivágott gyomok. Erről is beszélt Kinyik István, a terme­lési bizottság növénytermesztési szakbizottságának elnöke. A TERMELÉSI BIZOTTSÁG NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZAKCSOPORTJA Ahogy nézelődünk, arra lettem figyelmes, hogy hivatalos dolgok­ról kezdenek beszélni Kirimi és Kinyik bácsi. Valami javaslatról beszéltek. Először nem értettem meg, hogy miről beszéltek. Aztán elmondták, hogy Oláh István nem bírt a kapálással. A ter­melési bizottság tagjai jelentették a tanácsnak, egyben javaslatot is tettek, hogy szervezzenek segítsé­get az idősebb gazdának. Köles József és Barna László termelési bizottsági tagok nem­csak szervezték a segítségadást, hanem maguk is tevékenyen résztvettek abban, meghuzatták földjét Oláh Istvánnak. Mivel a termelési bizottság munkájára terelődött a szó, így hát megkértem őket, mondják el: mit tett a termelési bizottság azért, hogy ilyen szép tiszták a kapásföldek Geszteréden. Első szavuk az volt, hogy a növényter­mesztési szakcsoport — mivel a növényápolás legfontosabb nap­jainkban — kéthetenként ülése­zik. Ott aztán alaposan fontolóra vesznek minden egyes munkát, előrelátóan beszélnek a feladatok­ról, nem szűkölködnek a terme­lési bizottság tagjai a javaslatok­kal sem. Az esős időben azt java­solták, hogy előbb a homokos ta­lajon kezdjék a kapálást kölcsö­nösen segítve egymást. Munkához is láttak. Aztán úgy látták jónak, hogy az eső után közvetlenül kéz­zel kezdjék gyomlálni, egyelni a répát. Majd kapával folytatták, ök voltak az elsők mindenben. Javasolták, hogy a lucerna máso­dik terméséből bőven hagyjanak magnak. Megfogadta a tanács. Segítette őket ebben is. Aztán a burgonyabogár és egyéb kártevők figyelését, keresését szervezték meg düllönként és utca szerinti beosztással. Aztán elmentek a földművesszövetkezet vezetőjé­hez. Megnézték, van-e elegendő permetezőszer. Sürgették a ren­delést. ARATÁS ELŐTT (---------------------------------------­A mai számban: A vonatablakból (2. oldal) Hírek Franciaországból (3. oldal) Előadás Csengerben (4. old). A novoszibirszki vízierőmű építkezésén megkezdődött a vázak szerelése és a betonlerakás. Ebben az évben lerakják az első 125 ezer köbméter betont a vízierőmű főépületén. • A képen: Vázak szerelése cs betonozás a novoszibirszki vízi- erőmű főépületének építkezési területén. (Foto: V. Lescsinszkij.) FALVAINK JELENTIK Legutóbbi ülésükön pedig, amit június 7-én tartottak, megbeszél­ték az aratással, behordással és csépléssel kapcsolatos feladatokat, nehogy késve kezdjenek. Javasol­ták a tanácsnak az utak, hidak társadalmi úton történő kijavítá­sát. Meg is kezdték ezt a mun­kát. A Pázsit dűlőben már kija­vítva várja az egyik híd a közle­kedőket. Megtöltötték a Vasvári- út gödreit. Kaszát, kaszakövet, sarlót időben rendeltettek a földművesszövetkezettel. A má­sodvetéshez szükséges vetőmagok­ról sem feledkeztek meg, időben biztosították a köles és muhar vetőmagot. Ha tanácsra van szük­ségük, ott van Nagy Imre, a bal- kányi gépállomás kihelyezett agronómusa, szívesen segíti őket. A geszterédi termelési bizottság nincs magárahagyva. Mindenben segíti munkáját a pártszervezet, a tanács. Javaslatukat — ami az egész község ügyét érinti — hatá­rozatba foglalja a községi tanács, s a pártszervezet segítségével szé­leskörben alkalmazzák azokat. Javaslat pedig bőven van. Július 1-től július 20-ig kedvezményes fuvart kapnak a tsz-ek a gabona behordásához A minisztertanács határozata alapján az illetékes miniszté­riumok intézkedtek arról, hogy az elengedő szállítóeszközzel nem rendelkező termelőszövetkezetek július 1-től július 20-ig a gabona behordáshoz és az ezzel kapcso­latos visszfuvarokhoz a gépko­csik teljes kihasználása mellett — kedvezményesen TEFU-gépkocsi- kat vehetnek igénybe. A kedvez­ményes díjtétel áru-tonnakilomé­terenként 3 forint. A TEFU-gépkocsikra vonatko­zó igényeket a tsz-ek sürgősen jelentsék be a megyei tanácsok közlekedési csoportjánál. A beje­lentésben fel kell tüntetni a tsz. nevét és címét, a fuvarozásra váró terményt, annak súlyát, ezenkívül meg kell jelölni a szállítóeszköz-szükségletet és az igénybevétel időtartamát, As aratás-cséplés előtt Fehérgyarmaton A fehérgyarmati gép­állomás minden mun­kát idejében végez el. Mennyiségileg sem le­het semmi kifogás a szántásra, növényápolás­ra. Nem csoda, hiszen olyan traktorosai van­nak, mint Bihari Sán­dor, Bihari Mihály, Ba­logh László, akik a kon­gresszusra tett Ígéretü­ket megtartották és vál­lalásukat teljesítették. Az aratás-cséplés zavar­talan biztosítása érde­kében újabb versenymoz­galom bontakozott ki a gépállomás életében. — Nemrégiben szakszerve­zeti taggyűlésen tettek újabb vállalásokat az elvtársak, közöttük Gál Béla mint brigádvezetö, versenyre hívta ki az összes brigád vezetőket a 130 százalékos teljesítés­ért, a nyári idényben. Párosversenyre Tóth Károly brigádvezetőt hívta ki, aki 150 száza­lékra teljesítette tervét. Gyomtalanok a császárszállási Alkotmány földjei Szép eredményekről számolnak be a nagy- kállói járás községeinek nagyrészéből. Már a növények elvetésénél versenyt indítottak a tsz-ek, hogy melyik fog nagyobb területen és több növényféleségnél új módszereket alkal­mazni. A császárszállási Uj Alkotmány tsz. indította el a 200 mázsás burgonyatermés moz­galmát. Dolgoznak is serényen a tagok. 100 hold burgonyavetésterületüket kétszer kapálták és töltögették már. A növények szépen virág­zanak. Egyetlen gyom sincs földjükön. A kör­nyék csodálja a szép munkát. A megyében se­hol nem lehet, találni olyan szép burgonyát. — Biztosan néznek a jövő elé, mert az idő is kedvez, meg aztán ők sem tétlenkednek. Forró Sándor. Nem tett kárt az eső lucernánkban Az elmúlt hetekben kevés nap múlt el eső nélkül, s ez éreztette hatását a növényápolás­ban is. A múlt hét derűs napjain lekaszáltunk 5 kát. hold lucernát, ám örömünk rövid ideig tartott, újra beborult. A tsz.-elnökkel és a bri­gádvezetővel megbeszéltük, hogy a gazdaságban lévő faanyagból szárítóállványt készítünk, az esőzés alkalmával azt használjuk majd. — A rendben lévő lucernát még száraz időben meg­forgattuk és bár utána három napig állandóan esett nem kellett félni, mert takarmányunk nem ázott a földön. Ahogy az eső megállt, a lucerna mindenünnen kapta a levegőt, így a száradás egyenletes volt. Ezért javaslom a tsz-ek-nek, hogy alkalmazzák ezt az eljárást esős idő alkalmával, nemcsak lucernánál, ha­nem minden szálastakarmány növénynél. Bock Kálmán agronómus, Méhtelek. Eredményesen védekestek a növényi kártevők elten a nagykállói járásban NagykáUóban már ré­gebben alakult meg a növényvédelmi állomás, s most már hét motoros permetező- és porozó­géppel zúdítják a halált az éhes hernyókra. A jól bevált „Holló 10‘‘ vegyszeres permetezés­sel és porozással tökéle­tesen felszámolták a ve­szélyt. Nyolc nap alatt mintegy 45 községben 20 mázsa töménységnek megfelelő szerrel 13.000 termófaegységnek meg­felelő gyümölcsfát men­tettek meg az amerikai szövőlepkétől és a gala­gonyapillétől. Különösen szép ered-' ményeket értek el még a kisvárdai járásban, ahol a parkok utcái mel­letti fákat is megtisztí­tották a galagonyapille és az amerikai szövőlep­ke hernyójától. Meg­szervezték a termelési bizottságok a figyelő- szolgálatot és a második nemzedéket is időben pusztítják el ezzel az erős szerrel. Látogatás a nyírbogdányi Dózsa termelőszövetkezet állattenyésztőinél (Tudósítónktól.) Már messziről láttuk, hogy az 54 éves Lisóczki Jó­zsef, a termelőszövetke­zet sertésgondozója a hí­zók körül szorgalmasko- dott. Munkatársai, Ko­vács Mihály és Plósz Jó­zsef a nyájakat legeltet­ték. Lisóczki bácsi ké­sőbb vizet hozott a vá­lyúba, majd örömmel közölte velünk, hogy már elkészítették a fiaz- tatókat. A falakat kivül- belül kimeszelték, a kut- ricákat friss homokkal feltöltötték. A kis ajtók­ra már a kocák nevét is felírták. A második fiaz- tatáshoz 40 darab törzs­könyvezett mangalica kocával készülnek a sertésgondozók. Az első fiaztatás nagyon jól si­került: 6 és feles átlag­gal. A terv túlteljesíté­séért 10 malacot kaptak prémiumként a sertések gondviselői. A termelő- szövetkezet örömmel ad­ta a 10 malacot. Nemhiába fogadták örömmel Lisóczki bá­csit 1951-ben, ami­kor belépett a ter­melőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet azon­nal rábízta a vásárolt 40 darab előhasú koca gondozását. Azóta a ser­téstenyésztés a jövede­lem főforrása a termelő- szövetkezetben. Ebben az évben már eddig több mint 210.000 forin­tot jövedelmezett a ser­tésállomány. A termelő- szövetkezet minden szorgalmas dolgozó tag­ja munkaegységre elő­legként egy-egy malacot kapott. Beszélgetés közben ezeket mondta Lisóczki bácsi: ..Szerintem semmi sem olyan jövedelmező, mint a sertéstenyésztés.“ Majd később azzal di­csekedett, hogy a terme- lőszöve*kezet már az egészévi sertésbeadását teljesítette. Most 17 da­rab hízót hizlalnak, melyből 7 darabot az aratáskor vágnak le a tagság részére. 70 darab sertést expresshízlalásra szerződtek. Lisóczki bá­csi munkatársaival és az egész termelőszövetke­zettel együtt megértet­ték pártunk és kormá­nyunk határozatait. — Szorgalmas, jó munká­val igyekeznek növelni a tagok jövedelmét, és egyúttal a dolgozó né­pünk életszínvonalát. A termelőszövetkezet jövedelmét növeli a szarvasmarha, juh és a baromfitenyésztésből származó jövedelem is. A tejtermelést állan­dóan növelik a tehené­szetben. Az áprilishavi fejési istállóátlagot má­jusban 9.1 kilogrammra, a tehenek fejési átlagát 7.7 kilogrammról 13 ki­logrammra emelték. Elérték már azt is, hogy a Szekfű nevű te­henük 20.3 kilogramm tejet ad naponta. A nyír- bogdányi Dózsa termelő­szövetkezetnek az ezévi előlegosztást teljes egé­szében az állattenyésztés biztosította. Megkérdez­hetjük ezek után, érde­mes-e foglalkozni az ál­lattenyésztéssel? Érde­mes-e megbecsülni az állatgondozókat, a leg­jobb munkások részére, prémiumot adni? He­lyes-e kérni az állatte­nyésztés jövedelmének emelése érdekében az állami állattenyésztő ál-, lomások véleményét és szaktanácsát? Ezekre a kérdésekre a gyakorlat ad választ. Választ ad az olyan termelőszövetke­zetek állattenyésztése, mint a nyírbogdányi Dó­zsa termelőszövetkezeté. Igen. érdemes! TÓTH MIKLÓS. a kemecsei állattenyésztő állomás vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom