Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-26 / 150. szám
'Uiláíj proletárjai eqipesüljetek J XI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 JUNIUS 26> SZOMBAT r------------------------------A mai számban : Találkozásom a szovjet emberekkel (2. oldal) Egy életműből (2—3. oldal) A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államokhoz (3. oldal) A guatemalai helyzetről (3. oldal) Sport (4. oldal) s _________________________ AZ ARATÁS KÜSZÖBÉA A hodászi állami gazdaság versenyvállalása az alkotmány ünnepére Gazdaságunkban a III. pártkongresszus után újult erővel kezdtünk a munkához. A kongresszus határozatai nyomán úgy akarunk dolgozni, hogy minél olcsóbban, minél több terményt és állati terméket adjunk a népgazdaságnak, egyben példát mutassunk a termelőszövetkezeteknek és az egyéni parasztgazdaságoknak bebizonyítsuk a nagyüzem fölényét. Ezért gazdaságunk dolgozói augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepére új versenyszakaszt kezdenek. Ebben a versenyben nagy gondot fordítunk arra. hogy a mennyiségi teljesítés mellett a legjobb minőségű munkát végezzük az önköltségcsökkentés állandó szem előtt tartásával. A gazdaság kalászos területe 1547 hold, ebből 2 darab kombájnnal, négy aratógéppel és 5 fűkaszával 1310 holdat fogunk learatni, a tervezett 70 százalék helyett a terület 84 százalékát. Kádár János kombájnista felhívására a tervezett 162 hold helyett a kombájnok egyenként 292 holdat vágnak le 10 százalékos üzemanyag-megtakarítással. Az aratógépcsek vállalják, hogy a 6 holdas műszaknorma helyett 10 holdat aratnak le. Az aratógépkezelők files Sándor és Nehéz Mihály kezdeményezésére két műszakban dolgoznak. A fűkaszával dolgozók vállalták, hogy a napi négy hold norma helyett 7 holdat vágnak le. A kézikaszások között Csordás István napi 2000 öles mozgalmat indított el. A traktoristák és a fogatosok vállalják, hogy a íarlóhántást az aratást követő 24 órán belül befejezik. A másodvetést az aratás után egy-egy területen három napon belül elvégzik. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy a hordást 5 nap alatt elvégzik. A vontatók két műszakban dolgoznak, a fogatosok az előírt napi 50 kereszt helyett hatvanöt kereszt behordását vállalták. Helmeczi József fogatos. az üb. termelési felelőse 70 kereszt behordását vállalta. A gazdaságban négy cséplőgép végzi a cséplést. A négy cséplő közül egy Bredjuk-módszerrel csépel, ehhez a géphez két munkacsapatot szerződtettek. így két műszakban fog dolgozni. A cséplőmunkások vállalták, hogy napi normájukat 150 százalékra teljesítik. Az esetleg előforduló üzemzavarok gyors megszüntetésére mozgó műhelyt létesítünk. A betakarítás sikerének előfeltétele, hogy egyetlen hold kapásnövény se legyen gyomos az aratás megkezdésére. Július elsejéig minden növényápolási munkát be fogunk fejezni. Széles Erzsébet szakszervezeti bizalmi már korábban vállalta, hogy minden nap ■120 százalékra teljesíti normáját. 140—150 százalékos eredménnyel dolgozik. A tehenészet dolgozói a kongresszusi versenyben 9 és fél literre emelték a fejési átlagot. Most vállalták, hogy az alkotmány ünnepére 12 literre szaporítják a fejési átlagot. Az üzemi bizottság a gazdaság vezetőségével karöltve biztosítja a verseny nyilvánosságát. Versenytáblákról, híradókról, röplapokról gondoskodik és a szakszervezeti bizalmiak útján az é'enjárók módszereit állandóan ismerteti. A cséplőgépeknél bevezetik az óragrafikonos módszert. A gazdaság vezetősége a versenyben legjobb eredményt elért dolgozókat jutalmazza is. A legjobb kom- bájnos csapat 500 forintot, a legjobb aratógépes csapat 300 forintot, a legjobb cséplöcsapat 1000 forintot, a legjobb aratópár 500 forintot kap és ezenkívül számos jól dolgozót 2 hetes ingyenes üdülésre küld az üzemi bizottság. Felhívjuk a megye valamennyi állami gazdaságát, kísérleti gazdaságát, hogy hasonló vállalásokat tegyenek augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Vég András Illés László Bánki László Kádár János igazgató. párttitkár. üb. elnök. kombájnos. Akikről keveset hallunk A tiszavasvári állami gazdaság rázom- pusztai üzemegységében több mint 300 munkás dolgozik. Az üzemegység . messze van Tiszalöktől, sáros út vezet odáig, sokszor esős időben, kerékpáron is nehéz megközelíteni. Az ott dolgozók eredményeiről sem hallottunk még sokat. Ezek a dolgozók azonban szép eredményeket értek el. Juhász István, Munkácsi Béla és Sinter József traktorosok pénzjutalomban részesültek a traktorosnap alkalmával. Bakó elvtárs dicsérő oklevelet kapott. Munkácsi Béla traktoros 233 százalékban teljesítette a traktorosnap tiszteletére tett vállalását. Szép eredményeket érnek el a kertészek is, ugyanígy dolgoznak a kocsisok, akik szintén hónapról-hó- napra túlteljesítik tervüket. Főleg a növénytermelési munkacsapatok harcolnak azért, hogy még az aratás előtt letudják a növényápolás gondját. Benyusz Júlia és Hajdú Erzsébet munkacsapata is 200—200 százalékot érnek el, s a csapat tagjainak egy napi keresete 58 forint. Minden munkacsapat túlteljesíti tervét. A gazdaságban most gyűjtik a szénát az állatok téli takarmányozására. — Gazdag termést akar betakarítani búzából és rozsból az állami gazdaság üzemegysége. Tudják ezt a munkacsapatok tagjai, ezért igyekeznek egyformán a dolgozók, hogy addig minden más munkát elvégezzenek. Egy-két hét múlva aztán kir adják a jelszót: „Minden erővel a szem- veszteségnélküli aratásért”. Versenyre kelnek a kombájnisták és a traktorosok Egyre több kombájnista, arató- és cséplőgépvezető csatlakozik a megyei felhíváshoz. A tyukodi gépállomás dolgozói például a szemveszteségmentes aratás, cséplés érdekében az j alábbi vállalásokkal csatlakoztak: Becző Sándor kombájnvezető a csengeri Lenin tsz-ben fog dolgozni kombájnjával. Csatlakozott a 3 vagonos mozgalomhoz is. Cséplőgépével ugyancsak vállalta, hogy 45 vagont fog elcsépelni. Véron Miklós, a DISZ-brigád egyik tagja aratógépével 200 hold kalászos learatását vállalta. A brigádból mind a négy cséplögépvezető, Tordai Ferenc, Véron Miklós, Kosa Sándor és Simon Piroska csatlakoztak a 45 vagonos mozgalomhoz. i A „Haladás” brigádból Gaál György kombájnvezető is vállalta azt, hogy 300 hold területen végzi el az aratást. Gépével szintén csatlakozott a 45 vagonos mozgalomhoz. Kocsi Lajos, a brigád másik tagja pedig aratógépével a 200 hold learatását vállalta. * A nagyecsedi gépállomás dolgozói is szép vállalásokkal csatlakoztak az élenjáró gépállomási dolgozók értekezletének felhívásához. Nagy Béla cséplőgépes brigádvezető vállalta, hogy az Ököritófülpösön dolgozó négy cséplőgépével 250 vagon terményt csépelnek el. Gönczi István és Papp György cséplőgépvezetők párosversenyre keltek. Mind a ketten 900-as géppel dolgoznak. Papp György 45 vagon, Gönczi István pedig 40 vagon elcséplését vállalta 28 vagonos tervével szemben. Ezt a munkát 5 százalékos üzemanyagmegtakaritássál végzik el. Elsőnek akarjuk teljesíteni a gabonabeadást A fényeslitkei DISZ-fiatalok eddig is jó munkát végeztek, hírt adtunk már erről a tavasszal, a nyári munkák végzésében is élenjártak. ^lost az aratás idején sem akarunk lemaradni, éppen ezért elhatároztuk, hogy a növényápolást aratás előtt 2 nappal 100 százalékig befejezzük. Az aratást 6 nap alatt befejezzük a ránkeső területen. Elsőnek akarjuk teljesíteni a cséplőgéptől állam iránti kötelezettségünket. Az a tervünk, mivel saját gépkocsink van, hogy a járási székhelyre az első gabonát feldíszített autóval visszük, hogy mihamarabb új kenyér kerülhessen a dolgozók asztalára. Márta Sándor DISZ-titkár, Fényeslitke. Aratásig háromszor kapáljuk meg a kukoricát A tiszadobi Táncsics tsz-ben vidáman dolgoznak az emberek. Munkájuknak nagyon szép az eredménye. A növénytermelők kukoricájukat már kétszer bekapálták. Most megfogadták, hogy aratásig háromszor kapálják meg. Burgonyájukat is kétszer kapálták meg. Jarovizált burgonyájukat háromszor kapálták már és most örömmel viszik a piacra. Az állattenyésztők is jobb munkát végeznek. A sertéstenyésztők 9.3-as fialási átlagot értek el. Készülnek az őszi mezőgazdasági kiállításra. ahol egy elöhasú yorkshirei kocával és annak 19 darab kismalacával vesznek részt, amelyeket mesterségesen nevelnek fel. Szarvasmarha-tenyészetük is javul. A fejési átlagot 2.6-ről 5.4—6 literre tudták emelni. H. Molnár Károly tudósító, Szerezzenek érvényt a szövetkezeti demokráciának a nyíregyházi kJttörö tsz-ben A hosszas esőzés után tikkasztó meleg napok következtek. Szinte égeti a homok az emberek