Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-03 / 130. szám

'ÜlLíij firmle tápjai J ül felejt XI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 JUNIUS 3, CSÜTÖRTÖK szereket alkalmaz­nak: jelenleg na­ponta háromszor fej­nek tőgymasszázst és utócsepegtetést vé­geznek. A jövő hó­napban rátérnek az egyedi takarmányo­zásra és bevezetik a négyszeri fejést, a borjaknál kísérlet­képpen a mestersé­ges itatást. A fejős tehenek mellé már be van állítva a be­folyatott 11 darab előhasi üsző saját nevelésből. A tsz. te­henei egyenkint. a beadási tejen felül 35 forint hasznot haj­tanak, összesen 280 forinttal gyarapítják minden nap a tagok jövedelmét. A termelőszövetke­zet A mai számban : Miért maradt el Nyírpa- zony a beadásban? (2. oldal) Mi történt az elmúlt héten Genfbcn? (3. oldal) A hodászi dolgozó parasztok lelkes társadalmi munkában vés gezték el az utak megjavítását, vízlevezető árkok kiásását. (Hammel József felvétele) A magasabb terméshozamért L'jabb erőt adott a kongresszus A pártkongresszus tiszteletére számos vállalás született szövet­kezetünkben, amit becsülettel tel­jesített is a tagság. Vállaltuk, hogy a kongresszus ideje alatt másodszor is megkapáljuk a bur­gonyát. Június elsejére ezt a munkát elvégeztük. A dohányül­tetést már régen befejeztük, hat holdat már meg is kapáltunk. — Gyümölcsösünkben négyszer vé­geztük el a permetezést. A kongresszus újabb erőt adott ahhoz, hogy a hátralévő növény- ápolást mindig idejében, a leg­jobb minőségben végezzük. — A párt segítségét látjuk abban is, hogy szövetkezetünkben, a má­jus 29-i gyűlésünkön a nyírbá­tori Lenin termelőszövetkezet 10 tagja is résztvett. Sok értékes ta­pasztalatot mondtak el nekünk szövetkezetük életéből és ugyan­így ők is tanultak tőlünk. GYARMATI SÁNDOR, a gebei Lenin tsz. elnöke. Minden szál takarmányt betakarítunk A vajai Kurucz tsz-ben a kon­gresszus idején minden este hall­gattuk a rádiót. Igen sokat jelen­tett számunkra Rákosi elvtárs beszéde. Nem is maradtunk le a kongresszusi vállalásaink teljesí­tésével. A kongresszus ideje alatt szövetkezetünkben legjobb mun­kát végeztek Márton Borbála, Széles Sándor, Pataki Péter, Kis Miklós és Gebei András. A növényápolásban nem va­gyunk elmaradva, de a kongresz- szus arra is felhívta a figyel­münket, hogy állattenyésztés nél­kül gazdag jövedelmet nem oszt­hatunk, ehhez pedig sok takar­mányra van szükségünk. Meg­kezdtük a lucerna első kaszálá­sát és most egyik legfontosabb munkánk az lesz, hogy mind egy szálig jó minőségben betakarítsuk a lucernát. Séra Gergely Vaja. A gacsályi egyénileg termelők is csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépatermeiési mozgalomhoz A pártkongresszus a többterme-« lésre hívta fel a figyelmünket. Mi, gacsályi cukorrépatermelök ezt úgy akarjuk megvalósítani« hogy csatlakozunk a 200 mázsás cukorrépatermelési mozgalomhoz. Gacsályban 64 cukorrépatcrmelcS van. A pártkongresszusig mind a 64 termelő megsarabolta a ré-t páját. Május 26-ig már 17 holdon az egyelést is elvégezték a terá melők. A kétszáz mázsás cukor-f répatermés eléréséért legjobban harcolnak eddig Lázár Gusztáv« Módis Pál, Máté Károly, Veszprém mi István és Nagy István. Ifj. Szegedi Ferenc Gacsály. dégeink is megérkeztek^ A megyétől Papp Mar-i git elvtársnő és Tárnái Mihály járási iskolai titJ kár jöttek ki ünnepség günkre. A II. és III. szj iskolát egy-egy dísz-sza­kasz képviselte. Az ün­nepély legkiemelkedőbb' eseménye, a zászló át­adása volt, melyet Papp elvtársnő, a DISz-bizott- ság küldötte adott át út-’ törőcsapatunk csapatta­nácselnökének, Szabd Anna pajtásnak, aki az egész iskola nevében ígéretet és fogadalmat tett. Megfogadta, hogy ezután még fokozottabb’ erővel fogunk küzdeni azért, hogy ennek a zászlónak örökös birto­kosai legyünk. NAGY ETELKA, az I. sz. ált. isk. úttörő- csapatvezetője, Űjfehértó. ISékehangverscny