Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-05 / 132. szám
2 NÉPLAP 1954 JUNIUS 5, SZOMBAT Kongresszus után a nyírmadai állami gazdaságban A III, pártkongresszus a szocializmus építése, az életszínvonal állandó emelése egyik fontos tényezőjévé az önköltség- csökkentést jelölte meg. Az önköltség csökkentése egyaránt ügye, kötelessége nemcsak az iparnak, hanem a mezőgazdaságnak is. A mezőgazdaságban az úttörő munka, a példamutatás az állami gazdaságokra vár. Ahogy a kongresszus is rámutatott állami gazdaságaink nagyrésze még deficittel dolgozik. A tervezett költségek is magasak és számos helyen még ezt is túllépik. A nyírmadai állami gazdaságban a kongresszus után összeültek a vezetők, hogy megtárgyalják, mit is tudnának tenni az önköltség csökkentése terén. Az idő rövid volt arra, hogy részletes tervet készítsenek az egész gazdaság önköltségcsökkentésére, így csak néhány főbb növény és a tejtermelés önköltségcsökkentéséről esett szó. A gazdaság főagronómusa Gal- góczi István beszámolt arról, hogy az eddigi szakszerű munka és a kedvező időjárás folytán a búza termésátlaga a tervezett 8 mázsa helyett körülbelül 9 mázsa lesz. A további teendő, hogy azt a termést veszteségmentesen takarítsák be. Az önköltséget azzal tudják csökkenteni, ha idejében és géppel, illetve kombájnnal aratnak. A kombájn-aratásnál 7 százalékkal kevesebb a szemveszteség, mint a kézi aratással. Ha a gazdaság teljes búzatermését kombájnnal tudják learatni, az már 234 mázsa szemveszteség megtakarítást jelent. Emellett a gép olcsóbb is, mint a kézi aratás. Ha elérik a 9 mázsás átlagot és kombájnnal aratnak, 33.55 forinttal olcsóbban tudnak minden mázsa búzát előállítani, mint a tervük volt. Á ta- vaszbúzéból két mázsával várnak többet, mint a tervük volt. A tavaszbúza mázsánkénti önköltségi árát 38 forinttal tudják csökkenteni, ha a további munkálatokat is idejében, szakszerűen végzik. Galgóczi István főagronómus vállalta, hogy a kukorica termésátlagát a tervezett 20 mázsa csöves helyett 24 mázsára emelik, a leggondosabb növényápolással és a pótbeporzás elvégzésével. így a kukorica termelési költsége mintegy 20 százalékkal csökken. A gazdaságban burgonyából elsőfokú elit vetőgumó-szaporítás folyik. Ennek a termelési költségei természetesen sokkal magasabbak, mint a kereskedelmi burgonyáé. Az elvetett vetőgumó értéke két és fél ezer forint holdanként. A gazdaság termelési tervében 50 mázsás várható termés szerepel. A gazdaság vezetői 70 mázsát várnak holdanként. A 20 mázsás terméstöbblettel 34 forinttal kerül kevesebbe minden mázsa burgonya. Erdei Sándor főállattenyésztő elmondta, hogy ebben az évben a tervben előirányzott költségnél 9 fillérrel olcsóbban állították elő a tejet literenként. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy a tervezett száraz takarmány helyett moslékot vásároltak a teheneknek, amitől emelkedett a tej hozam, a termelékenység. Erdei Sándor főállattenyésztő vállalta, hogy a zootechnikai előírások szigorú betartásával állandó zöld és lédús takarmányok biztosításával a tej előállítási költségét az év hátralévő részében literenként még 20 fillérrel, ösz- szesen 29 fillérrel csökkentik a tervben megállapított költséghez viszonyítva. Beleznai József főkönyvelő vállalta, hogy az igazgatási költségből 15.000 forintot takarítanak meg az év végéig. Ezt az összeget az utazások csökkentésével és egyéb adminisztrációs költségek leszorításával takarítják meg. A gazdaság igazgatója elmondotta, hogy elsősorban nekik a kötelességük az olcsóbb termelés, mert ők a gazdaság közvetlen irányítói, de az önköltség csökkentésben sokszor a minisztérium köti meg a kezüket. Például a gazdaságban csak egyetlen hídmérleg van, holott a távolságok és az üzemegységek száma megkívánná, hogy még legalább 3 darabot beszereljenek. A takarmány nagyrészét mérés nélkül szállítják az istállókhoz, becslés, illetve köbözés alapján, ami szálastakarmányoknál 15—20 százalékos eltérést is eredményezhet. Az állatgondozók általában azon iparkodnak, hogy az általuk kezelt jószágok minél jobb erőben legyenek — ami helyes — csak az a baj, hogy sok esetben takarmánypocséko- láshoz vezet az ilyen iparkodás. Az egy év alatt feletetett takarmány 10 százaléka — és lehet, hogy ennyit elpocsékolnak, bőven kifutná a 3 darab hídmérleg árát. A trágyahordásnál pedig egyenesen bércsalásra is vezethet a mérleghiány, mert kihordott mázsa után kapják a vontatósok, a rakodómunkások a bért. Szemre bizony nem köny- nyű megállapítani, hogy egy kocsin 30 vagy 35 mázsa trágya van. A gazdaságban 1200 vagon trágyát termelnek évente. Ezrekre rúghat itt is a veszteség. Szintén a minisztérium hibájából több, mint egy féléve kihasználatlanul fekszik a gazdaságban egy 250.000 forint értékű villanymotor, amit már régen munkába kellett volna állítani. Remélik a gazdaság dolgozói, hogy a kongresszus után a földművelési minisztérium is másként törődik a jogos kérelmekkel és szabadabb kezet ad a gazdaság vezetőinek. Szeptemberben nyílik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár A már hagyományossá vált Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szeptemberben ismét megnyitja kapuit a budapesti te- nyészállatvásár-telepen. Ez a kiállítás mind méreteiben, mind tartalmában lényegesen felülmúlja ez eddigieket. Résztvesznek rajta a jól működő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és egyéb állami vállalatok, gazdaságok, kutatóintézetek, valamint a legkiválóbb egyénileg termelő dolgozó parasztok. A kiállítás idején az ország legkiválóbb szakemberei és élenjárói részvételével tapasztalatcsere- értekezletet is tartanak. A telep már meglévő épületein kívül 5 új kiállítási csarnokot építenek. A gépesítési csarnokban a legjobb gépállomások kiváló traktorosbrigádjait, a traktorosmunka leg- iebb módszereit, a.gépesítés fejlődését, legújabb gépeinket mutatják be. Többek között bizonyára sokak érdeklődését felkelti a traktoros fűkasza, amellyel naponta 60 ember munkáját végzik el, vagy az a silótöltőgép, amely 400 mázsa takarmányt silóz be. De bizonyára érdekes lesz a járva- silózógép is, amely naponta 3.5 kát. holdról vágja le és szecskázza fel egyszerre a kukoricaszárat. De nemcsak a növénytermelés gépeit láthatjuk majd, hanem az állattenyésztés és tejgazdasági gépek különböző típusait is, kezdve a naponta 100 tehenet megfejő villamos fejőgéptől az elektromos „légyölő“ szerkezetig. Külön érdeklődésre tarthat számot a nemzetközi gépkiállítás is. A növénytermelési pavillonban a nagy terméseket elérő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok termelvé- nyeit szemléltetik és ismertetik termelési módszereiket. Az erdő- gazdálkodás csarnokában a jelen és a múlt erdőgazdálkodása közötti különbség és az erdőgazdálkodás teljes folyamata a magvetéstől az érett fa kitermeléséig kerül igen szemléletes módon bemutatásra. Egyik érdekessége lesz ennek a csarnoknak az Erdészeti Tudományos Intézet többéves kísérletének eredménye a nyár- és fenyőfa nemesítéséről. Enélkül fenyőerdeink területének 6 százalékról 23 százalékra való emelését nem lehetne a közeljövőben megvalósítani. Az állattenyésztési kiállítás céljait szolgáló épületekben az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok nagyteljesítményű állatait és új zootechnikai módszereit tanulmányozhatjuk. A rendezőség a látogatók szórakoztatásáról sem feledkezik meg. Többek között korhű ruházatban mutatják be a lovaglás és a kocsizás történetét az ókortól napjainkig. Izgalmas lovas- és fogatversenyekben gyönyörködhetünk majd. A kiállításra az ország bármely részéről 50 százalékos vasúti kedvezménnyel lehet felutazni. Pedagógus-nap Ma reggel ünneplőbe öltözött úttörők, szülők sietnek a fellobogózott, feldíszített iskolákhoz, hogy köszöntsék a harmadik pedagógus nap alkalmából pedagógusainkat. 8-tól 9-ig az összes nyíregyházi általános iskolákban köszöntések, üdvözlések hangzanak el a gyermekek, szülők részéről. 9-től 12-ig rendes tanítást tartanak. Délután 3 órakor Nyíregyháza pedagógusai, élén megyénk kitüntetett, élenjáró nevelőivel, felvonulnak a szovjet hősök, valamint a Kossuth-emlék- műhöz, hogy megkoszorúzzák. — Négy órakor kezdetét ve.szi a pedagógusok ünneplése a SzMT. Nyíregyházán székházban. Fekszi István elvtárs a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnöke mond ünnepi beszédet, majd kiosztja a „közoktatás kiváló dolgozója“ című jelvényeket és egyéb jutalmakat. Az ünnepség után ünnepi hangverseny a fővárosi operaénekesek és helybeli zeneművészek közreműködésével. Holnap, június 6-án tartják meg a megyében a pedagógus-napot a helyi tanácsok, a pedagógusok tiszteletére műsoros délutánokat rendeznek, melynek keretében a községi pártszervezetek, tanácsok, szülők köszöntik a pedagógusokat Kulturális hírek Hétfőn délután 6 órai kezdettel a József Attila kultúrházban a TTIT. megyei szervezete irodalmi este rendez. Közreműködik Kucz- ka Péter Kossuth-díjas költő, Fo- garassy Mária, a debreceni Cso- konai-színház művésze, valamint Straky Tibor és dr. Marssá József helybeli zeneművészek. Különvonat indul június 6-án Egerbe Az „Ismerd mee hazá(lat“-mozga- lom keretében június 6-án. vasárnap dolgozók hétvézi üdülővonata indul Egerbe. A. különvonat előreláthatólag fél öt körül indul és 22 óra körül érkezik vissza Nyíregyházára. Készvételi dí.i 28.50 forint, mely összegben a vasúti iezy menettérti útra foglaltatik. Két. 10 éven aluli »vermek ezv részvételi dijat fizet. Jelentkezés az JBUSz. Menetjeprvirodánál. Rákóczi-utca. 1. szám alatt, ahol bővebb felviláeoeítá« is kapható. A művészeti együttesek versenyének tapasztalatairól II. Irta: TÖKEY KAROLY, a megyei tanács művészeti előadója Színjátszócsoportjainknál fejlődést jelent a műsoranyag- választás javulása. — Tágabb választási lehetőséget biztosítottunk. Nem állítottunk annyi tilalomfát, mint az elmúlt években. A verseny a vidámság jegyében folyt le. A csoportok főként a legújabban kibocsájtott műsorfüzetek anyagát tanulták be. „Tűvéte- vők”, — „Kántor fia”, — „A kokas”, — „Áldott betegek”, „Paradicsomjáró diák”, „Három egyszerre” stb. c. egyfelvonáso- sok, továbbá a ,,Li- liomfi”, — „Csikós”, — „Duda Gyuri” című háromfelvonáso- sok szerepeltek legtöbb csoport műsorán. Szórványosan előfordult még, hogy a kormányprogramm megjelenése előtti években megírt, sematikus darabokat vettek elő, sőt a fehérgyarmati és kis- várdai járás egy-egy színjátszó csoportja a „Leánycsel” és „Holdkórosok” c. kispolgári giccset tanulta be. Járási népművelési szerveinknek nagyobb körültekintéssel, igényességgel és szakértelemmel kell eljárni, amikor a darabokat engedélyezi. Járásonként van most már 2—3 élenjáró színjátszó csoportunk. A többinek átlagos színvonala még mindig nem kielégítő. — Legnagyobb hiányosság, hogy faívainkban a színjátszó szakembereink nem rendelkeznek elegendő rendezői ismeretekkel. Sok csoport nem fordít elegendő gondot a szövegtanulásra. — Gyakori hiba, hogy a .színpadi játékot teljesen elhanyagolják, csak a szövegmondást tekintik feladatuknak. Népitánc-csoport- jainknál örvendetes jelenség, hogy eddigi jó színvonalukat még tovább fejlesztették. Megyénkben egyik legfejlettebb tömegművészeti ág a népitánc. Jó oldala népi- táncmozgalmunknak, hogy évről-évre több a helyi gyűjtésű tánc. Nemcsak a régi, hanem az új tánc- csoportjaink is túlnyomó részben a megye népitánc anyagát viszik színpadra és a jól táncoló öregek motívumait használ iák fel. Népíegyüttes mozgalomról az elmúlt években nem igen beszélhettünk. A pa- nyoiai, vajai, ajaki, nyírlugosi, mérkvál- laji, porcsalmai és több kisebb népiegyüttes kezdeményezők ezen a téren. Igen nagy értéket képviselnek népi- együtteseink, mért felelevenítik a csaknem feledésbe merülő helyi népidallam, népitánc, népszokás és népi játék anyagot. A 40—50 tagból álló együttesekben a falu minden korú lakosa megtalálható. Még 50— 60 éves öregek is, mint a vajai Tóth Péter, vagy az ajaki Hasulyó Mihály. Közös hibája valamennyi fiatal népiegyüttesünknek, hogy küzdenek még a kezdet nehézségeivel. — Nem eléggé színpadszerű és kiforrott az egész produkció. — Vagy a szöveges részben öncélú a játékuk, vagy a másiknál a táncanyagban van javítani való. — Igen értékes népi játék anyagot hozott felszínre az idei verseny. Ezek a gyermek népijátékok ugyanolyan értékesek számunkra, mint a felnőttek népiegyüttes produkciói. Meg kell emlékeznünk a nagyecsedi, ököritói, mérkvállaji, nagykállói, rohodi gyermekjáték csoportokról. Itt arra kell ügyelni, hogy ne kényszeritsük a gyermekekre a felnőttek érzésvilágához tartozó érzelmeket. — Az idei versenyen népihagyományaink gyűjtése és bemutatása terén jelentős e> sdményeket értünk el. Ének-zenekari mozgalmunk egyik leggyengébb pontja megyénk művészeti életének. Kevés énekés zenekarunk van. Ezeknek a művészi színvonala sem kielégítő. — Alakultak ugyan új énekkarok a tél folyamán (Uj- fehértó, Vaja, Mária- pócs, Mérkvállaj, stb.) de ez a fejlődés nem kielégítő. — Üzemi, szakszervezeti énekkarok vonalán visz- szaesés mutatkozik. Nincs elegendő zenei szakemberünk a megyében. A karvezetők nagyrésze nem eléggé igényes. Nem dolgozzák ki eléggé az egyes műsorszámokat. Hiba van a műsorválasztás körül is. Az énekkar hanganyagához és fel- készültségéhez mérten sok esetben túl nehéz feladatra vállalkoznak. A tempó, a dinamika, a tiszta szövegkieités körül mutatkozik a legtöbb hiba. — Legtöbbször nem sikerült énekkarainknak a mű eszmei mondanivalóját tolmácsolni. A Megyei Tanács Népművelési Osztálya. de a városi, járási tanácsok oktatási, népművelési csoportjai sem adtak elegendő művészeti, szakmai segítséget a különböző művészeti ágak színvonalemelésének elősegítéséhez. Ezt a hiányosságöt a jövőben ki kell küszöbölni. Rigmusbrigádok fejlődésénél szembetűnő, hogy annak ellenére, hogy számbeli csökkenés mutatkozik, jelentős színvonalemelkedést értünk el. A rigmusírók egy-egy művészi élményéből fakad a rigmus szövege, nem pedig a sablonos, központilag, íróasztal mellett kiagyalt —1 „minta” — rigmusokat mondták el csoportjaink. Dramaturgiai és zenei szempontból is lemérhető a fejlődés. Bábegyütteseink fejlődése is jelentékeny./ Több felnőtt paraszti bábcsoportunk van, mint a múlt évben és a színvonaluk is lényegesen jobb. — Az aporligeti, nyírgyula- ji, rohodi, cégénydá- nyádi és több más felnőtt és úttörő báb- csoportunk jó munkája bebizonyítja bábmozgalmunk térhódítását és népszerű voltát. — Nem kielégítő még a technikai felszerelés. Kéozőművé'zet.i szempontból a báb- fejek most már jók ugyan, de sok baj van a díszletekkel és főként a világítássá’. Nem eléggé kielégítő az átélés sok báb- esoportunknál. Moüij már ritkábban fordulnak elő olyan hibák, mint a bábolé süllyedése és a báb- szerűtlen rángatódzá mozgás. • Megállapíthatjuk, hogy művészi színvonal tekintetében, ha nem is valameny- nyi művészeti ágban, de lényeges fejlődést eredményezett a verseny. Művészeti csoportjaink köréber» kialakulóban van aa egészséges verseny-, szellem. Felszabadul lásunk jubileuma al-' kalmával igen nagy-' szabású versenyt rendezünk. — A cső-- portok régi és újabban betanult művészi értékű műsorszámaikkal szerepeljenek a különböző rendezvényeken és műsoros alkalmakkor. (Járási Faluna-a pok, Békeestek, cse- reműsorok, kultúragi- tációs műsorok stb.) Megyénk népi, művészeti tömegmozgalma a párthatározatok és a kormányprogramm szellemében kettős célkitűzéssel harcol kulturális forradalmunk minél szélesebb kibontakozásáért: részben harcol a dolgozók kulturális igényeinek maximiális kielégítéséért, részben pedig a szocialista kultúra, a népi művészeti tömegmozgalom állandó. tervszerű művészi színvonal emeléséért