mezítlábas talpát. Ügyet se vetnek azonban erre az Úttörő tsz. tagjai. Nem érnek most rá ezzel törődni, mert mint mondani szokták „sok a munka és mind szorgos”. Sok bizony, hisz rövidesen itt az aratás ideje. Igyekezni kell hát a kapálással, hogy ne maradjon a vete- mény dudvásan, mire elérkezik a nagy munka. A kapásnövényeknél egész szépen haladnak a munkával. A cukorrépát már kétszer kapálták, a burgonyát is feltöllögették egyszer. A szőlőjük cgyrésze viszont elég dudvás. Ezért is ilyen nagy az igyekezet. Pótolni akarják az esőokozta elmaradást. Aratásra itt is rendet akarnak csinálni. Az elnök és a vezetőség Farkas András elvtárssal, a szövetkezet elnökével nehéz dolog ezekben a napokban beszélgetni. Nemcsak a tagokra, a vezetőkre is özönével szakadt a teendő a nyári munkák idején. Hisz nem könnyű egy ilyen nagyobb gazdaságot vezetni, irányítani. Különösen nehéz akkor, ha a vezetőség többi tagjai mindennel csak az elnökre várnak. Úgy vélekednek — „elég nekünk a magunk munkáját elvégezni, nincs időnk még a vezetésben is segíteni. Azért van az elnök, hogy csinálja.” De vájjon miből adódik a tsz. igazgatósági tagjainál ez a nemtörődömség? Mindenekelőtt abból, hogy Farkas elvtárs sok esetben nemhogy a tagság, de még a vezetőségi tagok véleményét sem kérdezte meg egyik-másik fontos ügy intézése előtt. Pedig ő maga is látja, hogy helytelenül járt el, mikor 17 darab sertést csak úgy a saját elhatározásából kiosztott a tagok között. így aztán akinek volt pénze, az vett két darab sertést is, akinek pedig nem volt, az nem juthatott hozzá. Előre meg kelleti volna ezt beszélni a tagokkal, hogy akinek szüksége van a sertésre, annak legyen ideje pénzről gondoskodni. Azzal bizonyára Farkas elvtárs is egyetért, hogy ilyen esetnek nem szabad előfordulni. — Nem szabad aztán megfeledkezni a tsz. legfőbb fórumáról, a taggyűlésről sem. Taggyűlési feladatok A legutóbbi taggyűlés jegyzőkönyvét néze-. gettem kintjártamkor. Ez a jegyzőkönyv hűen tükrözi, hogy az Úttörő vezetősége miként irányítja a szövetkezetei. Még csak egy szóval sem említették meg, hogy hoztak-e határozatot az elmúlt taggyűlésen, és hogyha hoztak, azt hogyan hajtották végre. Az helyes, hogy Farkas elvtárs bejelentette, hogy 60 hold kalászos aratására szerződést kötött a gépállomással. De még helyesebb lett volna, ha előzőleg megbeszéli az egész tagsággal. Hátha valakinek más véleménye van? Hátha kiderül a taggyűlésen, hogy rosszul számolt az elnök, több gépi munkára van szükség? Ne csodálkozzék Farkas elvtárs, ha gyakran hallani olyan véleményt, hogy „nálunk az elnök, vagy a vezetőség mindent maga intéz, minket meg sem hallgatnak.” Aztán meg azt is kifogásolják, főleg a kocsisok, hogy egymást keresztezik az utasítások. Este például azt mondták Kende Istvánnak (még a dohányültetés idején), hogy reggel szalmát fog hordani. Reggel persze, mire hozzákészítette szekerét a szalmahordáshoz, akkor szóltak, hogy ma vizet kell hordani a dohányültetéshez. De az is előfordult már, hogy mikor megkezdte a munkát, akkor irányították más helyre. Az ilyen intézkedésnek csak kapkodás a vége. A munka pedig nem halad úgy, ahogy kellene. Rövidesen sor kerül megint a termelőszövetkezeti taggyűlés megtartására. Az eddiginél sokkal alaposabban készüljön a vezetőség erre a gyűlésre. A vezetőség féléves beszámolója lesz ez. A végzett munkáról, az eredményekről, a feladatokról lesz szó. Úgy számoljanak be ezen a gyűlésen, hogy a tagok érezzék azt, hogy ők is valamennyien gazdái ennek a szövetkezetnek. Kérjék a tagok véleményét, javaslatait, könnyebb lesz a vezetés munkája is. Helyesen segítette Czine elvtárs, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a tsz. vezetőségét. — Egyetlen taggyűlés sem múlhat el úgy, — mondotta Czine elvtárs, — hogy határozatot ne hozzanak. Hisz feladat, munka mindig van a szövetkezetben. Nem egyik napról a másikra kell vezetni, irányítani a szövetkezetét. Közösen kell megbeszélni a tagsággal az éves terv alapján egy hónapra a tervet. Szervezzék meg úgy az aratási munkát az Úttörő tsz. vezetői, hogy mire kasza alá érnek a búza- és rozstáblák, mindenki tudja. — mennyi területen és hol kell neki aratnia. Csak így tudnak 6 nap alatt learatni, ahogy a tagok tervezik, Antalóczi.