és gyermeknap Jólsikerült növendékhangversenyt rendé- támogatása is. Majd a növendékek mutatták be zott az Állami Zeneiskola május 30-án. vasár- tudásukat a zongora, hegedű, ének, fuvola és nap délelőtt a nyíregyházi József Attila járási klarinét tanszakokon. Délután a zenei munka- kultúrházban. Ez volt a ötödik növendékhang- csoport 4—6 éves „zeneóvodásai" mutatták be verseny ebben az évben, melyet a III. párt- zenés műsorukat a gyermeknappal kapcsolat- kongresszusnak ajánlott fel a zeneiskola. Vikár ban. Végül a kicsinyek mutatták meg, mit tá­ji .oidor igazgató bevezető beszédében megem- nultak: szebbnél_szebb daiokat énekeltek, tán­tőségéről, arról a segítségről, melyet a párt a co,tak s nepi -»^dalokat, népi játékokat mu- mgy tömegek kulturális felemelkedéséért tesz tattak be. A hallgatóság lelkesen tapsolt a s melyben benne van a zenekultúra széleskörű szép produkcióknak, a jövő zenei kádereinek. Majoros József ag- ronőmps két évvel ezelőtt egyenesen az akadémiáról került a nyírmeggyesi Petőfi­be. Azóta se vágyik el innen, úgy meg­szerette munkakörét és a szövetkezet tag­ságát. Azok is meg­becsülik és ragasz­kodnak hozzá. — A megbecsülés legfőbb bizonyítéka az, hogy a párt vezetőség új- jáválasztása során ő lett az üzemi párttit­kár. Majoros elvtárs büszke erre a biza­lomra. ' Azt vallja, hogy nagyon jól ösz- szeillik ez a két fon­tos vezetőszerep. — Olykor a párttitkár segít az agronó- musnak, máskor az agronómus a párttit­kárnak és mindket­tő a tagságnak. Május 26-án, ezen a szerdai napon dél­előtt — mintahogy ez máskor is történni szokott — bejárta a tsz. földjeit, sőt a legjobb középparasz­tok gazdaságát is be­hatóan tanulmányoz­ta. Úgy gondolta, hogy pártnapi beszámoló­jában Szondi András 12 holdas középpa­raszt gazdaságát, jö­vedelmi forrásait mutatja be párhuza­mosan a Petőfiével. A tsz. 612 hold össz­területéből 510 hold a szántó. A tsz. 162 tagjára átlag valami­vel több, mint 3 hold föld jut. — Szondi Andrásnak a 12 hold földjéből, 2 vele dol­gozó fiát és feleségét számítva, éppen 3 hold psik egy-egy főre. Az állatállo­mánynak egy holdra jutó mutatószáma ugyancsak azonos arányú. Ezek a szá­mok tehát azt jelen­tik, hogy azonos gaz­dasági alappal ren­delkeznek a tsz. tag­jai, mint az egyik legjobban álló kö­zépparaszt. A nyírmeggyesi Petőfi tsz, a felemelkedés útján a nagyüzemit és a kisgazdaságot köze­lebbről. A Petőfi ál­talában 2—3 mázsá­val több termést tervezett, mint amit Szondi András vár. A cukorrépából és a burgonyából pedig 15—20 mázsával is többet. Ezek a szá­mok a tsz. téli ter­vezéséből származ­nak. Ma a tagság lendülete, szorgalma még magasabb ter­mést tud biztosítani az egyre eredményesebb munkaverseny révén. A magasabb ter­méseredményeket a fejlettebb nagyüzemi agrotechnikai mód­szerek alkalmazásá­val, az állam támo­gatásával tudja el­érni a tsz. A talai- munkák nagyrészét például a gépállo­más gépeivel, a töb­bi munkát meg a tsz. lófogataival vé­gezte el. — Szondi András a két tehe­nét igázza, ami nem­csak a munka minő­ségében és magasabb termelési költségben jelent hátrányt, ha­nem még külön csökkenti a tehenek tejhozamát is. Az igázott tehén friss fejős korában sem igen ad 8 liternél naponta több tejet, de átlagosan csak 4—5 literre lehet számítani. A Petőfi tsz. 8 tehene május 25-én 130 liter tejet adott, vagyis az is­tállóátlaga 16 literen felül van. A tsz-ben fejlett zoótechnikai mód­Nézzük meg a kétféle gazdaságot: sokoldalú állattenyésztése különösen növeli a jövedelmezőség biz­tonságát és nagysá­gát. A tejtermelés mellett például te­nyészbika nevelésé­vel is foglalkoznak. — Több, mint 30 darab igásló és csikóállo­mánya nemcsak a szükséges igaerőt fe­dezi, hanem eladásra is szépen jut. A ser­téstenyésztés és hiz­lalás, a juhászat gyapjú-, hús- és tej­termék-haszna szol­gáltatják a legfőbb jövedelmi forrásokat. De igen jelentős be­vételt biztosít mint­egy 800 darab ba­romfiállományuk to­jás-, hús- és toll- haszna, valamint nyúlfarmjuk és mé­hészetük is. A Petőfi sokoldalú gazdasága biztosítot­ta, hogy a tagoknak munkaegységeik ará­nyában szép összegű előleget fizessenek. Munka- egységenkint 32 fo­rint készpénzt, 4 ki- lónyi kenyérgabonát. 7 kiló burgonyát, 1.5 kiló kukoricát oszta­nak — csak a fonto­sabbakat említve. — Mérsékelten számít­va: egy 400 munka­egységgel rendelkező tag majdnem 13 ezer forintot, 16 mázsa ke­nyérgabonát, 28 má­zsa burgonyát kap és egyéb cikkeket. Az egyéni jóléten kívül azonban a közös szövetkezeti vagyon értéke is erőteljesen gyarapodik' állatállo­mánnyal, felszerelés­sel és épületekkel. Szondi András 2 da­rab tehene. 4 darab sertése és 30 darab baromfija a beadást megtermeli, biztosít­ja a család minden­napi szükségletét és valami jut a szabad­piacra is. Rozsból jó termést feltételezve, 6—7 mázsát vár hol- dankint. így összesen — a 2.5 holdon — mintegy 18 mázsa kenyérgabonája te­rem, de ebből még a beadás és egyéb ter­mészetbeni díjak le­vonása után fejen- kint mintegy 4 má­zsa jut. Ugyanígy van ez a többi jöve­delmi források ese­tében is. A Petőfi tsz. tag­ságának tehát nem kell aggódnia jövőjü­ket illetően. A párt és az állam támoga­tásának célszerű fel- használásával, a ve­zetőség jó irányítá­sa mellett a tagság jó munkaszervezésé­vel és munkafegyel­mével, közösen har­colva a hibák ellen, bizton haladnak a jóiét útján. Az ököritófülpösi dol­gozók munkájuk mellett szívesen forgatnak köny­veket. A tanácsházmel- letti könyvtárszobában négy nagy szekrényben sorakoznak takaros rendben az értékesebb­nél értékesebb könyvek. A könyvtáros azonban nemcsak azt tekinti fel­adatának, hogy rendben legyenek a könyvek, ha­nem naponta elbeszélget a dolgozókkal az olvasás fontosságáról. Vasárna­ponként közös könyvol­vasást vagv megbeszé­lést tartanak az ököri- lói dolgozók a könyvtá­ros vezetésével. Erre szí­vesen mennek el az idő­sebb dolgozó parasztok is, akiknek már nehe­zen megy az olvasás. A könyvtáros minden hét­főn kifüggeszti a könyv­tár falára a „Mit olvas­sunk?“ című táblát és ugyanerre íriák rá a dol­gozók is, hogy milyen témájú könyvből szeret­nének részleteket halla­ni a következő vasár­napi irodalmi megbeszé­lésen. A dolgozó parasz- ' tok érdeklődése annyira megélénkült az olvasás iránt, hogy havonta nem kevesebb, mint ezeröt­száz könyvet visznek ki a népkönyvtárból, ahol mindenki igényének megfelelően válogathat a nagy választék­ban. Dobos István négy­holdas dolgozó paraszt például az állattenyész­tés- és növénytermelés­ről szóló könyveket sze­reti. mig Mester Károly kétszeresen kitüntetett termelőszövetkezeti ju­hász, a szovjet juhte­nyésztésről és nemesí­tésről szóló könyveket olvassa legszívesebben, ám Tóth Ferenc és még sokan mások pedig a szépirodalmi olvasmá­nyokat kedvelik. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusá­ra iskolánk már a múlt év szeptembere óta ké- ' szült. Jó tanulással, fe­gyelmezett magatartás­sal, szorgalmas úttörő- munkával harcolt isko­lánk úttörőcsapata és minden tanulója azért, hogy a Rákosi Mátyás vándorzászlót megtart­sa, amit az 1952—53-as tanévben elnyert. Munkánknak, fárado­zásunknak meg is lett az eredménye: május 21-én az iskolánk irodájában megszólalt a telefon­csengő. A megyei DISz- bizottság úttörő osztálya jelentette, hogy a mi is­kolánk úttörőcsapata immár másodszor is visz- szakapja a Rákosi Má­tyás vándorzászlót. A következő hétfőn úttörőcsapatunk a csen- getyű szavára őrsönként és rajonként fegyelme­zetten sorakozott. Ven­MEGYÉNK KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL Ezerkétszáz könyvel olvasnak havonta | Nagy ünnep volt az újtehértói az ökör tófiilpösi dolgozók I. SZ. általános iskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom