Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-06 / 133. szám
'VUdq pm/ffrir f ai cqqjes ülitek / 1954 JUNIUS 6, VASÁRNAP Köszöntjiik megyénk pedagógusait A mi teremtő, dolgos népünk hétköznapjai közül úgy ragyog elénk ez a* nap, mint a naptárból a piros betű. Nincs olyan község, tanya ahol ne tartogatnának valami kedves meglepetést, örömöt, ajándékot a pedagógus számára. Nincs olyan község, tanya, ahol ne ajándékoznák meg a nevelőket pártszervezeteink, tanácsszerveink, szülők a legdrágább ajándékkal, az őszinte, szívbőljövő köszöntő szóval. Szereti pedagógusainkat népünk, mert a pedagógusaink, kevés kivétellel, helytállnak az iskolában, a tanítási órán, vagy a könyvtárban. Tanítanak, nevelnek az alapismereti tanfolyamon és a dolgozók iskolájában. Helytállnak ha pártszervezeteinknek, helyi tanácsainknak, a szülőknek kell segítségül lenni, tanítják, nevelik a fiatalokat, véneket, ott vannak a kultúrcsoportok vezetőségében, a társadalmi élet. minden frontján. Ma már a nevelő a szó legszorosabb értelmében népnevelő. De sok tanító, de sok szülő elgondolkozik ma a megtett úton, azon, hogy milyen mélységből emelte fel a mi pártunk a „nemzet napszámosait” társadalmunk megbecsült tagjává. Elgondolkozik ma sok ember azon, hogy milyen kemény, harcos esztendők teltek el míg nőttünk, gyarapodtunk, s leraktuk a szocialista nevelés alapjait, a demokratikus iskolaszervezet, iskolahálózat alapköveit. • De talán engedjük át a szót a számoknak, tényeknek, mutassák meg ezek azt a fejlődést, azt a mélységet, melyből elindulva haladunk előre. Talán sokan nem tudják, vagy elfeledkeztek róla, bizony 45 előtt alig volt 38.000 népiskolásunk a megyében, ezzel szemben ma mór közel 85.000 gyermek tanul általános iskoláinkban. És arról sem feledkezhetünk meg. hogy kiké volt az iskola, a tudomány, az irodalom, a művészet, kik tanultak középiskoláinkban. Amíg a múltban 4.5 százaléka volt munkás-paraszt származású, ezzel szemben ma 80 százaléka munkás és paraszt középiskolai tanulóinknak. 1945 előtt alig volt 1.600 középiskolása a megyének, ma már közel 5.000 főre rúg a középiskoláinkba járó fiúk, leányok száma. Százados léptekkel haladtunk az iskoláhálózat fejlesztésében is. Elég, ha bizonyításként esak a fehérgyarmati köz- gazdasági technikumról, a tiszalöki általános gimnáziumról, a nyírbátori óvónőképzőről, a vásárowiaményi és a kisvárdai középiskolákról, mint 45 után újonnan megnyílt középiskolákról beszélünk. S ha aztán arról beszélünk, hogy 45 után hol épült új iskola,. új diákotthon, új gyermekotthon, akkor az már nem is híradás, de győzelmi jelentés, egy magáratalált, nagy tettekre képes, friss erejű nép történelmi tetteiről. Átadtunk rendeltetésének egy 240 férőhelyes gyermekotthont Berkeszen. Uj tantermeket, tanítólalásokat építettünk. Oszlik az analfabétizmus köde. Nevelőink kezükbe veszik a népművelés frontjait. Egyre-másra bukkannak fel tehetségesebbeknél-téhetségesebb népi együttesek, kuitúr- esoportok, s egyre tartalmasabb, magasabb színvonalú kul- túrcsoportjaink munkája. Ott vannak pedagógusaink a könyvtárakban, kultúrházakban, kultúrotthonokban, a kulturális élet minden területén. Arra sem árt emlékeztetni, hogy ma már ezerrel több a:-pedagógusok száma, mint 1945 előtt. S nap mint nap fejlesztjük, gyarapítjuk a kislétszámú falusi, tanyasi iskolák : nevelőlétszámát. Pedagógusaink e feléjük áradó szeretetből, megbecsülésből, mellyel népünk, pártunk körülveszi, merítsenek erőt, lelkesedést a