Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-05 / 132. szám

<UiLág fumteiár^dt üthetek J XI.-ÉVFOLYAM, 132. SZÁM »ARA 50 FILLER 1954 JUNIUS 5; SZOMBAT A mai számban : Kongresszus után a nyírmadai állami gazdaságban <3. oldal) , A művészeti együttesek versenyének tapasztalatairól (2. old.) . Beszélgetés egy megyei békehareossal (3. oldal) Nyíri krónika (4. oldal) ' ____________________________________ * A császárszállást Uj Alkotmány r 9 r a r • UJltOl A mi termelőszövetkezetünk jó hírnevet szerzett már az elmúlt években is, de különösen az utób­bi időben. Ősszel és tavasszal ide­jében elvetettünk és azon ipar­kodtunk, hogy a jövőben is min­den munkát idejében és jó minő­ségben végezzünk el. Eddig na­gyobb baj nem is igen fordult elő, de az elmúlt héten bizony majd­nem elakadtunk a burgonya töl- -tögetésével. A dolog úgy kezdődött, hogy a nagykállói gépállomás ide irányí­tott hozzánk egy Zetort 5 kapáló­géppel. örültünk is neki, mert nagyon dicsérték a munkáját, ■ meg aztán a gépi munkára ná­lunk nagyon nagy a szükség. — Azért is szerződtünk a gépállo­mással. A gépek megérkezése után azokat azonnal kipróbálták. Koós György elnökünk olyan em­ber, hogy minden munkát, melyet először csinálnak, szeret személye­sen megtekinteni, kitapasztalni, így volt az új- kapálógéppel is. A burgonyánk nagyon szép és jól fejlődtek. Eddig kapott egy sara- bolást és egy sima kapálást, de most már nagy szükség volt az első töltögetésre. Ezért hát a bur­gonyatábla szélébe állította be a Zetort. Maga is odaállt a kapáló­gép mögé és figyelte a munkáját. Amikor az első sor végére éri, nagyon csóválta a fejét, mert nem tetszett neki valami. Szólt is a zétorosnak, hogy igazítani kell a kapákon, mert nem jó a munká­ja. Ezt meg is csinálták. Amikor « második sor végére értek, oí volt elnökünk megállapítása, hogy nem lehet a gépet használni, mert egy-egy sorban 60—70 tő burgo­nyát is kitúr, pedig azok szép egyenes sorok, hiszen géppel ve­tettük. A zetoros váltig szabadko­zott, de végül is kénytelen volt a kapálást abbahagyni. Jelentést tett a gépállomás vezetőjének. A jelentésre maga Lencz Péter igazgató elvtárs jött azonnal ki és éleshangú vitát kezdett Koós elv- társsal. Hivatkozott arra, hogy a ézerződésben vállaltuk a gépi ka­pálást, tehát nincs jogunk a gé­pet elküldeni. Elnökünk viszont követelte a minőségi kötelezettség betartását. A vita azzal végződött, hogy Lencz elvtárs jó gép küldé­sére tett ígéretet. Másnap nagy izgalommal vártuk az ígért gépe­ket. Meg is érkeztek. A kipróbá­lás eredménye azonban lesújtó volt: ugyanúgy kitúrta a burgo­nyát, mint az első. Koós elvtárs gondolkodóba esett. Hiába küldené vissza, újra csak ilyet küldenének, közben pedig elkésnének a töltögetéssel. Ahogy nézegette a kapakéseket, hirtelen felderült az arca. Megta­lálta a hiba forrását. Más alakú kések kellenek! El is vitték a ka­pálógépet a tsz. műhelyébe, ahol 4 óra alatt 12 darab megfelelő kapakést készítettek a gépészek. A kipróbáláskor nem is volt már semmi hiba, megfelelő volt a töl- tögetés. Kár, hogy a gépállomás szakemberei ezt nem látták előre és nem maguk segítettek a bajon. A gép rendbehozásával azon­ban még nem oldódott meg min­den nehézség. Nem voltak munka­gépkezelők. Mindenkinek megvolt az elfoglaltsága. Ekkor Koós elnök elhatározta, hogy maga lesz az egyik. Példája után Garai András agronómus, Koós Pál brigádveze­tő, Sebők János állattenyésztő, Ménesi Mihály raktáros és Hidasi János csatlakoztak. A ..rohgmbri- gád“ nagy lelkesedéssel látott a munkához. Az ilyen példás kezdeményezé­sek erősítik szövetkezetünk többi tagjainak kitartását és erőfeszíté­seit, hogy minél jobb növényápo­lással biztosítsuk a jobb termést. Ennek köszönhető az, hogy a do­hányunkat elültettük, a kukoricát másodszor, a burgonyát pedig harmadszor kapáltuk már az idén. A további folyamatos, jó munká­hoz kérjük a gépállomás jobb felkészültségét és hathatósabb se­gítségét, hiszen a gépállomásnak is érdeke ez. Minél nagyobb ter­mést érünk el, annál nagyobb lesz a gépállomási dolgozók természet­beni részesedése is. BANCZIK ILONA, könyvelő. Szómos jó eredmény született a begyűjtésben a kongresszus idején A III;-pártkongresszus tisztele­tére folyó begyűjtési versenyben számos község túlteljesítette ese­dékes tojás- és baromfibegyüjtési térvét; Szamoskér dolgozó pa­rasztjai tojásbeadási tervüket 110, baromfibeadási tervüket 125 szá­zalékra teljesítették. Fülpösdaró- con baromfiból 114, tojásból 113, Györteleken baromfiból 182, Tur- istvándiban tojásból 112, barom­fiból 104 százalékos tervteljesítést értek el. Vannak azonban olyan közsé­gek is, akiknek szégyenkezni kell a vállalásuk nem teljesítése miatt, különösen elmaradtak: Kisszeke­res,' Nagyar és Öpályi községek. A földművesszövetkezetek veze­tőségi tagjai általában becsülettel eleget tesznek beadási kötelezett­ségüknek. A mátészalkai földmü- vesszövetkezet 32 vezetőségi tagja közül 28 teljesítette beadási köte­lezettségét. Csákány Bertalan, Kádár István, Csepei Zsigmond igazgatósági tagok, Homonnai Fe­renc, Kerényi Sándor, Szótő Jó­zsef felügyelőbizottsági tagok egészévi beadásukat teljesítették tojásból és baromfiból. Hasonló szép eredményekkel dicsekedhet­nek a gebei és pátyodi földműves­szövetkezeti vezetők. Nagyszeke­resen, Botpaládon és Jánkmajti- son már hiba van, mert maguk a vezetők sem mutatnak jó példát. A földművesszövetkezeti moz­galom az egyik legnagyobb tö­megszervezet, ahol a vezetők pél­damutatása és felvilágosító mun­kája döntően befolyásolhatja az egész község begyűjtési munkáját. Vegyenek példát a mátészalkai, gebei vezetőktől a földművesszö­vetkezetek vezetői az egész me­gyében. VARGA BERNAT, MÉSZÖV; Kommunista aklívaérlekeztet a nyírteleki állami gazdaságban A nyírteleki állami gazdaság dolgozói kö­zött igen nagy az ér­deklődés a kongresszu­son vitatott beszámolók és felszólalások iránt. A pártszervezet vezető­sége kommunista ak- tívaértckezletct hívott össze és elhatározták: úgy szervezik meg a munkát, hogy minden dolgozó már előzőnap tudja, másnap hol és milyen munkát fog vé­gezni. A minőségi mun­ka végzésében a kom­munisták fognak élen­járni. Munkaterületü­kön az ott dolgozó pár- tonkívülieknek megma­gyarázzák: meg kell gyorsítani a növényápo­lást, a kapálást, de olyan minőségben, hogy a környékbeliek példát vegyenek róluk. A kom­munista aktívaértekez- let igen hasznos volt. Ma már a nyírteleki állami gazdaság min­den dolgozója becsülettet harcol pártunk útmuta­tásai nyomán a bő ter­mésért. A PÁRTÉLET HÍREI Jól sikerült a záróvizsga Nagy var sány ban Tanfolyamunk 14 hallgatóval indult, s a hall­gatók közül 13 rendszeresen részt vett a foglal­kozásokon. A résztvevő hallgatók egész évben rendszeresen felkészültek, színvonalas viták foly­tak a foglalkozásokon. Az összefoglalók időszaká­ban lelkesen készültek a hallgatók, a vizsga nap­ján pedig valamennyien jól felkészülve megjelen­tek. Ezt a napot ünnepélyessé tették. A termet szépen és ízlésesen feldíszítették, virágdíszbe öl­töztették. Amilyen ünnepélyes volt a terem, olyan ünnepélyes volt a hallgatók arca is. Ez érthető is. Egészévi munkájukról tettek bizonyságot és hozzátehetjük, eredményesen. Különösen jól ele­mezték a hallgatók a Bolsevik Párt győzelmes harcát a tömegek megnyeréséért, s ebből a szá­munkra leszűrendő tapasztalatokat. Komoly el- mélyültséggel adtak választ az igazságos és igaz­ságtalan háború kérdésére. A vizsga befejezése után Szűcs elvtárs, a tanfolyam vezetője, a há­rom legjobb hallgatót könyvjutalomban részesí­tette, majd kiosztotta a tanfolyam elvégzését ta­núsító bizonyítványokat. A hallgatók valameny- nyien ígéretet tettek arra, hogy továbbra is szor­galmasan fognak tanulni, hogy az ősszel megin­duló tanfolyamuk munkája még színvonalasabb legyen. r' LÖRINCZ JÓZSEF. Sutler Mátyás kommunista példamutatása Suller Mátyás, a ra- kamazi pártszervezet tagja. Rákosi elvtárs be­szédét hallgatva kissé találva érezte magát, amikor arról volt szó, hogy egyes kommunis­táknál hiányzik a pél­damutatás. Nem is gon­dolkodott sokáig. — A pártszervezet több tag­jával elbeszélgetett és arra buzdította: minél előbb végezzük el a nö­vényápolási munkát és teljesítsük beadási köte? lezettségünket. Ebben a. munkában ő maga járt élen. Vállalta, hogy négyszer kapálja meg a kapásnövényeket és egész évi sertés-, tojás- és baromfibeadási köte­lezettségének eleget tesz. Vállalta azt is, hogy szomszédjaival is elbeszélget és serkente­ni fogja őket is a no-, vényápolás mielőbbi el­végzésére, a beadási kö­telezettség teljesítésére» Molnár Gyula őri dolgozó paraszt levele a Megyei Pártbizottsághoz Kedves Elvtársak! Nagyon jó érzés volt számomra legutóbb, amikor a megyei párt- bizottságtól kintjáró elvtárssal el­beszélgettünk a köség problémái­ról, a mezőgazdaság termelésének kérdéséről. Nagy öröm töltött el engem, mert éreztem és tapasztal­tam, hogy mi nem vagyunk ma­gunkra hagyatva, a párt szeme állandóan rajtunk, lelke velünk van, nap mint nap érezzük segí­tését és támogatását. Beszélgeté­sünk során örömmel mondtam el: községünk dolgozói nagy megelé­gedéssel fogadták pártunk azon intézkedését, hogy megfelelő mennyiségű csillagfürt-vetőmag áll rendelkezésünkre. Mi ezt igyekszünk is kihasználni, mert a csillagfürt termesztése a mi nyíri­homokos földünknek az igazi trá­gyája, homokos földünk termőere­jének fokozója. E módszer alkal­mazásával többet tudunk termel­ni, ami által emelkedik életszín­vonalunk. Beszélgetésünk során többek között szóba került az is: milyen nagy segítséget jelentenek szá­munkra a Vestsik Vilmos-ié\e ter­melési eljárások. Az ő tanácsai, termelési módszerei olyan segítsé­get jelentenek számunkra, ame­lyet azelőtt mi sohasem kaptunk volna meg. Ezt is a pártnak kö­szönhetjük, mert lehetővé tette tudományos kutatóinknak a za­vartalan kísérleteket. Én a homo­kos földemen alkalmazom a Vest- sik-féle módszereket, amely teljes megelégedésemre szolgál. Szép a rozsom, sőt mi több, gyönyörű a búzám is a homokos talajon. , A burgonyámat az ö módszerei sze­rint vetettem és kezelem is. Na­gyon helyesnek tartottam és én fel is használtam a „Néplapban“ közölt Vestsik-féle termelési mód­szereket. Én, és mondhatom, az egész község dolgozói ezután is lelkesen fogunk dolgozni a magasabb ter­més eléréséért. Továbbra is arra kérjük a megyei pártbizottságot, segítse a munkánkat; többször is látogassanak meg bennünket; 01 vasói hét Nyíregyházán Május 30-tól június 7-ig olvasói hetet tar­tunk Nyíregyházán, hogy közelebb hozzuk a város kicsinyeit és nagyjait, gyermekeket és felnőtteket a könyv­tárhoz, a könyvhöz. A Kossuth-téren elhe­lyezett kölcsönző könyv­sátor előtt megállnak a gyermekek és felnőttek. Egyik verőfényes na­pon a déli órákban 50 év körüli munkás állt meg a sátor előtt. Fel­tűnt nekem érdeklődő, ■ értelmes arckifejezése; ahogyan a polcon elhe­lyezett könyveket néze­geti. Megszólítottam: milyen könyvek érde­kelnék? Meggondoltan, lassú hanglejtéssel válaszolta, hogy öt minden könyv érdekli, ami az élettel van összefüggésben, ami szocialista-realista szép- irodalmunk terméke. Felvilágosítást kért, be lehet-e iratkozni a Megyei Könyvtárba? Miután a könyvtár szabályairól felvilágosí­tottam, kérdeztem, mit szeretne olvasni. Mó­ricz könyvet kért és szovjet szépirodalmat. Elbeszélgettem vele a munkájáról. Az aszta­los ktsz. dolgozója, asz­talos szakmunkás, örült, amikor tájékoztattam arról, hogy könyvtá­runkban szakkönyveket is találhat és az Újítók Szövetségétől szaklapok is találhatók nálunk. — ígéretet tett.' hogy mun­kahelyén igyekszik majd munkástársai között a könyvet megszerettetni és terve, hogy üzemi könyvtárat rendezzenek be. önkéntelenül arra gondoltam, hogy a múlt rendszerben a munká­soknak mennyire nem volt lehetőségük a mű­velődésre. Csak a pony­vairodalomhoz, vagy az idealista világ felleng­zős termékeihez juthat­tak akkoriban. Ma a népkönyvtárak, az üzemi könyvtárak százai állnak a dolgo­zók rendelkezésére. — Mint a spongya a vizet, úgy szívják magukba a dolgozók új irodalmunk szépségeit. A könyv ma már olyan szellemi táp­lálék, mely hoazátarto­zik új életünkhöz. Egyre többen és jobban érzik, hogy a könyv milyen hű barát tud lenni, hogyan neveli, formálja az emberi egyéniséget, jellemet. Egyre többen találják fel a könyvben a szóra­kozás örömeit, a képes­ségek kikristályosodá­sát és egyre inkább el­engedhetetlen szükség­letnek érzik dolgozólhk a rendszeres olvasást. Reméljük és tudjuk, hogy Barcs János asz­talos. szakmunkáson kí­vül sok-sok Barcs János találja meg a művelő-* déshez vezető utat. Szörényi Júlia, a Megyei Könyvtári dolgozója*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom