Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-15 / 140. szám
2 NÉPLAP 1954 JUNIUS 15, KEDD J A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az MDP ül. kongresszusa határozatainak tanulmányozásáról az 1954—55-ös pártoktatási évben mányozása alap- és felsőbb fokon, ve) a következő témakörök alap- (klasszikus irodalommal kiegészít-| ján történjék: I. A magyar népi demokrácia tízéves társadalmi, politikai és kulturális fejlődése 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a polgári demokratikus és a szocialista forradalomról, a munkásság és parasztság demokratikus diktatúrájáról, a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövésé- ről. Fejlődésünk két szakasza, pártunk harca a proletárdiktatúra megvalósításáért és megszilárdításáért. 2. Népi demokráciánk társadalmi szerkezetének megváltozása. A munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a népi egység kialakítása. 3. A kultúrforradalom kibontakozása. A köznevelés, a tudomány, az irodalom, a művészet fejlődése. Népünk hazafias nevelése. A kialakuló erkölcsi-politikai egység, a hazafiság és a proletárnemzetköziség mint fejlődésünk mozgató erői. 4. Fejlődésünk nemzetközi körülményei. A nemzetközi helyzet a második világháború után. A1 Szovjetunió vezette béketábor következetes harca a tartós béke biztosításáért. A nemzetközi békemozgalom kiszélesedése és hazánk feladatai a béke védelmében. Ií. Népgazdaságunk fejlődése, jelenlegi helyzete és feladatai Az MDP. III. kongresszusa a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásával átfogóan elemezte pártunk és népi demokráciánk fejlődését. Tisztázta fejlődésünk jellegét és mozgatóerőit; világos perspektívát, elvi és gyakorlati útmutatást adott az elkövetkező évek feladatainak megoldásához. A marxizmus-leninizmus tanításai alapján megvilágította népi demokratikus államunk alapja: a munkás-paraszt szövetség további megszilárdításának útját. Az MDP. III. kongresszusa a szocializmus gazdasági alaptörvényét figyelembevéve határozta meg pártunk és népi demokráciánk fő célját: a dolgozó nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának következetes emelését. — Ennek érdekében legfontosabb feladatként a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztését és a közszükségleti cikkek termelésének fokozását jelölte meg. A kongresszus az egész népgazdaságban a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására Irányította a figyelmet. Pártunk kongresszusa azt a lelkesítő óéit tűzte ki, hogy a második ötéves terv időszakában az egész népgazdaságban — tehát a mező- gazdaságban is — lerakjuk a szocializmus alapjait. Az MDP. III. kongresszusa a marxista-leninista államelmélet alapján feltárta népi demokratikus államunk és államigazgatásunk eredményeit és fogyatékosságait, elemezte a tanácsoknak, mint államhatalmi szerveknek és tömegszervezeteknek feladatait. Megjelölte államunk további erősítésének, a Függetlenségi Népfront fejlesztésének, a népi-nemzeti egység szorosabbra fűzésének útját. Az MDP. III. kongresszusa megvilágította, hogy további haladásunk hajtóereje és feltétele: népünk hazaszeretete, barátságunk a felszabadító Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, nemzetközi szolidaritásunk a békéért, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Az MDP. III. kongresszusa a lenini pártépítési elveken alapuló új Szervezeti Szabályzatot fogadott el, amely jelentősen szélesíti a párton belüli demokráciát és ugyanakkor nagyobb követelményeket állít a párttagok elé, növeli a felelősséget a párt, a nép ügye iránt. Pártszervezeteinknek minden erőt összpontosítaniok kell a kongresszus határozatainak végreli.rj- tására. E munka sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy egész párttagságunk és elsősorban a pártaktíva elmclyülíen tanulmányozza a kongresszus gazdag anyagát, hogy mélyebben megértse pártunk politikáját. Ennek érdekében az 1954— Í955-ÖS pártoktatási év a kongresszus határozatai tanulmányozásának éve legyen. A kongresz- szus anyagainak tanulmányozása elősegíti politikánk megértését és végrehajtását, még szilárdabbá teszi pártunk eszmei-politikai egységét. A kongresszusi anyagok tanul1. A marxizmus-leninizmus tanítása a szocialista iparosításról. Hazánk szocialista iparosítása. A marxizmus-leninizmus tanítása a munkás-paraszt szövetségről a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején. A mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átalakítása. A magyar mezőgazdaság helyzete. 2. Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza. Az új szakasz jellemző vonásai. A szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesülésének biztosítása és ennek érdekében a mezőgazdaság fokozott fejlesztése — az új szakasz legfontosabb feladata. A munkásparaszt szövetség gazdasági alapjainak megszilárdítása az új szakaszban. A munkatermelékenység emelése, az önköltség csökkentése az 1. A marxizmus-leninizmus tanítása a burzsoá államgépezet szétzúzásáról és e- tanítás alkalmazása pártunk politikájában. A marxizmus-leninizmus tanítása a szocialista államról. A proletár- diktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség. A Függetlenségi Népfront népi demokráciánk legátfogóbb társadalmi és politikai szerve, a népi nemzeti egység emelője. 2. A tanácsok mint hatalmi 1. A marxizmus-leninizmus tanításai a munkásosztály forradalmi pártjáról. Az MDP. társadalmunk és népi demokratikus államunk vezető ereje. 2. Pártunk fejlődése az MDP. II. kongresszusa óta. Pártunk szervezeti erősödése. Ideológiai nfunkánk fejlesztésének feladatai. A káderek helyes kiválogatása és nevelése. 3. A Szervezeti Szabályzat a pártáiét alaptörvénye. A párt ideológiai, politikai és szervezeti egységének jelentősége. A párton belüli demokrácia kiterjesztése, a kollektív vezetés elvének további elmélyítése. A bírálat-önbirálat fejlesztése. A párttagok megnövekedett kötelességei. A párt cs a a pártor,kívüli tömegek közötti egész népgazdaságban az életszínvonal emelésének alapvető feltétele. a) Feladataink a mezőgazdaság fejlesztése és szocialista átszervezése terén. A Központi Vezetőség 1953 decemberi határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. b) A szocialista iparosítás az új szakaszban. A túlzott ütemű iparosítás felszámolása; az iparon beiül az arányosság helyreállítása; a nehézipar lassúbb ütemű fejlesztése. c) A szocialista kereskedelem feladatai a dolgozók életszínvonalának emelésében. d) Az osztályharc kérdései az új szakaszban. Harc a párt politikájának jobb- és baloldali eltorzítása ellen. 3. A második ötéves terv irányelvei. szervek és a dolgozók tömegszervezetei. A tanácsok felső irányítása és a tanácsdemokrácia fejlesztése. A tanácsok államigazgatási munkája. Harc a bürokratizmus ellen. A, tanácsok szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében és szocialista átszervezésében. Feladatok a szocialista törvényesség és az állampolgári fegyelem megszilárdítása terén. 3. A pártszervezetek feladatai a tanácsok munkájának irányításában és ellenőrzésében. kapcsolat további megszilárdítása. A pártszervezeték politikai és szervezeti megerősítése az alapvető jelentőségű iparágakban és a falun. , # Pártszervezeteink fontos feladata, hogy az új oktatási év gondos előkészítésével, majd az év folyamán, a tanfolyamok színvonalas ellenőrzésével és irányításával, a helyi kérdések alapos Ismertetésével is biztosítsák a kongresszus határozatainak eredményesebb végrehajtását, s a párttagok és a pártonkívülí tömegek öntudatának emelóeét. A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE III. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai IV. A pár! mánk a kérdései. Pártunk áj Szervezeti Szabályzata Országos második lett a Cvépjavító VállaSat A Szabolcs-Szatmármegyei Gépjavító Vállalat dolgozóinak június 12-én, szombaton délután adta át Zubek Sándor, a földművelésügyi minisztérium kiküldötte a földművelésügyi minisztérium és a MEDOSz. elnökségének vándorzászlaját és az azzal járó pénzjutalmat. A vállalat dolgozói ezt a kitüntetést azzal érdemelték ki, hogy az ország gépjavító Vállalatai közül a legjelentősebben emelték a munka termelékenységét, csökkentették az önköltséget és olcsón, jóminőségű munkát végeztek. A vándorzászló már negyedszer van a vállalat dolgozóinak kezében. Háromszor, — mint most is — a második helyezésért kapták, egyszer pedig országos elsők voltak. A vállalat dolgozói ígéretet tettek, hogy a jövőben munkájukat a kongresszus határozatainak szellemében fogják végezni. Még fokozottabban harcolnak a termelékenység, a minőség emeléséért, a takarékosságért és az önköltség csökkentéséért. A vállalat dolgozói az ünnepség után vidám hangulatban szórakozással töltötték el a szombat délutánt. Az állattenyésztés fejlesztéséhez jobb, több takarmány szükséges állattenyésztési lapaszíalaicsere-érieitezlei Nyíregyházán Június 12-én állattenyésztési tapasztalatcsere-értekezletet tartottak Nyíregyházán a megyei tanács rendezésében. A bevezető előadást Piacsek András, a vá- sárosnaményi állattenyésztési kísérleti állomás vezetője tartotta megyénk állattenyésztésének időszerű problémáiról. Az előadás legnagyobb része a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozott, amelyből mai lapunkban a takarmányalap biztosítására vonatkozó részt az alábbiakban közöljük: Állatállományunk számára nem állt elegendő takarmány rendelkezésre sem a múlt években, sem a jelen gazdasági évben. Különösen hiányos szarvasmarhaállomó- nyunk takarmányozása. Sokszor életfenntartó szükségletre sem jut elég, nemhogy termelésre. A gazdaságokban megtermelt vagy vásárolt .esetleg juttatási akció folytán megszerzett abrakfélék, szálasok igen sokszor nem a szarvasmarháknál kerülnek feltakarmányozásra, hanem más állatoknál, például a lónál, ahol gyakori a pazarlás. Általában kevés a takarmányvetés, főleg pillangósokból. — A termelt takarmányoknál pedig kevés a hozam, de még ezt a keveset is csökkenti a helytelen betakarítás, tárolás és felhasználás. A kevés hozam egyik legdöntőbb oka az, hogy istállótrágyát nem adnak a takarmányíéléknek, csak az ipariaknak és a kapásoknak. Pedig, ha a rendelkezésre álló is- téllótrágya egy részét a takarmánynövények termésfokozására használnánk fel, akkor több állatot tudnánk jóllakatni, több és jobb lehetne az istállótrágya. A következő évben már a többlet-trágyából elegendő trágya jut* na az ipari és kapásnövényeknek is. Ilyen módon a szarvasmarhatenyésztés az. egész mezőgazda- sági üzem forgatótengelyévé válna. Több lucernát, lóherét, őszi takarmánykeveréket és különösen a silókukoricát kell szorgalmazni, mert ez a növény azonos területen több tápanyagot ad, mint a takarmányrépa. Lényegesen emelné a takarmányalapot a kettős termesztés is, amely mindenütt, de főleg a Tisza felső folyása mentének talaj- és csapadékviszonyai között feltétlenül eredményes lenne. A korai takarmány- keverékek után csalamádét, kölest, silónapraforgót, takarmány- csillagfürtöt és takarmánytököt vethetünk. Igen hosszúra nyújtja a zöldfutószalagot a takarmány- káposzta, amely ízletes, jó tápértékű téli zöldtakarmány. Etetésekor azonnal emelkedik a tejhozam. Komoly takarmányozási gondtól szabadítaná meg november, december, sőt január hónapban is az alacsonyabb fekvésű, ielevényes talajjal rendelkező gazadságc-kat. Ilyen a Nyírségben is akad. nem is beszélve a kis- várdai és a tiszalöki járásokról. A szálastakarmányokat, réti fűvet általában későn vágják a nagyobb tömeg miatt, pedig így a minőség és a tápérték romlik. A pillangósok szárításánál alig használják még a görgeteges, vagy Kund-féle szárítási módot. A régi elavult szárítással nagy a levélpergés mór a szárításnál, gyűjtésnél is, de különösen nagy a veszteség, a behordáskor, kazalozásnál és etetéskor. A jászolban többnyire csak félértékű, rostos szárazrészek kerülnek. A felületes boglyázás következtében gyakori a beázás és a penészedés. Ismeretes, hogy a jó silóval a; tehenészetben és a hizlalásnál milyen jó eredményeket lehet elérni. Nemcsak sok szénaértéket! és abrakot takaríthatunk megi veie, hanem elkerülhetjük a bizonytalanságot is. Nem kell sajnálni a silóból a jobb takarmá- nyokat sem: tavasztól őszig silóz-í zunk őszi keveréket, pillangóst,) csalamádét, silónövényeket. Jól silót csak szervezett munkával, Ryors ütemben készíthetünk a felmelegedés veszélye nélkül. —■ Nagy mértékben csökkenthetjük a tejtermelés költségeit, ha tehe-l neinkkel szálastake.rmányt, silót,! gyök-gumóst jóllakásig etetünk.l Az igy megtakarított abrakból1 jutna a szárazonálló és frissfejős! teheneknek, borjaknak, nővendé-! keknek. Ma sokhelyütt a legelte-] tésre bízzák a nagytejű friss bor-! jast és az elapasztót egyaránt ta-| vasitól kezdve. A zöldtakar-! mányt beszárítják télire, silót, pedig keveset készítenek, néhol1 semmit sem. Az ápolatlan, túlzsúfolt legelő meg hamar lekopik. Júliustól kezdve már kezdő-! dik a koplaltatás április végéig. Gyakran megesett, hogy a nyáron1 kiült legelő miatt mar aratás! utón szalmát etettek a jászolból.) Télen törek, elvénült tengeri-) szár, esetleg silány, savanyúfüvesJ széna járja tehénnek, növendék-! nek, sokszor a választás előtti! borjúnak is. Spórolnak a kis szé-j nával, mert esetleg hosszú lesz aj tél. Nagy gond, hogy elég lesz-e! újig? A nyár utolján és ősszel él-, csigázott marha egyre soványod-í va megy a télbe. A vehem no-! vekedésével a soványodás még! csak fokozódik. A télvégi leellés-1 kor tovább koplal a borjú az! anyjával együtt. A koplaló, esetleg! szoptató tehén bizony kevés tejet! adott. Beadás után nem sok ma-! radt a szabadpiacra. Ennek az állapotnak nem sza-l bad többé megismétlődnie, mert] eddig — sajnos — így történt. Aj szívszorongva várt ki hajtás után.1 kezdődött minden elölről. A vázolt hibák nem vonatkoz-* nak valamennyi termelőszövetkezetre és egyénileg dolgozó paü rasztra. De való az, hogy a lég-] több helyen takarmányhiánnyal küzdenek és fognak is mindad-] dig, amíg nem építenek elegendő' silót, nem termelnek elegendő és jó minőségű takarmányféléket. —J Rá kell térni a tavasztól őszig! való folyamatos zöldetetésre és párhuzamosan silótakarmány ké-! szítésére. Úgy kell beosztanunk) takarmánygazdálkodásunkat, hogy) a téli időszakot — átlag 200 nap-1 ra, a nyárit 165 napra osszuk be. A betakarítás helyes időpontját nak megválasztásával helyes mód-1 szerek alkalmazásával, utak, árok-' partok takarmányozási lehetőségeinek kihasználásával, gondos kazalozással, stb. jelentős megtakarítást érhetünk el. Arra tőre-1 leedjünk, hogy a téli takarmányé-! zás normájaként, naponta és te- henenkint legalább 2 kiló réti-! széna, 4 kiló pillangós. 10 kiló siló* ugyanennyi gyök-gumós, 3 kiló! takarmányszalma és 1 kiló pelyva jusson. (Folytatjuk.) Szinészoíthont avatnak Kisvárdán Ma avatják díszelőadás keretében az Állami Faluszínház színészotthonát. Köztudomású, hogy alkalmas elhelyezést csak Kisvárdán sikerült biztosítani, így a színészotthon végleges elhelyezése is itt történik. A népművelési minisztérium képviseletében az átadáson több minisztériumi főtisztviselő is résztvesz. Az átadás alkalmával színre kerül Lehár: Vándordiák c. operettje. Ma este 8 órakor hangversenyt ad a József Attila-kultúrház ének-- és zenekara. Közreműködik Vikár Sándor, Sztraki Tibor, ICrecsák László, Simon László, Gábor Áron és még többen zenei életünk közismert kiválóságai. Jegyek a József Attila kul- túrházban és a zeneiskolában kaphatók