további harchoz, a további munkához. Legyenek élenjáró harcosai pártunk III. kongresszusa határozatai maradéktalan végrehajtásának. Valósítsák meg azt a programmot, mely pártunk tevékenységének fő irányvonalát mutatja: „A szocializmus alapjainak lerakása országunkban, ezzel együtt népünk anyagi és műveltségi színvonalának következetes emelése, valamint szakadatlan küzdelem azért, hogy szocialista építőmunkánkat békében folytathassuk.” Segítsék győzelemre pedagógusaink ezt a politikát, amely népünk szilárd egységének, népi. nemzeti ösz- szefogásának legszentebb törekvéseit, fejezi ki. Küzdjenek azért, hogy minél képzettebb, harcosabb, hazáját forrón szerető, népünket, pártunkat tüzön-vizen át követő értelmiség növekedjék a felnövekvő nemzedékekben. Küzdjenek azért, hogy falusi és tanyasi iskoláink fejlődjenek: a széleslátókörű. művelt, öntudatos parasztságért, a falu szocialista fejlődéséért. Küzdjenek népi nemzeti kultúránk megbecsüléséért, gazdagodásáért, nemzeti nyelvünk ápolásáért, tisztaságáért, szellemi örökségünk megőrzéséért, nemzeti múltúnk ragyogó napjainak, büszke múltjának "ápolásáért, népköltészetünk, néprajzi kultúránk megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. Neveljenek hazánknak, pártunknak, népünknek helytálló, szocialista erkölcsű ifjúságot. Ismertessék meg szülőföldünk, a szabolcs-szatmári táj népének életét, múltját, s minden értékét. Legyenek a szocialista kultúra, az újafcú ember öntudatos, bátor harcosai. Kívánjuk, hogy munkájukat sok siker koronázza hazánk üdvére és boldoeulására. ' . . . » -. -. * • A mai számban : A szocialista törvényesség néhány kérdése Rakamazon (2. oldal) A boldog ember (3. oldal) Vasárnapi jegyzetek (4. old.) Válaszút (5. oldal) Nyíri Pajkos (7. oldal) Ifjú Sivadó József traktoros a nagyecsedi Vörös Csillag tsz, földjén kiváló növényápolási munkát végzett U. 3-as típusú szövi jet gépével. (Hammel Jársef felvételei Üdvösöljük megyénk építőmunkásait Büszke hivatás építőnek lenni, téglát téglára rakva, új gyárakat, iskolákat, bölcsődéket, mezőgazda- sági épületeket, utakat és lakóházakat építeni. Büszke hivatás! Mennyi mély értelem van ebben az egyszerű meghatározásban! A holnapra való nemes törekvés, a holnap kibontakozó körvonalai szárnyakat adnak az építőknek. A törekvés lélekkel tölti meg munkájukat, mely kicsinyben és nagyban egyaránt igazi alkotássá válik. A felszabadulás óta eltelt évtized építészeti eredményeiben megmutatkozik a még nagyszerűbb jövő képe. Minél tovább nézzük, annál szebbnek, és barátságosabbnak látjuk fejlődő városunkat, Nyíregyházát. Gyönyörű építészeti harmóniában új épületek büszkélkednek itt is, ott is. Az állomásépület, a vasutasszálló, a dohányfermentálógyár, az irodaház és sok más kisebb- nagyobb új épület nyűgözi le a nézőt, ök építették! Ők, a lelkes kőművesek, ácsok, építőipari munkások és mérnökök. Micsoda öröm is látni az építőknek azokat az épületeket, amelyet ők építettek. Minden téglán rajta maradt kezük melege. Az épületeken meglátszik a nagyszerű alkotó munka, új világunk arculata. Az évek során nemcsak az épületek stílusa változott meg, de megváltozott a munka technikája és az építőmunkás is. Üj építőipar fejlődött. Gigászi munkát végző gépek jelentek meg az építkezéseknél. Toronydaruk emelkednek az építkezések fölé, melyek épületszerkezeteket, blokkokat, építőanyagokat szállítanak a bedolgozási helyre. A szerszámgépek megszabadították az embereket a nehéz testimunkától. Az építő barátja, segítőtársa lett a gép. Üjitók, észsze- rűsítők születtek és születnek a lelkes munkában. Sztahanovisták, élmunkások százai és velük együtt a szakmájukat szerető egyszerű építömunkásnk mondják vidáman: nagyszerű érzés, büszke hivatás építeni! Az irodaház, egy új, minden kényelemmel berendezett épület a dolgozó ember számára, hozzájárulás a szocializmus, a kormányprogramm megvalósulásához! Becsület ügye ilyen, cél érdekében dolgozni, egyre olcsóbban és gyorsabban építeni! Dolgozó népünk elismerése lelkesítse ezen a napon megyénk építőipari dolgozóit további győzelmekre. A 61/2. Építőipari Vállalat nyírbátori tárházépítkezésének dolgozói becsülettel teljesítették kongresszusi felajánlásukat. A kongresszus napjáig a negyedik emeleten is falegyent értek el. Hegedűs Mihály 4 tagú kőművesbrigádja a kongresszus utáni héten Makszimenkó-gyorsfalazással három és fél nap alatt végezte el a heti munkát. Benedek Áron vasbetonszerelő-brigádjával átlag 142 százalékot teljesített és ugyanakkor 1.440 forint értékű anyagot takarított meg gömbvasból és egyéb vasszerelési anyagból. Szolnoki Sándor ács-brigádja a táblás zsaluzáshoz nem használt új anyagot, ezzel májusban közel 70.000 forintot takarítottak meg. A brigád június 5-ig 8 százalékkal túlszárnyalta a kongresszusi versenyben elért 130 százalékot. Pindzsula László brigád vezető már 66 éves. Segédmunkás-brigádjával naponta 9 helyett 20—21 köbmétert betonoz. Munkájukat Némethi Ferenc művezető segíti. Képünkön az építkezés legjobbjai: Szolnoki Sándor, Benedek Áron, Pindzsula László és Szabó József (a Hegedűs-brigád legjobbja) láthatók, akik összeegyeztették brigádjaik újabb vállalásait és felajánlották, hogy augusztus 20-ig esedékes tervüket július végére teljesítik. E felajánlás teljesítésével biztosítják, hogy a tárház építését (második kép) augusztus 20-ra befejezik. A 23,’j. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT építi a nyíregyházi SzTK-rendelő- intézetet és Nyírteleken a mezőgazdasági épületeket. Szolnoki Mihály kubíkosbrigádja a kon- ’ gresszusi versenyben tűnt ki 225 t százalékos teljesítményével. A vállalat legjobb brigádjai: Bognár Károly kőműves-brigádja, Nagy Gusztáv segédmunkás-brigádja és Vágó Sándor ács-brigádja 165— 170 százalékot teljesítenek. Itt dolgozik a megye legjobb főépí- tésvezetöje, Vass Imre elvtárs, aki kétszeres sztahanovista és már két éve őrzi a legjobb föépí- tésvezető címet. A 6-os SZÁMÜ MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT vezetői elismeréssel beszélnek Reha Mihály sztahanovista segédmunkás-brigádjának jó munkájáról. Reháék versenyre hívták a megye segédmunkás-brigádjait — most pedig felajánlották, hogy a sport-stadion építkezés mielőbbi elkészítése érdekében átlag 112 százalékot teljesítenek. A brigádon belüli jó munkamegosztással és példás munkafegyelemmel most 165 százalékot értek el. Vállalták, hogy ezt a teljesítményüket ezután is megtartják. A 61 7. SEGÉDIPARI VÁLLALATNÁL Roma Antal lakatos-brigádja a kongresszus előtt csak 1—2 százalékkal haladta túl a normát. Balogh Endre módszerének átvételével 127 százalékra növekedett a brigád teljesítménye. Balogh Endre lett a brigád vezetője, r Zajácz József szerelő úgy oldotta meg az üzemi hálózat át» szerelését 220 Voltról 380 Voltra, hogy egyszerre csak a használa- tonkívüli motorokat szerelte át, s azután a .többieket. így a termelésben nem volt kiesés. ÁRA 50 FILLÉR XI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM
